Kunfehértó

Kunfehértó
Kun-Fehér-tó a januári naplementében
Kunfehértó címere Kunfehértó zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Vármegye	Bács-Kiskun
Járás	Kiskunhalasi
Jogállás	község
Polgármester	Szalai László (független)[1]
Irányítószám	6413
Körzethívószám	77
Népesség
Teljes népesség	2043 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	26,21 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	78,37 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 21′ 32″, k. h. 19° 24′ 58″46.358888888889, 19.41611111111146.358889°N 19.416111°EKoordináták: é. sz. 46° 21′ 32″, k. h. 19° 24′ 58″46.358888888889, 19.41611111111146.358889°N 19.416111°E
Kunfehértó Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Kunfehértó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kunfehértó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kunfehértó falu Bács-Kiskun vármegye Kiskunhalasi járásában.

Magyarországon, az Alföld nyugati részén, Budapesttől 160 kilométerre délre, Jánoshalmától 12 kilométerre északkeletre, Kiskunhalas városától 11 kilométerre délnyugatra található. A Duna 50 kilométerre nyugatra, a Tisza 65 kilométerre keletre folyik Kunfehértótól.

A szomszédos települések: észak felől Kiskunhalas, kelet felől Balotaszállás, délkelet felől Kisszállás, délnyugat felől Jánoshalma, nyugat felől Kéleshalom. Csak kevés híja van annak, hogy nem határos dél felől még Mélykúttal is.

Közúton a két szomszédos város valamelyike, Kiskunhalas vagy Jánoshalma érintésével érhető el, az 5412-es úton; határszélét délen, egy rövid szakaszon érinti még az 5416-os út is.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Bátaszék–Kiskunhalas-vasútvonal érinti, melynek két megállási pontja van itt: Kunfehértó vasútállomás a falu központja közelében, Erdőszél megállóhely pedig a településtől délnyugatra, külterületen.

Kunfehértó környéke a bronzkortól lakott, ezt a település környékén talált leletek tanúsítják. Középkori eredetű leleteket is találtak itt, amiket ma Sinka mester kincseként tartanak számon (21 darab ezüst- és arany tárgy). A török korban említik először a települést (1560). Ebben az időben határában vár állott.

1945 előtt a Dél-Alföldre jellemző tanyavilág helyezkedett el itt. Fehértó-pusztának hívták a területet, ami Kiskunhalas város részét képezte. 1903-ban lett vasútállomása a Kiskunhalas–Bácsalmás–Regőce-vasútvonal kiépülésének köszönhetően. 1930-ban nyílt meg a Kun-Fehér-Tó strand. Fehértó-pusztán 1932-ben közel 200 tanya állt itt. Mintagyümölcsös, magkísérleti telep, két elemi iskola is szolgálta az itteni lakókat. 1941-ben 1457 ember élt itt. 1942-ben mezőgazdasági téli iskola nyílt itt (mai gyermekotthon). 1950 májusában dr. Zólyomi Bálint botanikus és munkatársai azonosították be a tölgyfaerdőben (Városerdő), az Európában is egyedülálló növénypopulációt képező virginiai holdruta páfrányfajt.

A Kiskunhalas városától elszakadt puszta 1952. január 1-jén alakult meg Kunfehértó néven. Az állami gazdaság által építtetett Jókai utcai házak után fokozatosan épült ki a szocialista típusú település. A közeli fürdőzésre kiválóan alkalmas tó közelében üdülőfalu jött létre.

Népszerű programja a hetvenes évektől a „Fehértói Nyár”-nak, majd a kilencvenes évektől Sörfesztiválnak nevezett nyári, többnapos ifjúsági zenei fesztivál. Minden évben több ezer embert vonz a tópartra.

2018-tól (Fehér Tone fesztivál) néven kerül megrendezésre az ifjúsági zenei fesztivál.

2007-ben és 2008-ban is nagy tűzvész pusztított a területen.^[3][4]

2010. decemberben összedőlt a műemléki védettségű Németh-Buhin szélmalom.

• A települést a közép- és újkorban Akgölnek (török - Fehértó), Fejírtónak, Fehértónak és Fehértó pusztának is nevezték.
• A településnek két horvát (bunyevác) neve létezik. A felsőszentiváni bunyevácok Fertovnak, a tompai bunyevácok Vertovnak nevezték.^[5]

• 1990–1994: Harnóczi Sándor (független)^[6]
• 1994–1998: Harnóczi Sándor (független)^[7]
• 1998–2002: Harnóczi Sándor (független)^[8]
• 2002–2006: Gömzsik László (független)^[9]
• 2006–2010: Gömzsik László (független)^[10]
• 2010–2011: Harnóczi Sándor (független)^[11]
• 2011–2012: Kovács Erzsébet (független)^[12]
• 2012–2014: Harnóczi Sándor (független)^[13]
• 2014–2019: Huszár Zoltán (független)^[14]
• 2019–2024: Huszár Zoltán (független)^[15]
• 2024– : Szalai László (független)^[1]

A településen 2011. június 26-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,^[12] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.^[16] A hivatalban lévő polgármester nem indult a választáson.

