[go: up one dir, main page]
More Web Proxy on the site http://driver.im/

HUT76331A - Dinucleoside-5',5'-pyrophosphates - Google Patents

Dinucleoside-5',5'-pyrophosphates Download PDF

Info

Publication number
HUT76331A
HUT76331A HU9700118A HU9700118A HUT76331A HU T76331 A HUT76331 A HU T76331A HU 9700118 A HU9700118 A HU 9700118A HU 9700118 A HU9700118 A HU 9700118A HU T76331 A HUT76331 A HU T76331A
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
dideoxy
riboside
ribose
azido
formula
Prior art date
Application number
HU9700118A
Other languages
English (en)
Other versions
HU9700118D0 (en
Inventor
Umberto Benatti
Flora Antonio De
Marco Giovine
Original Assignee
Lepetit Spa
Univ Degli Studi Genova
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Lepetit Spa, Univ Degli Studi Genova filed Critical Lepetit Spa
Publication of HU9700118D0 publication Critical patent/HU9700118D0/hu
Publication of HUT76331A publication Critical patent/HUT76331A/hu

Links

Classifications

    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07HSUGARS; DERIVATIVES THEREOF; NUCLEOSIDES; NUCLEOTIDES; NUCLEIC ACIDS
    • C07H21/00Compounds containing two or more mononucleotide units having separate phosphate or polyphosphate groups linked by saccharide radicals of nucleoside groups, e.g. nucleic acids
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61PSPECIFIC THERAPEUTIC ACTIVITY OF CHEMICAL COMPOUNDS OR MEDICINAL PREPARATIONS
    • A61P31/00Antiinfectives, i.e. antibiotics, antiseptics, chemotherapeutics
    • A61P31/12Antivirals
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61PSPECIFIC THERAPEUTIC ACTIVITY OF CHEMICAL COMPOUNDS OR MEDICINAL PREPARATIONS
    • A61P35/00Antineoplastic agents

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Molecular Biology (AREA)
  • Biochemistry (AREA)
  • General Health & Medical Sciences (AREA)
  • Animal Behavior & Ethology (AREA)
  • Genetics & Genomics (AREA)
  • Nuclear Medicine, Radiotherapy & Molecular Imaging (AREA)
  • General Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Pharmacology & Pharmacy (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • Medicinal Chemistry (AREA)
  • Public Health (AREA)
  • Veterinary Medicine (AREA)
  • Biotechnology (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Virology (AREA)
  • Communicable Diseases (AREA)
  • Oncology (AREA)
  • Pharmaceuticals Containing Other Organic And Inorganic Compounds (AREA)
  • Saccharide Compounds (AREA)
  • Dental Preparations (AREA)
  • Adhesives Or Adhesive Processes (AREA)
  • Photoreceptors In Electrophotography (AREA)

