Jattó

Jattó (Jatov)
Szent Vendel kápolna
Jattó zászlaja
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nyitrai
Járás	Érsekújvári
Rang	község
Első írásos említés	1236
Polgármester	Adriana Matúšeková
Irányítószám	941 09
Körzethívószám	035
Forgalmi rendszám	NZ
Népesség
Teljes népesség	713 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	41 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	115 m
Terület	18,66 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 07′ 55″, k. h. 18° 01′ 30″48.131944, 18.02548.131944°N 18.025000°EKoordináták: é. sz. 48° 07′ 55″, k. h. 18° 01′ 30″48.131944, 18.02548.131944°N 18.025000°E
Jattó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jattó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ez a szócikk Jattóról szól. Hasonló címmel lásd még: Felsőjattó.

Jattó (szlovákul Jatov) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban.

Érsekújvártól 20 km-re északnyugatra fekszik.

A mai község területén már a kora bronzkorban is élhettek emberek. Alsójattó határában vasút építése közben a hévmagyarádi kultúra telepének nyomaira bukkantak. A község északkeleti határában, a Čierny vŕšok nevű részen kora vaskori kelta település maradványaira találtak. A régészeti leletek alapján területe a 9. és 14. század között lényegében folyamatosan lakott volt.

Írott forrásban azonban csak legkorábbról 1236-ból az esztergomi káptalan oklevelében "Itou" alakban maradt fenn. 1295-ben a mára már elpusztult Várkeszi határleírásában szerepel szintén "Itou" formában. 1379-ben Jattó birtokosa Farkasdi György. 1494-ben Nehéz György tulajdonában van, akit 1501-ben II. Ulászló is megerősít birtokában. Ezután az egyik legjelentősebb magyar család, a Szapolyaiak birtoka lett, majd 1527-ben több Szapolyai-birtokkal együtt a Thurzó családra szállt, akik a család 1636-os kihalásáig birtokolták. Az 1540-es évektől egyre több török támadás érte a területet, mely végül Érsekújvár eleste után az Esztergomi Szandzsák része lett. A török kiűzése után a semptei uradalom részeként az Eszterházy család fraknói ágáé lett, akik 1918-ig megtartották.

Fényes Elek geográfiai szótárában "Játó (Alsó), puszta, Nyitra vmegyében, 206 kath. lak., kath. paroch. templommal; nagy gazdasággal, juhtenyésztéssel, kövér rétekkel, vadaskerttel. F. u. gr. Eszterházy Mihály" [1] Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben "Játó (Felső), puszta, Nyitra vmegyében, Alsó-Játó filial., 203 kath. lak. Szinte igen szép és termékeny puszta, saját postahivatallal és váltással Szered és Érsekujvár közt." [2] Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben

A község csak 1952-ben lett önálló település, melyet a korábban Tardoskeddhez tartozó Alsójattó, Kisjattó, Kenderes (Jattó) és Čierny vŕšok nevű részekből hoztak létre.

2001-ben 791 lakosából 753 szlovák és 34 magyar.

2011-ben 771 lakosából 700 szlovák, 27 magyar és 39 ismeretlen nemzetiségű.^[2]

2021-ben 713 lakosából 31 (+5) magyar, 652 (+5) szlovák, 6 egyéb és 24 ismeretlen nemzetiségű volt.^[3]

• Itt szolgált Bacskády Ágoston (1839-1904) plébános, író.

• Szent Vendel tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1760-ban épült.
• Klasszicista kúriája a 19. század elején épült.

• H. Lászlóová a kol. 2002: Jatov
• Ján Hunka 1996: Počítacie žetóny objavené počas archeologických výskumov na Slovensku. Študijné zvesti 32.
• Slezák, G. 1922: Praveké nalezištia v okolí Tardoškedu. Obzor praehistorický 1, 121-122.
• Bacskády Ágoston 1876: Mátyusföldi babonák, népszokások és mondák. Figyelő 1, 252.

A Wikimédia Commons tartalmaz Jattó témájú médiaállományokat.

• Hivatalos oldal
• Községinfó
• Jattó Szlovákia térképén
• E-obce.sk