Hósármány

Hósármány
	A hím
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Verébalakúak (Passeriformes);
Család:	Sarkantyússármány-félék (Calcariidae);
Nem:	Plectrophenax;
Faj:	P. nivalis;
Tudományos név
	Plectrophenax nivalis; (Linnaeus, 1758)
Elterjedés
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Hósármány témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Hósármány témájú médiaállományokat és Hósármány témájú kategóriát.

A hósármány (Plectrophenax nivalis) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a sarkantyússármány-félék (Calcariidae) családjába tartozó faj.^[1]^[2]

Rendszerezése

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Emberiza nembe Emberiza nivalis néven.^[3]

Alfajai

Plectrophenax nivalis nivalis (Linnaeus, 1758) - Észak-Amerika északi része és Észak-Európa
Plectrophenax nivalis insulae (Salomonsen, 1931) - Izland
Plectrophenax nivalis vlasowae (Portenko, 1937) - Európa északkeleti része és Szibéria északi része
Plectrophenax nivalis townsendi (Ridgway, 1887) - a Parancsnok-szigetek, az Aleut-szigetek és a Pribilof-szigetek ^[2]

Előfordulása

Észak-Amerika sarkkörön túli tájain, Grönlandon, Izlandon, Skandináviában és Oroszország északi részein honos. Természetes élőhelyei a sziklás területek, köves vízpartok, zuzmós tundrák és havasok. Télen délebbre vonul.^[4]

A Kárpát-medencei előfordulása

Magyarországon szórványos téli vendég, október-március hónapokban.^[5]

Megjelenése

Testhossza 16-17 centiméter, szárnyfesztávolsága 32-38 centiméter, testtömege 26-50 gramm.^[5] Háta, szárnya és farka sötét, a többi része piszkosfehér. A tojó kicsit kisebb a hímnél és a tollazatában a barna szín dominál.

Életmódja

Költési időszakban lepkéket, pókokat és egyéb rovarokat fogyaszt. Telelőhelyein magokkal táplálkozik.^[5]

Szaporodása

A fészket a tojó földre építi, füvekből, mohából, melyet tollakkal bélel ki. Fészekalja 4-7 tojásból áll, melyen a tojó kotlik 10-15 napig. A fiókákat mind a két szülő táplálja.^[5]

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma viszont csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.^[4] Magyarországon védettséget élvez, természetvédelmi értéke 25 000 forint.^[5]

Jegyzetek

↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. december 24.)
↑ ^a ^b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. december 24.)
↑ Avibase. (Hozzáférés: 2021. december 24.)
↑ ^a ^b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. december 24.)
↑ ^a ^b ^c ^d ^e Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2020. december 23.)

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2021. december 24.)
Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6

További információk

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[A-1] A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. december 24.)

[B-2] A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. december 24.)

[C-3] Avibase. (Hozzáférés: 2021. december 24.)

[D-4] A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. december 24.)

[F-5] Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2020. december 23.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]