Costa Rica

Costa Rica-i Köztársaság
República de Costa Rica
Costa Rica zászlaja Costa Rica címere
Nemzeti mottó: ¡Viva siempre el trabajo y la paz! („Éljen mindig a munka és a béke!”) Nemzeti himnusz: Noble patria, tu hermosa bandera
Fővárosa	San José
é. sz. 9° 56′, ny. h. 84° 05′9.9333333333333, -84.0833333333339.933333°N 84.083333°WKoordináták: é. sz. 9° 56′, ny. h. 84° 05′9.9333333333333, -84.0833333333339.933333°N 84.083333°W
Államforma	Elnöki köztársaság
Vezetők
Elnök	Rodrigo Chaves
Hivatalos nyelv	spanyol
Függetlenség	Spanyolországtól
Tagság	Lista Egyesült Nemzetek Szervezete Kereskedelmi Világszervezet Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank Nemzetközi Fejlesztési Társulás Nemzetközi Pénzügyi Társaság Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja OPANAL Közép-amerikai Gazdasági Integrációs Bank Közép-amerikai Közös Piac Interpol Vegyifegyver-tilalmi Szervezet UNESCO Föld-megfigyelési Csoport Egyetemes Postaegyesület Nemzetközi Távközlési Egyesület Amerikai Államok Szervezete Meteorológiai Világszervezet Egészségügyi Világszervezet International Regional Organization for Agricultural Health Vám Világszervezet Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
Népesség
Népszámlálás szerint	5 044 197 fő (2022)[1]
Rangsorban	121
Becsült	5 200 000[2] fő (2022)
Rangsorban	121
Népsűrűség	100 fő/km²[3]
GDP	2006-os becslés
Összes	21 384 millió dollár (82) PPP: 46 602 millió dollár
Egy főre jutó	4 858 dollár (75) PPP: 11 606 dollár
HDI (2005)	0,841 (48) – magas
Földrajzi adatok
Terület	51 100 km²
Rangsorban	129
Víz	0,7%
Időzóna	CST (UTC-6)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	Costa Rica-i colón (CRC)
Nemzetközi gépkocsijel	CR
Hívószám	506
Segélyhívó telefonszám	911 112
Internet TLD	.cr
Villamos hálózat	120 volt
Elektromos csatlakozó	NEMA 1-15 NEMA 5-15
Közlekedés iránya	jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Costa Rica-i Köztársaság témájú médiaállományokat.

Costa Rica (ejtsd: [kosztarríka]; jelentése spanyolul „gazdag part”) a közép-amerikai kontinenshídon elterülő ország, szárazföldön északon Nicaragua, délkeleten Panama határolja. Karib-tengeri és csendes-óceáni partvidékét keskeny síkság kíséri. Az ország magját alkotó, 1500 m átlagmagasságú fennsíkot a Kordillerák vulkánokkal tűzdelt láncai fogják közre.

Gazdasága, amely egykor nagymértékben függött a mezőgazdaságtól, diverzifikált, és olyan ágazatokat foglal magában, mint a pénzügy, a külföldi vállalatok szolgáltatásai, a gyógyszeripar és az ökoturizmus. Sok külföldi gyártó és szolgáltató vállalat működik Costa Rica szabadkereskedelmi övezeteiben, ahol befektetési és adókedvezményeket élveznek.^[4]

Jól teljesít a demokrácia állapotának, a sajtószabadságnak és a szubjektív boldogságnak a globális összehasonlításában. A Happy Planet Index 2010-es,^[5] 2016-os^[6] és 2019-es^[7] adata szerint a világ legboldogabb országa.

• 
  Domborzati térkép
• 
  Főbb települések
• 
  Táj a Nicoya-félszigeten

Nicaragua P a n a m a Alajuela Golfito Jacó Liberia Palmar San José Puntarenas Puerto Limón Nicoya- félsziget Osa-fsz. Nicaragua-tó Karib- tenger Csendes-óceán térkép szerkesztése

A Csendes-óceánnal és a Karib-tengerrel hosszú partszakaszon érintkező ország Közép-Amerikában. A parti síkságokból a Kordillerák vulkáni kúpokkal tarkított láncai emelkednek ki, amelyek az 1200 m magas Központi-völgyet ölelik körül. Legmagasabb pontja a Chirripó Grande (3810 méter). A hegyláncok ÉNY felől DK felé húzódnak. Az ország területének legnagyobb része, tűzhányókkal tűzdelt hegyvidék. Az ország alacsonyabb ÉNY-i területeit szavanna, részben erdő borítja. Az ország egyharmada ma is erdős terület.