Description

A találmány dinukleozid-5',5'-Ρ ,P -pirofoszfátokra, a vegyületek felhasználására, előállítási és kapszulázási eljárására, valamint a vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítményekre és ezek előállítási eljárására vonatkozik.
Ennek megfelelően a találmány egyik tárgya (I) általános 1 2 képletű dinukleozid-5’, 5’-Ρ ,P -pirofoszfátokra
X X
II II
A-x-p-x-p-x-B (I)
XR XRi — amelyek képletében
A és B egymástól függetlenül egy, a következők közül kiválasztott nem természetes előfordulású nukleozidnak egy 5’-C’ csoportját jelenti:
timin-3'-azido-2’,3'-didezoxi-D-ribozid, (5-fluor-uracil)-2’-dezoxi-D-ribozid, uracil-3'-azido-2’,3'-didezoxi-D-ribozid, guanin-2',3'-didezoxi-D-ribozid, hipoxantin-2',3'-didezoxi-D-ribozid, citozin-2',3'-didezoxi-D-ribozid és adenin-2',3'-didezoxi-D-ribozid;
X mindegyikének jelentése egymástól függetlenül oxigénatom vagy kénatom;
R és mindegyikének jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom vagy 1-10 szénatomos alkilcsoport — és az olyan (I) általános képletű vegyületek biológiailag elfogadható kationokat biztosító bázisokkal képezett addíciós sóira vonatkozik, amelyek képletében R és/vagy R^ jelentése hidrogénatom.
A találmány magában foglal továbbá egy eljárást az (I) ál1 2 talános képletű dinukleozid-5',5'-P , P -pirofoszfátok előállítására.
Ugyancsak a találmány tárgyát képezi egy eljárás az (I) általános képletű vegyületeknek olyan biológiai hordozókba, különösen erythrocytákba történő kapszulázására, amely biológiai hordozók az (I) általános képletű vegyületeknek patológiás rendellenességek, például tumorok vagy vírusfertőzések kifejlődésében szerepet játszó vagy azokért felelős specifikus helyekre vagy sejtpopulációkhoz történő célzott bejuttatására szolgálnak.
A találmány magában foglalja az (I) általános képletű di1 2 nukleozid-5',5'-P ,P -pirofoszfatokat kapszulába záró biológiai hordozókat, különösen erythrocytákat tartalmazó készítményeket is.
Az erythrocyta membránnak a biológiailag aktív molekulák kapszulázása érdekében végzett kémiai módosítása rendkívül hatékony módszer a kapszulába zárt molekulának a célsejtekhez (targetsejtekhez) biológiailag aktív formában történő eljuttatásához. Lásd például a következő szakirodalmi helyeket:
- De Flóra A. et al., Engineered erythrocytes as carriers and bioreactors, The Year in Immunology, Basel, Karger, J_, 168-174 (1993);
- Tonetti M. et al., Liver Targeting of autologous erythrocytes loaded with doxorubicin, Eur. J. Cancer, 27 (7), 947948 (1991);
- Zocchi E. et al., Humán and murine erythrocytes as bioreactors releasing the antoneoplastic drug 5-fluoro-2'-deoxy4 • ·· uridine, Advances in Biosciences, Pergamin Press, 81, 51-57 (1991);
- De Flóra A. et al., Conversion of encapsulated 5-fluoro-2'-deoxyuridine-5'-monophosphate to the antineoplastic drug 5-fluoro-2’-deoxyuridine in humán erythrocytes, Proc. Natl. Acad. Sci. USA, 85, 3145-3149 (1988);
- De Flóra A. et al., The technology of carrier erythrocytes: a versatile tool fór diagnosis and therapy, Biotechnology in Diagnostics, Elsevier Science Publishers B.V., 223-236 (1985).
A fentiekben említett közleményekben további, ezt a területet érintő szakirodalmi publikációk hivatkozása is megtalálható .
A jelen leírásban és az igénypontokban az alábbi kémiai nevek rövidítésére a következő, szokásosan alkalmazott betűszavakat használjuk:
timin-3'-azido-2’,3'-didezoxi-D-ribozid (AZT) ;
adenin-2’,3’-didezoxi-D-ribozid (DDA);
(5-fluor-uracil)-2’-dezoxi-D-ribozid (FDU);
citozin-2',3'-didezoxi-D-ribozid (DDC);
uracil-3'-azido-2',3’-didezoxi-D-ribozid (AZDDU);
hipoxantin-2’,3'-didezoxi-D-ribozid (DDI); és guanin-2',3’-didezoxi-D-ribozid (DDG).
A szabadalmi irodalomban is leírtak már a korábbiakban biológiailag aktív anyagoknak, különösen foszforilezett vegyületeknek transzformált erythrocytákba történő kapszulázására vonatkozó módszereket, az ilyen kapszulázott anyagok alkalmazására szolgáló készítményeket, valamint olyan módszereket, amelyek állati eredetű sejteknek, különösen erythrocytáknak egyéb sejtek felkutatása és azokkal történő egyesülése érdekében történő • · · · · ··· · · · · · «· ······ · • · · · · · · indukálására irányultak (lásd például: WO 92/22306. számon közzétett nemzetközi szabadalmi bejelentés; 4 931 276. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás; 4 652 449. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás; és 298 280. számú európai szabadalmi bejelentés).
A WO 91/00867. számon közzétett nemzetközi szabadalmi bejelentésben biológiai aktivitással, egyebek mellett vírusellenes hatással rendelkező 5'-difoszfohexóz-nukleozidokat ismertetnek .
A jelen leírásban és igénypontokban alkalmazott egy nem természetes előfordulású nukleozid 5'-C’ csoportja kifejezés egy olyan csoportot jelöl, amely egy nem természetes előfordulású nukleozidból úgy alakítható ki, hogy eltávolítjuk a pentózegysé'g 5'.-helyzetében lévő hidroxicsoportot.
Az X mindegyikének jelentése egymástól függetlenül oxigénatom vagy kénatom kifejezés azt jelenti, hogy az X jelzésű változók mindegyike lehet oxigénatom vagy kénatom, mégpedig a további X változók jelentésétől függetlenül. Az előnyös találmány szerinti megoldások értelmében vagy valamennyi X jelentése oxigénatom, vagy pedig csak egy vagy két X jelentése kénatom, míg a többi X jelentése oxigénatom. Az utóbbi esetben a legelőnyösebb (I) általános képletű vegyületek azok, amelyek képletében az az X változó vagy azok az X változók jelentenek kénatomot, amely vagy amelyek kettős kötéssel kapcsolódik vagy kapcsolódnak közvetlenül a foszforatomhoz vagy foszforatomokhoz, illetve azok, amelyekben az XR és/vagy XRj általános képletű csoport részét képező X jelentése kénatom.
A biológiailag elfogadható kation kifejezés az olyan kationokat jelöli, amelyek alkalmasak a gyógyszerészeti gyakor• ·· • · · latban történő felhasználásra, továbbá amelyek nem toxikusak az (I) általános képletű vegyületek biológiai hordozóira nézve és kompatíbilisek az (I) általános képletű vegyületeknek az említett hordozókba történő kapszulázására irányuló eljárásokkal. Amennyiben R és/vagy R3 jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom, az (I) általános képletű vegyületek biológiailag elfogadható kationokat biztosító bázisokkal addíciós sókat képezhetnek. Az ilyen sók az olyan (I) általános képletű vegyületekkel írhatók le, amelyek képletében az XR és/vagy XR]^ általános képletű csoportban lévő X jelentése anion formájában lévő oxigén- és/vagy kénatom (azaz 0~ és/vagy S-), valamint R és/vagy R-L egy biológiailag elfogadható kationt jelent.
A gyógyszerészeti gyakorlatban történő felhasználás szempontjából elfogadható kationok közé tartoznak a következőkben felsorolt elemekből, illetve vegyületekből származó kationok: alkáli- vagy alkáliföldfémek, például nátrium, kálium és magnézium; ammónia; valamint alifás, aliciklusos és aromás aminok, például metil-amin, dimetil-amin, trisz(2-hidroxi-etil)-amin, piperidin, piperazin, N-metil-piperidin, W-metil-piperazin, morfolin és pikolin.
A gyógyszerészeti gyakorlatban és a kapszulázási eljárásokban történő felhasználásra egyaránt alkalmas biológiailag elfogadható kationok közé tartozik például a nátriumion és a káliumion.
Az 1-10 szénatomos alkilcsoport kifejezés olyan, egyenes vagy elágazó láncú alkilcsoportokat jelöl, amelyek adott esetben telítetlen kötést és/vagy egy vagy két, a következők közül kiválasztott szubsztituenst tartalmazhatnak: hidroxi-, merkaptocsoport, klór-, jód-, fluor-, brómatom, amino-, 1-4 szénato• · mos alkil-amino-, di(l-4 szénatomos alkil)-amino-, 1-4 szénatomos alkoxi- és 1-4 szénatomos alkil-tio-csoport. Előnyösen a fenti kifejezés — adott esetben a fentiekben meghatározott szubsztituensekkel egyszeresen vagy kétszeresen helyettesített — 1-4 szénatomos alkilcsoportokat jelöl, amilyenek például a következők: metil-, etil-, propil-, izopropil-, butil-, szek-butil-, terc-butil- és izobutilcsoport.
A találmány szerinti vegyületek egy másik előnyös csoportjába az olyan (I) általános képletű vegyületek tartoznak, amelyek képletében A, B és X jelentése a fentiekben meghatározott, R és R3 mindegyikének jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom vagy egy fentiekben meghatározott 1-4 szénatomos alkilcsoport. Az előnyös találmány szerinti vegyületek ezen csoportjába tartoznak az olyan (I) általános képletű vegyületeknek biológiailag elfogadható kationokat, például nátriumiont, káliumiont és a fentiekben említett egyéb kationokat biztosító bázisokkal alkotott addiciós sói is, amelyek képletében R és/vagy Rx jelentése hidrogénatom.
A találmány szerinti vegyületek legelőnyösebb csoportját azok az (I) általános képletű vegyületek alkotják, amelyek képletében A és B jelentése a fentiekben meghatározott, X mindegyikének jelentése oxigénatom, valamint R és R]^ mindegyikének jelentése hidrogénatom, továbbá ezeknek a vegyületeknek biológiailag elfogadható kationokkal, például nátriumionnal vagy káliumionnal alkotott sói.
Az alábbi I. Táblázatban bemutatjuk az (I) általános képletű dinukleozid-5’,5'-P1,P2-pirofoszfátoknak néhány, a találmány szerinti megoldást illusztráló konkrét példáját.
TABLAZAT
«Μ .// u
\.
o
TÁBLÁZAT (folytatás)
o:
TÁBLÁZAT (folytatás) o:
o
<N
TÁBLÁZAT (folytatás)
TÁBLÁZAT (folytatás)
• ·♦
TÁBLÁZAT (folytatás)
\.
TÁBLÁZAT (folytatás)
X- o^-to / M—u—n o | « \ n —u—® B-O-^B
• · # · ··* 9 9 9 W«• · * 9999 * · ·«· 99 I 9
ÍM
TÁBLÁZAT (folytatás)
X
TÁBLÁZAT (folytatás) ff /
SS— u z
n—u—n
········· ·· • · · · · ··· · ·« ·· ·· ··*··· · n
-u
TÁBLÁZAT (folytatás) //
-> 3
n
• · ·
TÁBLÁZAT (folytatás)
s—a / N □ g \««/ /
8-U-^B
TÁBLÁZAT (folytatás)
TÁBLÁZAT (folytatás)
eo • ·
TÁBLÁZAT (folytatás)
TÁBLÁZAT (folytatás)
IO
TÁBLÁZAT (folytatás)
TÁBLÁZAT (folytatás)
tt
TÁBLÁZAT (folytatás)
O
S—8 / X u a \ü=y /
TÁBLÁZAT (folytatás)
• ···· · * * • · · » ♦ ♦ 9·
9 t »999 · · · · · · · e
999
TÁBLÁZAT (folytatás)
O
TÁBLÁZAT (folytatás)
• ··
7
Azok az (I) általános képletű dinukleozid-5’,5'-P ,P -pirofoszfátok, amelyek képletében A és B legalább egyike egy (5-fluor-uracil)-2'-dezoxi-D-ribozidból származó 5’-C' csoportot jelent, tumorellenes gyógyászati hatóanyagokként alkalmazhatók, 1 2 míg azok az (I) általános képletű dinukleozid-5',5’-P , P -pirofoszfátok, amelyek képletében A és B legalább egyike egy timin-3'-azido-2’,3’-didezoxi-D-ribozidból, uracil-3’-azido-2',3’-didezoxi-D-ribozidból, guanin-2’,3'-didezoxi-D-ribozidból, hipoxantin-2',3’-didezoxi-D-ribozidból, citozin-2', 3'-didezoxi-D-ribozidból és adenin-2',3’-didezoxi-D-ribozidból származó 5’-C' csoportot jelent, vírusellenes hatású szerekként hasznosíthatók, különösen retrovírus-fertőzésekkel, például HlV-fertőzésekkel szemben.
Az előbbiekben ismertetett jellemzők alapján azok a dinukleozidok, amelyek mindkét típusú, a fentiekben meghatározott
5'-C' csoportot tartalmazzák, tumorellenes és vírusellenes hatóanyagokként egyaránt felhasználhatók.
2
A dinukleozid-55'-Ρ , P -pirofoszfátok előállítását a szakterületen korábban már ismertetett eljárásoknak megfelelően végezzük [lásd például: A. M. Michelson, Synthesis of nucleotide anhydrides by anion exchange, Biochem. Biophys. Acta, 91,
1-13 (1964)]. Az említett helyen ismertetett eljárás értelmében egy (II) általános képletű nukleozid-foszfátot
X
A-X-P-XH (Π)
XR • · · · • · · · · ······ a • ·· — amelynek képletében A, X és R jelentése a fentiekben meghatározott — a foszforsavrész XH általános képletű csoportján egy aktiválószerrel, például tetrafenil-pirofoszfáttal {0[P(0) (CgH5O)2]} vagy difenil-klór-foszfáttal (difenil-foszfokloridáttal) [(C6H5O)2P(0)Cl] aktiválunk, és így a fenti nukleozid-foszfátnak egy aktivált foszfoészterét nyerjük. Az aktivált foszfoésztert ezt követően egy (III) általános képletű nukleozid-főszfáttál
X
II
B-X-P-XH (ΠΙ)
XRl — amelynek képletében Β, X és R3 jelentése a fentiekben meghatározott — reagáltatjuk, és így az aktivált foszfoészterből az aktivált difenil-foszfát-rész helyettesítésével egy (I) általános képletű vegyületet állítunk elő.
A jelen találmány szerinti dinukleozid-5',5'-Ρ , P -pirofoszfátok előállítására alkalmas további eljárások például a
855 304. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban kerültek ismertetésre; ez a szabadalmi leírás növényi vírusok replikációjának gátlására használható dinukleozid-pirofoszfátokra és pirofoszfát-analógokra vonatkozik.
Az egyik reprezentatív találmány szerinti megoldás értelmében a fentiekben ismertetett reakcióutat lényegében a Michelson által leírt körülmények között valósítjuk meg, azaz a (II) általános képletű nukleozid-foszfátot vagy ennek egy sóját • · • · · (például nátrium-, lítium- vagy báriumsóját) először egy szférikusán gátolt tercier aminbázissal, például tributil-aminnal vagy trioktil-aminnal, illetve egy szférikusán gátolt kvaterner ammóniumbázissal, például metil-trioktil-ammónium-hidroxiddal átalakítjuk a megfelelő sóvá. Az átalakítást szokásosan egy piridiniumsó intermedier előállításán keresztül végezzük, amelynek során a nukleozid-foszfátot vagy ennek egy sóját (előnyösen nátriumsóját) egy piridinium-formában lévő (erős kationos) ioncserélő gyantán eluáljuk keresztül. Ennek a lépésnek elsődlegesen az a célja, hogy eltávolítsuk a nátrium- és egyéb ásványi kationokat. A piridiniumsót ezt követően egy, a szférikusán gátolt aminbázis ekvimoláris mennyiségét tartalmazó metanolos oldattal inkubáljuk, majd csökkentett nyomás alatt szárítjuk. Ennek eredményeként a szférikusán gátolt tercier aminbázissal képezett sót nyerjük. A (II) általános képletű nukleozid-foszfát sóját ezt követően az aktiválószer (például tetrafenil-pirofoszfát vagy difenil-klór-foszfát) feleslegével (1,5-2,5 mól aktiválószer/mol nukleozid-foszfát) reagáltatjuk egy olyan savakceptor feleslegének (1,2-2 mól savakceptor/mol aktiválószer) jelenlétében, amely savakceptor nem lép kölcsönhatásba a reaktánsokkal, például egy tercier alifás aminnal (így tributil-aminnal) vagy egy tercier heterociklusos aminnal (így W-metil-piperidinnel, AZ-metil-pirrolidinnel) . Az aktiválási reakciót oldószerként egy inért, aprotikus szerves oldószert, például egy gyűrűs étert (így dioxánt) vagy ilyen keverékeket alkalmazva általában szobahőmérsékleten és vízmentes körülmények között hajtjuk végre. Bizonyos esetekben a reaktánsok koncentrációjá- 32 nak és ebből következően a reakciósebesség növelése érdekében előnyös lehet egy további, nagy oldási erejű inért, szerves oldószer (például N, N-dimetil-formamid) alkalmazása is.
