Keresztury Dezső

	Keresztury Dezső
	1988-ban Budapesten; (fotó: Kertész Dániel)
	Magyarország vallás- és közoktatásügyi minisztere
	Hivatali idő; 1945. november 15. – 1947. március 14.
Előd	Teleki Géza
Utód	Ortutay Gyula
Született	1904. szeptember 6.; Zalaegerszeg
Elhunyt	1996. április 30. (91 évesen); Budapest
Sírhely	Farkasréti temető
Párt	Nemzeti Parasztpárt
Foglalkozás	újságíró; politikus; költő;
Díjak	Széchenyi-díj (1996); Balatonfüred díszpolgára (1996); a Magyar Népköztársaság Állami Díja (1978); József Attila-díj (1968);
	A Wikimédia Commons tartalmaz Keresztury Dezső témájú médiaállományokat.

Keresztury Dezső (Zalaegerszeg, 1904. szeptember 6. – Budapest, 1996. április 30.^[2]) Széchenyi-díjas magyar író, költő, irodalomtörténész, kritikus, műfordító, egyetemi tanár, az MTA tagja, a Goethe Társaság magyar tagozatának elnöke.

Életpályája

Szülei: Dr. Keresztury József, ügyvéd, és eőri Eöry Etelka (1880–1954), akik 1899. november 18-án kötöttek házasságot Nemesgulácson.^[3]^[4]^[5]^[6] Apai nagyszülei Keresztury György kisbirtokos és Devecser Erzsébet voltak.^[7] Anyai nagyszülei a nemesgulácsi római katolikus nemesi származású eőri Eőry Miklós (1838–1920), mérnök, földbirtokos,^[8] és nemes Nagy Eleonóra Matild (1854–1899) voltak.^[9]

Tanulmányait Eötvös-kollégistaként a budapesti, a berlini és a bécsi egyetemen végezte. 1928-ban szerzett magyar–német szakos tanári diplomát. 1929–36 között a berlini egyetem magyar lektora, a Magyar Intézet könyvtárosa, majd 1945-ig az Eötvös József Collegium magyartanára, közben 1937-től 1943-ig a Pester Lloyd című német nyelvű napilap irodalmi, később kulturális rovatvezetője. 1945-ben a budapesti egyetem magántanára és a Magyar Írók Szövetsége alapító tagja. 1945–47 között a Nemzeti Parasztpárt tagjaként vallás- és közoktatásügyi miniszter, 1945-től 1948-ig az Eötvös József Collegium igazgatója. 1945–50 között a Nemzeti Parasztpárt tagja. 1948-tól 1950-ig a Magyar Tudományos Akadémia főkönyvtárosa. 1950-től nyugdíjba vonulásáig – 1971-ig – az Országos Széchényi Könyvtár tudományos főosztályvezetője. 1982-ben a Magyar Tudományos Akadémia tagja lett. 1988-tól a Veres Péter Társaság tiszteletbeli elnökségi tagja, 1994-től a PEN Club tiszteletbeli elnöke volt.

Szobra Zalaegerszegen (Szórádi Zsigmond alkotása)

Sírja Budapesten. Farkasréti temető: 6/2-1-109.