A vizek két óceán felé folynak le. Az ország jellege miatt nincs itt igazán hosszú folyó. Legfőbb folyók: San Juan, San Carlos, Tempisque.

A legnagyobb tó: Arenal.

A hőmérséklet-különbségek alacsonyak, mivel az ország az Egyenlítő közelében található, így az évszakok közötti fő különbség a csapadék miatt alakul ki. Az ország jelentős része annyira esős, hogy esőerdők borítják.

A Csendes-óceán partvidékén és a fennsíkon száraz évszak van decembertől áprilisig, esős évszak májustól novemberig, ekkor bőséges az eső. Ezzel szemben a keleti síkságon és a partvidéken, továbbá a Csendes-óceán partjának legdélebbi részén is az éghajlat egyenlítői, egész évben bőséges esőzések vannak.^[8]

Lásd még: Kategória:Costa Rica élővilága

Igen sok különféle állat- és növényfaj él ezen a földön. Az ország területének 23%-a védett valamilyen formában.

• 
  Vörösszemű levelibéka
• 
  Morpho
• 
  Geoffroy-pókmajom
• 
  Choloepus
• 
  Hegyesorrú krokodil
• 
  Fiahordó oposszum
• 
  Mellényes bőgőmajom

• Bahia Ballena Nemzeti Park
• Barra Honda Nemzeti Park
• Braulio Carrillo Nemzeti Park
• Cahuita Nemzeti Park
• Carara Nemzeti Park
• Chirripó Nemzeti Park
• Corcovado Nemzeti Park
• La Amistad Nemzeti Park
• Manuel Antonio Nemzeti Park
• Palo Verde Nemzeti Park
• Piedras Blancas Nemzeti Park
• Santa Rosa Nemzeti Park
• Tortuguero Nemzeti Park
• Volcán Arenal Nemzeti Park
• Volcán Barva Nemzeti Park
• Volcán Irazú Nemzeti Park
• Volcán Poás Nemzeti Park
• Rincón de la Vieja Nemzeti Park

Bővebben: Costa Rica világörökségi helyszínei

• Talamanca Természetvédelmi Terület - Panamával közös
• Kókusz-sziget Nemzeti Park
• Guanacaste Természetvédelmi Terület

• 
  A Kolombusz előtti kultúrák egy tömjénfüstölője (Kr. u. 500-1350)
• 
  Kerámiák a Kolombusz előtti kultúrákból
• 
  A Diquís-kultúra aranynyakéke

A Kolumbusz előtti időkben a térség lakossága ahhoz az átmeneti övezethez tartozott, amely összekötötte a közép-amerikai és az andoki magaskultúrákat. Jelenlegi álláspont szerint főleg a mai Kolumbia felől érték kulturális hatások. A modern Costa Rica kultúrájára az indián befolyás aránylag kicsi, mert többségük elpusztult a himlőhöz hasonló járványos betegségekben és a spanyolok bánásmódja következtében.

Keleti partjait Kolumbusz 1502-ben fedezte fel. A nyugati partoknál 1519-ben járt először spanyol hajós, míg a belső magasföldet csak 1561-ben sikerült meghódítani.

A spanyol gyarmati időkben a közlekedési nehézségek miatti viszonylagos elszigeteltségben a spanyol koronától való függés aránylag laza volt. Costa Rica volt a legszegényebb spanyol gyarmat Közép-Amerikában. Döntő faktor volt gazdasági fejlődésében a bennszülött munkaerő hiánya. Míg a többi spanyol gyarmat telepesei indiánokat dolgoztattak földjeiken, Costa Ricában kénytelenek voltak maguk megművelni azt. Így Costa Rica fejlődése különbözött szomszédaitól, és nem is alakultak ki oly mértékű társadalmi egyenlőtlenségek, mint szomszédainál. Costa Ricában paraszti demokrácia alakult ki elnyomott mesztic vagy indián réteg nélkül. Egy idő után a spanyolok letelepedése a dombvidékeken összpontosult, amelyeknek termékeny vulkáni talaja van és az éghajlata is mérsékeltebb, mint az alföldeken.

Costa Rica az egyesült Közép-Amerikához csatlakozott, amikor azok közösen kikiáltották függetlenségüket Spanyolországgal szemben 1821-ben. Tagsága az újonnan alakult Közép-Amerikai Szövetségi Köztársaságban nem volt hosszú életű; 1838-ban, miután a szövetség már régen nem működött ténylegesen, formálisan is kilépett és kikiáltotta függetlenségét.

