[go: up one dir, main page]
More Web Proxy on the site http://driver.im/Ugrás a tartalomhoz

Barcaszentpéter

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Barcaszentpéter (Sânpetru)
A barcaszentpéteri erődtemplom
A barcaszentpéteri erődtemplom
Barcaszentpéter címere
Barcaszentpéter címere
Közigazgatás
Ország Románia
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeBrassó
KözségBarcaszentpéter
Rangközségközpont
Irányítószám507190
Körzethívószám0x68[1]
SIRUTA-kód41934
Népesség
Népesség11 794 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság138 (2011)[2]
Népsűrűség383,67 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság526 m
Terület30,74 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 42′ 23″, k. h. 25° 37′ 56″45.706349°N 25.632284°EKoordináták: é. sz. 45° 42′ 23″, k. h. 25° 37′ 56″45.706349°N 25.632284°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Barcaszentpéter témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Barcaszentpéter a Lempesről

Barcaszentpéter (románul: Sânpetru, németül: Petersburg) falu Romániában, Brassó megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Brassótól 7 km-re északra fekszik.

Története

[szerkesztés]

1240-ben Mons Sancti Petri néven említik először, amikor IV. Béla a falut a cisztercitáknak adományozta. 1600-ban a falut a tatárok dúlták fel. 1611-ben itt ütközött meg Báthory Gábor serege Radu havasalföldi vajdával, 1658-ban újra tatárok pusztították. 1910-ben 2228, többségben német lakosa volt, jelentős román kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Brassó vármegye Alvidéki járásához tartozott. 1992-ben 3309 lakosából 2856 román, 319 német, 107 magyar és 23 cigány volt.

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Szász erődített evangélikus templomát hatszögletű védőfal övezi. Egykori hármas védőfalából már csak a belső áll. [1]
  • Római-katolikus vártemploma a 13. században épülhetett, román stílusban, 1788-ban azonban összeomlik, így 1795-ben új templomot kellett építeni. A régi templomból csak egy 1452-ből származó harang és az 1528-ban készített szentélyszék maradt meg.
  • A falutól északkeletre emelkedő Lempes legmagasabb pontján állnak Tatárvár sáncai. Az erődítmény eredete, sorsa ismeretlen.[3]

Itt születtek, itt éltek

[szerkesztés]
  • Itt született 1878. január 11-én Zaharia Bârsan román drámaíró, színész, rendező

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
  2. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro
  3. Orbán Balázs. XXIX. Botfalva és Szentpéter: Tatárvár a Lempeschen, A Székelyföld leírása, VI. Barczaság. Pest: Ráth Mór (1868) 

További információk

[szerkesztés]