Művei

A nemzeti klasszicizmus essay-irodalma. Fejezetek egy nagyobb tanulmányból; Dunántúl Ny., Bp., 1928 (Minerva-könyvtár)
Arany János (tanulmány, 1937, 1971)
Ungarn. Ein Novellenbuch; szerk. Keresztury Dezső; Korn, Breslau, 1937
Balaton; összeáll. Keresztury Dezső; Officina, Bp., 1940 (Officina képeskönyvek) (franciául, németül is)
A német irodalom kincsesháza; szerk. Keresztury Dezső; Athenaeum, Bp., 1941 (Az európai irodalom kincsesháza)
Alt Budapest in Text und Bild; Officina, Bp., 1942 (Officina Hungarica)
Balogh József–Illyés Gyula–Keresztury Dezső: Hírünk a világban; Hungária Ny., Bp., 1944
Helyünk a világban (tanulmány, 1946)
A magyar irodalom képeskönyve (szerkesztette, 1956)
Dunántúli hexameterek 1946-1956 (versek, 1956, 1974)
Lassul a szél (szonettek, 1957)
A német elbeszélés mesterei. 1-2.; vál., szerk., bev. Keresztury Dezső, jegyz. Walkó György; Európa, Bp., 1957 (A világirodalom klasszikusai)
A magyar irodalom képeskönyve; összeáll. Keresztury Dezső; Magvető, Bp., 1957
Arany János 1817-1882. A költő halálának 75. évfordulójára; szerk. Keresztury Dezső, V. Nyilassy Vilma, Illés Lászlóné; Magyar Helikon, Bp., 1957 (A Petőfi Irodalmi Múzeum kiadványai)
A német líra kincsesháza (szerkesztette, 1959)
A magyar zenetörténet képeskönyve (szerkesztette Vécsey Jenővel és Falvay Zoltánnal, 1960)
Balaton; Panoráma, Bp., 1960
Német költők antológiája (szerkesztette, 1963)
Emberi nyelven. Keresztury Dezső versei 1930-1965 (versek, 1965)
"S mi vagyok én...?", Arany János 1817-1856 (tanulmány, 1967)
Európai pillanatok (versek Gink Károly fotóira, 1968)
Festbeleuchtung auf dem Holzmarkt und andere ungarische Erzählungen; szerk., utószó Keresztúry Dezső, németre ford. Bruno Heilig et al.; Goverts, Stuttgart, 1968
"S két szó között a hallgatás ...". Magyar mártír írók antológiája; vál., szerk. Keresztury Dezső, Sík Csaba; Magvető, Bp., 1970
Üzenet. Szemelvények a magyar irodalom századaiból; vál., jegyz. Margócsy József, szerk. Keresztury Dezső; Tankönyvkiadó, Bp., 1970
Örökség. Magyar író-arcképek; Magvető, Bp., 1970 (Elvek és utak)
Arany János; Akadémiai, Bp., 1971 (A múlt magyar tudósai)
A szépség haszna (tanulmányok, 1973)
Balaton (fotóalbum; kísérőszöveg Balla Demeter felvételeihez, 1974) (angolul, franciául, németül, olaszul, oroszul is)
Így élt Arany János (1974)
Arany és az MTA (1975)
Égő türelem (versek, 1975)
A magyar opera- és balettszcenika (Staud Gézával és Fülöp Zoltánnal, 1975)
Nyitott kör (versek, 1976)
Változatok Bartók színpadi műveire (versek Gink Károly fotóira, 1976)
Szelényi Károly: Balaton és vidéke. Táj változó fényben; bev., versek Keresztury Dezső; Corvina, Bp., 1978 (angolul, németül is)
A viaskodás szonettjeiből; rajz Szalay Lajos; Keresztury Dezső, Bp, 1979
Válogatott versek (válogatott versek, 1979)
Így éltem (versek, 1979)
A viaskodás szonettjeiből (versek, 1979)
Hat tétel a nyelvről (versek, 1979)
Istenek játékában (versek, 1981)
Híres magyar könyvtárak (Gyarmathy László fényképeivel, 1982)
Pásztor (versek, 1982)
A kedves után. Egy verses napló töredékei (1984)
Állandóság a változásban (versek, 1984)
Árnyak nyomában. Válogatott színikritikák (tanulmányok, 1984)
Helyünk a világban. Tanulmányok. Új válogatás; Szépirodalmi, Bp., 1984
Pannonhalma; fotó Meződy Ö. István. szöveg Keresztury Dezső; IPV, Bp., 1984
A palota foglya. Arany János utolsó pályaszakasza; s.n., Bp., 1985
A magyar önismeret útja (esszé, 1985)
A keszthelyi Helikon Könyvtárról; szöveg Keresztury Dezső, fotó Gyarmathy László; Közgazdasági és Jogi, Bp., 1985
"Csak hangköre más." Arany János, 1857-1882 (tanulmány, 1987)
Keresztury Dezső: Babits. Levelek, tanulmányok, emlékek; szerk., vál., szöveggond., jegyz. Téglás János; Ságvári Nyomdaipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet–Zrínyi Ny., Bp., 1988 (A nyomdaipari szakközépiskola és a Zrínyi Nyomda Babits-sorozata)
Kapcsolatok (visszaemlékezések, 1988)
Határok, frontok (versek, 1989)
A közelítő csönd; ill. Szalay Lajos; s.n., s.l., 1989
Mindvégig. Arany János 1817-1882 (1990)
Önarcképek, 1904-1991; előszó Major Ottó; Zalai Nyomda–Magyar Bibliofil Társaság, Bp., 1991
"S mik vagyunk mi?". Tanulmányok, esszék, cikkek; Mikszáth, Salgótarján, 1992 (A Magyar Irodalomtörténeti Társaság kiskönyvtára)
Keresztury Dezső 57 verse; Magyar Bibliofil Társaság–Magyar Irodalomtörténeti Társaság–Zalai Nyomda, Bp., 1992
Emlékezéseim. Szülőföldeim (emlékezés, 1993)
Nehéz méltóság. Tragédia; utószó Kovács Sándor Iván: A hadvezér és a polgármester. Élmény és tragikum Keresztury Dezső Zrínyi-drámájában; Argumentum, Bp., 1993 ("Csak tiszta forrásból". A Magyar Irodalomtörténeti Társaság "Szövegkiadások"-sorozata)
Féktelen idő. A szerző válogatása életművéből; Trikolor–Intermix, Bp.–Ungvár, 1994 (Örökségünk)
Imádság békességért. A költő kilencvenedik születésnapjára; Zalaegerszeg Város Önkormányzata–Magyar Bibliofil Társaság, Zalaegerszeg–Bp., 1994
Valaki tenyerén. Keresztury Dezső istenes versei; vál. Monostory Klára, rajz Szántó Erika; Magyar Bibliofil Társaság, Bp., 1994
Haza, nagy ég alatt. Magyarország; kép Palotás Rezső, szöveg Keresztury Dezső; Aerofotó, Bp., 1995
Válogatott műfordítások; sajtó alá rend., bev., jegyz. Monostory Klára; Európa, Bp., 1997
Balaton. Táj változó fényben; fotó Szelényi Károly, bev., versek Keresztury Dezső ; Magyar Képek, Bp., 1998 (angolul és németül is)
Menschen, Werke, Verbindungen. Literatur- und kulturgeschichtliche Studien; szerk. Eva-Marie Kallen; Jelenkor, Pécs, 1999
Imádság békességért; Tótfalusi Kis Nyomdaipari Műszaki Szakközépiskola és Szakmunkásképző Iskola, Bp., 2000 ("Génius" könyvek)
Önismeret. Esszék, tanulmányok; Argumentum, Bp., 2001
Batsányi János, 1763-1845; Tapolcai Városszépítő Egyesület, Tapolca, 2004 (Tapolcai füzetek)
Szétbogozhatatlan. Válogatott versek a szerelemről, 1930-1995; József Attila Városi Könyvtár, Zalaegerszeg, 2004
Keresztury Dezső dedikál; szerk., előszó Szemes Péter; Keresztury Könyvtári Alapítvány, Zalaegerszeg, 2009

