Kiribati

Kiribati Köztársaság
Republic of Kiribati Ribaberikin Kiribati
Kiribati zászlaja Kiribati címere
Nemzeti mottó: Te Mauri, Te Raoi ao Te Tabomoa (Egészség, béke, jólét) Nemzeti himnusz: Teirake Kaini Kiribati
Fővárosa	South Tarawa
é. sz. 1° 28′, k. h. 173° 02′1.4666666666667, 173.033333333331.466667°N 173.033333°EKoordináták: é. sz. 1° 28′, k. h. 173° 02′1.4666666666667, 173.033333333331.466667°N 173.033333°E
Államforma	elnöki köztársaság
Vezetők
Elnök	Taneti Mamau
Hivatalos nyelv	angol és gilberti
kikiáltása	1979. július 12.
Tagság	Lista ENSZ, Nemzetközösség, Csendes-óceáni Közösség, Csendes-óceáni Fórum
Népesség
Népszámlálás szerint	119 438 fő (2020)
Rangsorban	199
Becsült	106 461[1] fő (2013. július)
Rangsorban	199
Népsűrűség	131 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	811 km²
Rangsorban	170
Időzóna	Kiribati (UTC+12, +13, +14)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	Ausztrál dollár (AUD)
Nemzetközi gépkocsijel	KIR
Hívószám	686
Segélyhívó telefonszám	999 192 193 194 195
Internet TLD	.ki
Villamos hálózat	240 volt
Elektromos csatlakozó	AS/NZS 3112
Közlekedés iránya	bal
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiribati Köztársaság témájú médiaállományokat.

Kiribati (teljes nevén: Kiribati Köztársaság^[2]) az Egyenlítő mentén elhelyezkedő 33 korallszigetből áll (ebből 21 lakott, egyikük neve Kiritimati, vagyis Karácsony-sziget), félúton Hawaii és Ausztrália között.

A szigetcsoport korábbi neve Gilbert-szigetek volt. A Nagy-Britanniától való önállóság 1971-es, majd a teljes függetlenség 1979-es kikiáltása után felvették a Kiribati, ejtsd: ['kiribas] nevet. Ugyanekkor az Amerikai Egyesült Államok a szigetcsoport egy részét (Phoenix és Line-szigetek) érintő területi követeléséről lemondott, és barátsági szerződést kötött az új állammal.

Napjainkban szigeteinek létét erősen fenyegeti a globális felmelegedés és az ezzel járó tengerszint-emelkedés. Kiribati az első ország lehet, amely emiatt eltűnik a Földről.^[3][4]

Az északnyugat-délkeleti irányban sorakozó szigetek lesüllyedt vulkáni kúpok tetején kialakult korallképződmények – úgynevezett atollok –, amelyek egy-egy központi lagúnából és a körülötte gyűrű alakban elrendeződött kisebb-nagyobb korallszigetekből állnak.

Kiribati szigetei négy csoportba sorolhatók:

• Banaba: egyedülálló sziget Nauru és a Gilbert-szigetek között (Mikronézia)
• Gilbert-szigetek: 16 atoll Fidzsitől északra 1500 km-re (Mikronézia)
• Phoenix-szigetek: 8 atoll és korallsziget a Gilbert-szigetektől délkeletre 1800 km-re (Polinézia)
• Line (Sor)-szigetek: 8 atoll és egy zátony (angol szóval: reef), a Gilbert-szigetektől keletre 3300 km-re. (Polinézia)

Trópusi óceáni éghajlat.

A szigetek termőtalaja vékony, sérülékeny. Az atollok alacsonyak, legtöbbje csak mintegy 2 méterre emelkedik ki a tengerből, így az itt élőket erősen fenyegeti a globális felmelegedés egyik következménye, a tenger szintjének emelkedése. 1999-ben két szigetecskét a tengerben elmerültnek nyilvánítottak, azóta a többi szigetet is egyre jobban fenyegeti a tenger elnyelése.

Kiribatiban nincs szárazföldi védett terület. Ugyanakkor itt van a világ legnagyobb tengeri természetvédelmi területe: a Phoenix-szigetek körüli egész óceánt tengeri természetvédelmi területté nyilvánították.^[5]

1765-ben brit tengerészek kötöttek ki partjainál, majd 1788-ban a Gilbert-szigetek nevet kapta. A 19. században bálnavadászati központként működött. 1892-ben a Lagúna-szigetekkel együtt (mai Tuvalu) brit protektorátussá vált. 1915-1975 között brit gyarmat lett, majd 1979. július 12-én Kiribati független köztársasággá vált.