A fenti körülmények között az aktivált foszfátészter képződése szokásosan 2-5 óra alatt teljesen végbemegy.
Az aktivált foszfátésztert ezt követően egy inért, szerves, aportikus oldószer, például piridin, hexametil-foszfor-amid, N, N-dimetil-formamid vagy ezek keverékeinek jelenlétében a (III) általános képletű nukleozid-foszfátnak egy szférikusán gátolt tercier aminbázissal vagy egy szférikusán gátolt kvaterner ammónium-hidroxiddal, például a fentiekben említett bázisok valamelyikével képezett sójával reagáltatjuk. A reakciót szokásosan 20 °C és 35 ’C közötti hőmérséklet-tartományban hajtjuk végre; ilyen körülmények között a reakció 15-30 óra alatt válik teljessé.
A nyers reakcióterméket általában úgy nyerjük ki, hogy az oldószert csökkentett nyomás alatt lepároljuk, majd a maradékot szokásos tisztítási eljárásokkal, köztük kromatográfiás módszerekkel kezeljük. Például az olyan (I) általános képletű vegyületek tisztítása során, amelyek képletében R és/vagy Rj jelentése hidrogénatom, a nyers terméket vízben szuszpendáljuk, a szuszpenzió pH-jának értékét egy vizes alkálifém-hidroxid-oldattal 8-ra állítjuk be, majd az oldatot egy vízzel nem elegyedő, aprotikus, szerves oldószerrel, például dietil-éterrel extraháljuk. A dinukleozid-pirofoszfátot tartalmazó vizes fázist ezt követően oszlopkromatográfiás és HPLC módszerek kombinálásával tovább tisztítjuk; az oszlopkromatográfiás eljárás során például eluensként vizet használva gélkromatográfiás oszlopokat alkalmazhatunk, illetve a HPLC eljárások esetében reverz (fordított) fázisú, lineáris szénhidrogénekkel funkcionalizált szilikagél-kolonnákat, eluensként pedig metanol/víz lineáris gradienst alkalmazhatunk, vagy egy erős anioncserélő gyantán vizes lítium-klorid-oldat lineáris gradienssel hajthatjuk végre az elúciót.
A találmány szerinti (I) általános képletű dinukleozid-5',5’-P , P -pirofoszfátok általában stabil vegyületek, különösen akkor, ha biológiailag elfogadható kationokkal alkotott sóik, például nátrium- vagy káliumsóik formájában izoláljuk a vegyületeket. Ennek megfelelően, jóllehet ha R és/vagy R]^ jelentése hidrogénatom, a vegyületeket a szabad savak formájában is izolálhatjuk és jellemezhetjük (például a só vizes oldatát egy H+ formában lévő ioncserélő gyantára visszük, majd a gyantát vízzel vagy metanol és víz elegyével eluáljuk), a találmány szerinti vegyületeket előnyösen sóik, legelőnyösebben biológiailag elfogadható kationokkal alkotott sóik formájában tároljuk, illetve használjuk fel.
A nem természetes előfordulású nukleozid-foszfát kiindulási anyagokat x x
II II
A-X-P-XH és B-X-P-XH
XR XRi a megfelelő nemfoszforilezett nukleozidokból standard eljárások alkalmazásával állíthatjuk elő.
• ·· • · · · · ·«···· · • · ·
A technika állásának részeként például a következő nemfoszforilezett prekurzorok kerültek leírásra:
timin-3’-azido-2’,3'-didezoxi-D-ribozid (AZT);
adenin-2’,3’-didezoxi-D-ribozid (DDA);
(5-fluor-uracil)-2'-dezoxi-D-ribozid (FDU);
citozin-2', 3’-didezoxi-D-ribozid (DDC);
uracil-3'-azido-2', 3'-didezoxi-D-ribozid (AZDDU);
hipoxantin-2’,3’-didezoxi-D-ribozid (DDI); és guanin-2',3’-didezoxi-D-ribozid (DDG).
Lásd a következő közleményeket: Levene P. A., J. Biol. Chem.,
83, 793 (1929); Davoli J. et al., J. Chem. Soc., 967 (1948);
Howard G. A. et al., J. Chem. Soc., 1052 (1947); Robins M. J. et al., J. Am. Chem. Soc., 93 (20), 5277 (1971); Chu C. K. et al.,
J. Org. Chem., 54, 2217 (1989); Collá L. et al., Eur. J. Med.
Chem. Chim. Ther., (4), 295 (1985).
Az előbbiekben említett prekurzorok legtöbbje kereskedelmi forgalomban is megvásárolható (például a következő helyről: SIGMA Chemical Co., St. Louis, Missouri, Amerikai Egyesült Államok) .
A nemfoszforilezett prekurzornak a megfelelő foszforilezett vegyületté történő átalakítására szolgáló eljárások ugyancsak megismerhetők a technika állásából. A nukleozidok monofoszfátjainak egyik jellegzetes előállítási eljárása során a nukleozidot szobahőmérsékleten, egy kondenzálószer, például diciklohexil-karbodiimid jelenlétében ciano-etil-foszfát vízmentes piridinnel készített oldatával reagáltatjuk. A végtermékeket szokásos módon alkálifém- vagy alkáliföldfémsók, például • · nátrium-, lítium- vagy báriumsók formájában nyerjük ki és tisztítjuk.
Bizonyos esetekben a nukleozid-monofoszfátok a kereskedelemben is beszerezhetők; ilyen például az 5-fluor-2'-dezoxi-uridin-5'-monofoszfát (SIGMA Chemical Co., St. Louis, Missouri, Amerikai Egyesült Államok).
Az (I) általános képletű vegyületek vírusellenes (közte
HIV-ellenes) és/vagy tumorellenes aktivitással rendelkeznek, így a vegyületek gyógyszerkészítmények hatóanyagaiként hasznosíthatók.
A HIV-ellenes aktivitás bizonyítására a találmány szerinti dinukleozid-5',5'-Ρ , P -pirofoszfátok néhány reprezentatív példájának esetében in vitro teszteket hajtottunk végre egy olyan, HTLV-1 transzformált sejtvonalon (MT-4), amely rendkívül érzékeny és fogékony a HIV-fertőzésre. Végpontként a HIV-indukált cytopathicus effektus gátlását alkalmaztuk. A vizsgálatot lényegében a következő szakirodalmi helyen ismertetett eljárással azonos módon hajtottuk végre: R. Peuwels et al., Rapid and automated tetrazolium-based colorimetric assay fór the detection of anti-HIV compounds, Journal of Virological Methods, 20,
309-321 (1988).
A következő II. Táblázatban bemutatjuk a bisz(timin-3'-azido-2',3'-didezoxi-D-ribozid)-5',5’-P ,P -pirofoszfát (di— -AZT-5',5'-P1,P2-pirofoszfát) esetében nyert 50 %-os hatású koncentráció (IC50) és 50 %-os citoxikus koncentráció (CC50) értékét. Kontrollvegyületként a timin-3'-azido-2',3'-didezoxi-D-ribozidot (AZT) alkalmaztuk.
II. TÁBLÁZAT
Az in vitro HIV-ellenes aktivitás
VEGYÜLET IC50 (μΜ) CC50 (μΜ)
di-AZT-5',5’-P1,P2-pirofoszfát (I. Táblázat, 1. vegyület) 0, 031 >100
AZT 0, 028 70
A találmány szerinti vegyületek különösen jól hasznosíthatók erythrocyték által specifikus celluláris populációkhoz szállítandó pro-drogokként, ahol a pro-drogok in vivő gyorsan képesek átalakulni az aktív formává.
Az erythrocyták hatóanyagok vagy pro-drogok biológiai hordozóiként egyedülálló lehetőséget kínálnak, mivel:
(a) az erythrocyták meglehetősen egyszerű metabolizmussal rendelkeznek, és így viszonylag korlátozott olyan enzimkészletük van, amely kölcsönhatásba léphet a kapszulázott hatóanyaggal vagy pro-droggal;
(b) az erythrocyták a test bármely részét képesek elérni és bioreaktorokként működhetnek a kapszulázott hatóanyagnak vagy pro-drognak az aktív formává történő, az enzimek jellemzői alapján programozott, kontrollált kinetika szerinti átalakulásában; és (c) az erythrocyták alkalmasak az olyan, viszonylag egy• · szerű módosításokra, amelyek lehetővé teszik a vérsejtekben gazdag szövetek és szervek helyspecifikus megcélzását.
Ismert, hogy bizonyos nukleozid hatóanyagok aktív formái a foszforilezett származékok. Részletesebben megfogalmazva, általánosan elfogadott, hogy a trifoszforilezett származékok azok a formák, amelyek felelősek a vírusreplikációnak a HIV-ellenes aktivitással rendelkező dezoxi-nukleozidok általi gátlásáért.
Ugyanakkor azonban a trifoszforilezett dezoxi-nukleozidok klinikailag nem alkalmazhatók, mivel ezek a származékok nem képesek áthatolni a sejtmembránokon. Emiatt a HIV-ellenes dezoxi-nukleozidok hatékonyságának a kritikus tényezője az, hogy ezek a származékok milyen könnyen képesek belépni a targetsejtbe, illetve a celluláris enzimek milyen mértékben képesek foszforilezni a vegyületeket.
Ismert az is, hogy a nukleozidok nemcsak intracelluláris foszforiláción mehetnek keresztül, hanem az intracelluláris enzimek más olyan reakciókat is felgyorsíthatnak, amelyek a nukleozidokat kisebb terápiás hatékonyságú vagy akár inaktív vegyületekké alakítják át. Amennyiben ezeknek a reakcióknak a sebessége ugyanolyan nagyságrendű, mint a foszforilezési eljárásé, a nukleozidok terápiás hatékonysága csökken. Ezek a szempontok rendkívül lényegesek, mivel bizonyos targetsejtek (például makrofágok) csak kis mennyiségben tartalmaznak foszforilező enzimeket, és emiatt a vírusellenes nukleozidoknak a foszforilezett formában történő bejuttatása a fertőzött sejtekbe a vírusgátlás szempontjából igen figyelemre méltó előnyöket • · • ·· nyújthat a hagyományos beadási módhoz képest.
A jelen találmány egyik célkitűzése az, hogy minél jobban 1 2 kiaknázzuk a dinukleozid-5',5'-P , P -pirofoszfátokban rejlő lehetőségeket. A találmány ezen céljának megvalósítása érdekében
2 a vörösvérsejtekbe kapszulázott dinukleozid-5’,5’-Ρ ,P -pirofoszfátokat specifikusan a targetsejtekhez kell szállítani, ahol egy olyan enzimes átalakulásra van lehetőség, amelynek eredményeként a pirofoszfátkötés felhasad és két nukleotid képződik. A foszforilezett részt már eleve tartalmazó két nukleotid a kívánt biológiai funkció végrehajtásához szükséges előnyös kémiai formában van, illetve gyorsan átalakul a trifoszforilezett származékoknak megfelelő aktív formává, mégpedig anélkül, hogy közben lényeges mértékben inaktiválódna.
A dinukleozid-pirofoszfátok a megfelelő monofoszfátoknál alkalmasabbak a kapszulázás (amelynek során a vegyületeket bevezetjük az erythrocytákba) és a célkiválasztási technológia számára, mivel stabilabbak és az erythrocyta-membránon keresztül kisebb sebességgel diffundálnak ki a kapszulázás és a pro-drognak a helyspecifikus felszabadulása között eltelt idő alatt. Ezeknek a jellemzőknek az alapján a hordozóból történő nukleozid-felszabadulás kinetikáját rugalmasabban lehet programozni .
A dinukleozid-5',5'-P ,P -pirofoszfátoknak egy további előnyét jelenti az, hogy a pirofoszfátkötésen keresztül lehetőség nyílik olyan, eltérő nukleozidpárok kombinálására, amelyek komplementer vagy szinergetikus hatást mutatnak. Az ilyen, egyidejűleg kétféle nukleozidot tartalmazó vegyületeket bevezetjük
99 • •9 a hordozókba és eljuttatjuk a specifikus targetsejtekhez, ahol a hatóanyagok a megfelelő aktív formákban szabadulnak fel.
2
A kapszulázott dinukleozid-5’,5’-Ρ , P -pirofoszfátok számára jellegzetes targetsejtek a makrofágok, illetve jellegzetes testrészek a máj és a lép környéki testrészek. Manipulált erythrocytáknak a reticuloendothelialis rendszerbe történő célzott bejuttatására szolgáló eljárásokat ismertetnek például a következő szakirodalmi helyeken: Zocchi E. et al., Hepatic or splenic targeting of carrier erythrocytes: A murine model,
Biotechnology and Applied Biochemistry, 9, 423-434 (1987); és Tonetti
M. et al., Liver Targeting of autologous erythrocytes loaded with doxorubicin, Eur. J. Cancer, 27 (7), 947-948 (1991). Ezek az eljárások lehetőséget nyújtanak arra, hogy a targetsejtek vagy a testrészek felismerjék a biológiai hordozókat, majd a hatóanyag helyspecifikus és farmakokinetikailag kontrollált felszabadításának előidézése érdekében kölcsönhatásba lépjenek a biológiai hordozókkal.
A tumorellenes hatóanyagok és pro-drogok alkalmas biológiai hordozókba, például erythrocytákba történő kapszulázását már korábban javasolták mint olyan módszert, amely jól alkalmazható eszközt nyújt egy szerv szelektív megcélzására, illetve a terápiás válaszreakciókra és a toxicitásra egyaránt pozitív hatásokat kifejtő gyógyszerhatóanyagok lassú felszabadítására [Zocchi
E. et al., Proc. Natl. Acad. Sci. USA, 86, 2040-2044 (1989)]. Az (5-fluor-uracil)-2'-dezoxi-D-ribozid-5'-monofoszfát pro-drog erythrocytákba történő kapszulázásának egyik példája [lásd: De
Flóra A. et al., Proc. Natl. Acad. Sci. USA, 85, 3145-3149 ··· (1988)] azt mutatja, hogy az aktív nemfoszforilezett hatóanyag felszabadulásának farmakokinetikailag használható kontrollját csak úgy lehet elérni, ha ekvimoláris mennyiségekben más nukleozid-trifoszfátokat is ko-kapszuláznak.
Más nukleozidok ko-kapszulázása biológiai kompatibilitási, valamint olyan problémákat vethet fel, amelyek a választott nukleozid pro-drog és a társított nukleozid-trifoszfát közötti kölcsönhatásból származhatnak. A jelen találmány szerinti megoldás egyik igen jelentős előnye az, hogy lehetővé teszi olyan
5-fluor-uracil pro-drogok előállítását, amelyek a megfelelő farmakokinetikai kontroll eléréséhez nem igénylik más nukleozid-trifoszf átok ko-kapszulázésát.
A megfelelő farmakokinetikai jellemzőkkel rendelkező találmány szerinti pro-drogok egyik reprezentatív példája egy
2 olyan dinukleozid-5',5’-Ρ , P -pirofoszfát, amely két, pirofoszfátkötésen keresztül összekapcsolt (5-fluor-uracil)-2'-dezoxi-D-ribozid egységet tartalmaz [bisz[(5-fluor-uracil)-2’-dezoxi1 2
-D-ribozid]-5' , 5’-P ,P -pirofoszfát}. Ez a vegyület a megfelelő monofoszfáthoz képest kisebb defoszforileződési sebességgel rendelkezik.
2
Egy találmány szerinti dinukleozid-5' , 5'-Ρ , P -pirofoszfát humán vörösvérsejtekbe történő kapszulázását például di-AZT-5',5'-P ,P -pirofoszfáttal hajtottuk vegre, amelynek során hipotóniás dialízist és izotóniás felszabadítási eljárást [De Flóra A. et al., Conversion of encapsulated 5-fluoro-2'-deoxy-uridine-5'-monophosphate to the antineoplastic drug 5-fluoro-2'-deoxyuridine in humán erythrocytes, Proc. Natl. Acad. Sci.
USA, 85, 3145-3149 (1988)] alkalmaztunk. Egy kétlépéses eljárást hajtottunk végre, amelynek során először a mosott és öszszepréselt (80 % hematokrit) erythrocytákat enyhe forgatás mellett, 35 percen keresztül 4 ’C hőmérsékleten 70 térfogatrésznyi hemolizáló pufferrel (4 mM magnézium-kloriddal kiegészített 5 mM dinátrium-hidrogén-foszfát, pH 7,2, 26 mOsm) szemben dializáltuk. Ezt követően a dializáló zacskóba 10-15 mM di-AZT1 2