Díjai, kitüntetései

Magyar Köztársasági Érdemrend (1946)
Szocialista Munkáért érdemérem (1954)
Batsányi-díj (1966)
József Attila-díj (1968)
A Munka Érdemrend arany fokozata (1970)
Felszabadulási Emlékérem (1970)
A Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1974)
Grillparzer-gyűrű (1974)
Herder-díj (1976)
Ady-jutalomdíj (1978)
Emléktáblája Tapolcán
Állami Díj (1978; több évtizedes kulturális, tudományos munkásságáért, a magyar kultúra külföldi népszerűsítéséért)
Az Osztrák Köztársaság ezüst Érdemrendje (1979)
A Magyar Népköztársaság Babérkoszorúval Ékesített Zászlórendje (1984)
SZOT-díj (1985)
A Magyar Népköztársaság Rubinokkal Ékesített Zászlórendje (1989)
Akadémiai Aranyérem (1989)
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (1994)
Széchenyi-díj (1996; életműve elismeréseként)

Emlékezete

Emléktáblája van egykori lakóhelyén, az V. kerületi Semmelweis utca 4. számú házon, továbbá Tapolcán és Balatonfüreden (portrédomborművel).
Mellszobra van Zalaegerszegen kívül abban a faluban is, amelyet igazi otthonának tekintett: Nemesgulácson.
Általános iskolát neveztek el róla a főváros X. kerületében, Kőbányán, emellett általános iskolát nevezték el róla Nemesgulácson.
A zalaegerszegi Általános Művelődési Központ 2007 óta Keresztury Dezső nevét viseli.
Sírja Budapesten, a Farkasréti temetőben található.

Jegyzetek

↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
↑ Gyászjelentése. [2019. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 30.)
↑ familysearch.org polgári anyakönyvek - Keresztury Miklós ás Eőry Etelka házassága - 1899. november 18. Nemesgulács
↑ Magyar és Nemzetközi Ki Kicsoda 1996. Budapest, 1997, Biográf Kiadó.
↑ Születése bejegyezve Zalaegerszeg állami születési akv. 758/1904. folyószám alatt.
↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Patonay Lászlóné Eőry Etelka
↑ familysearch.org Keresztúry József keresztelői adatlapja
↑ familysearch.org Eőry Miklós keresztelői adatlapja
↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Eőry Miklósné Nagy Eleonóra

Források

Ki kicsoda a magyar irodalomban?. 1000-től 2000-ig. [Szerk. Gerencsér Ferenc]. [Budapest], 2000, Tárogató Kvk.
Magyar és Nemzetközi Ki Kicsoda 1996. Budapest, 1997, Biográf Kiadó.