Az afrikai eredetű costa-ricaiak (a lakosság kb. 3%-a) ősei Jamaicából érkeztek vasútépítésre. A vasút a központi felföld városi lakosságát kötötte össze a karibi partvidéken fekvő Limón kikötővel. A vasút építésében, amelyet Minor C. Keith amerikai üzletember szervezett, kínai bevándorlók is részt vettek az Amerikai Egyesült Államokból behozott elítéltek mellett. A vasút megépítéséért cserébe Costa Rica kormánya a vasút számára bérbe adott területeket a nyomvonalon felül is, amin a vasúttársaság banánt termesztett és az Egyesült Államokba exporttált. Végül a banán a kávé mellett Costa Rica exportjának egyik fő terméke lett, az azt termesztő külföldi tulajdonú társaságok (köztük az United Fruit Company) pedig döntő szerepet játszottak a nemzetgazdaságban.

Costa Rica története jóval békésebb, mint a többi Latin-amerikai államé, politikailag is jóval stabilabb volt. A 19. század vége óta két jelentősebb erőszakos időszak volt. Az egyik 1917-19-ben Federico Tinoco Granados diktatúrája volt, míg végül megdöntötték és száműzetésbe kényszerítették. A másik 1948-ban tört ki. José Figueres Ferrer vezetett fegyveres lázadást a vitatott elnökválasztási eredmények miatt. 44 napos polgárháború alatt több mint 2000 halott volt. Ez Costa Rica történetének legvéresebb eseménye a 18. század óta. A polgárháború után a győztes junta, amelyet a korábbi ellenzék vezetett, feloszlatta a hadsereget és a demokratikusan megválasztott törvényhozással új alkotmányt fogadtatott el 1949. május 8-án. Miután reformjai hatályba léptek, a rezsim 1949. november 8-án békésen átadta hatalmát az új demokratikus kormánynak. Figueres puccsa után nemzeti hős lett és az új alkotmány szerint 1953-ban megtartott első demokratikus elnökválasztáson győzött. Azóta Costa Ricában 15 elnökválasztás volt, a legutolsó 2014-ben.^[9] Mindegyik békés, átlátható választás volt a nemzetközi közösség szerint is és viszonylag nyugodt hatalomátadással járt.

Elnöki köztársaság.

Az ország 7 tartományra van felosztva, melyek a következők:

Zászló	Tartomány	Térkép	Főváros	Terület (km²)	Népesség
	Alajuela		Alajuela	9,757	885,571
	Cartago		Cartago	3,124	490,903
	Guanacaste		Liberia	10,141	354,154
	Heredia		Heredia	2,657	433,677
	Limón		Puerto Limón	9,189	386,862
	Puntarenas		Puntarenas	11,266	410,929
	San José		San José	4,966	1,404,242

A tartományok 81 kantonra – közülük Alajuela tartományban található a legnagyobb kanton (San Carlos) –, a kantonok pedig 473 kerületre vannak felosztva.

Costa Rica tengerentúli területe az országtól 500 km-re nyugatra, a Csendes-óceánban található Kókusz-sziget.

Bővebben: Costa Rica elnökeinek listája

Az ország a Csendes-óceán és a Karib-tenger közötti földhídon ütközőállam szerepét tölti be a kevésbé békés szomszédai között, a délre fekvő Panama és a északra fekvő Nicaragua között. Costa-Rica semleges ország, mely a lakosság egyöntetű támogatásával találkozik. Félő volt viszont, hogy a szomszédos államok meg-megújuló konfliktusai átterjedhetnek a területére, ezért 1987-ben Costa-Rica békeszerződést kötött El Salvadorral, Nicaraguával, Guatemalával és Honduras államokkal. A békeszerződés egy kritikus időszakban teremtett megbékélést az országok között. A békeszerződésben betöltött szerepéért Óscar Arias Sánchez államfő Nobel-békedíjat kapott.^[10]

Az ország népessége 2017-ben 4,9 millió fő.^[11]

Bővebben: Costa Rica városai

Az országban a hivatalos nyelv a spanyol, de sokan beszélik még az angolt is.

Lásd még: Közép-amerikai spanyol nyelvjárás

Népcsoportok: európai eredetű fehér és kreol 87%, mesztic 7%, fekete, mulatt 3%, kelet-ázsiai 2%, indián 1%.