A ma Kiribatinak nevezett térséget óceániai nyelveken beszélő mikronéziaiak népesítették be i.e. 3000 – i.sz. 1300 között. Ez egy elszigetelt vidék; a helyi kultúra polinéziai és melanéziai vonásait Tonga és Fidzsi felől érkező behatolók honosították meg. Házasságok révén elmosódtak a kulturális különbségek és előrehaladt a kultúra egységesedése.

A szigeteket brit és amerikai hajók látogatták először a 18. század végén és a 19. század elején. A fő szigetlánc Gilbert-szigetek nevét 1820-ban adta Adam von Krusenstern orosz admirális és Louis Duperrey francia kapitány, Thomas Gilbert tiszteletére, aki 1788-ban először hajózott át a szigetvilágon.

A 19. század elején nyugati bálnavadászok, kereskedelmi hajók és rabszolga-kereskedők látogatták a szigeteket, behozták a betegségeket és a tűzfegyvereket.

Az első brit misszionárius 1837-ben érkezett. 1892-ben a Gilbert-szigetek a helyiek egyetértésével brit védnökség lett a közeli Ellice-szigettel együtt. A Gilbert és Ellice-szigetek 1916-ban lett koronagyarmat. Kirimati (Karácsony-sziget) 1919-ben lett a gyarmat része, a Phoenix-sziget pedig 1937-ben.

A második világháborúban a Tarawa-atollt és a Gilbert-szigetcsoport egyéb részeit megszállták a japánok. A gyarmat korábbi fővárosa, Betio birtoklásáért 1943 novemberében Tarawán vívták az amerikai tengerészgyalogosok történetük legvéresebb csatáját.

Az 1950-es évek végétől 1962-ig a Karácsony-szigetet az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia nukleáris kísérleti terepként használta, ahol több hidrogénbombát is robbantottak.^[6]

A Gilbert- és Ellice-szigetek az önrendelkezés jogát 1971-ben kapta meg; 1975-ben elválasztották őket egymástól és belső önkormányzatot kaptak. 1978-ban Ellice-sziget önálló ország lett Tuvalu néven. A Gilbert-szigetek Kiribati néven lett független 1979. július 12-én. Bár a helyi gilberti nyelven a Gilbert-szigetek neve valójában „Tungaru”, az új állam a Kiribati nevet vette fel, ami az angol Gilberts szó helyi kiejtése. Az új állam része lett a tulajdonképpeni Gilbert-szigeteken kívül Banaba, Line-szigetek és Phoenix-sziget. A röviddel a függetlenség után aláírt és 1983-ban hatályba lépett tarawai szerződés értelmében az Amerikai Egyesült Államok lemondott minden igényéről a ritkán lakott Phoenix-szigettel kapcsolatban, és elismerte, hogy a Line-szigetek Kiribati területének része.

Gondot jelent a túlnépesedés. 1988-ban a fő sziget 4700 lakóját áttelepítették kevésbé benépesedett szigetekre. 1994-ben Teburoro Titót választották elnökké.

Az ország nyugati területei 24 órával előrébb jártak a keleti területeknél, ennek következtében a két terület között csak a hét 4 napján volt lehetséges a hivatalos kereskedelem.

Ezért 1995. január 1-jén Kiribati törvénnyel helyezte odébb a dátumválasztó vonalat a Line-szigetcsoporttól kb. 2000 km-re keletre (a 150° hosszúsági fokon is túl), hogy az országot a továbbiakban ne ossza ketté a dátumválasztó vonal. Csak később jöttek rá, hogy ennek következtében Kiribati lett a világ első országa, amelyen beköszöntött az új évezred. Ez jelentős turisztikai esemény volt.

A 2003 júliusában megtartott választáson az addigi ellenzéki párt jelöltje, Anote Tong legyőzte Titot. Anote Tongot 2007-ben újraválasztották.

2012-ben az államfő tárgyalásokat kezdett a Fidzsi-szigetekkel, ahol 5000 hold földet kíván vásárolni Vanua Levu szigetén népe számára, ugyanis Kiribati néhány évtized múlva a tengerszint emelkedése nyomán eltűnik. Tong államfő elmondta a fidzsi televízióban, hogy először a képzett munkaerőt költöztetnék át.^[7]

Korábban Kiribati szigetei között ment át a nemzetközi dátumválasztó vonal. Ezt 1995. január 1-jén megváltoztatták: most már kikerüli a köztársaság területét. Az egyik szigetcsoport – a Line Islands – épp a nemzetközi dátumválasztó vonalról kapta a nevét („line” angolul: ’vonal’). A változás miatt 2000-ben itt köszöntött be a világon először az új évezred, és a korábban Caroline-sziget néven ismert legkeletibb szigetüket (lakatlan korallzátony) átkeresztelték Millennium-szigetre.^[8]

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Államforma: elnöki köztársaság.

