Nagylak (Románia)

Nagylak (Nădlac)
Evangélikus templom
Nagylak címere
Közigazgatás
Ország	Románia
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Arad
Rang	város
Községközpont	Nădlac
Polgármester	Vasile Ciceac
Irányítószám	315500
SIRUTA-kód	9627
Népesség
Népesség	6713 fő (2021. dec. 1.)[1]
Magyar lakosság	117 (2%, 2021)[2]
Népsűrűség	50,42 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	100 m
Terület	133,15 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 10′, k. h. 20° 45′46.166666666667, 20.7546.166667°N 20.750000°EKoordináták: é. sz. 46° 10′, k. h. 20° 45′46.166666666667, 20.7546.166667°N 20.750000°E
Nagylak weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagylak témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nem tévesztendő össze a következővel: Nagylak (Magyarország).

Nagylak (románul Nădlac, szlovákul Nadlak) kisváros Romániában, Arad megyében.

Aradtól 40 km-re nyugatra, a Maros jobb partján, a magyar határon fekvő település, határátkelőhely.

A település alapítója a Monoszló nembeli Gergely a 13. század közepén. A várat a tatárok 1241-ben 7 napi ostrommal vették be, védőit legyilkolták. 1334-ben már egyházas hely volt, majd uradalmi központ lett. 1464-ben szerb telepesek érkeztek ide. A 15. század végén a Jaksics család kastély épített itt, melyet később palánkkal és vizesárokkal erősítettek meg. 1514. május 27-én Dózsa György serege váratlanul rajtaütött az apátfalvi győzelmet ünneplő nemeseken és a kastélyt felgyújtotta, másnap itt húzatta karóba Csáky Miklós csanádi püspököt, a nemesi sereg vezérét. 1518-ban a birtokos Jaksicsok téglából építették fel a várat. 1550-ben Kászim budai pasa foglalta el, de Losonczy István még az évben visszafoglalta és felgyújtotta. 1552-ben Izabella királyné serege foglalta el, majd a török és novemberben ismét magyar kézre került. 1553 júniusában ismét a töröké lett, de 1594-ben Báthory Zsigmond serege visszafoglalta. 1598-ban ismét a török foglalta el és 1616 körül lerombolta. 1699-ben a karlócai béke szabadította fel a török uralom alól. A várnak kevés alapfalmaradványa maradt, a többit a Maros elmosta. 1774-ben még a régi templom és a vár falai is jól látszottak.

1739-ben a szerbek kivándoroltak, helyükre szlovák telepesek érkeztek. A trianoni békeszerződésig Csanád vármegye Nagylaki járásához tartozott. A települést a trianoni béke kettévágta, keleti része Romániához került 1920-ban.

1910-ben 14 043 lakosából 7651 szlovák (54,48%), 4330 román (30,83%), 1439 magyar (10,24%), 251 szerb (1,78%), 150 német (1,06%) és 106 ruszin (0,75) volt.

2002-ben 8144 lakosából 3844 szlovák (47,20%), 3696 román (45,38%), 264 magyar (3,24%), 218 cigány (2,67%) és 30 német (0,36%).

• Itt született Faragó Rezső (Nagylak, 1887. október 23. – Buenos Aires, 1953. október 26.) magyar újságíró.
• Itt született Farkas Sándor (1887–1964) könyvtáros, utazó és író, Kőrösi Csoma Sándor rokona, több keleti útleírás és úti beszámoló szerzője.

• Gidrafa, Szlovákia
• Magyarcsanád, Magyarország
• Nagylak, Magyarország
• Tótkomlós, Magyarország