Fülöpháza

Fülöpháza
Fülöpházi homokbuckák
Fülöpháza címere Fülöpháza zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Vármegye	Bács-Kiskun
Járás	Kecskeméti
Jogállás	község
Polgármester	Balogh József János (független)[1]
Irányítószám	6042
Körzethívószám	76
Népesség
Teljes népesség	854 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	18,23 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	47,06 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 53′ 35″, k. h. 19° 26′ 37″46.892944444444, 19.44372222222246.892944°N 19.443722°EKoordináták: é. sz. 46° 53′ 35″, k. h. 19° 26′ 37″46.892944444444, 19.44372222222246.892944°N 19.443722°E
Fülöpháza Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Fülöpháza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Fülöpháza témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fülöpháza község Bács-Kiskun vármegye Kecskeméti járásában.

A Kiskunság keleti részén fekszik, Kecskeméttől nyugatra. A szomszédos települések: északkelet felől Kerekegyháza, délkelet felől Ballószög, dél felől Ágasegyháza, nyugat felől pedig Fülöpszállás és Szabadszállás.

Közigazgatási területének csaknem a fele – a belterületétől nyugatra eső területrészének majdnem az egésze – a Kiskunsági Nemzeti Park Fülöpházi homokbuckák (vagy Fülöpházi buckavidék) nevű részegységéhez tartozó, szigorúan védett terület.

Az 52-es főút közelében, attól mintegy 2 kilométerre északra fekszik, onnan az 5215-ös számú bekötőúton közelíthető meg. Közigazgatási területét érinti még az 5214-es és az 5301-es út is.

A mai község területe a török uralom alatt elnéptelenedett és Kerekegyháza puszta része lett. A Jászkun kerület 18. századi önmegváltásakor Kerekegyháza pusztának a ma Fülöpházát alkotó negyedrészét Fülöpszállás lakói váltották meg és a továbbiakban ők birtokolták. A 19. század végén, az önálló puszták megszüntetésekor a területet a birtokos községhez csatolták.

Fülöpháza 1948-ban alakult önálló községgé elszakadva Fülöpszállástól.

Ma a tanyasi turizmus van fellendülőben, több tanya is várja a látogatókat.

• 1990–1994: Pesti Józsefné (független)^[3]
• 1994–1998: Pesti Józsefné (független)^[4]
• 1998–2002: Pesti Józsefné (független)^[5]
• 2002–2006: Pesti Józsefné (független)^[6]
• 2006–2010: Pesti Józsefné (független)^[7]
• 2010–2014: Balogh József János (Fidesz-KDNP,^[8] később független)
• 2014–2016: Balogh József János (független)^[9]
• 2016–2019: Nagyné Balogh Csilla (független)^[10]
• 2019–2024: Nagyné Balogh Csilla (független)^[11]
• 2024– : Balogh József János (független)^[1]

A településen 2016. október 2-án időközi polgármester-választást tartottak,^[10] az előző polgármester lemondása miatt.^[12]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,4%-a magyarnak, 1,6% németnek, 0,2% románnak, 0,2% ukránnak mondta magát (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 44,7%, református 21,2%, evangélikus 1%, felekezeten kívüli 10,2% (22,2% nem nyilatkozott).^[13]

2022-ben a lakosság 90,9%-a vallotta magát magyarnak, 1,6% németnek, 0,2% szlováknak, 0,2% cigánynak, 0,1% szerbnek, 0,1% ukránnak, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 31,9% volt római katolikus, 17,5% református, 1,9% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 0,1% ortodox, 1,4% egyéb keresztény, 1,7% egyéb katolikus, 11,1% felekezeten kívüli (34,3% nem válaszolt).^[14]

• A Magony-tanya Magyarország első olyan tanyája, amely a turizmus részére rendezkedett be.
• A község külterülete a Kiskunsági Nemzeti Park része, itt találhatóak a fülöpházi homokbuckák. A területnek gazdag élővilága van.