Badacsonytomaj

Badacsonytomaj
Katolikus templom
Badacsonytomaj címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Veszprém
Járás	Tapolcai
Jogállás	város
Polgármester	Hartai Béla (független)[1]
Irányítószám	8258
Körzethívószám	87
Népesség
Teljes népesség	2149 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	63,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	32,71 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 48′ 33″, k. h. 17° 30′ 49″46.809166666667, 17.51361111111146.809167°N 17.513611°EKoordináták: é. sz. 46° 48′ 33″, k. h. 17° 30′ 49″46.809166666667, 17.51361111111146.809167°N 17.513611°E
Badacsonytomaj Pozíció Veszprém vármegye térképén
Badacsonytomaj weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Badacsonytomaj témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Badacsonytomaj város Veszprém vármegyében, a Tapolcai járásban. Népessége alapján a megye és a Közép-Dunántúl legkisebb városa.

A Balaton északi partjának nyugati részén, a Badacsony lábánál, a 71-es főút mentén fekszik. A település területéhez tartozik a Badacsony hegy nagyobbik része, az ősi tomaji faluközpont, Badacsonyörs, valamint a nagy idegenforgalmú, nagyrészt szőlőterületekből, borházakból, vendéglőkből, üdülőépületekből álló Badacsony településrész.

A 71-es főút után a település legfontosabb útvonala a 7316-os út, amely a badacsonyörsi településrészben indul, keresztülhalad Badacsonytomaj központján, majd Tapolca felé vezet tovább. További négy- és öt számjegyű utak a településen: a Badacsony lábánál, de a parti útnál kicsit magasabban húzódó, Badacsonytördemicre vezető 7341-es út (a „Római út”), a Káptalantótira vezető 7344-es út, a Badacsonytól északra Badacsonytördemic felé vezető 73 104-es út és a tomaji városközpont főutcájával egybeeső 73 143-as út.

Szomszédos települések: Ábrahámhegy, Badacsonytördemic, Káptalantóti, Nemesgulács és Salföld.

Vonattal elérhető a Börgönd–Szabadbattyán–Tapolca-vasútvonalon: Badacsonyörs (régen Kisörs) megállóhely, Badacsonytomaj vasútállomás és Badacsony megállóhely (régen Badacsony-Hableány).

Vízi úton a Badacsony településrészen lévő, nyáron nagy forgalmú hajóállomáson és vitorlás kikötőn át közelíthető meg.

Területe már az ókorban is lakott volt, az ásatások felszínre hoztak a hegytetőn egy vaskori településből származó leleteket, egy kelta település maradványait, de a rómaiak is termeszthettek itt szőlőt, a Badacsony oldalában az ő idejükben is számos ültetvény volt.

A középkorból kevés feljegyzés maradt fenn a községről, mert nem egyházi birtok volt. Névadója állítólag egy besenyő vitéz, Urkund fia Tomaj vezér volt, aki Szent István korában István király sógoraként 998-ban ajándékba kapta a területet Lesencetomajjal és Cserszegtomajjal együtt. A település a Tomaj nemzetség birtokában maradt egészen a nemzetség kihaltáig.

Első fennmaradt okleveles említése 1313-ból származik, Tomaj formában, de - mint II. Pál veszprémi püspök oklevelében olvasható - 1263-ban már remetekolostor állt e helyen.

A török hódoltság idején lakossága megfogyatkozott, 1550-ben plébániája is elhagyatva állt, de a források szerint a település folyamatosan lakott volt. Az itt élők ekkor is főleg szőlő- és gyümölcstermesztésből és halászatból éltek.

Pihenőhelyként a falu már a 18. században ismertté vált, jó borát sokan megkedvelték. Sorra épültek a pincék és a présházak. Hegykönyve és hegytörvényei is ismertek.^[3] A pálos kolostor égbe nyúló falairól 1851-ben Szerelmey Miklós adott hírt. A helyszínt 1887-ben Ádám Iván kanonok járta be és tárta fel. Tanulmánya 1888-ban jelent meg az Archeológiai szemlében.

A Badacsonyi Bazaltbánya Rt.-t a Tószegi család és az Esterházy Hitbizomány hozta létre. 1903-as megnyitásával a település új irányt vett, a lakosság száma megkétszereződött, elindult az iparosodás. A Balaton északi partján megindult a vasúti közlekedés. 1909-től lóvasút is járt a településen.

Badacsonytomaj 1911. január 1-jén lett nagyközség Zala megye törvényhatósági döntése alapján. Ekkor meghirdették a jegyzői állást, amelyre Nemesgulácsi adóügyi jegyző jelentkezett, és február 15-én kinevezték jegyzőnek. Vajda Elek (1879–1944) 1911-ben költözött a településre, melynek ezután nyugalomba vonulásáig, 1923-ig a jegyzője volt. Ő a Vöröskereszt 1915. február 15-én alapított badacsonytomaji egyletének első jegyzője is volt. Egykori lakóháza, melyet a községbe költözésekor építtetett, nyugállományba vonulása után előbb az elöljáróság, később a nagyközség tanácsának, illetve önkormányzatának székhelye volt egészen 2011-ig. 2014 szeptemberében az új városháza földszintjén emléktáblát helyeztek el Vajda Elek munkásságáról.^[4]

Az első világháborúban sok badacsonytomaji férfi lelte halálát. A háború után az országot ért területvesztés során a kőbányák jelentős részének a határon túlra kerülésével a Badacsony hegy is veszélybe került. Herczeg Ferenc vezetésével komoly küzdelem folyt az akkori országgyűlésben a természeti értékek megmentéséért.