-5',5’-P , P -pirofoszfátot adtunk, majd ugyanolyan körülmények között 15 percen keresztül folytattuk a dialízist. Az erythrocytákat visszazártuk, amelynek során az erythrocytákat 10 mM glükózzal és adenozinnel kiegészített foszfát/nátrium-klorid pufferrel (pH 7,4, 310 mOsm) szemben 40 percen keresztül 4 ’C hőmérsékleten dializáltuk. Ezt követően az erythrocytákat jéghideg 0,9 tömeg%-os vizes nátrium-klorid-oldattal igen alaposan mostuk, majd autológ plazmában 10 % hematokrit érték mellett 37 °C hőmérsékleten inkubáltuk.
A plazmában és a vörösvérsejtekben a dinukleozid-pirofoszfátnak és metabolitjainak különböző időintervallumokban mért koncentrációit a következő eljárás alkalmazásával határoztuk meg.
Eltérő időpontokban 1 ml-es részleteket vettünk ki az inkubációs keverékből. Az erythrocytákat különválasztottuk a plazmától, majd a két frakciót egymástól elkülönítetten extraháltuk .
Ezt követően 100 mikroliter vízhez hozzáadtuk előbb az összepréselt vörösvérsejtek (red blood cells, RBC) 100 mikroliternyi mennyiségét, majd erőteljes rázás közben 68 mikroliter • ·· • · ·
3,7 M perklórsavat (perchloric acid, PCA) adtunk a keverékhez. A mintát centrifugáltuk, majd a felülúszó 140 mikloliternyi mennyiségét 30 mikroliter 3 M kálium-karbonát-oldattal semlegesítettük. A képződött csapadék eltávolítása érdekében a mintát ezt követően centrifugáltuk.
A plazmafrakció 150 mikroliternyi mennyiségét 50 mikroliter 3,7 M perklórsavval kezeltük, majd a felülúszó 120 mikroliternyi mennyiségét 27 mikroliter 3 M kálium-karbonát-oldattal semlegesítettük és centrifugáltuk. Valamennyi extrakció 5 mikroliternyi mennyiségét egy HP ODS Hypersil (4,6 χ 60 mm-es, 3 mikrométeres szemcseméretű) kolonnával felszerelt HP 1090 berendezésbe (Hewlett-Packard, Palo Alto, Kalifornia, Amerikai Egyesült Államok) injektáltuk. Az oldószerprogram a következő volt: lineáris gradiens, 100 % A. pufferből [0,1 M kálium-dihidrogén-foszfát és 5 mM terc-butil-ammónium-hidroxid (TBA), pH
4,9] kiindulva 30 perc alatt 100 % B. pufferig (0,1 M kálium-dihidrogén-foszfát és 5 mM terc-butil-ammónium-hidroxid 40 térfogat%-os vizes metanololdatban, pH 4,9); 100 % B. puffer legfeljebb 50 percen keresztül. Az áramlási sebesség értéke 0,4 ml/perc volt, és az eluálódott vegyületeket egy 265 nm hullámhosszra beállított spektrofotometriás detektorral figyeltük meg. A különböző vegyületek retenciós ideje a következő volt: AZT, RT - 17 perc; AZT-monofoszfát, RT = 21 perc; di-AZT-pirofoszfát, RT = 33 perc.
Az alábbi III. és IV. Táblázat foglalja össze a fentiekben ismertetett meghatározások eredményeit.
• ·
III. TÁBLÁZAT
2
A humán vörösvérsejtekben lévő di-AZT-5’,5'-P ,P -pirofoszfát és metabolitjainak koncentrációja ymol/ml egységben kifejezve
Idő (óra) Di-AZT- -pirofoszfát AZT- monofoszfát AZT
0 3,9 0, 04 -
2 4,1 0, 09 -
6 2,9 0, 65 0, 60
24 1,8 0, 93 0, 10
IV. TÁBLÁZAT
2
A humán plazmában lévő di-AZT-55'-P , P -pirofoszfát és metabolitjainak koncentrációja nmol/ml egységben kifejezve
Idő (óra) Di-AZT- -pirofoszfát AZT- monofoszfát AZT
0 4,49 21,94 4, 6
2 3, 75 28,21 14, 42
6 5, 27 24, 68 62, 43
24 5, 34 67, 11 355,78
A fenti adatok egyrészt azt mutatják, hogy a di-AZT-5',5’- Ρ , P -pirofoszfátnak a humán vörösvérsejtekben mert koncentrációja olyan értéket ér el, amely eleget tesz a jelenlegi gyógyászati gyakorlat által támasztott követelményeknek, másrészt arra utalnak, hogy a hatóanyag igen lassan szabadul fel az erythrocytákból. Ezek a tulajdonságok gyógyászati célokra különösen alkalmassá teszik a dinukleozid-foszfát pro-drog HlV-ellenes szempontból hatásos mennyiségét tartalmazó, megtervezett erythrocytákat. Ismert tény, hogy a humán erythrocyták alkalmasan módosíthatók a nukleozid hatóanyagok kapszulázásához és specifikus célkiválasztási tulajdonságok kialakításához, és az is ismert, hogy ezek a módosítások - a szelektív célkiválasztási jellemzőktől eltekintve - nem változtatják meg az erythrocyták fiziológiás viselkedését (WO 92/22306. számon közzétett nemzetközi szabadalmi bejelentés).
Az erythrocytákban lévő dinukleozid-pirofoszfát-koncentrációnak, azaz a HIV-fertőzött sejtekhez, például makrofágokhoz irányított vegyületek terápiás hatékonyságának megállapítását a
Robbins és munkatársai által közölt adatok [B. L. Robbins et al., Antimicrobial Agents and Chemotherapy, 38 (1), 115-121 (1994)] alapján végezzük. Ezek a szerzők kimutatták, hogy az AZT-vel végzett hatásos kezelés alatt álló HIV-fertőzött betegekben a perifériális vér mononukleáris sejtekben (peripheral blood mononuclear cells, PBMCs) az AZT-trifoszfát intracelluláris koncentrációja 5-10-15 mol/106 sejt és 9-10 14 mol/106 sejt közötti értékű. Ezek az értékek egyértelműen túlszárnyalhatok, ha legalább egy dinukleozid-pirofoszfátot a III. Táblázatban meg45 • · · adott koncentrációban tartalmazó erythrocytát egy perifériális vér mononukleáris sejt (azaz egy moncyta vagy egy makrofág) befogad (az említett koncentrációk másképpen kifejezve körülbelül 2-10-10 mol/106 sejt és körülbelül 4-10-10 mol/106 sejt közötti koncentrációknak felelnek meg).
Amint azt a fentiekben már említettük, a találmány szerin1 2 ti dinukleozid-5',5'-P ,P -pirofoszfátok felhasználhatók orális vagy parenteralis úton történő beadásra szolgáló gyógyszerkészítmények hatóanyagaiként, illetve felhasználhatók specifikus testrészeket (például májat/lépet) és/vagy sejtpopulációkat (például monocytákat/makrofágokat) megcélzó biológiai hordozókba kapszulázott hatóanyagokként vagy pro-drogokként.
2
Amennyiben a dinukleozid-5',5'-P , P -pirofoszfátokat orális vagy parenteralis úton történő beadásra szolgáló gyógyszerkészítmények hatóanyagaiként alkalmazzuk, a készítmények szokásosan a dinukleozid-pirofoszfát gyógyászati szempontból hatásos mennyiségét és egy inért hordozót és/vagy hígítót tartalmaznak. Például az orális beadásra szolgáló folyékony gyógyszerkészítményekben hordozóként és/vagy hígítóként vizet, előnyösen sterilizált vizet alkalmazhatunk. Az orális beadásra szolgáló szilárd gyógyszerkészítmények kötőanyagokat, szétesést elősegítő szereket és lubrikánsokat (kenőanyagokat) tartalmazhatnak. Kötőanyagként például zselatint, tragakantmézgát vagy mikrokristályos cellulózt, szétesést elősegítő szerként például alginsavat vagy kukoricakeményítőt, lubrikánsként például magnéziumvagy kalcium-sztearátot alkalmazhatunk. Bizonyos szilárd formák, amilyenek például a kapszulák, folyékony hordozót, például egy zsírosított olajat is tartalmazhatnak. A parenteralis beadásra szolgáló készítményformák hordozóként és/vagy hígítóként előnyösen fiziológiás nátrium-klorid-oldatot vagy foszfátpufferelt nátrium-klorid-oldatot tartalmaznak. Az orális és parenteralis beadásra egyaránt alkalmas folyékony gyógyszerkészítmények egyéb, kompatíbilis komponenseket, például oldószereket, tartósítószereket és/vagy adjuvánsokat is tartalmazhatnak. Az ilyen egyéb komponensek közé tartoznak — egyebek mellett — például a következők: oldószerek, így polietilénglikolok, propilénglikolok vagy glicerin; antibakteriális szerek, így metil-parabén; antioxidánsok, így aszkorbinsav vagy nátrium-hidrogén-szulfid; kelátképző szerek, így etilén-diamin-tetraecetsav; pufferanyagok, így acetátok, cifrátok vagy foszfátok. Ezen túlmenően a dinukleozid-pirofoszfátok kívánt hatását nem károsító egyéb hatóanyagok is beépíthetők a gyógyszerkészítményekbe.
Az orális vagy parenteralis gyógyszerkészítményeknek általában alkalmasnak kell lenniük arra, hogy a betegekben 0,1-3,0 μΜ közötti szérumkoncentrációkat biztosítsanak. Magától értetődő, hogy ettől eltérő dózisok is alkalmazhatók, tekintettel arra, hogy a napi adagolás megállapításakor figyelembe kell venni olyan tényezőket is, amilyen például a betegség típusa és súlyossága, a kezelendő beteg állapota és az alkalmazott egyedi dinukleozid-pirofoszfát.
Orális beadásra szolgáló szilárd dózisformákként például tablettákat, pirulákat, kapszulákat, pasztillákat stb. alkalmazhatunk, míg folyékony dózisformákként előnyösen oldatokat, szuszpenziókat, elixíreket és szirupokat használunk. A parente• · • · ······ · ·· · · ralis készítmények szokásosan szubkután injekciók céljára vagy intravénás beadásra szolgáló oldatokból állnak.
Az egységdózisformák általában 10-500 mg dinukleozid-5',5'-P , P -pirofoszfátot tartalmaznak (ez az indikáció csak példaként tekintendő, a találmány oltalmi körét semmilyen szempontból nem korlátozza).
2
Amennyiben a találmány szerinti dinukleozid-5',5'-Ρ ,P -pirofoszfátokat alkalmas biológiai hordozókba kapszulázott hatóanyagokként vagy pro-drogokként alkalmazzuk, az ilyen dinukleozid-pirofoszfátokat tartalmazó gyógyszerkészítmények előnyösen transzformált erythrocytákból állnak. Annak érdekében, hogy annak a szervnek a sejtjei, amelybe az erythrocyták által kapszulázott dinukleozid-pirofoszfátokat integrálni kívánjuk, specifikusan fel tudják ismerni az erythrocytákat, a transzformált erythrocyták felületét módosítjuk. Például az 517 986. számú európai szabadalmi bejelentésben ismertetnek egy jellegzetes eljárást ahhoz, hogy a humán vagy állati patogén RNS-típusú vírusokat tartalmazó gazdasejtek specifikusan felismerjék az említett erythrocytákat, amely eljárás lényegében azon alapul, hogy a dinukleozid-pirofoszfátok kapszulázása előtt vagy után az erythrocyták felületi proteinjeihez és/vagy transzmembrán proteinjeihez olyan, specifikus antitesteket kapcsolnak, amely antitesteket a vörösvérsejteket folytonosan beborító fagociták (például lymphocyták, monocyták vagy makrofágok) képesek felismerni. Egy előnyös megoldás értelmében az erythrocytákat a dinukleozid-5’,5'-Ρ , P -pirofoszfátok kapszulázása után először a felületi vagy transzmembrán proteineknek egy reverzibilis cső48 • · portosítószerével (clustering agent), majd egy kovalens kötésű térhálósítószerrel kezeljük, végül pedig az IgG molekulákhoz történő kötés érdekében autológ plazmában inkubáljuk. Ezeket az erythrocytákat a humán makrofágok receptoraikon keresztül felismerik, majd körülbelül 1 erythrocyta/makrofág arányban fagocitizálj ák.
A következő kísérletek részletesen leírják a di-AZT-pirofoszfátot tartalmazó erythrocytáknak a humán makrofágokhoz történő célzott eljuttatását.
A makrofágok felismerésének fokozása érdekében a humán erythrocytákat a di-AZT-pirofoszfátnak a fentiekben ismertetett kapszulázási eljárása után módosítottuk. Ezt az eljárást részletesen az 517 986. számú európai szabadalmi bejelentés ismerteti. Azt találtuk, hogy az di-AZT-pirofoszfátot tartalmazó erythrocyták 1500 IgG molekula/sejt értéket mutattak és esetükben a fagocitózis sokkal hatékonyabb volt, mint a kezeletlen erythrocyták esetében (lásd az V. Táblázatot). Az IgG kötés/sejt számot úgy határoztuk meg, hogy 50 μΐ vörösvérsej tét 4 térfogati bovin-szérumalbumint (BSA) és 0,1 mCi rádiójódozott protein A-t (fajlagos aktivitás: 30 mCi/mg protein) tartalmazó PBS-ben lévő 5 mM HEPES (pH 7,4) 100 μΐ-nyi mennyiségével inkubáltunk. A mintákat 30 percen keresztül szobahőmérsékleten inkubáltuk, majd négy alkalommal mostuk, majd a kötött radioaktivitást egy Beckman 5500 γ-számlálóval mértük. A hatóanyagot tartalmazó erythrocyták fagocitózisát in vitro határoztuk meg, annak megfelelően, ahogyan azt a következő szakirodalmi helyen ismertették: M. Magnani et al., Targeting antiretroviral nu- 49 cleoside analogues in phosphorylated form to macrophages: in vitro and in vivő studies, Proc. Natl. Acad. Sci. USA, 89, 6477-6481 (1992).
V. TÁBLÁZAT
A di-AZT-pirofoszfátot tartalmazó erythrocyták makrofágok általi felismerése
Natív Di-AZT- -pirofoszfátot tartalmazó Di-AZT- -pirofoszfátot tartalmazó + ZnCl2/BS3
IgG kötés (molekula/sejt) 20-40 20-40 * 1500
Fagocitózis (erythrocyta/makrofág) 0,1-0,2 0, 1-0,2 > 1 d-1,2)
Di-AZT-pirofoszfát a makrofágokban N.D. N.D. 3 pmol/106 sejt
N.D.: nem detektálható
A hordozó erythrocyták által a makrótágokhoz eljuttatott di-AZT-pirofoszfát mennyiségét és a di-AZT-pirofoszfátnak a makrofágokon belüli stabilitását szintén értékeltük. Humán erythrocytákkal di-AZT-pirofoszfátot kapszuláztunk 0, 4 pmol/ml vörösvérsejt koncentrációban, majd a makrofágok általi felismerés fokozása érdekében az erythrocytákat a fentieknek megfelelően módosítottuk. A módosított erythrocytákat 100 vörösvér• ·* ~ JU — sejt/makrofág arányban makrofágokhoz adtuk hozzá, majd 24 órán keresztül fagocitózist végeztünk. A fel nem használt vörösvérsejteket egymást követően háromszor RPMI 1640 médiummal, majd egyszer 0,9 vegyes%-os ammónium-klorid-oldattal intenzíven mostuk. A vörösvérsejt-fagocitózis után a 0. és 24., 48. vagy 72.
órában előállítottuk a makrofágok perklórsavas extraktumait, amelyeket kálium-karbonáttal semlegesítettünk. A semlegesített extraktumokat ezt követően feldolgoztuk a di-AZT-pirofoszfát TM szilárd fázisú extrakciójához, amelyet egy Isolute C18 kolonna (International Sorbent Technology, Mid-Glamorgan, Nagy-Britannia) és metanol eluens alkalmazásával, a gyártó előírásai szerint hajtottunk végre. Az extraktumokat a fentieknek megfelelően HPLC útján analizáltuk. A di-AZT-pirofoszfátnak a humán makrofágokban mért stabilitási értékeit az 1. Ábra mutatja be.
Macska immunhiányt okozó vírussal (feline immunodéiiciency vírus, FIV) fertőzött macska monocyta-eredetű makrofágokon végrehajtottuk a di-AZT-pirofoszfátot tartalmazó erythrocyták vírusellenes aktivitásának vizsgálatát is.
Macska monocyta-eredetű makrofágokat annak megfelelően tenyésztettünk, ahogyan azt Magnani a humán monocyta-eredetű makrofágok esetében leírta [M. Magnani et al. , Targeting antiretroviral nucleoside analogues in phosphorylated form to macrophages: in vitro and in vivő studies, Proc. Natl. Acad. Sci. USA, 89, 6477-6481 (1992) ] . Makrofégőnként 100 vörösvérsejt arányban di-AZT-pirofoszfátot tartalmazó erythrocytákat adtunk a makrofágokhoz. A hatóanyagot tartalmazó erythrocyták di-AZT-pirofoszf át-tartalma 0,4 gmol/ml vörösvérsejt volt. Tizenöt • « ··» ♦ ··· ·