A lakosság 76%-a római katolikus, 15%-a protestáns, Jehova tanúi 1%, 8%-a pedig egyéb vallású.^[mikor?]

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

1890 óta kötelező az iskolai oktatás, és 1949 után bevezették az ingyenes általános és középiskolai oktatást. A felnőtt lakosság mindössze 7%-a írástudatlan. Várható élettartam férfiaknál 75, nőknél 79 év.^[10]

Gazdasága: agrárország. Az országban kávé-, banán-, kakaó- és cukornádtermesztés folyik. Az elektromos hálózat 110 V-os, 60 Hz-es.

A mezőgazdaságot főleg a növénytermesztés (banán, kávé, kakaó, cukornád) képviseli. Jelentős még a part menti halászat is.

Ásványkincsekben (kőolaj, bauxit, vasérc, kén) gazdag ország, de készletei még kiaknázatlanok. Jelenleg csak arany- és ezüstbányászat folyik. Iparát a mezőgazdasági termékek feldolgozása, valamint elektronikus és orvosi berendezések előállítása képviseli. Az elektromos energia nagy részét a vízerőművek szolgáltatják.

• Exporttermékek: kávé, banán, hús, cukor, ananász, textília, elektronikus alkatrészek, orvosi berendezések és műszerek.
• Importtermékek: ipari és közszükségleti cikkek, gépek, járművek, üzemanyag.
• Főbb kereskedelmi partnerek 2012-ben:^[12]
  • Kivitel: USA 30,7%, Kína 13,2%, Hollandia 10,4%, UK 9%, Mexikó 9%
  • Behozatal: USA 46,2%, Mexikó 6,4%, Japán 6,1%, Kína 5,8%

Bővebben: Costa Rica vasúti közlekedése

• Vasúthálózat hossza: 950 kilométer
• Közúthálózat hossza: 35 892 kilométer
• Kikötők száma: 6
• Repülőterek száma: 30

Hívójel prefix	TE, TI
ITU zóna	11
CQ zóna	7

Lásd még: Costa Rica hívójelkörzetei

Egészen a közelmúltig kevés energia mutatkozott a Costa Rica-i művészetben, amelyből hiányoznak a más latin-amerikai országokra jellemző szenvedélyes, ösztönös, társadalomkritikát megjelenítő alakok.

Az utóbbi években akadtak olyan művészek, például Isidro Con Wong (1931-), akik nemzetközi elismerést vívtak ki maguknak. Wong mágikus realista stílusú munkái darabonként 35 000 dollárt is érnek a világpiacon. A szintén mágikus realista Rafa Fernández (1935-) erotikus nőábrázolásra szakosodott. A zapotai Rolando Castellón (1937-) háromdimenziós alkotásairól lett híres.^[13]

Costa Rica a legdélebbi a marimbát használó országok közül, amelyek sokat köszönhetnek az afrikai eredetű xilofonnak, ami egész Közép-Amerikában a hazai zene alapját képezi.

A hagyományokat leginkább őrző Guanacaste előszeretettel ápolja a régi zene és tánc hagyományát, amely leginkább a nemzeti táncban jelenik meg: a punto guanacaste egyfajta páros dzsiggelés. A hagyományos tánc a stilizált spanyol paseón alapul, amelyben a nők és férfiak kurjongatva, kalapot-kendőt dobálva, felváltva táncolnak egymás körül. Ma már jellemzően csak turistáknak adják elő az olyan csoportok, mint a Fantasía Folklórica.

A fiatalokat a latin ritmusok vonzzák a diszkókba, ahol merengue, cumbia és salsa alapozza meg a hangulatot. A karibi partvidéken jamaicai hatások hallhatók a zenében és Bob Marley a király.^[13]

Más latin-amerikai kultúráktól eltérően a szenvtelen ticók nem különösebben kedvelik az irodalmat, annak ellenére, hogy műveltek. Csupán egy maroknyi, vidékies témákat feszegető író keresi a kenyerét a hivatásával. A Costa Rica-i irodalom stílusa unalmas és az ország még adósa a világnak a nemzetközi színvonalat megütő írókkal.^[13]

A Costa Rica-i ételek nagyon egyszerűek, de sok olajjal és fűszerrel készítik el őket, így az európai gyomor számára elsőre nehéznek tűnhet. A legtöbb étel fő alapanyaga a rizs, kukorica és a bab. Az ország nemzeti étele a gallo pinto, ez a fekete babból és sült rizsből készült finomság, melyet többnyire reggelire szolgálnak fel. Érdemes kipróbálni a kókusztejjel elkészített változatát is. Később a gallo pinto-t ízesítik egy kis káposztával, paradicsommal és hússal, és készen is van az ízletes ebéd. Zöldséget nyersen nagyon ritkán szolgálnak fel, érdemes felkészülni rá, hogy a costa ricaiak minden megsütnek, amit lehet. Érdekesség, hogy a több mint 1000 km hosszú tengerpart ellenére a rákok, halak nagyon drágák, mert keveset halásznak, főleg importálják a tengeri ételeket.

