Milova
Milova (Milova) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Arad |
Község | Konop |
Rang | falu |
Községközpont | Konop |
Irányítószám | 317088 |
SIRUTA-kód | 10499 |
Népesség | |
Népesség | 548 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 4 (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 150 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 06′ 19″, k. h. 21° 48′ 01″46.105288°N 21.800214°EKoordináták: é. sz. 46° 06′ 19″, k. h. 21° 48′ 01″46.105288°N 21.800214°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Milova (románul: Milova) falu Romániában, a Partiumban, Arad megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Lippától keletre, a Maros jobb partján fekvő település.
Története
[szerkesztés]A falut 1440-ben, majd 1477-ben említette először oklevél Alsomylowa, Felsewmylova néven mint Solymosvár tartozékait.
1808-ban Milova cup (cupri fodina = rézbánya) néven említették. „1851-ben Fényes Elek írta a településről: Arad vármegyében, Solymos helység határán, 585 többnyire óhitü lakossal, s templommal. Az itt volt rézbányák 1819-ben megszüntettetvén, Milova bányász-telep jelenleg csak kézmüvesekből és napszámosokból áll. Lakosai közül többen köszörüköveket készítnek.”
1910-ben 626 lakosából 542 fő román, 47 magyar, 34 német volt. A népességből 531 görögkeleti ortodox, 83 fő római katolikus, 8 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Arad vármegye Máriaradnai járásához tartozott.
A 2002-es népszámláláskor 520 lakosa közül 510 fő (98,1%) román, 10 fő (1,9%) ismeretlen nemzetiségű volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A falutól északra, a Miloviţa folyó partján található az 1800 körül megnyitott bánya romja, amely a romániai műemlékek jegyzékében az AR-II-m-B-00629 sorszámon szerepel.[2]
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro
- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Arad. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
Források
[szerkesztés]- Fényes Elek: Magyarország történeti geográfiája
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.