A bazaltkövet csillepályán szállították le a hegyről a Balaton-parton lévő zúzóüzembe. A csillepálya tartóállványának rezgése, rázkódása miatt a Templom-dombon 1344-ben épült Szent Imre-templom szentélye és falai megrepedtek, az épület veszélyessé vált. Helyette épült a hegy bazaltköveiből 1931-32-ben, Rott Nándor püspöksége alatt, Varga Sándor plébánossága idején, a Vallás alap finanszírozásával az akkor még Európában egyedülálló neoromán stílusú római katolikus Szent Imre-templom Fábián Gáspár tervei alapján.

A falu az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.

Az első szabad önkormányzati választások idején, 1990 szeptemberében a település első polgármesterének Káloczi Kálmánt választották meg, aki 2002-ig töltötte be ezt a funkciót.

A bazaltbányászat 1965-ben befejeződött, de a hegy látványa és élővilága nagyon megsínylette a félévszázados bányászatot. A további károkat megelőzendő a térséget tájvédelmi körzetté nyilvánították.

A település a hozzá tartozó Badacsonyörs (korábban Kisörs) és Badacsony (valamikor Hableány) településrészekkel együtt 2004. július 1-jén kapott városi rangot.

• 1990–1994: Kálóczi Kálmán (MSZP)^[5]
• 1994–1998: Kálóczi Kálmán (Badacsonyőrsi Érdekvédelmi Egyesület)^[6]
• 1998–2002: Kálóczi Kálmán (független)^[7]
• 2002–2006: Krisztin N. László (független)^[8]
• 2006–2010: Krisztin N. László (független)^[9]
• 2010–2014: Krisztin N. László (független)^[10]
• 2014–2019: Krisztin-Németh László Illés (független)^[11]
• 2019–2024: Krisztin-Németh László Illés (független)^[12]
• 2024– : Hartai Béla (független)^[1]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 87,3%-a magyarnak, 1,8% németnek mondta magát (12,5% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,5%, református 2,2%, evangélikus 1,2%, felekezeten kívüli 7,4% (28,1% nem nyilatkozott).^[13]

2022-ben a lakosság 87,5%-a vallotta magát magyarnak, 2,4% németnek, 0,3% szlováknak, 0,1-0,1% szerbnek, görögnek, örménynek, románnak, horvátnak és cigánynak, 3,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44,9% volt római katolikus, 2,9% református, 1,1% evangélikus, 0,6% görög katolikus, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox, 0,8% egyéb keresztény, 0,2% egyéb katolikus, 11,3% felekezeten kívüli (38,1% nem válaszolt).^[14]

• A neoromán stílusban, bazaltból épült római katolikus Szent Imre-templom
• Az első és második világháború emlékművei

• A Szegedy Róza-ház múzeum; Kisfaludy Sándor és felesége, Szegedy Róza egykori lakhelye.
• A Kisfaludy Sándor présháza; a Kisfaludy-házban étterem működik több évtized óta.
• Az Egry József Emlékmúzeum (A Balaton festőjének a háza 1973 óta múzeum, a művész festményei és kortárs művészek időszakos kiállításai tekinthetőek meg benne.)
• A Hertelendy-Békássy-kúria; a Szépkilátó Borozó található a házban. A kúria eredetileg hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Gábor (1900–1979) földbirtokos és neje, békási Békássy Klára (1901–1989) tulajdona volt. 2018. július 22-én avatták fel „A reformkor nagyjai Badacsonyban” szoborparkot a carrarai márványból faragott reformkori arcképcsarnokkal, mely Béres János Vajda Lajos-díjas zalaegerszegi szobrászművész alkotása. A 200 éves Hertelendy-Békássy-pince-villa parkját díszítik a mellszobrok. A portrésorozat dr. Kovács János zalaegerszegi gyógyszerész mecénási felkérésének gyümölcse.^[15]
• A Hertelendy-borozó; a Kisfaludy-ház étteremmel szemben működik. Nemesvitai Viosz Judit^[16] helyi földbirtokosnő alapította, aki régi zalai család sarja volt; ő adta a hegy legmagasabb pontján álló borozónak ükanyja, egyházasbüki Dervarics Ákos táblabíróné hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Rozália (1822–1850) nevét.

• Folly Arborétum
• Páduai Szent Antal-kápolna
• Nagy Boldogasszony-kápolna
• Varga családi borászat és borkombinát

• Kisfaludy Sándor (1772-1844)
• Szegedy Róza (1774-1832)
• Felsőbüki Nagy Pál (1777-1857)
• Bogyay Lajos (1803-1875)
• Herczeg Ferenc (1863-1954)
• Pauler Ákos (1876-1933)
• Krúdy Gyula (1878-1933)
• Egry József (1883-1951)
• Bernáth Aurél (1895-1982)
• Szabó Lőrinc (1900-1957)
• Keresztury Dezső (1904-1996)
• Jankovich Ferenc (1907-1971)
• Tatay Sándor (1910-1991)
• Udvardi Erzsébet (1929-2013)

• Kalmár László: Badacsonytomaj története, 1995

• Tomaj

• Badacsonytomaj Önkormányzatának honlapja
• Badacsonytomaj lap.hu
• Szent Imre pálos kolostor
• Vasútállomás
• Badacsonytomaj – Térkép Kalauz