Kršete

Kršete
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Isztria
Község	Buje
Jogállás	falu
Polgármester	Edi Andreašić
Irányítószám	52474
Körzethívószám	(+385) 052
Népesség
Teljes népesség	94 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 23′ 49″, k. h. 13° 36′ 54″45.397, 13.61545.397000°N 13.615000°EKoordináták: é. sz. 45° 23′ 49″, k. h. 13° 36′ 54″45.397, 13.61545.397000°N 13.615000°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Kršete (olaszul: Carsette) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Bujéhoz tartozik.

Az Isztria északnyugati részén, Umagtól 9 km-re délkeletre, községközpontjától 4 km-re nyugatra, a Bujština területén, az A9-es autóút mellett fekszik.

A települést 16. és 17. században a Balkánról, főként Dalmáciából érkezett földműves családokkal népesítették be. 1797-ben a napóleoni háborúk következtében megszűnt a Velencei Köztársaság és az Isztriával együtt a település is Habsburg uralom alá került. 1805-ben Napóleon a francia fennhatóság alatt álló Illír provincia részévé tette. Napóleon bukása után 1813-ban az egész Isztriával együtt ismét a Habsburg birodalom részévé vált és maradt 1918-ig. 1857-ben 246, 1910-ben 272 lakosa volt.

Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. 1943-ban az olasz kapitulációt követően német megszállás alá került, mely 1945-ig tartott. A második világháború után a párizsi békeszerződés értelmében Jugoszlávia része lett, de 1954-ig különleges igazgatási területként átmenetileg a Trieszti B zónához tartozott és csak ezután lépett érvénybe a jugoszláv polgári közigazgatás. A település Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 1993-ban újraalakították a történelmi Buje községet. 2011-ben 125 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, ezen belül főként szőlő, olajbogyó, búza és kukorica termesztéssel, valamint állattartással foglalkoznak.

A falu közepén álló Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt plébániatemploma a 16. században épült, 1885-ben restaurálták. Egyhajós épület, északi oldalán sekrestyével. Bejárata a nyugati oldalon van. A nyugati homlokzat felett alacsony nyitott harangtorony emelkedik, de már nem használják és üresen áll, mert 1932-ben a szentély mögé keleti oldalra új, 15 méter magas pártázatos harangtornyot építettek. A templom északi falába régi sírkövet falaztak be.

• Buje város hivatalos oldala (horvátul)
• Buje turisztikai irodájának honlapja^{[halott link]} (horvátul)
• Templomok és kápolnák az Isztrián (németül)