Az ország egyik nemzeti itala a guaro, egy cukornádléből főzött, édeskés ízű szesz. Ezen kívül szívesen isszák a fresco de frutas nevű italt is, amit leginkább úgy lehetne jellemezni, hogy egy kóla-víz alapon lebegő gyümölcssaláta. A turisták egyöntetű véleménye szerint nagyon finom. A helyi borokat ajánlatos elkerülni, mert a másnaposságnál nagyobb élménnyel biztosan nem fogunk gazdagodni, ha megkóstoljuk őket.

Kiváló éghajlat és tengerpart csábítja a turistákat az országba.

• San José: Museo Nacional - Nemzeti Múzeum, Museo del Oro Precolombino, Museo de Jade - a világ legnagyobb jade szobra itt található, Teatro Nacional
• Parque Nacional Volcán Arenal- Nemzeti park: Arenal vulkán - 1633 m (ma is aktív)
• Parque Nacional Santa Rosa - Nemzeti park: Santa Elena-félsziget
• A csendes-óceáni partvidék: Golfito, OSA-félsziget, Uvita, Puntarenas
• A karibi partvidék: Parque Nacional Tortuguero - nemzeti park, Puerto Viejo de Talamanca
• A Nicoya félsziget

Iglesia Las Mercedes Costa Rica legismertebb temploma, és egyike az ország legtöbbet látogatott épületeinek. Állítólag ellenáll a legnagyobb földrengéseknek is, ugyanis a kéttornyú épület vaslemezekből épült, ablakait öntöttvas keretek tartják.

A Poás vulkán krátere a világon az egyik legnagyobb ilyen képződmény.

Javasolt oltások a Costa Ricára utazóknak:

• Hastífusz
• Hepatitis A (magas a fertőzésveszély)
• Hepatitis B (közepes a fertőzésveszély)
• Malária ellen gyógyszer van. (Nagy a kockázata a fertőzésnek).

Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:

• Sárgaláz

A turistának érdemes vécépapírt magával vinnie. A nyilvános vécé kevés, az éttermek és kávézók csekély díjazást számítanak fel. Mivel a csatornahálózatban kicsi a nyomás, a használt vécépapírt nem szabad a csatornába dobni, hanem az erre a célra szolgáló szemeteskosárba kell tenni.

Az olimpiai játékok során eddig csak egy aranyérem született. Az 1992-es barcelonai olimpián Claudia Poll női 200 m-es gyorsúszásban aranyérmes lett. Ezenkívül egy ezüst és két bronzérme van az országnak. A két bronz Claudia Poll jóvoltából és az ezüst Silvia Poll által, mindegyik gyorsúszásból.

Bővebben: Costa Rica az olimpiai játékokon

A Costa Rica-i labdarúgó-válogatott igen eredményes. Világbajnokok eddig még nem voltak, de több kisebb kupán már nem egyszer a dobogón álltak vagy nyertek.

Bővebben: Costa Rica-i labdarúgó-válogatott

Costa Rica rendelkezik strandlabdarúgó-válogatottal is, de jelentősebb nemzetközi sikereket még nem ért el.

Bővebben: Costa Rica-i strandlabdarúgó-válogatott

Bővebben: Costa Rica-i férfi kézilabda-válogatott

Bővebben: Costa Rica-i női kézilabda-válogatott

• március 19. – Batalla de Santa Rosa
• április 11. – Batalla de Rivas/Quema del Mesón,
• augusztus 2. – Costa Rica védőszentjének napja
• szeptember 15. - Nemzeti ünnep (a függetlenség napja 1821)
• október 12. – Encuentro de Culturas. (akárcsak Amerikában mindenhol, itt is ezen a napon emlékeznek meg Kolumbuszról)

• Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5

• Hivatalos honlap (angolul)
• Újságok listája (angolul)
• Képek, információk (angolul)

• Costa Rica-i kőgolyók
• Costa Rica megyéinek zászlói