Apátlévna

	Apátlévna (Livinské Opatovce)
	; Apátlévna zászlaja
	; Apátlévna zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Simonyi
Rang	község
Polgármester	Daniela Hanová
Irányítószám	956 32 (pošta Nadlice)
Körzethívószám	038
Forgalmi rendszám	PE
	Népesség
Teljes népesség	283 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	48 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	200 m
Terület	5,01 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 39′, k. h. 18° 14′48.650000°N 18.233333°EKoordináták: é. sz. 48° 39′, k. h. 18° 14′48.650000°N 18.233333°E
	Apátlévna weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Apátlévna témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Apátlévna (1898-ig Livina-Apáti, szlovákul Livinské Opatovce) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Simonyi járásban.

Fekvése

Simonytól 15 km-re északnyugatra található.

Története

1113-ban Levna Apaty alakban említik először, a zobori kolostor uradalmának része volt. 1340-ben szintén Levna Apathy néven szerepel. A 15. század közepétől a nesztei uradalom része, majd 1777-től a nyitrai káptalané. 1553-ban 9 portája és egy malma volt. Régi temploma 1635 és 1641 között épült reneszánsz stílusban. 1778-ben 18 jobbágy és 3 zsellércsalád lakta. 1828-ban 99 házában 685 lakos élt. Lakói földműveléssel, állattartással, gabonakereskedéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint "APÁTI. Livina Apáti. Livinszke Opatovcze. Tót falu Nyitra Vármegyében, birtokosa a’ Nyitrai Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik a’ Bodóki járásban. Határja közép termékenységű, réttye első osztálybéli, malma helyben; de mivel fája nints, szőlős kertyei szorossak, legelője is, második Osztálybéli."^[2]

Fényes Elek szerint "Livina, tót falu, Nyitra vmegyében, Trencsén vmegye szélén: 221 kath., 3 evang., 16 zsidó lak. Jó erdő és rét. F. u. többen. Ut. posta Nagy-Tapolcsány 1 óra."^[3]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrazsámbokréti járásához tartozott.

A háború után csehországi, dél-szlovákiai és németországi idénymunkákból éltek. 1947-ben tűzvész okozott nagy károkat a községben.

Népessége

1910-ben 299, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 245 lakosából 241 szlovák volt.

2011-ben 240 lakosából mindegyik szlovák.

Nevezetességei

Római katolikus temploma a 19. században épült klasszicista stílusban, a korábbi reneszánsz templom helyén.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Források

Martin Bóna – Ján Lukačka 2015: Kultúrno - historické pamiatky Stredného Ponitria. Topoľčany. ISBN 978-80-89173-45-7

További információk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]