[go: up one dir, main page]
More Web Proxy on the site http://driver.im/Ugrás a tartalomhoz

Libád

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Libád (Ľubá)
Libád központja
Libád központja
Libád zászlaja
Libád zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásÉrsekújvári
Rangközség
Első írásos említés1247
PolgármesterKovácsová Anetta
Irányítószám943 53
Körzethívószám036
Forgalmi rendszámNZ
Népesség
Teljes népesség404 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség46 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság159 m
Terület9,98 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 51′ 00″, k. h. 18° 35′ 45″47.850000°N 18.595833°EKoordináták: é. sz. 47° 51′ 00″, k. h. 18° 35′ 45″47.850000°N 18.595833°E
Libád weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Libád témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Libád (szlovákul Ľubá) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Párkánytól 14 km-re, északnyugatra fekszik.

Élővilága

[szerkesztés]

A falu határában, állítólag egy vadászles tetején volt gólyafészek.[2]

Története

[szerkesztés]

1247-ben Leuka néven említik először. 1443-ban a Libádi család, majd 1532-től a Nyáry család, 1549-től az esztergomi káptalan a birtokosa. A sorozatos török betörések miatt a falu a 17. században elnéptelenedett.

Vályi András szerint "LIBAD. Magyar falu Esztergom Várm. földes Ura az Esztergom Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kőhíd Gyarmatnak szomszédságában, földgye középszerű, legelője elég, fája mind a’ két féle van, szőlei közép neműek, el adásra módgyok a’ Dunán, és Esztergomban."[3]

Fényes Elek szerint "Libád, magyar f., Esztergom az ujrend. szerint Komárom vmegyében, Kéménd, Bart, Gyiva, Sárkány és Béla faluk közt: 538 kath. lak., s fiókegyházzal, melly Gyarmathoz tartozik. Ut. posta Kéménd. Határa dombos ugyan, de termékeny mind buzára, mind borra. A lakosok mivelnek 900 hold szántóföldet, 92 1/2 h. kaszállót, 272 kapa szőlőt; legelője elég és jó; az uraságnak pedig derék erdeje van. Birja az esztergomi káptalan."[4]

A trianoni békeszerződésig Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 714-en, túlnyomórészt magyar anyanyelvűek lakták.

2001-ben 458 lakosából 398 magyar és 51 szlovák volt.

2011-ben 462 lakosából 335 magyar, 88 szlovák és 36 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]

2021-ben 404 lakosából 279 (+12) magyar, 97 (+4) szlovák, 1 (+1) cigány, 2 (+1) egyéb és 25 ismeretlen nemzetiségű volt.[6]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Képtár

[szerkesztés]
  • Feszület a Köbölkút-Kőhídgyarmat út mentén
    Feszület a Köbölkút-Kőhídgyarmat út mentén
  • Víztározó a Párizsi-patakon
    Víztározó a Párizsi-patakon
  • Víztározó a Párizsi-patakon
    Víztározó a Párizsi-patakon
  • Víztározó a Párizsi-patakon
    Víztározó a Párizsi-patakon

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ bociany.sk No. 1750
  3. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. ↑ Archivált másolat. [2013. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 3.)
  6. ↑ ma7.sk

Források

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
Commons:Category:Ľubá
A Wikimédia Commons tartalmaz Libád témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Libád&oldid=27450136”