- 51 óra elteltével a fel nem használt erythrocytákat intenzív mosással eltávolítottuk. Kontrollként olyan makrofágokat alkalmaztunk, amelyeket üres erythrocytákkal kezeltünk (azaz olyan erythrocytákkal, amelyeket ugyanazzal az eljárással kezeltünk, de di-AZT-pirofoszfát hozzáadása nélkül).
A di-AZT-pirofoszfátot tartalmazó vörösvérsejtekből, az üres vörösvérsejtekből nyert vagy a hozzáadás nélküli makrofág tenyészeteket Bendinelli leírása szerint [M. Bendinelli et al., Feline immunodéiiciency vírus: and interesting model fór AIDS studies and an important cat pathogen, Clin. Microbiol., rév. 87-112 (1995)] megfertőztük 330 i.d./lyuk macska immunhiányt okozó vírussal (Pisa M-2). Az infekció után 8 órával a makrofágokhoz kapcsolódó vírusrészecskék eltávolítása érdekében a sejttenyészeteket hat alkalommal intenzíven mostuk. A sejttenyészeteket ezt követően 3 napon keresztül 37 °C hőmérsékleten 5 S-os szén-dioxid-atmoszférában tartottuk, majd izoláltuk a teljes DNS-állományukat. A DNS-nek a makrofágokból történő izolálását standard módszerek alkalmazásával végeztük, amelynek során a sejteket 8 M karbamid, 0,3 M nátrium-klorid, 10 mM Tris-HCl (pH 7,5) eleggyel 37 °C hőmérsékleten 60 percen keresztül lizáltuk. A keveréket 25:24:1 térfogatarányú fenol/kloroform/izoamil-alkohol eleggyel extraháltuk, majd a DNS-t etanollal kicsaptuk. A FIV provirális DNS analízisét a virális p24 gag gén 498 bázispárjának két szakaszban végrehajtott amplifikálásával végeztük. Az amplifikáció első szakaszában a következő primereket alkalmaztuk: 5'-GGCATATCCTATTCAAACAG-3' (sense) (1. számú szekvencia), ami a virális szekvenciában lévő 102552
-1044 nukleotidoknak felel meg, valamint
5'-CCTATATTTTACGTTGAGAA-3’ (antisense) (2. számú szekvencia), ami az 1680-1699 nukleotidoknak felel meg. Az amplifikáció második szakaszában alkalmazott primerek a következők voltak:
5'-TATGGTTTACTGCCTTCTCT-3’ (sense) (3. számú szekvencia), ami a virális szekvenciában lévő 1141-1160 nukleotidoknak felel meg, valamint 5'-GAATTCGGTCTTTCATGGGA-3’ (antisense) (4. számú szekvencia) , ami az 1619-1638 nukleotidoknak felel meg.
A PCR-t egy Perkin-Elmer termociklizátorban és 60 pl végtérfogatban végeztük, amely végtérfogat a következő komponenseket tartalmazta: 168 ng genom DNS, 50 mM kálium-klorid, 10 mM Tris-HCl (pH 8,3), 1,5 mM magnézium-klorid, 0,005 % Tween-20,
0, 005 ?. NP-40, 0, 001 % zselatin, 150 nM a primerek mindegyikéből, valamint 5 U Replitherm DNS polimeráz (Epicentre Technologies, Madison, Wisconsin, Amerikai Egyesült Államok). A primerek első párját tartalmazó reakciókeveréket 94 °C hőmérsékleten egy percen keresztül 40 ciklusban denaturáltuk, egy percen át 50 °C hőmérsékleten temperáltuk, 2 percen át 72 °C hőmérsékleten hosszabbítottuk, majd 15 percen keresztül 72 °C hőmérsékleten végeztük a végső hosszabbítást. Ezt követően az amplifikált keverék 10 μΙ-ét a primerek második párjával pontosan ugyanolyan körülmények között ismételten amplifikáltuk.
A PCR terméket nylonmembránra helyezve és egy TA-klónozó plazmidba (Invitrogen Corporation, San Diego, Kalifornia, Amerikai Egyesült Államok) klónozott p24 gag gén próba 498 bpárjéval hibridizálva 1,5 % agarózgélen végzett elektroforézissel analizáltuk. Belső kontrollként a macska hexokináz gént a kő53 vetkező primerekkel amplifikáltuk: 5’-ACATGGAGTGGGGGGCCTTTGG-3’ (sense) (5. számú szekvencia), amely a 2198-2219 nukleotidnak felel meg, valamint 5’-GTTGCGGACGATTTCACCCAGG-3’ (antisense) (6. számú szekvencia), amely a humán hexokináz I. típusú cDNSben lévő 2328-2349 nukleotidnak felel meg. A detektálást egy
FIV hexokináz próbával végeztük.
Az eredményeket a 2. ábrán mutatjuk be.
A di-AZT-pirofoszfétot tartalmazó erythrocyták vírusellenes aktivitásának egy további vizsgálatát rágcsáló immunhiányt okozó vírussal fertőzött rágcsáló makrofágokon hajtottuk végre.
A rágcsáló makrofágokat C57BL/6 egerek hashártyaüregéből nyertük, majd a Rossi által ismertetett módon tenyésztettük [Rossi et al., Inhibition of murine retrovirus-induced immunodeficiency disease by dideoxycytidine and dideoxycytidine 5'-triphosphate, J. AIDS, _6, 1179-1186 (1993)]. A di-AZT-pirofoszfát erythrocyták általi kapszulázását és a fertőzést a FIV esetén ismertetetteknek megfelelően végeztük, de a következő módosításokkal: a rágcsáló immunhiányt okozó vírust (LP-BM5)
SC-1 sejtekből standard eljárások [D. E. Yetter et al., Functional T-lymphocytes are required fór a murine retrovirus induced immunodéi iciency disease (MAIDS)”, J. Exp. Med., 165,
1737-1742 (1987)] alkalmazásával sejtmentes felülúszóként állítottuk elő.
A virális DNS PCR analízisét a következő eljárás szerint végeztük el.
A defektív vírus genom (BM5d) araplifikációjához a következő oligonukleotid primereket alkalmaztuk: 5'-primer,
5'-AACCTTCCTCCTCTGCCA-3’ (sense), amely a virális szekvenciában lévő 1456-1473 nukleotidoknak felel meg; valamint 3’-primer,
5'-ACCACCTCCTGGGCTTTC-3’ (antisense), amely a BM5d genom 1579-1596 nukleotidjainak felel meg. Egy egér G6PD gén 203 bp amplif ikációjához egy második oligonukleotid primer párt alkalmaztunk. Ez az amplifikáció belső kontrollként (endogén standardként) szolgált az egér genomba történő relatív BM5d integráció értékeléséhez.
Ennek az amplifikációnak a során a következő nukleotid primereket használtuk: 5'-primer, 5’-TGTTCTTCAACCCCGAGGAT-3' (sense), valamint 3'-primer, 5'-AAGACGTCCAGGATGAGGTGATC-3’ (antisense) .
Az említett, illetve felhasznált négy primer leírása a következő szakirodalmi helyen található meg: G. Brandi et al., Efficacy and toxicity of long-term administration of 2’,3’-dideoxycytidine in the LB-BM5 murine induced immunodéiiciency model, Antiviral Chemistry and Chemotherapy, 6, 153-161 (1995) .
A PCR-t egy Perkin-Elmer termociklizátorban és 25 μΐ végtérfogatban végeztük, amely végtérfogat a következő komponenseket tartalmazta: 0,229 μρ genom DNS (ami körülbelül 114 000 sejtnek felel meg), 50 mM kálium-klorid, 10 mM Tris-HCl (pH
8,3), 1 mM magnézium-klorid, 0,05 % Tween-20, 0, 005 % NP-40,
0,001 % zselatin, 150 μΜ a négy dezoxi-ribonukleozid-trifoszfát mindegyikéből, 20 pmol a primerek mindegyikéből, valamint 2,5 U Replitherm DNS polimeráz (Epicentre Technologies, Madison, Wisconsin, Amerikai Egyesült Államok). A reakciókeveréket 95 °C hőmérsékleten 30 másodpercen keresztül 37 ciklusban denaturál55 • · tűk, 30 másodpercen át 58 °C hőmérsékleten temperáltuk, 30 másodpercen át 72 °C hőmérsékleten hosszabb!tottuk, majd 10 percen keresztül 72 °C hőmérsékleten végeztük a végső hosszabbí32 tást. A PCR termékeket nylonmembranra helyezve és P-jelzett
D30 vagy G6PD próbával hibridizálva 2,5 % agarózgélen végzett elektroforézissel analizáltuk. A DNS próbák jelzését a Bio-Rad (Bio-Rad Laboratories, Hercules, Kalifornia, Amerikai Egyesült Államok) random primer DNS-jelző készletével végeztük. Az eredményeket a 3. ábrán mutatjuk be.
A találmány szerinti dinukleozid-pirofoszfátokat magukban foglaló módosított erythrocytákat tartalmazó gyógyszerkészítményeket szokásosan injekciós felhasználásra szolgáló izotóniás oldatok, például izotóniás nátrium-klorid-oldatok vagy izotóniás glükózoldatok formájában, illetve intravénás vagy intraperitonealis beadásra szolgáló, injektálható oldatok helyben végzett előállítására alkalmas készítményformában hozzuk forgalomba .
Ezek a gyógyszerkészítmények az erythrocytákat szokásosan
2
2-8 ml mennyiségben, és a dmukleozid-5', 5 '-Ρ , P -pirofosztótokat összesen körülbelül 0,5 mM és körülbelül 10 mM közötti mennyiségben tartalmazzák. A találmány szerinti kapszulázott dinukleozid-pirofoszfátok beadható dózisa a beteg egy testtömeg-kilogrammjára vonatkoztatva körülbelül 0,5 pg és körülbelül 80 pg közötti mennyiségű dinukleozid-pirofoszfát (ezek csak javasolt értékek, amelyek a találmány oltalmi körét semmilyen szempontból sem korlátozzák).
Az ábrák leírása
Az 1. Ábra a di-AZT-pirofoszfát humán makrofágokban mért stabilitását mutatja be.
A 2. Ábra az erythrocytákba kapszulázott di-AZT-pirofoszfát FIV-vel (Pisa M-2) fertőzött macska monocyta-eredetű makrofágokkal szembeni vírusellenes aktivitását mutatja, amelyet a makrofágokban lévő FIV provirális DNS analízisével határoztunk meg.
A 3. Ábra az erythrocytákba kapszulázott di-AZT-pirofoszfát rágcsáló immunhiányt okozó vírussal (LP-BM5) fertőzött rágcsáló makrofágokkal szembeni vírusellenes aktivitását mutatja, amelyet a defektív vírus genom (BM5d) DNS analízisével határoztunk meg.
1, PÉLDA
A hipoxantin-2’,3’-didezoxi-D-ribozid-5'-monofoszfát előállítása
0,11 ml (1,2 mmol) foszforil-klorid és 1 ml trietil-foszfát keverékéhez hozzáadtunk 100 mg (0,4 mmol) hipoxantin-2’,3’-didezoxi-D-ribozidot, majd a reakciókeveréket 2 órán keresztül
-5 cC hőmérsékleten kevertettük. Ezt követően a reakciókeveréket négyszer 10 ml jéghideg dietil-éterrel extraháltuk, majd 0 °C hőmérsékleten 5 percen keresztül 2000 fordulat/perc értékkel centrifugáltuk. A dietil-éter eltávolítása után a maradékot 0 °C hőmérsékleten 5 ml vízben szuszpendáltuk és hideg 1 M nátrium-hidroxid-oldattal azonnal semlegesítettük. A keveréket 10 percen keresztül jégfürdőben tartottuk, és a pH értékét 7-re • · állítottuk be. Vákuum alatti szárítás után a maradékot feloldottuk 25 ml metanolban. Az oldatot egy olyan oszlopra vittük, amely dietil-éterben szuszpendált 35 g szilikagélt tartalmazott. A tiszta címvegyületet az oszlop következők szerinti elúciójával nyertük (áramlási sebesség: 3 ml/perc): 150 ml dietil-éter, 150 ml 60:40 térfogatarányú dietil-éter/metanol oldószerelegy a szennyezőanyagok lemosásához, végül körülbelül 300 ml metanol a tisztított termék elúciójához.
A teljes eljárás kitermelése 85 % volt.
A tömegspektrumot egy Hewlett-Packard 5989A berendezéssel vettük fel, és a spektrum m/z 315,2 értéknél egy olyan molekuláris iont mutat, amely a címvegyület [M-l]~ ionjának felel meg.
2. PÉLDA
A timin-3'-azido-2’,3’-didezoxi-D-ribozid-5’-monofoszfát előállítása
240 mg (1 mmol) timin-3'-azido-2’,3'-didezoxi-D-ribozidot (AZT) feloldottunk 2 ml 1 M piridines (2-ciano-etil)-foszfátoldatban, majd az oldatot 30 °C hőmérsékleten vákuum alatt szárítottuk. A maradékot 19 ml vízmentes piridinben szuszpendáltuk, majd 30 °C hőmérsékleten vákuum alatt szárítottuk. Ezt a lépést még egyszer megismételtük. A maradékhoz hozzáadtunk 9,6 ml vízmentes piridint és 1,15 g diciklohexil-karbodiimidet, majd a keveréket 48 órán keresztül 25 °C hőmérsékleten kevertettük. Ezt követően 2,8 ml vizet adtunk a keverékhez, majd az oldatot további 30 percen keresztül 25 °C hőmérsékleten kever58 • · · tettük, végül 30 °C hőmérsékleten vákuum alatt szárítottuk. A maradékot 9,6 ml vízben szuszpendáltuk, szűrtük és a szűrőn további 9,6 ml vízzel ismételten mostuk. Az egyesített szűrletekhez 19,6 ml 1 M nátrium-hidroxid-oldatot adtunk, majd a keveréket 40 percen keresztül visszafolyatás mellett forraltuk.
Az oldatot lehűtöttük 25 °C-ra, majd a nátriumionok eltávolítása érdekében egy 15 gramm Dowex 50 (H ) ioncserélő gyantával töltött oszlopra vittük. A foszfátionok kicsapása érdekében az eluátum pH-jának értékét telített bárium-hidroxid-oldattal 7,5-re állítottuk be. Centrifugálás után a felülúszót 30 °C hőmérsékleten vákuum alatt kis térfogatra (30 ml-re) töményítettük be, majd a visszamaradt szervetlen foszfát eltávolítása érdekében ismételten centrifugáltuk. A címvegyület báriumsójának kicsapása érdekében 4 °C hőmérsékleten kétszerex térfogatú etanolt adtunk a keverékhez. A csapadékot acetonnal és dietil-éterrel óvatosan mostuk, majd enyhe nitrogénáram alatt szárítottuk .
A címvegyületet báriumsóját 5 ml vízben szuszpendáltuk, majd a szuszpenziót összekevertük 2 gramm Dowex9'' 50 (H+) ionÖv cserélő gyantával. A keveréket ezt követően egy 2 gramm Dowex 50 (H+) ioncserélő gyantát tartalmazó oszlopra vittük. Az oszlopot 30 ml 1:1 térfogatarányú metanol/víz oldószereleggyel eluáltuk, majd az eluátumot 1 M nátrium-hidroxid-oldattal óvatosan semlegesítettük. Az AZT-5’-monofoszfát nátriumsóját tartalmazó oldatot ezt követően liofilizáltuk, amelynek eredményeként 70 %-os kitermeléssel nyertük a címvegyület nátriumsóját.
A tömegspektrumot egy Hewlett-Packard 5989A berendezéssel ··' ·»· vettük fel, és a spektrum m/z 346,50 értéknél egy olyan molekuláris iont mutat, amely a címvegyület [M-l]- ionjának felel meg.
3. PÉLDA
A (timin-3’-azido-2',3’-didezoxi-D-ribozid)-(hipoxantin-2’,3’1 2
-didezoxi-D-ribozid)-5’,5’-P -P -pirofoszfát előállítása
a) A hipoxantin-2',3'-didezoxi-D-ribozid-5'-monofőszfát aktiválása mg (0,16 mmol) hipoxantin-2’,3'-didezoxi-D-ribozid-5'-monofoszfátot feloldottunk 2 ml víz és 1 ml etanol elegyében, majd az oldatot egy 1 g Dowex® 50W-X8 (piridinium-formában lévő) ioncserélő gyantát tartalmazó oszlopra öntöttük. Az oszlopot 20 ml 1:1 térfogatarányú víz/metanol oldószereleggyel mostuk, majd az oldatot vákuum alatt szárítottuk. A maradékot 0,22 ml trioktil-amin 1,6 ml metanollal készített oldatában szuszpendáltuk, majd a szuszpenziót 30 percen keresztül kevertettük, végül 30 °C hőmérsékleten vákuum alatt szárítottuk. Az így nyert maradékot 1 ml N,N-dimetil-formamidban szuszpendáltuk, majd 30 °C hőmérsékleten vákuum alatt szárítottuk. Ezt a lépést további három alkalommal megismételtük. A kapott terméket hozzáadtuk 2,24 ml dioxán, 0,096 ml difenil-klór-foszfát és 0,137 ml tributil-amin oldatához. A keveréket 3 órán keresztül 25 °C hőmérsékleten kevertettük, majd rotációs vákuumbepárlón betöményítettük. A maradékhoz erőteljes rázás közben hozzáadtunk 16 ml dietil-étert. A keveréket ezt követően 30 percen keresztül jégen tartottuk, majd 5 percen keresztül 1000 fordulat/perc ér60 «·« ·· · u* • « ·> -, * · <· • *··· · « • · ·« ték mellett centrifugáltuk. A dietil-étert eltávolítottuk, és a maradékot feloldottuk 0,96 ml dioxánban. Az oldatot vákuum alatt szobahőmérsékleten szárítottuk. A maradékként nyert terméket további tisztítás nélkül használtuk fel a példa c) lépésében.
