Basahíd
| Basahíd (Башаид / Bašaid) | |
 | |
| A görögkeleti templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Észak-bánsági |
| Község | Nagykikinda |
| Rang | falu |
| Polgármester | Zoran Petrović |
| Irányítószám | 23316 |
| Körzethívószám | +381 230 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 3123 fő (2011) |
| Népsűrűség | 46 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 71 m |
| Terület | 76,8 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 38′ 28″, k. h. 20° 24′ 51″45.641111°N 20.414167°EKoordináták: é. sz. 45° 38′ 28″, k. h. 20° 24′ 51″45.641111°N 20.414167°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Basahíd témájú médiaállományokat. | |
Basahíd (szerbül Башаид / Bašaid) település Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben, Nagykikinda községben. Közigazgatásilag a faluhoz tartozik még egy kis településrész, Bikács is.
Fekvése
[szerkesztés]A Nagybecskereket Nagykikindával összekötő főútvonalon fekszik, Törökbecse, Torontáltorda és Töröktopolya közt.
Története
[szerkesztés]
Basahíd nevét 1331-ben említette először oklevél a titeli káptalan egyik oklevelében, ekkor már mint vásáros helyet. 1422-ben Bassalhida, 1440-ben Basahida néven írták.
1332-1337-ben már egyháza is volt, a pápai tizedjegyzék szerint, ahol ekkor neve Bosorhida néven fordult elő. 1422-ben Brankovics György, rác despota birtoka volt, majd 1440-ben Óbecse várának tartozékai között szerepelt, majd 1441. körül Brankovics György Birini Pálnak ajándékozta. 1561-ben végzett összeírásban Csanád vármegyéhez tartozott és Kányaföldi Kerecsényi Lászlónak voltak itt jobbágytelkei. Az 1564. évi adólajstrom szerint a Telegdyek birtoka volt, rác lakossággal. Basahíd a 16. század végén elpusztult, a Mercy-féle térképen is Bassin-Kollát néven volt jelezve, néptelen faluként, majd Lovrinból származó szerbek telepedtek a régi falu szomszédságába, és alapították meg Kiskikinda települést.
1751-1754-ben újabb szerb települők érkeztek ide, 1777-ben azonban a kincstár Kiskikinda lakosait Basahíd-pusztára költöztette át, ahol 1778-ban már 111 ház állt, 1774-ben a nagykikindai kerület szervezésekor Kiskikindát is ide osztották be, majd 1817. augusztus 1-jén, a kerülethez tartozó többi községekkel együtt kiváltságlevelet nyert. 1876-ban pedig Torontál vármegyéhez csatolták. 1849. április 24-én Perczel Mór honvédtábornok, 9000 emberrel és 27 ágyúval, fényes győzelmet aratott itt a szerb felkelőkön, és az itt folyt harcok nyomán ekkor a falu is leégett és elpusztultak az egyházi és községi iratok is. Az elesettek emlékére a lakosság egy keresztet állított. 1893 áprilisában az itt pusztító nagy tűzvészben 48 lakóház és számos melléképület égett le. 1873-ban pusztító nagy kolerajárványban kétszázan, 1893-ban nyolcvanan estek a járvány áldozatául.
A település a trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Nagykikindai járásához tartozott.
Népesség
[szerkesztés]Demográfiai változások
[szerkesztés]| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 4956 | 4830 | 4788 | 4303 | 3864 | 3741 | 3503[1] | 3123 fő (2011) |
Etnikai összetétel
[szerkesztés]| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 3123 | 89,15 |
| Cigányok | 179 | 5,10 |
| Magyarok | 100 | 2,85 |
| Jugoszlávok | 23 | 0,65 |
| Macedónok | 12 | 0,34 |
| Horvátok | 8 | 0,22 |
| Románok | 4 | 0,11 |
| Németek | 3 | 0,08 |
| Muzulmánok | 3 | 0,08 |
| Szlovákok | 2 | 0,05 |
| Montenegróiak | 1 | 0,02 |
| Ruszinok | 1 | 0,02 |
| Egyéb/Ismeretlen[2] |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források
[szerkesztés]- Reiszig Ede: Torontál vármegye
