Csebze

Csebze (Cebza)
Csebze, görögkeleti templom
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Temes
Rang	falu
Községközpont	Csák
Irányítószám	307111
SIRUTA-kód	156375
Népesség
Népesség	838 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	11
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	79 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 33′ 09″, k. h. 21° 03′ 60″45.552382, 21.06655745.552382°N 21.066557°EKoordináták: é. sz. 45° 33′ 09″, k. h. 21° 03′ 60″45.552382, 21.06655745.552382°N 21.066557°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Csebze (románul: Cebza) település Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

A Temes mellett, Temesvártól délnyugatra, Macedónia és Csák közt fekvő település.

Csebze nevét 1333-ban Chevzen alakban írva említette először oklevél. 1334-ben Chewe, 1335-ben Chevze 1395-ben Chuze 1421-ben Cheuze 1808-ban Csepza, 1851-ben Csebza írásmóddal írták.

A település a középkorban Temes vármegyéhez tartozott.

Neve már szerepelt 1332-1337 közt is szerepelt a pápai tizedjegyzékben, tehát már ekkor egyháza is volt.

1395-1421 között a Csáki család birtoka volt, de 1395-ben Csáki Miklós temesi főispán átadta a királynak több biharmegyei birtokért, de 1401-ben a család több beregvármegyei birtokért visszakapta Zsigmond királytól, aki 1405-ben új adománylevelet állított ki a helységre. A település még 1421-ben is a Csákiak birtoka volt, akik ekkor megosztoztak Csőzén.

Csebze a török időkben sem pusztult el, a törökök kiűzése után, az 1717. évi összeíráskor a csákovai kerületben, a lakott helyek között tartották számon, 80 lakott házzal. Csebzét a Mercy-féle térképen is feltüntették. 1848-ig kamarai birtok volt. 1884-ben árvíz, 1888-ban kolera járvány pusztított a községben.

A falu Szelistye-dűlőjében földalatti folyosómaradványok láthatók, ezek keletkezése ismeretlen.

1910-ben 1638 lakosából 36 magyar, 85 német, 1493 román volt. Ebből 88 római katolikus, 1512 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Párdányi járásához tartozott.

A települést érinti a Temesvár–Torontálkeresztes-vasútvonal.

• Görögkeleti temploma a 18. század közepén épült. 1880-ban építettek helyébe új templomot.

A falu temetőjének imaháza helyén a hagyományok szerint egykor kolostor állt. Az imaházban levő kút vizének pedig a környékbeliek gyógyhatást tulajdonítanak és Szent György napján és Pünkösdkor búcsúra járnak ide.

• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.  
• Reiszig Ede: Torontál vármegye