További információk

Kortárs magyar írók 1945-1997
Keresztury Dezső a PORT.hu-n (magyarul)
MR. Balaton – a cikk végén egy Keresztury pincevers olvasható
Keresztury Dezső 80 éves. Válogatott bibliográfia; összeáll. Kiss Gábor; Zala megyei Könyvtár, Zalaegerszeg, 1984
Keresztury Dezsőről. Cikkek, kritikák; vál., szerk. Téglás János; Tótfalusi Kis Miklós Nyomdaipari Műszaki Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola, Bp., 1994
Keresztury Dezső kilencvenedik évére; szerk. Kovács Sándor Iván, bibliográfia Fatér Bernadett, Rózsás Beáta, Senkóné Horváth Ilona; Önkormányzat, Zalaegerszeg, 1994
Keresztury Dezső, 1904-1996; szerk. Andó Éva, Markó Alexandra; ELTE Fonetikai Tanszék, Bp., 1997 (A hetvenes évek magyar nyelvészei)
Csak tettem a dolgom...". Keresztury Dezső a magyar művelődés szolgálatában. Beszélgetések, riportok; szerk. Kis Kádi Géza, Kiss Gábor; Zrínyi Miklós Gimnázium, Zalaegerszeg, 1998
Németh G. Béla: Keresztury Dezső, 1904-1996. Elhangzott: 1999. november 22.; MTA, Bp., 2001 (Emlékbeszédek az MTA elhunyt tagjai felett)
Matyikó Sebestyén József: Keresztury Dezső és Balatonfüred; Balatonfüred Városért Közalapítvány, Balatonfüred, 2002 (Balatonfüred Városért Közalapítvány kiadványai)
Ormándi János: A kultúrpolitikus Keresztury Dezső; APC-Stúdió, Gyula, 2003
Keresztury Dezső, az Eötvös Collegium igazgatója, 1945-1948. Tanulmányok; szerk. Paksa Rudolf; Argumentum–Eötvös József Collegium, Bp., 2004
Németh István Péter: Kettős szivárvány, avagy A Poeta doctus és a Piktor. Adalékok Keresztury Dezső és Egry József barátságához; Balaton Akadémia, Keszthely, 2007 (Balaton Akadémia könyvek)

Kapcsolódó szócikkek

A Magyar Tudományos Akadémia tagjainak listája

Elődje:
gróf Teleki Géza

Magyarország vallás- és közoktatásügyi minisztere
1945. november 15. – 1947. március 14.

Utódja:
Ortutay Gyula

Irodalomportál
Politikaportál

[241828935009d7d018b861c9a11c5d0c51431522-1] Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)

[2] Gyászjelentése. [2019. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 30.)

[kereszturyeőryházasság-3] familysearch.org polgári anyakönyvek - Keresztury Miklós ás Eőry Etelka házassága - 1899. november 18. Nemesgulács

[KiKi-4] Magyar és Nemzetközi Ki Kicsoda 1996. Budapest, 1997, Biográf Kiadó.

[5] Születése bejegyezve Zalaegerszeg állami születési akv. 758/1904. folyószám alatt.

[patonaylászlóné-6] Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Patonay Lászlóné Eőry Etelka

[kereszturyjozsefkeresztelője-7] familysearch.org Keresztúry József keresztelői adatlapja

[eőrymiklóskeresztelője-8] familysearch.org Eőry Miklós keresztelői adatlapja

[nagyeleonóragyász-9] Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Eőry Miklósné Nagy Eleonóra

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

Keresztury Dezső

1988-ban Budapesten (fotó: Kertész Dániel)
Magyarország vallás- és közoktatásügyi minisztere
Hivatali idő 1945. november 15. – 1947. március 14.
Előd	Teleki Géza
Utód	Ortutay Gyula

Született	1904. szeptember 6.^[1] Zalaegerszeg
Elhunyt	1996. április 30. (91 évesen) Budapest
Sírhely	Farkasréti temető
Párt	Nemzeti Parasztpárt

Foglalkozás	újságíró politikus költő

Díjak	Széchenyi-díj (1996) Balatonfüred díszpolgára (1996) a Magyar Népköztársaság Állami Díja (1978) József Attila-díj (1968)

A Wikimédia Commons tartalmaz Keresztury Dezső témájú médiaállományokat.

