[go: up one dir, main page]
More Web Proxy on the site http://driver.im/Ugrás a tartalomhoz

Lóaktínia

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lóaktínia
A természetes élőhelyén
A természetes élőhelyén
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Alország: ParaHoxozoa
Alországág: Valódi szövetes állatok (Eumetazoa)
Csoport: Sugaras szimmetriájú állatok (Radiata)
Törzs: Csalánozók (Cnidaria)
Osztály: Virágállatok (Anthozoa)
Alosztály: Hatosztatú virágállatok (Hexacorallia)
Rend: Tengerirózsák (Actiniaria)
Alrend: Igazi tengeri rózsák (Nynantheae)
Alrendág: Thenaria
Öregcsalád: Talpkorongosok (Endomyaria)
Család: Aktíniák (Actiniidae)
Nem: Actinia
Linnaeus, 1767
Faj: A. equina
Tudományos név
Actinia equina
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
Szinonimák
  • Actinea chiococca
  • Actinea margaritifera
  • Actinea mesembryanthemum
  • Actinia (Entacmaea) mesembryanthemum Ellis & Solander, 1786
  • Actinia cerasum Dalyell, 1848
  • Actinia chiococca Cocks in Johnston, 1847
  • Actinia corallina Risso, 1826
  • Actinia equina mesembryanthemum Linn.
  • Actinia equina var. chiococca Andr.
  • Actinia equine
  • Actinia equini
  • Actinia hemisphaerica Pennant, 1777
  • Actinia hemispherica Pennant, 1777
  • Actinia margaritifera Templeton, 1836
  • Actinia purpurea Cuvier, 1798
  • Priapus equinus Linnaeus, 1758
  • Priapus ruber Forsskål, 1775
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Lóaktínia témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Lóaktínia témájú médiaállományokat és Lóaktínia témájú kategóriát.

A lóaktínia (Actinia equina) a virágállatok (Anthozoa) osztályának tengerirózsák (Actiniaria) rendjébe, ezen belül az aktíniák (Actiniidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

[szerkesztés]

A lóaktínia az Északi-tenger partján, az Atlanti-óceán európai, észak- és északnyugat-afrikai partjai mentén egészen a Dél-afrikai Köztársaságig, valamint a Földközi-tenger partvonalán lelhető fel. Kalk (1958) szerint a trópusi Indiai- és Csendes-óceánokban is fellelhető.

Bár a lóaktíniát hátrányosan érinti a tenger szennyeződése és a partokon folyó építkezés, az ember nem veszélyezteti közvetlenül, így továbbra is nagy számban megtalálható a tengerekben.

Alfajai, változatai

[szerkesztés]

Az alábbi taxonok e faj alfajai és változatai lehetnek, bár a WoRMS szerint az összes nomen dubium, azaz „kétséges név”:

  • Actinia equina castanea
  • Actinia equina coccinea
  • Actinia equina concentrica
  • Actinia equina equina
  • Actinia equina glauca
  • Actinia equina hemisphaerica
  • Actinia equina hepatica
  • Actinia equina japonica
  • Actinia equina olivacea
  • Actinia equina pontica
  • Actinia equina rubra
  • Actinia equina rufa
  • Actinia equina var. umbrina
  • Actinia equina var. viridis

Megjelenése

[szerkesztés]

Ennek az aktíniának a magassága akár 5 centiméter is lehet. Kinyújtott tapogatókarokkal 7 centimétert érhet el az átmérője. A szájkorongot körülbelül 200 darab mozgékony, hat sorba rendezett tapogatókarból áll, melyek a táplálék megragadását szolgálják. A korong szegélyét övező 24 „peremzacskó”, azaz csalánüteg tartalmazza azt a mérget, amellyel a lóaktínia megbénítja az áldozatait. A szájnyílás a szájkorong közepén helyezkedik el; a garat varsaszerűen befelé tágul. A garaton és a szájnyíláson keresztül távoznak az anyagcseretermékek is. A testfalat alkotó két sejtréteget (melyek közül a külsőt ektodermának, a belsőt endodermának nevezzük) kocsonyás réteg (mesogloea) választja el egymástól. A lóaktínia törzsének közepén elhelyezkedő üreg, az űrbél. Az emésztőnedvek bontják le az ide továbbított táplálékot. Amikor dagály után visszavonul a tenger, a lóaktínia olyan lesz, mint egy színes, kocsonyás zacskó. Amint az ár újra elönti, kibomlik az élénk színű csalánozó tapogatók koszorúja. A lóaktínia faj egyedei lehetnek vörösek, sárgák, barnák és zöldek is.

Életmódja

[szerkesztés]

Főleg az árapály-övezetben a sziklákra tapadva él, de 20 méter mélyben is megtalálható ez az állatfaj. Tápláléka kistestű tengeri állatok. A Critomolgus actiniae, Gastroecus arcticus és Paranthessius anemoniae nevű evezőlábú rákok élősködnek ezen az aktínián. A szóban forgó aktíniafaj 3 évig él, de fogságban ennél többet is élhet.

Szaporodása

[szerkesztés]

A lóaktínia kölcsönös megtermékenyítés révén szaporodik. A megtermékenyített peték a testen belül kelnek ki, majd a lárvák szétszóródnak a tengervízben.

Képek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]