b) Az AZT-5'-monofoszfát trioktil-ammónium-sója
120 mg (0,35 mmol) AZT-5'-monofoszfát-nátrium-sót feloldottunk 2 ml víz és 2 ml metanol elegyében, majd az oldatot egy g Dowex 50W-X8 (piridinium-formában lévő) ioncserélő gyantát tartalmazó oszlopra öntöttük. Az oszlopot 20 ml 1:1 térfogatarányú víz/metanol oldószereleggyel mostuk, majd az oldatot rotációs vákuumbepárlón betöményítettük. A maradékhoz hozzáadtunk 0,49 ml trioktil-amint és 3,5 ml metanolt, majd a keveréket 30 percen keresztül kevertettük, végül 30 °C hőmérsékleten vákuum alatt szárítottuk. Az így nyert maradékot 1,75 ml N, N-dimetil-formamidban szuszpendáltuk, majd 30 °C hőmérsékleten vákuum alatt [667 kPa (5 mm Hg)] szárítottuk. Ezt a lépést további három alkalommal megismételtük. A maradékként nyert terméket további tisztítás nélkül használtuk fel a példa c) lépésében.
c) A reakció
Az a) lépésben előállított aktivált hipoxantin-2’,3'-didezoxi-D-ribozid-5’-monofoszfátot feloldottuk 0,9 ml piridinben, majd a keveréket hozzáadtuk a b) lépésben előállított AZT-5'-monofoszfát-(trioktil-ammónium)-sóhoz. Ezt követően 0,16 ml hexametil-foszfor-amidot adtunk a keverékhez, majd a reakciókeveréket rotációs vákuumbepárlón betöményítettük. A maradékhoz hozzáadtunk 0,2 ml vízmentes piridint, majd a keveréket 24 órán • · • · · · · · keresztül 25 °C hőmérsékleten kevertettük. A maradékot 5 ml vízben szuszpendáltuk, a keverék pH-jának értékét 1 M nátrium-hidroxid-oldattal 8-ra állítottuk be, majd az oldatot háromszor 5 ml dietil-éterrel extraháltuk. A címvegyületet tartalmazó vizes fázist elkülönítettük, majd a terméket a következő d) lépésben ismertetett eljárásnak megfelelően tisztítottuk.
d) Tisztítás
A c) lépésben nyert vizes fázis 0,5 milliliteres részleteit felvittük egy 55 cm χ 1,3 cm méretű Sephadex® G10 oszlopra, majd az oszlopot 0,25 ml/perc áramlási sebességű vízzel eluáltuk. A címvegyületet tartalmazó frakciókat egy fordított fázisú (C18 pBondapack®, 10 qm szemcseméretű) kolonnával felszerelt HPLC berendezés alkalmazásával tovább tisztítottuk. Ennek során az oldószerprogram a következő volt: lineáris gradiens 100 % vízből 30:70 térfogatarányú metanol/víz oldószerelegyig,; áramlási sebesség =1,5 ml/perc; 30 perc alatt.
Az említett körülmények között a címvegyület retenciós ideje (RT) körülbelül 7 perc volt.
Az ennél nagyobb RT értéket mutató frakciókat összeöntöttük, majd egy 2 g Dowex® 50W-X8 (H+-formában lévő) ioncserélő gyantát tartalmazó oszlopra öntöttük. Az oszlopot 20 ml vízzel eluáltuk. Az eluátumot liofilizáltuk, és így a címvegyületet 35 %-os kitermeléssel nyertük.
A tömegspektrumot egy Hewlett-Packard 5989A berendezéssel vettük fel, és a spektrum m/z 644 értéknél egy olyan molekuláris iont mutat, amely a címvegyület [M-l]- ionjának felel meg.
A 40:60 térfogatarányú metanol/víz foszfátpufferben (pH • ·· • · · · ·
4,9) felvett ultraibolya abszorpciós spektrum 252 nm-nél mutat abszorpciós maximumot, amelynek 270 nm-nél válla van.
4. PÉLDA
A hisz(timin-3’-azido-2’,3’-didezoxi-D-ribozid)-5’,5’-Ρ1,P2-pirofoszfát előállítása
a) Az AZT-5'-monofoszfát aktiválása
100 mg (0,26 mmol) AZT-5’-monofoszfátot feloldottunk 30 ml víz és 2 ml metanol elegyében, majd az oldatot egy 1 g Dowex
50W-X8 (piridinium-formában lévő) ioncserélő gyantát tartalmazó oszlopra öntöttük. Az oszlopot 20 ml 1:1 térfogatarányú víz/metanol oldószereleggyel mostuk, majd az oldatot vákuum alatt szobahőmérsékleten szárítottuk. A maradékot 0,45 ml trioktil-amin 3,2 ml metanollal készített oldatában szuszpendáltuk, majd a szuszpenziót 30 percen keresztül 25 °C hőmérsékleten kevertettük, végül szobahőmérsékleten vákuum alatt szárítottuk. Az így nyert maradékot feloldottuk 2 ml N, W-dimetil-formamidban, majd csökkentett [667 kPa (5 mm Hg)] nyomás alatt szárítottuk. Ezt a lépést további három alkalommal megismételtük. A kapott termékhez hozzáadtunk 4,48 ml dioxánt, 0,2 ml difenil-klór-foszfátot és 0,27 ml tributil-amint. A keveréket 3 órán keresztül 25 ’C hőmérsékleten kevertettük, majd 30 °C hőmérsékleten csökkentett [667 kPa (5 mm Hg)] nyomás alatt szárítottuk. A maradékhoz erőteljes rázás közben hozzáadtunk 16 ml hexánt. A keveréket ezt követően 30 percen keresztül jégen tartottuk, majd 5 percen keresztül 1000 fordulat/perc érték mellett centrifugáltuk. A maradékot feloldottuk 2,0 ml dioxánban, majd az oldatot vákuum alatt szárítottuk. A maradékként nyert terméket további tisztítás nélkül használtuk fel a példa c) lépésében.
b) Az AZT-5'-monofoszfát trioktil-ammónium-sója
100 mg (0,26 mmol) AZT-5'-monofoszfát-nátrium-sót feloldottunk 3 ml víz és 2 ml 1:1 térfogatarányú víz/metanol oldószerelegy keverékében, majd az oldatot egy 1 g Dowex 50W-X8 (piridinium-formában lévő) ioncserélő gyantát tartalmazó oszlopra öntöttük. Az oszlopot 20 ml 1:1 térfogatarányú víz/metanol oldószereleggyel eluáltuk, majd az eluátumot vákuum alatt szárítottuk. A maradékhoz hozzáadtunk 0,45 ml trioktil-amint és
3,2 ml metanolt, majd a keveréket 30 percen keresztül 25 °C hőmérsékleten kevertettük, végül szobahőmérsékleten vákuum alatt szárítottuk. Az így nyert maradékot 2 ml N, N-dimetil-formamidban szuszpendáltuk, majd csökkentett nyomás [667 kPa (5 mm Hg) ] alatt szárítottuk. Ezt a lépést további három alkalommal megismételtük. A maradékként nyert terméket további tisztítás nélkül használtuk fel a példa c) lépésében.
c) A reakció
Az a) lépésben előállított aktivált AZT-5'-monofoszfátot feloldottuk 1,8 ml vízmentes piridinben, majd a keveréket hozzáadtuk a b) lépésben előállított AZT-5'-monofoszfát-(trioktil-ammónium)-sóhoz. Ezt követően 0,32 ml hexametil-foszfor-amidot adtunk a keverékhez, majd a reakciókeveréket szobahőmérsékleten vákuum alatt szárítottuk. A maradékhoz hozzáadtunk 0,4 ml vízmentes piridint, majd a keveréket 24 órán keresztül 25 °C hőmérsékleten kevertettük, végül szobahőmérsékleten vákuum alatt szárítottuk. A maradékot 6 ml vízben szuszpendáltuk, a keverék • · · pH-jának értékét 1 M nátrium-hidroxid-oldattal 8-ra állítottuk be, majd az oldatot háromszor 6 ml dietil-éterrel extraháltuk.
A címvegyületet tartalmazó vizes fázist centrifugálással elkülönítettük, majd a terméket a következő d) lépésben ismertetett eljárásnak megfelelően nyertük ki és tisztítottuk.
d) Tisztítás
Az előbbi c) lépésben nyert vizes oldatot fordított fázisú
HPLC kolonna alkalmazásával tisztítottuk. A vizes oldat 1 milliliteres részleteit felvittük egy 250 mm χ 10 mm méretű (10 μιη részecskeméretű) Bio-sil® C18 HL 90-10 kolonnára (Biorad), majd a kolonna elúciójához az alábbi táblázatban részletezett etanol/víz lineáris, lépésenként! gradienst alkalmaztuk:
Etanol (térfogat%) Idő (perc)
3 0
3 7
5 10
15 15
100 16
100 25
A címvegyület 11 perces retenciós idővel (RT) eluálódott.
A 11 perces RT értéket mutató frakciókat összeöntöttük, majd egy 2 g Dowex® 50W-X8 (H+-formában lévő) ioncserélő gyantát tartalmazó oszlopra öntöttük. Az oszlopot 30 ml 50:50 tér65 fogatarányú metanol/víz oldószereleggyel eluáltuk. Az eluátumot liofilizáltuk, és így a címvegyületet 35 %-os kitermeléssel nyertük.
A tömegspektrumot egy Hewlett-Packard 5989A berendezéssel vettük fel, és a spektrum m/z 675,9 értéknél egy olyan molekuláris iont mutat, amely a címvegyület [M-l] ionjának felel meg.
A 40:60 térfogatarányú metanol/víz foszfátpufferben (pH
4,9) felvett ultraibolya abszorpciós spektrum 265 nm-nél mutat abszorpciós maximumot.
A 200 MHz-en 20 °C és 30 °C közötti hőmérséklet-tartományban egy Varian Gemini spektrométeren D2O-ban felvett 1H-NMR spektrum legjellemzőbb kémiai eltolódásai (δ) ppm-ben kifejezve a következők voltak: 1,639 (-CH3), 2,225 (-O-CH2) , 3,943 (széles, l'-CH és 2’-CH2), 4,275 (3'-CH), 5,955 (4'-CH), 7,439 (aromás proton, 6-CH).
5. PÉLDA
Az [(5-fluor-uracil)-2'-dezoxi-D-ribozid]-(timin-3’-azido-2’,3'-didezoxi-D-ribozid)-5’,5'-P1-P2-pirofoszfat előállítása
a) Az AZT-5'-monofoszfát aktiválása mg (0,182 mmol) AZT-5'-monofoszfát-nátrium-sót a 4. Példa a) lépésében ismertetett eljárással azonos módon aktiváltunk, majd a terméket további tisztítás nélkül használtuk fel a jelen példa c) lépésében.
b) (5-Fluor-uracil)-2'-dezoxi-D-ribozid-5’-monofoszfát-(trioktil-ammónium)-só • · · · · ·
100 mg (0,27 mmol) (5-fluor-uracil)-2'-dezoxi-D-ribozid-5’-monofoszfát-nátrium-sót a 4. Példa b) lépésében ismertetett eljárással azonos módon átalakítottunk a megfelelő trioktil-ammónium-sóvá, majd a terméket további tisztítás nélkül használtuk fel a jelen példa c) lépésében.
c) Reakció
Az a) lépésben előállított aktivált AZT-5'-monofoszfátot feloldottuk 1 ml vízmentes piridinben, majd az oldatot hozzáadtuk a b) lépésben előállított (5-fluor-uracil)-2’-dezoxi-D-ribozid-5'-monofoszfát-(trioktil-ammónium)-sóhoz. Ezt követően
0,2 ml hexametil-foszfor-amidot adtunk a keverékhez, majd a reakciókeveréket vákuum alatt szárítottuk. A maradékhoz hozzáadtunk 0,2 ml vízmentes piridint, majd a keveréket 24 órán keresztül szobahőmérsékleten kevertettük. Az oldószert rotációs vákuumbepárlón 30 °C hőmérsékleten eltávolítottuk, a maradékot
5,3 ml vízben szuszpendáltuk, a keverék pH-jának értékét 1 M nátrium-hidroxid-oldattal 8-ra állítottuk be, majd az oldatot háromszor 5 ml dietil-éterrel extraháltuk. A címvegyületet tartalmazó vizes fázist elkülönítettük, majd a terméket a következő d) lépésben ismertetett eljárásnak megfelelően nyertük ki és tisztítottuk.
d) Tisztítás
A c) lépésben nyert vizes oldatot felvittük egy 2 gramm © —
Dowex 1-X8 (Cl -formában lévő), előzetesen 5 mM sósavoldattal kondicionált ioncserélő gyantát tartalmazó oszlopra, majd az oszlopot 0,4 ml/perc áramlási sebesség mellett eluáltuk. Az oszlopot 10 ml 5 mM sósavoldattal mostuk, majd 0,5 ml/perc — £7 — ··· · · · ··
V < ········· • · · · · · · áramlási sebesség mellett (5 mM sósavoldatban) 0-600 mM lítiumklorid lineáris gradienst alkalmaztunk.
A címvegyületet tartalmazó frakciókat összeöntöttük, majd az oldat pH-jának értékét 1 M lítium-klorid-oldattal 6,5-re állítottuk be. Az oldatot ezt követően rotációs vákuumbepárlón 30 °C hőmérsékleten 4 ml térfogatra töményítettük be. A betöményített oldatot egy fordított fázisú (C18 pBondapack , 10 pm szemcseméretű) , 250 mm χ 10 mm méretű kolonnával felszerelt HPLC berendezés alkalmazásával tovább tisztítottuk. Ennek során az injektált mennyiség 500 pl volt, az elúciót pedig 4 ml/perc áramlási sebességű vízzel végeztük. Az eluátum megfelelő frakcióit liofilizáltuk, és így 25 mg mennyiségben nyertük a címvegyület lítiumsóját. Ezt a terméket gyakorlatilag kvantitatív hozammal átalakítottuk a szabad sav formájában lévő címvegyületté, amelynek során ugyanazt az eljárást alkalmaztuk, mint amelyet a 4. Példa d) lépésének utolsó részében ismertettünk.
A tömegspektrumot egy Hewlett-Packard 5989A berendezéssel vettük fel, és a spektrum m/z 653 értéknél egy olyan molekuláris iont mutat, amely a címvegyület [M-l]- ionjának felel meg.
6. PÉLDA
2
A bisz[(5-fluor-uracil)-2’-dezoxi-D-ribozid]-5’,5'-Ρ -P -pirofoszfát előállítása
a) Az (5-fluor-uracil)-2'-dezoxi-D-ribozid-5'-monofoszfát aktiválása
100 mg (0,27 mmol) (5-fluor-uracil)-2'-dezoxi-D-ribozid-5'-monofoszfát-nátrium-sót a 4. Példa a) lépésében ismertetett
eljárással azonos módon aktiváltunk.
b) (5-Fluor-uracil)-2'-dezoxi-D-ribozid-5'-monofoszfát- (trioktil-ammónium)-só
100 mg (0,27 mmol) (5-fluor-uracil)-2’-dezoxi-D-ribozid-5'-monofoszfát-nátrium-sót a 4. Példa b) lépésében ismertetett eljárással azonos módon átalakítottunk a megfelelő trioktil-ammónium-sóvá, majd a terméket további tisztítás nélkül használtuk fel a jelen példa c) lépésében.
c) Reakció
Az a) lépésben előállított aktivált (5-fluor-uracil)-2'-dezoxi-D-ribozid-5'-monofoszfátot feloldottuk 1 ml vízmentes piridinben, majd az oldatot hozzáadtuk a b) lépésben előállított (5-fluor-uracil)-2'-dezoxi-D-ribozid-5'-monofőszfát-(trioktil-ammónium) -sóhoz . Ezt követően 0,2 ml hexametil-foszfor-amidot adtunk a keverékhez, majd a reakciókeveréket vákuum alatt szárítottuk. A maradékhoz hozzáadtunk 0,2 ml vízmentes piridint, majd a keveréket 24 órán keresztül szobahőmérsékleten kevertettük. Az oldószert rotációs vákuumbepárlón 30 °C hőmérsékleten eltávolítottuk, a maradékot 6 ml vízben szuszpendáltuk, a keverék pH-jának értékét 1 M nátrium-hidroxid-oldattal
8-ra állítottuk be, majd az oldatot háromszor 6 ml dietil-éterrel extraháltuk. A címvegyületet tartalmazó vizes fázist elkülönítettük, majd a terméket a következő d) lépésben ismertetett eljárásnak megfelelően nyertük ki és tisztítottuk.
d) Tisztítás
A c) lépésben nyert vizes oldatot felvittük egy 2 gramm
Dowex'' 1-X8 (Cl~-formában lévő) , előzetesen 5 mM sósavoldattal kondicionált ioncserélő gyantát tartalmazó oszlopra, majd az oszlopot 0,4 ml/perc áramlási sebesség mellett eluáltuk. Az oszlopot 10 ml 5 mM sósavoldattal mostuk, majd 0,4 ml/perc áramlási sebesség mellett (5 mM sósavoldatban) 0-600 mM litiumklorid lineáris gradienst alkalmaztunk.
A címvegyületet tartalmazó frakciókat összeöntöttük, majd az oldat pH-jának értékét 1 M lítium-klorid-oldattal 6,5-re állítottuk be. Az oldatot ezt követően rotációs vákuumbepárlón 30 °C hőmérsékleten 2 ml térfogatra töményítettük be. A vegyület kicsapása érdekében jéghűtés mellett kétszeres térfogatú 1:4 térfogatarányú etanol/aceton oldószerelegyet adtunk a betöményített oldathoz. A csapadékot acetonnal és dietil-éterrel óvatosan mostuk, majd enyhe nitrogénárammal szárítottuk. Ennek eredményeként a címvegyületet lítiumsóját nyertük. A címvegyület lítiumsóját átalakítottuk a szabad sav formájában lévő címvegyületté, amelynek során ugyanazt az eljárást alkalmaztuk, mint amelyet a 3. Példa d) lépésének utolsó részében ismertettünk .
Kitermelés 30 %.
A tömegspektrumot egy Hewlett-Packard 5989A berendezéssel vettük fel, és a spektrum m/z 633 értéknél egy olyan molekuláris iont mutat, amely a címvegyület [M-l] ionjának felel meg.
A 40:60 térfogatarányú metanol/víz foszfátpufferben (pH
4,9) felvett ultraibolya abszorpciós spektrum 269 nm-nél mutat abszorpciós maximumot.