Az ország élén a 4 évre választott állam- és kormányfő áll. Parlamentjének 39 tagja van, akiket 4 évre választanak.

Név	hivatali ideje
Ieremia Tianang Tabai	1979. július 12. – 1982. december 10.
Rota Onorio	1982. december 10. – 1983. február 18.
Ieremia Tianang Tabai	1983. február 18. – 1991. július 4.
Teatao Teannaki	1991. július 4. – 1994. május 24.
Tekiree Tamuera	1994. május 24. – 1994. május 28.
Ata Teaotai	1994. május 28. – 1994. október 1.
Teburoro Tito	1994. október 1. – 2003. március 28.
Tion Otang	2003. március 28. – 2003. július 10.
Anote Tong	2003. július 10. - 2016. március 11.
Taneti Mamau	2016. március 11. óta

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Az országnak nincs hadserege, a védelmet Ausztrália és Új-Zéland biztosítja.

Bővebben: Kiribati települései

A lakosság 99%-a mikronéz, 0,8% polinéz, 0,2% európai.

A többség keresztény: római katolikus 55,8%, presbiteriánus 33,5%, mormon 4,7%, adventista 2%. A kereszténységen kívül a leggyakoribb vallás a bahái, kb. 2,3%.^[9]

Hivatalos nyelv az angol és a gilberti.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

• Munkanélküliségi ráta: kb. 30% (2010-ben) ^[10]
• GDP-összetétel szektoronként (2012-ben) ^[10]: mezőgazdaság, halászat: 26,3%; ipar: 9,2%, szolgáltatások: 64,5%
• egy főre jutó GDP 1800 $ (PPP 2014-ben) ^[10]

A szigeteken régebben foszfátot bányásztak, de ma ez az ásványkincs kimerült. Ma elsősorban a halászat, idegenforgalom (GDP 20%-a), külföldi segélyek (20%), a külföldön dolgozó kiribatiak átutalásai adják a nemzeti jövedelmet (GDP), főleg ez utóbbiak nélkül a rendkívül magas munkanélküliséggel küzdő kis ország gazdasága nem működhetne.

Főbb cikkek: kókusz, kopra, kenyérgyümölcs. ^[10]

Jelentősebb a kézművesipar és a halászati ipar.^[10]

• Fő exportcikkek: hal, kókusz
• Fő importcikkek: élelmiszer, gépek és berendezések, iparcikkek, üzemanyag

Az ország egyetlen egyeteme a University of the South Pacific. A hallgatók létszáma 500 fő.

A szilárd út 670 km. Légi közlekedés köti össze a külvilággal (Bonriki Nemzetközi Repülőtér).

Hívójel prefix	T3
ITU zóna	61
CQ zóna	31

Lásd még: Kiribati hívójelkörzetei

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Bővebben: Kiribati világörökségi helyszínei

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Bővebben: Kiribati az olimpiai játékokon

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

1. ↑ Hivatalos becslés. [2014. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 22.)
2. ↑ A Földrajzinév-bizottság 45. ülésének határozatai. [2014. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 20.)
3. ↑ http://www.nlcafe.hu/utazas/20140703/az-orszag-amit-elkezdett-elnyelni-az-ocean-kiribati/
4. ↑ https://web.archive.org/web/20080605183737/http://www.iht.com/articles/ap/2008/06/05/asia/AS-GEN-New-Zealand-World-Environment-Day.php
5. ↑ Archivált másolat. [2009. augusztus 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 26.)
6. ↑ Defense Nuclear Agency: Operation Dominic I: United States Atmospheric Nuclear Weapons Test: Personnel Review. apps.dtic.mil (1962)
7. ↑ Elmossa az országot a víz! Hurcolkodik a lakosság
8. ↑ http://www.suntrek.org/earth-beyond/time-zones/international-date-line.shtml International Date line
9. ↑ 2010-ben https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/kr.html Archiválva 2017. szeptember 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
10. ↑ ^{a b c d e} https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/kr.html

• Országinformációk
• Kiribati a WHO oldalán
• Külföldre költözik egy egész ország (Index, 2012. március 17.)