Tsüanweederstoofsüren
Erscheinungsbild
Tekst üüb Öömrang |
Struktuurformel | |||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Algemian | |||||||||||||||||||||
Nööm | Tsüanweederstoofsüren | ||||||||||||||||||||
Ööder nöömer |
| ||||||||||||||||||||
Formel | HCN | ||||||||||||||||||||
CAS-Numer | 74-90-8 | ||||||||||||||||||||
PubChem | 768 | ||||||||||||||||||||
Beskriiwang |
saner klöör, stiremt efter bater mandeln[1] | ||||||||||||||||||||
Eegenskapen | |||||||||||||||||||||
Molaar mase | 27,03 g·mol−1 | ||||||||||||||||||||
Tustant |
luupen[1] | ||||||||||||||||||||
Sachthaid |
0,69 g·cm−3[1] | ||||||||||||||||||||
Smoltponkt | |||||||||||||||||||||
Köögponkt |
26 °C[1] | ||||||||||||||||||||
Dampdruk | |||||||||||||||||||||
pKs-wäärs |
9,40[2] | ||||||||||||||||||||
Apliasang | |||||||||||||||||||||
Breegtaal |
1,2614 (20 °C)[3] | ||||||||||||||||||||
Seekerhaid | |||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||
MAK-miat | |||||||||||||||||||||
Toxikoloogisk dooten | |||||||||||||||||||||
Thermodynaamisk eegenskapen | |||||||||||||||||||||
ΔHf0 |
108,9 kJ/mol[7] | ||||||||||||||||||||
Miast wurd SI-ianhaiden brükt. Breegtaal: Na-D-Liinje, 20 °C |
Tsüanweederstoofsüren of ianfach Bläsüren as en süren mä det Tsüaniid-Anion [C≡N]−. Hat as huuch giftag.
Kwelen
[Bewerke | Kweltekst bewerke]- ↑ 1,00 1,01 1,02 1,03 1,04 1,05 1,06 1,07 1,08 1,09 1,10 Iindraanj tu Cyanwasserstoff uun't GESTIS-dootenbeenk faan't IFA (mä JavaScript)
- ↑ chem.wisc.edu: pKa Data, Compiled by R. Williams (PDF; 645 kB).
- ↑ (ütjden faan) David R. Lide: CRC Handbook of Chemistry and Physics. 90. aplaag. (uun't näät: 2010), CRC Press/Taylor and Francis, Boca Raton, FL, Physical Constants of Organic Compounds, S. 3-286.
- ↑ Schweizerische Unfallversicherungsanstalt (SUVA): Aktuel MAK- an BAT-wäärser (Sjüük efter 74-90-8 bzw. Cyanwasserstoff), ufrepen di 2. Nofember 2015.
- ↑ 5,0 5,1 Tsüanweederstoofsüren bi ChemIDplus
- ↑ 6,0 6,1 6,2 6,3 Department of Health: Hydrogen Cyanide. Version 1.2 vom 4. Februar 2004.
- ↑ (ütjden faan) David R. Lide: CRC Handbook of Chemistry and Physics. 90. aplaag. (uun't näät: 2010), CRC Press/Taylor and Francis, Boca Raton, FL, Standard Thermodynamic Properties of Chemical Substances, S. 5-19.
Luke uk diar
[Bewerke | Kweltekst bewerke] Commonskategorii: Tsüanweederstoofsüren – Saamlang faan bilen of filmer