m v sz Magyarország oktatásügyi miniszterei
Nevelésügyi miniszterek, vallás- és közoktatási miniszterek	Eötvös József (1848) Batthyány Lajos (1848) Szász Károly (1848–1849) Horváth Mihály (1849)
Vallás- és közoktatásügyi miniszterek	Eötvös József (1867–1871) Szlávy József (1871) Pauler Tivadar (1871–1872) Trefort Ágoston (1872–1888) Baross Gábor (1888) Csáky Albin (1888–1894) Eötvös Loránd (1894–1895) Wlassics Gyula (1895–1903) Berzeviczy Albert (1903–1905) Lukács György (1905–1906) Tost Gyula (1906) Apponyi Albert (1906–1910) Székely Ferenc (1910) Zichy János (1910–1913) Jankovich Béla (1913–1917) Apponyi Albert (1917–1918) Zichy János (1918) Lovászy Márton (1918) Juhász Nagy Sándor (1918–1919)
Vallásügyi miniszter	Vass János (1919)
Közoktatásügyi miniszter	Kunfi Zsigmond (1919)
A Magyar Tanácsköztársaság közoktatásügyi népbiztosai	Lukács György (1919) Pogány József (1919)
Vallás- és közoktatásügyi miniszterek	Teleki Pál (1919) Garbai Sándor (1919) Imre Sándor (1919) Huszár Károly (1919) Haller István (1919–1920) Vass József (1920–1922) Klebelsberg Kuno (1922–1931) Ernszt Sándor (1931) Karafiáth Jenő (1931–1932) Hóman Bálint (1932–1938) Teleki Pál (1938–1939) Hóman Bálint (1939–1942) Szinyei Merse Jenő (1942–1944) Antal István (1944) Rakovszky Iván (1944) Rajniss Ferenc (1944–1945) Szálasi Ferenc (1945) Teleki Géza (1944–1945) Keresztury Dezső (1945–1947) Ortutay Gyula (1947–1949)
Népművelési, vallás- és (köz)oktatásügyi miniszter	Ortutay Gyula (1949–1950)
Népművelési miniszterek	Révai József (1950–1951) Darvas József (1950–1951)
Közoktatási miniszter	Darvas József (1951–1953)
Felsőoktatási miniszter	Erdey-Grúz Tibor (1952–1953)
Oktatásügyi miniszterek	Erdey-Grúz Tibor (1952–1953) Darvas József (1953–1956) Kónya Albert (1956) Lukács György (1956)
Oktatás- és művelődésügyi miniszter	Kónya Albert (1956–1957)
Művelődésügyi miniszterek	Kállai Gyula (1957–1958) Benke Valéria (1958–1961) Ilku Pál (1961–1973) Nagy Miklós (1973–1974) Polinszky Károly (1974–1980) Orbán László (1974–1976) Pozsgay Imre (1976–1982) Köpeczi Béla (1982–1988) Czibere Tibor (1988–1989) Glatz Ferenc (1989–1990)
Oktatási és kulturális miniszterek	Andrásfalvy Bertalan (1990–1993) Mádl Ferenc (1993–1994) Fodor Gábor (1994–1995) Magyar Bálint (1996–1998) Pokorni Zoltán (1998–2001)
Nemzeti kulturális örökség miniszterei	Hámori József (1998–1999) Rockenbauer Zoltán (2000–2002) Görgey Gábor (2002–2003) Hiller István (2003–2005) Bozóki András (2005–2006)
Oktatási miniszterek	Pálinkás József (2001–2002) Magyar Bálint (2002–2006)
Oktatási és kulturális miniszter	Hiller István (2006–2010)
Nemzeti erőforrás minisztere	Réthelyi Miklós (2010–2012)
Emberi erőforrások miniszterei	Balog Zoltán (2012–2018) Kásler Miklós (2018–2022)
Belügyminiszter	Pintér Sándor (2022–)

m v sz A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának főkönyvtárnokai és (fő)igazgatói
Főkönyvtárnokok	Hunfalvy Pál (1851–1891) · Fröhlich Róbert (1892–1894) · Heller Ágost (1894–1902) · Szily Kálmán (1905–1924) · Ferenczi Zoltán (1925–1927) · Szinnyei József (1928–1943) · Melich János (1943–1948) · Keresztury Dezső (1948–1950)
(Fő)igazgatók	Scher Tibor (1950–1952) · Haraszthy Gyula, Kovács Máté, Mátrai László (1952–1953) · Haraszthy Gyula (1953–1960) · Rózsa György (1960–1996) · Engel Pál (1996–1997) · Domsa Károlyné (1997–2006, főigazgató-helyettesként) · Náray-Szabó Gábor (2006–2013) · Monok István (2013–)