Claims (25)

SZABADALMI IGÉNYPONTOK
1 2 képletű dinukleozid-5',5’-Ρ ,P -pirofoszfátot
X X
II II a-x-p-x-p-x-b (I)
XR XRi — amelynek képletében
A és B egymástól függetlenül egy, a következők közül kiválasztott nem természetes előfordulású nukleozid 5’-C’ csoportját jelenti:
timin-3'-azido-2',3'-didezoxi-D-ribozid, (5-fluor-uracil)-2'-dezoxi-D-ribozid, uracil-3’-azido-2', 3’-didezoxi-D-ribozid, guanin-2',3'-didezoxi-D-ribozid, hipoxantin-2',3'-didezoxi-D-ribozid, citozin-2',3'-didezoxi-D-ribozid és adenin-2',3'-didezoxi-D-ribozid;
X mindegyikének jelentése egymástól függetlenül oxigénatom vagy kénatom;
R és R-l mindegyikének jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom vagy 1-10 szénatomos alkilcsoport — tartalmaznak vagy az olyan (I) általános képletű vegyületek biológiailag elfogadható kationokat biztosító bázisokkal képezett • · · · addíciós sóit tartalmazzák, amelyek képletében R és/vagy R3 jelentése hidrogénatom.
1 2 (I) általános képletű dinukleozid-5',5'-Ρ ,P -pirofoszfátot • · k a-x-p-x-p-x-b (I)
XR XRx — amelynek képletében
A és B egymástól függetlenül egy, a következők közül kiválasztott nem természetes előfordulású nukleozid 5*-C* csoportját jelenti:
timin-3'-azido-2’,3’-didezoxi-D-ribozid, (5-fluor-uracil)-2’-dezoxi-D-ribozid, uracil-3'-azido-2’,3'-didezoxi-D-ribozid, guanin-2', 3'-didezoxi-D-ribozid, hipoxantin-2',3'-didezoxi-D-ribozid, citozin-2',3'-didezoxi-D-ribozid és adenin-2',3'-didezoxi-D-ribozid/
X mindegyikének jelentése egymástól függetlenül oxigénatom vagy kénatom;
R és R2 mindegyikének jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom vagy 1-10 szénatomos alkilcsoport — tartalmaz vagy az olyan (I) általános képletű vegyületek biológiailag elfogadható kationokat biztosító bázisokkal képezett addiciós sóit tartalmazza, amelyek képletében R és/vagy R2 jelentése hidrogénatom.
1) A jelentése timin-3’-azido-2',3'-didezoxi-D-ribóz;
B jelentése timin-3’-azido-2’,3'-didezoxi-D-ribóz;
1. (I) általános képletű dinukleozid-5 f átok
X X
II II
A-X-P-X-P-X-B (I)
XR XRl — amelyek képletében
A és B egymástól függetlenül egy, a következők közül kiválasztott nem természetes előfordulású nukleozid 5'-C' csoportját jelenti:
timin-3’-azido-2',3'-didezoxi-D-ribozid, (5-fluor-uracil)-2’-dezoxi-D-ribozid, uracil-3'-azido-2',3’-didezoxi-D-ribozid, guanin-2’,3’-didezoxi-D-ribozid, hipoxantin-2',3'-didezoxi-D-ribozid, citozin-2',3’-didezoxi-D-ribozid és adenin-2',3’-didezoxi-D-ribozid;
X mindegyikének jelentése egymástól függetlenül oxigénatom vagy kénatom;
R és R]_ mindegyikének jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom vagy adott esetben telítetlen kötést tartalmazó és/vagy adott esetben hidroxi-, merkaptocsoporttal, klór-, jód-, fluor-, bromatómmal, amino-, (1-4 szénatomos alkil)-amino-, di(l-4 szénatomos alkil)-amino-, 1-4 szénatomos ··· · ·· · ···· ·..· ··.·· · ;· alkoxi- és/vagy (1-4 szénatomos alkil)-tio-csoporttal egyszeresen vagy kétszeresen szubsztituált 1-10 szénatomos alkilcsoport — és az olyan (I) általános képletű vegyületek biológiailag elfogadható kationokat biztosító bázisokkal képezett addiciós sói, amelyek képletében R és/vagy Ry jelentése hidrogénatom.
2) A jelentése (5-fluor-uracil)-2’-dezoxi-D-ribóz;
B jelentése adenin-2',3’-didezoxi-D-ribóz;
2. Az 1. igénypont szerinti dinukleozidok — amelyek képletében
A egy, a következők közül kiválasztott nem természetes előfordulású nukleozid 5’-C’ csoportját jelenti: timin-3'-azido-2',3'-didezoxi-D-ribozid, (5-fluor-uracil)-2'-dezoxi-D-ribozid, hipoxantin-2',3'-didezoxi-D-ribozid, adenin-2',3'-didezoxi-D-ribozid, citozin-2',3’-didezoxi-D-ribozid, uracil-3'-azido-2',3’-didezoxi-D-ribozid és guanin-2’,3'-didezoxi-D-ribozid;
B egy, a következők közül kiválasztott nem természetes előfordulású nukleozid 5’-C' csoportját jelenti:
timin-3'-azido-2',3'-didezoxi-D-ribozid, adenin-2',3'-didezoxi-D-ribozid, (5-fluor-uracil)-2'-dezoxi-D-ribozid, citozin-2',3’-didezoxi-D-ribozid, hipoxantin-2',3'-didezoxi-D-ribozid, uracil-3'-azido-2',3'-didezoxi-D-ribozid és guanin-2',3'-didezoxi-D-ribozid;
X esetében a foszforatom(ok)hoz közvetlenül kettős kötéssel
-lekapcsolódó vagy az XR és XR]_ általános képletü csoport részét képező X változók közül egynek vagy kettőnek jelentése oxigén- vagy kénatom, és az összes többi X jelentése oxigénatom;
R és Rj mindegyikének jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport — és az olyan vegyületek biológiailag elfogadható kationokat, előnyösen nátrium- és káliumionokat biztosító bázisokkal képezett addíciós sói, amelyek képletében R és/vagy R^ jelentése hidrogénatom.
3) A jelentése (5-fluor-uracil)-2’-dezoxi-D-ribóz;
B jelentése (5-fluor-uracil)-2’-dezoxi-D-ribóz;
A jelentése
B jelentése
A jelentése
B jelentése
A jelentése
B jelentése
A jelentése
B jelentése
A jelentése B jelentése
A jelentése
B jelentése
A jelentése
B jelentése
A jelentése
B jelentése
A jelentése
B jelentése
A jelentése
B jelentése
A jelentése
B jelentése
A jelentése B jelentése A jelentése
B jelentése (5-fluor-uracil)-2’-dezoxi-D-ribóz;
citozin-2’,3’-didezoxi-D-ribóz;
3. A 2. igénypont szerinti vegyületek — amelyek képletében
X jelentése minden esetben oxigénatom; és
R és R]_ mindegyikének jelentése hidrogénatom — és biológiailag elfogadható kationokkal, előnyösen nátrium- és káliumionnal alkotott sóik.
4. A 2. igénypont szerinti vegyületek — amelyek képletében
A és B mindegyike egy, a következők közül kiválasztott nem természetes előfordulású nukleozid 5’-C’ csoportját jelenti a következő kombinációkban:
5. A 4. igénypont szerinti vegyületek — amelyek képletében
i) A a timin-3 ’-azido-23 '-didezoxi-D-ribóz mint nem természetes előfordulású nukleozid 5'-C' csoportját jelenti, es
B a hipoxantin-2',3’-didezoxi-D-ribóz mint nem természetes előfordulású nukleozid 5'-C' csoportját jelenti, vagy ii) A és B egyaránt a timin-3'-azido-2',3'-didezoxi-D-ribóz mint nem természetes előfordulású nukleozid 5’-C* csoportját jelenti, vagy iii) A az (5-fluor-uracil)-2'-dezoxi-D-ribóz mint nem természetes előfordulású nukleozid 5'-C' csoportját jelenti, • · ··· és
B a timin-3’-azido-2’,3’-didezoxi-D-ribóz mint nem természetes előfordulású nukleozid 5’-C’ csoportját jelenti, vagy iv) A és B egyaránt az (5-fluor-uracil)-2'-dezoxi-D-ribóz mint nem természetes előfordulású nukleozid 5’-C' csoportját jelenti;
X mindegyikének jelentése oxigénatom;
R és Rx mindegyikének jelentése hidrogénatom —, valamint nátrium- és káliumsóik.
(5-fluor-uracil)-2’-dezoxi-D-ribóz;
hipoxantin-2’,3'-didezoxi-D-ribóz;
timin-3’-azido-2',3'-didezoxi-D-ribóz;
hipoxantin-2’,3'-didezoxi-D-ribóz;
timin-3'-azido-2’,3’-didezoxi-D-ribóz;
citozin-2',3’-didezoxi-D-ribóz;
timin-3'-azido-2’,3'-didezoxi-D-ribóz;
adenin-2',3'-didezoxi-D-ribóz;
adenin-2',3'-didezoxi-D-ribóz;
adenin-2',3'-didezoxi-D-ribóz;
hipoxantin-2', 3’-didezoxi-D-ribóz;
adenin-2',3'-didezoxi-D-ribóz;
hipoxantin-2’,3'-didezoxi-D-ribóz; hipoxantin-2',3'-didezoxi-D-ribóz; hipoxantin-2’,3'-didezoxi-D-ribóz;
citozin-2',3'-didezoxi-D-ribóz;
citozin-2’, 3'-didezoxi-D-ribóz;
citozin-2',3’-didezoxi-D-ribóz;
adenin-2',3'-didezoxi-D-ribóz;
citozin-2',3'-didezoxi-D-ribóz;
uracil-3'-azido-2',3'-didezoxi-D-ribóz uracil-3’-azido-2*,3'-didezoxi-D-ribóz
A jelentése guanin-23'-didezoxi-D-ribóz;
B jelentése guanin-2’,3’-didezoxi-D-ribóz;
(5-fluor-uracil)-2'-dezoxi-D-ribóz;
timin-3'-azido-2',3'-didezoxi-D-ribóz;
5' -PJ
-pirofosz74 e··. ··*» · * * · ··· · 4 « • * · >·«
6. Egy 5. igénypont szerinti vegyület — amelynek képletében
A és B egyaránt a timin-3'-azido-2',3'-didezoxi-D-ribóz mint nem természetes előfordulású nukleozid 5’-C* csoportját jelenti;
X mindegyikének jelentése oxigénatom;
R és Rx mindegyikének jelentése hidrogénatom —, valamint nátrium- és káliumsói.
7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti vegyületek gyógyszerként történő felhasználásra.
8. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti vegyületek — amelyek képletében
A és B legalább egyike egy, a következők közül kiválasztott nem természetes előfordulású nukleozid 5’-C' csoportját jelenti :
timin-3'-azido-2',3’-didezoxi-D-ribozid, uracil-3'-azido-2',3'-didezoxi-D-ribozid, guanin-2’ , 3'-didezoxi-D-ribozid, hipoxantin-2',3’-didezoxi-D-ribozid, citozin-2',3'-didezoxi-D-ribozid és adenin-2’,3'-didezoxi-D-ribozid — vírusellenes szerként, különösen retrovírus-fertőzésekkel, például macska vagy rágcsáló immunhiányt okozó vírusfertőzésekkel és HIV-fertőzésekkel szemben történő felhasználásra.
9. A 6. igénypont igénypont szerinti vegyület vírusellenes szerként, különösen retrovírus-fertőzésekkel, például macska vagy rágcsáló immunhiányt okozó vírusfertőzésekkel és HlV-fertőzésekkel szemben történő felhasználásra.
10. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti vegyületek — amelyek képletében
A és B legalább egyike az (5-fluor-uracil)-2'-dezoxi-D-dibozid mint nem természetes előfordulású nukleozid 5’-C’ csoportját jelenti — timorellenes szerként történő felhasználásra.
11. Az 5. igénypont szerinti i) , ii) és iii) szakaszbeli vegyületek felhasználása egy HIV-ellenes szer előállítására.
12. A 6. igénypont szerinti vegyület felhasználása egy
HIV-ellenes szer előállítására.
13. Az 5. igénypont szerinti iii) és iv) szakaszbeli vegyületek felhasználása egy tumorellenes szer előállítására.
14. Gyógyszerkészítmény, azzal jellemezve, hogy egy
15. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti vegyületek felhasználása tumorokkal vagy vírusfertőzésekkel szembeni olyan gyógyszerkészítmények előállítására, amelyekre az jellemző, hogy a vegyület egy biológiai hordozóba van kapszulázva.
16. A 15. igénypont szerinti felhasználás, ahol a biológiai hordozó egy transzformált erythrocyta.
17. Készítmény, azzal jellemezve, hogy olyan, transzformált erythrocytákból áll, amelyek egy (I) általános
18. Eljárás (I) általános képletű dinukleozid-5',5'-P1,P2-pirofoszfátok
X X
II II
A-X-P-X-P-X-B (I)
I I
XR XRi — amelyek képletében
A és B egymástól függetlenül egy, a következők közül kiválasztott nem természetes előfordulású nukleozid 5'-C’ csoportját jelenti:
timin-3'-azido-2',3’-didezoxi-D-ribozid, (5-fluor-uracil)-2’-dezoxi-D-ribozid, uracil-3'-azido-2’,3’-didezoxi-D-ribozid, guanin-2',3'-didezoxi-D-ribozid, hipoxantin-2',3'-didezoxi-D-ribozid, citozin-2',3'-didezoxi-D-ribozid és adenin-2’,3'-didezoxi-D-ribozid;
X mindegyikének jelentése egymástól függetlenül oxigénatom vagy kénatom;
R és R3 mindegyikének jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom vagy 1-10 szénatomos alkilcsoport — és az olyan (I) általános képletű vegyületek biológiailag elfogadható kationokat biztosító bázisokkal képezett addíciós sóinak az előállítására, amelyek képletében R és/vagy R3 jelen84 tése hidrogénatom, azzal jellemezve, hogy egy (II) általános képletű nukleozid-foszfát
X
II
A-X-P-XH (Π)
I
XR — amelynek képletében A, X és R jelentése a tárgyi körben meghatározott — XH általános képletű csoportját aktiváljuk, és így egy aktivált foszfoésztert nyerünk, majd az aktivált foszfoésztert ezt követően egy (III) általános képletű nukleozid-foszfátnak
X
II
B-X-P-XH (ΙΠ)
I
XRX
- amelynek képletében Β, X és RT jelentése a tárgyi körben meghatározott - egy szférikusán gátolt tercier amin bázissal képezett sójával reagáltatjuk.
18) A jelentése timin-3'-azido-2',3'-didezoxi-D-ribóz;
B jelentése uracil-3'-azido-2',3’-didezoxi-D-ribóz;
19. A 18. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a (II) általános képletű nukleozid-foszfát XH általános képletű csoportját tetrafenil-pirofoszféttal vagy difenil-klór-foszfáttal reagáltatva aktiváljuk.
19) A jelentése uracil-3'-azido-2’,3’-didezoxi-D-ribóz;
B jelentése hipoxantin-2',3’-didezoxi-D-ribóz;
20. A 18. vagy 19. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a (III) általános képletű nukleozid-foszfátnak egy szférikusán gátolt tercier amin bázissal képezett sója tributil-aminnal, trioktil-aminnal vagy metil-trioktil-am85 mónium-hidroxiddal képezett só.
20) A jelentése timin-3'-azido-2',3’-didezoxi-D-ribóz;
B jelentése guanin-2’,3'-didezoxi-D-ribóz; és
21. A 18-20. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a (II) általános képletű nukleozid-foszfát és a (III) általános képletű nukleozid-foszfátnak egy szférikusán gátolt tercier aminnal képezett sója közötti reakciót egy olyan savakceptor feleslegének a jelenlétében hajtjuk végre, amely savakceptor nem lép kölcsönhatásba a reaktánsokkal, és savakceptorként előnyösen egy tercier alifás amint vagy egy tercier heterociklusos amint alkalmazunk.
21) A jelentése uracil-3’-azido-2',3’-didezoxi-D-ribóz;
B jelentése guanin-23'-didezoxi-D-ribóz;
X mindegyikének jelentése oxigénatom;
R és Rj mindegyikének jelentése hidrogénatom és biológiailag elfogadható kationokat, előnyösen nátrium- és káliumionokat biztosító bázisokkal képezett addiciós sóik.
22. A 18-21. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a (II) általános képletű nukleozid-foszfát és a (III) általános képletű nukleozid-foszfátnak egy szférikusán gátolt tercier aminnal képezett sója közötti reakciót egy inért, szerves oldószer, előnyösen dioxán jelenlétében, és adott esetben egy további, nagy oldási erejű inért, szerves oldószer, előnyösen Ν,Ν-dimetil-formamid jelenlétében hajtjuk végre.
23. Eljárás az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti dinukleozid-5',5'-Ρ , P -pirofoszfátok erythrocytákba történő kapszulázására, azzal jellemezve, hogy (i) az erythrocytákat egy hemolizáló pufferben dializáljuk;
(ii) az erythrocytákat azonos dialízis körülmények között a dinukleozid-5' ,5'-P1,P2-pirofoszfáttal érintkéztétjük;
(iii) az erythrocytákat egy, a lizátumra nézve hipertóniás foszfát/nátrium-klorid pufferrel szemben dializálva viszszazárjuk; és (iv) a visszazárt erythrocytákat intenzíven mossuk.
24. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti dinukleozid-5’,5’-P , P -pirofoszfátokat tartalmazó transzformált erythrocyták kompozíciója, azzal jellemezve, hogy a transzformáit erythrocyták felülete módosítva van annak érdekében, hogy a humán vagy állati patogén retrovírusokat tartalmazó gazdasejtek specifikusan felismerjék az erythrocytákat.
25. Eljárás a 24. igénypont szerinti kompozíció előállítására, azzal jellemezve, hogy a dinukleozid-5', 5 '-P ,P -pirofoszfátot tartalmazó erythrocytákat először (i) a felületi vagy transzmembrán proteineknek egy reverzibilis csoportosítószerével, majd (ii) egy kovalens kötésű térhálósítószerrel kezeljük, végül pedig (iii) az IgG molekulákhoz történő kötés érdekében autológ plazmában inkubáljuk.
HU9700118A 1994-07-15 1995-07-10 Dinucleoside-5',5'-pyrophosphates HUT76331A (en)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
EP94202059 1994-07-15

