Orihi
| Orihi | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Isztria |
| Község | Barban |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Denis Kontošić |
| Irányítószám | 52207 |
| Körzethívószám | (+385) 052 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 101 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 04′ 05″, k. h. 13° 56′ 46″45.068000°N 13.946000°EKoordináták: é. sz. 45° 04′ 05″, k. h. 13° 56′ 46″45.068000°N 13.946000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Orihi (olaszul: Orichi) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Barbanhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Az Isztria délkeleti részén, Pólától 24 km-re északkeletre, községközpontjáról 6 km-re nyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés]Területe a 952 és 1209 közötti időszakban az Isztria német hűbérurak uralma alatt volt.[2] 1209-ben a Barbanština az aquilei pátriárka fennhatósága alá került, később 13. században a pazini grófság hűbérbirtoka volt. 1374-ben az utolsó pazini gróf halála után Habsburg uralom alá került. 1797-től 1813-ig francia uralom alatt állt, közben 1805-ben az Isztriával együtt a napóleoni Olasz Királyság része lett. A francia uralom több változást is hozott az isztriai települések életében, melyek közül a legfontosabb a hűbéri viszonyok megszüntetése, az egyházi befolyás csökkentése és a települések önállóságának növekedése voltak.[2] Napóleon bukása után a bécsi kongresszus az Isztriát Ausztriához csatolta és egészen 1918-ig osztrák uralom alatt állt. A falunak 1857-ben 615, 1910-ben 190 lakosa volt. Az első világháború után a falu Olaszországhoz került. Az Isztria az 1943-as olasz kapituláció után szabadult meg az olasz uralomtól. A második világháború után Jugoszlávia, majd Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben a falunak 116 lakosa volt. Lakói hagyományosan mezőgazdasággal (főként szőlőtermesztéssel) és állattartással foglalkoznak.
Nevezetességei
[szerkesztés]A településen minden év júliusának közepén megünneplik Orihi napját, melyen immár tíz éve megrendezik az old timerek seregszemléjét. Ezen összegyűlnek a megye, a szomszédos megyék old timereinek, öreg autóinak és motorkerékpárjainak gyűjtői, de jönnek vendégek Olaszországból és Szlovéniából is. A babani lovas körverseny mintájára itt motoros körversenyt rendeznek, melyet 2000-óta tartanak meg. A falu mellett egy szép kilátó, a 330 méter magas a Križica található, ahova a Kármelhegyi Boldogasszony tiszteletére öt méter magas kőkeresztet és kápolnát emeltek és ünnepén szabadtéri misét tartanak. Itt gyűltek össze egykor a környező városokból a faluból elszármazottak, de ez a szép szokást mára már nem tartják annyira.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 615 | 782 | 159 | 161 | 168 | 190 | 0 | 0 | 200 | 195 | 189 | 160 | 131 | 122 | 107 | 116 |
További információk
[szerkesztés]Barban község hivatalos oldala (horvátul)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b Barbanština u povijesnom određenju (horvát nyelven). www.barban.hr. [2014. január 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 4.)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