Alig egy évvel később, 2012. július 8-án újból időközi polgármester-választásra került sor Kunfehértón, ezúttal a falu vezetőjének lemondása okán.^[17] A választáson a hivatalban lévő polgármester, nem meglepő módon nem indult el, a korábban már több ciklusra (legutóbb 2010-ben) megválasztott elődje viszont igen, és ellenjelölt hiányában meg is nyerte azt.^[13]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,4%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 1,5% németnek, 0,3% szerbnek mondta magát (18,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 29,6%, református 5,6%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 34,6% (28,7% nem nyilatkozott).^[18]

2022-ben a lakosság 86,8%-a vallotta magát magyarnak, 0,5% németnek, 0,4% cigánynak, 0,2% románnak, 0,1% szerbnek, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 23,5% volt római katolikus, 5,5% református, 0,7% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 24,5% felekezeten kívüli (43,1% nem válaszolt).^[19]

A szikes Kun-Fehér-tó a településtől kb. 2 km-re található. A kiemelkedően tiszta tóparti üdülőterület; az ifjúsági tábor; a fürdőtó; a minden évben megrendezett „Fehértói Nyár” rendezvénysorozat jelenti fő turisztikai vonzerejét.

A holdrutás tölgyfaerdő a virginiai holdruta élőhelye. A régi Városerdőt, amelyet ma Kunfehértói holdrutás-erdőnek hívnak, 1975-ben helyi jelentőségű értékké minősítették. Ez a 120 hektáros terület a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága alá tartozik. Védettségét unikális aljnövényzetének köszönheti.

Kunfehértón három gyógyszeripari gyár is működik.

• Almási-féle útmenti kereszt – Útmenti kereszt Kunfehértó-Kisszállás határában, a régi mélykúti útnál (1935)
• Volt Mezőgazdasági – 1942-ben épült Árkay Bertalan tervei alapján. Egyemeletes, tornyos épület, amely a vasútállomástól nem messze helyezkedik el.
• Faültető lányka - Pátzay Pál kétszeres Kossuth-díjas szobrászművész szobra (1963)
• Erdei Ferenc szabadidőpark és emlékmű - szabadidőpark emléktáblája (1977)
• Szabadság emlékmű –Szabadság téren áll. Rétfalvi Sándor szobrász és Bechman Zoltán építész munkája (1980)
• Földgáz bevezetése Kunfehértón tábla – Vöröshajnal utca (1985)
• Szent József kápolna – Az épület a Rákóczi utca 37/b számú telken található. A római katolikus imahelyet 1989. május 1-jén Marosi Izidor megyés püspök Munkás Szent József tiszteletére szentelte fel.
• Patocskai-féle útmenti kereszt – Útmenti kereszt Kunfehértó határában (1997)
• Millenniumi emlékoszlop – Béke tér (2001)
• Millenniumi emléktábla - Béke tér (2001)
• Kiskunhalas–Bácsalmás–Regőce-vasútvonal emléktábla – vasútállomás, a 100 éves hév-vasútvonal emlékére (2003)
• Tájház – (Kiserdő u. 5.) célja, hogy a helyi mezőgazdasági és népéletet bemutassa. (2007)
• Szovjet páncélozott jármű roncsa – a kunfehértói tábor területén

A településen és az üdülőtó területén több program is várja az érdeklődőket egész évben.

• Februárban: Kunfehértor (falusi disznóvágás hagyományinak felelevenítése)
• Május 1.: retro majális a tóparton
• Pünkösd szombat, vasárnap: Falunap
• Július harmadik hétvégéjén: Fehér Tone fesztivál
• Augusztus: Családi nap a tóparton
• Október: Szüreti nap és bál
• November 11.: Márton napi lampionos felvonulás
• December: Adventi udvar

• Göda (Németország)
• Disznajó (Erdély)

• A község hivatalos oldala
• A holdrutás erdő térképe
• Pátzay Pál munkássága
• Rétfalvi Sándor munkássága
• Kunfehértó Római Katolikus Lelkészség
• Összedőlt a Németh Buhin szélmalom Archiválva 2013. április 12-i dátummal a Wayback Machine-ben