Publications (2)

Publication Number Publication Date
HU9700118D0 HU9700118D0 (en) 1997-02-28
HUT76331A true HUT76331A (en) 1997-08-28

Family

ID=8217039

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU9700118A HUT76331A (en) 1994-07-15 1995-07-10 Dinucleoside-5',5'-pyrophosphates

Country Status (15)

Country Link
US (2) US6040297A (hu)
EP (1) EP0773951B1 (hu)
JP (1) JPH10502655A (hu)
AT (1) ATE177431T1 (hu)
AU (1) AU688552B2 (hu)
CA (1) CA2195091A1 (hu)
DE (1) DE69508255T2 (hu)
ES (1) ES2129893T3 (hu)
FI (1) FI970081A0 (hu)
HU (1) HUT76331A (hu)
IL (1) IL114520A0 (hu)
NO (1) NO965483L (hu)
NZ (1) NZ290127A (hu)
WO (1) WO1996002554A1 (hu)
ZA (1) ZA955826B (hu)

Families Citing this family (11)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
DK0981534T3 (da) 1997-02-06 2006-09-04 Inspire Pharmaceuticals Inc Dinukleotider og deres anvendelser
US6596725B2 (en) 1997-02-10 2003-07-22 Inspire Pharmaceuticals, Inc. Use of certain dinucleotides to stimulate removal of fluid in retinal detachment and retinal edema
US6818629B2 (en) 1997-02-10 2004-11-16 Inspire Pharmaceuticals, Inc. Pharmaceutical formulation comprising P1-(2'-deoxycytidine 5'-)P4-(uridine 5'-) tetraphosphate
US7078391B2 (en) * 1997-02-10 2006-07-18 Inspire Pharmaceuticals, Inc. Method of treating edematous retinal disorders
US7223744B2 (en) 1997-02-10 2007-05-29 Inspire Pharmaceuticals, Inc. Pharmaceutical formulation comprising dinucleoside polyphosphates and salts thereof
WO2001012644A1 (en) * 1999-08-17 2001-02-22 Adani, Alexander Dinucleoside 5',5'-tetraphosphates as inhibitors of viral reverse transcriptases and viruses
BRPI0003386B8 (pt) * 2000-08-08 2021-05-25 Cristalia Produtos Quim Farmaceuticos Ltda pró-droga homo ou heterodiméricas úteis no tratamento de doenças ou disfunções mediadas por fosfodiesterases; composições farmacêuticas contendo a pró-droga ou seus sais farmacêuticos aceitáveis; processo de obtenção destas pró-drogas
US6867199B2 (en) 2000-08-21 2005-03-15 Inspire Pharmaceuticals, Inc. Dinucleoside polyphosphate compositions and their therapeutic use
US6555675B2 (en) * 2000-08-21 2003-04-29 Inspire Pharmaceuticals, Inc. Dinucleoside polyphosphate compositions and their therapuetic use as purinergic receptor agonists
US7790037B2 (en) * 2003-06-25 2010-09-07 University of Pittsburgh—of the Commonwealth System of Higher Education Separation of compounds using tagging moieties including varying numbers of repeat units
CA3146835A1 (en) 2019-09-05 2021-03-11 Mitorainbow Therapeutics, Inc. Treating mitochondrial dna depletion disorders

Family Cites Families (10)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US3321462A (en) * 1963-07-15 1967-05-23 Syntex Corp Process for the preparation of nucleoside polyphosphates
US3506478A (en) * 1968-08-29 1970-04-14 Budd Co Method of balancing a brake drum
US4855304A (en) * 1985-01-10 1989-08-08 Repligen Corporation Dinucleoside pyrophosphates and pyrophosphate homologs as plant antivirals
US5159067A (en) * 1987-01-28 1992-10-27 University Of Georgia Research Foundation Inc. 5'-Diphosphohexose nucleoside pharmaceutical compositions
CA1330794C (en) * 1987-03-27 1994-07-19 Phillip Frost Anti-viral compounds, dosage forms and methods
IL86650A0 (en) * 1987-06-30 1988-11-30 Biophor Corp Animal derived cells and liposomes,having an antigenic protein incorporated into their membrane
EP0375183A1 (en) * 1988-12-05 1990-06-27 Schering Corporation Antiviral dimers and trimers
NZ233197A (en) * 1989-04-13 1991-11-26 Richard Thomas Walker Aromatically substituted nucleotide derivatives, intermediates therefor and pharmaceutical compositions
EP0517986B1 (en) * 1991-06-14 1997-09-10 Communaute Economique Europeenne (Cee) Transformed erythrocytes, process for preparing the same, and their use in pharmaceutical compositions
US5521161A (en) * 1993-12-20 1996-05-28 Compagnie De Developpment Aguettant S.A. Method of treating HIV in humans by administration of ddI and hydroxycarbamide

Also Published As

Publication number Publication date
WO1996002554A1 (en) 1996-02-01
NO965483L (no) 1997-01-28
FI970081A (fi) 1997-01-08
NZ290127A (en) 1998-05-27
EP0773951B1 (en) 1999-03-10
DE69508255T2 (de) 1999-10-14
AU688552B2 (en) 1998-03-12
ATE177431T1 (de) 1999-03-15
DE69508255D1 (de) 1999-04-15
HU9700118D0 (en) 1997-02-28
IL114520A0 (en) 1995-11-27
FI970081A0 (fi) 1997-01-08
MX9700360A (es) 1998-03-31
JPH10502655A (ja) 1998-03-10
NO965483D0 (no) 1996-12-19
EP0773951A1 (en) 1997-05-21
US6040297A (en) 2000-03-21
ZA955826B (en) 1996-02-21
US6080731A (en) 2000-06-27
AU3076695A (en) 1996-02-16
ES2129893T3 (es) 1999-06-16
CA2195091A1 (en) 1996-02-01

Similar Documents

Publication Publication Date Title
US20040023901A1 (en) Nucleoside 5&#39;-monophosphate mimics and their prodrugs
US5643889A (en) Cholesterol conjugates of 2&#39;5&#39;-oligoadenylate derivatives and antiviral uses thereof
US7807653B2 (en) Nucleotide mimics and their prodrugs
Meier cycloSal-pronucleotides-design of chemical Trojan horses
US5939402A (en) Nucleoside analogs and uses against parasitic infection
Meier et al. Application of the cycloSal-prodrug approach for improving the biological potential of phosphorylated biomolecules
Magnani et al. Synthesis and targeted delivery of an azidothymidine homodinucleotide conferring protection to macrophages against retroviral infection.
HUT76331A (en) Dinucleoside-5&#39;,5&#39;-pyrophosphates
JP2941942B2 (ja) 3’―アジド―2’,3’―ジデオキシ―5―メチルシチジン抗ウィルス性組成物
US6281201B1 (en) Base-modified derivatives of 2′,5′-oligoadenylate and antiviral uses thereof
AU637975B2 (en) Therapeutic uses of 2&#39;,5&#39;-oligoadenylate derivatives
Hogenkamp et al. Interaction of ribonucleotide reductase with ribonucleotide analogs
JP2002506036A (ja) 疾患を処置するにおける新規ヌクレオシドアナログおよびその使用
EP0777485B1 (en) 2&#39;,5&#39; phosphorothioate/phosphodiester oligoadenylates and antiviral uses thereof
WO2008052722A2 (en) Use of ribavirin-conjugates as an anti-viral drug
Alexander et al. Prodrugs of analogs of nucleic acid components
EP2260852A2 (en) Bisphosphonate conjugates and methods of making and using the same
Meier cycloSal-Pronucleotides-Design of the Concept, Chemistry and Antiviral Activity
MXPA97000360A (en) Dinoclyside-5, 5-pyrophosphate
Franchetti et al. Inhibition of HIV-1 replication in macrophages by red blood cell-mediated delivery of a heterodinucleotide of azidothymidine and 9-(R)-2-(phosphono methoxypropyl) adenine
WO2010056795A1 (en) Novel synthetic dinucleoside polyphosphate analogs and their use as new therapeutic and/or diagnostic modalities
US20120245029A1 (en) Novel phosph(on)ate- and sulf(on)ate-based phosphate modified nucleosides useful as substrates for polymerases and as antiviral agents
Giovine et al. Synthesis, characterization and erythrocyte encapsulation of an azidothymidine homodinucleotide
HU221497B1 (hu) HIV-szaporodást gátló, 5-(n-alkin-1-il)-pirimidin bázisokat tartalmazó, HIV splice donor antiszensz oligodezoxinukleotidok ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények és eljárás a készítmények előállítására
McIntee Synthesis, biological activity and mechanistic studies of aromatic amino acid phosphoramidates of antiviral and antitumor nucleosides

Legal Events

Date Code Title Description
DGB9 Succession in title of applicant

Owner name: BIOSEARCH ITALIA S.P.A., IT

Owner name: UNIVERSITA DEGLI STUDI DI GENOVA, ITGB9A GABONATE

DFC4 Cancellation of temporary protection due to refusal