Gelsesziget

Gelsesziget
Gelsesziget címere Gelsesziget zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Zala
Járás	Nagykanizsai
Jogállás	község
Polgármester	Veisz József (független)[1]
Irányítószám	8774
Körzethívószám	93
Népesség
Teljes népesség	248 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	49,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	4,98 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 34′ 02″, k. h. 16° 59′ 18″46.5671, 16.98838055555646.567100°N 16.988381°EKoordináták: é. sz. 46° 34′ 02″, k. h. 16° 59′ 18″46.5671, 16.98838055555646.567100°N 16.988381°E
Gelsesziget Pozíció Zala vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Gelsesziget témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gelsesziget Zala vármegyei község a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén.

Nagykanizsától 13 kilométerre északra fekszik.

A település a Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonal mellett található. Önálló vasútállomással nem rendelkezik, a magyarszerdahelyi megállóhelyen és a gelsei vasútállomáson (2,5 illetve 4,5 km távolságra) keresztül érhető el vasúton.

A települést a térség egyik fontos összekötő útja, a 74-es főút térségét a 75-ös főuttal összekapcsoló, a vasúttal párhuzamosan húzódó 7527-es út szeli át. Tipikus zalai szalagtelkes falu.

A községet több autóbuszjárat érinti. Elsősorban a Nagykanizsa–Pacsa, valamint a Nagykanizsa–Orosztony közötti helyközi járatok állnak meg a településen, de távolsági járat is érinti a községet (Nagykanizsa–Szombathely).

A település első említése 1280-ból való „Gelse Alsórajk alatt, tőle délre fekszik Gelsesziget”. Ez azonban csak a nevének említése. A történészek 1320-tól dolgozták fel történetét. Erről talán Holub József Községek című feldolgozásából találunk összefoglalót.

E feldolgozásból kiderül, hogy a környékbeli többi településhez hasonlóan Gelsesziget is a Hahót-Hahold család birtokában volt a 13–14. században többszöri elvesztés és visszaszerzés mellett. Ez a család volt a hatalmas Bánffy család őstörzsöke, mely a türingiai Orlamundi grófoktól származik.

A 13. század végén egy Szelesziget nevű községgel találkozunk, amely Hahót comes fia, István mester birtoka volt, s amelyet 1299-ben Bagotával együtt Atyusz comesnek adott cserébe. Ekkor még csak föld-nek /terra/ mondták, nem falunak, s megmondja az oklevél azt is, hogy Gelse földtől új határokkal választották el. Kétségtelen tehát, hogy a mai Gelsesziget volt ez, amely Nagykanizsától északra, Gelsétől délre fekszik.

Későbbi történelme során sokszor cserélt gazdát a Hahót, Szabari, Pacsai, Isabori, Bánffy, Ostfi, Molnári, Kaczor és Darabos családok között.

• 1990–1994: Szabó Károly (független)^[3]
• 1994–1998: Magyar Győző (független)^[4]
• 1998–2002: Magyar Győző (független)^[5]
• 2002–2006: Magyar Győző (független)^[6]
• 2006–2010: Magyar Győző (független)^[7]
• 2010–2014: Magyar Győző (független)^[8]
• 2014–2019: Veisz József (független)^[9]
• 2019–2024: Veisz József (független)^[10]
• 2024– : Veisz József (független)^[1]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 99%. A lakosok 64,2%-a római katolikusnak, 1,06% reformátusnak, 3,8% felekezeten kívülinek vallotta magát (30,14% nem nyilatkozott).^[11]

2022-ben a lakosság 92,3%-a vallotta magát magyarnak, 0,8% németnek, 0,4% horvátnak, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 52,8% volt római katolikus, 0,8% református, 0,8% evangélikus, 2% egyéb keresztény, 2,8% egyéb katolikus, 6,9% felekezeten kívüli (33,9% nem válaszolt).^[12]