HU227421B1

HU227421B1 - Process for producing liquid, preserved, buffered medicament containing human proteins for the purposes of infusion or injection

Info

Publication number: HU227421B1
Application number: HU9400416A
Authority: HU
Inventors: Werner Gruber; Hans-Joerg Markl; Heinrich Woog; Gerhard Winter; Fritz Demmer
Original assignee: Roche Diagnostics Gmbh
Priority date: 1991-08-15
Filing date: 1992-08-10
Publication date: 2011-05-30
Also published as: SK281910B6; FI112169B; RU94016163A; TW351677B; WO1993003744A1; NO940499D0; JPH06510031A; SK14894A3; EP0607156B1; NO940499L; US5503827A; JP3670660B2; ATE145138T1; CZ28794A3; CA2115348A1; CZ284853B6; CA2115348C; EP0528313A1; RU2091068C1; AU1633997A

Description

Λ találmány tárgya eljárás humán proteint tartalmazó, tartósított gyógyszer előállítására infúziós vagy injekciós oldatként történő alkalmazásra, jól elfogadható formában.

Leírásunkban humán proteineken testazonos, csak csekély meny· nyiségben előforduló, gyógyászati célra használt proteineket értünk. Ilyenek például t-PA (tissue plasminogen activator), G-CSF (granulocyte colony stimulating factor) , szreptokínáz, uroklnáz, interferon vagy FPO (eritropoetin), illetve ezek rekombinációs úton előállított származékai, amelyek lényegében .hasonló vagy Őszszemérhető gyógyászati tulajdonságokkal rendelkeznek.

Az EP δ,430,200 számú szabadalmi, iratban humán proteint tartalmazó, szubkután vagy intramuszkuláris alkalmazású gyógyszert ismertetnek, amely aminosavak hozzáadásával, az ismert kikészítés! formákhoz képest jobb biohasznosítást és jobb elfogadhatóságot mutat.

Többek között karbamidot és különböző aminosavakat tartalmazó stabilizált humán proteint tartalmazó gyógyszerek ismertek az FP 0,306,824 számú szabadalmi iratból. Ott humán proteinként elsősorban az EPO~t és a G-CSF-et említik példaként.

Az EF O,4SS,1S3 szabadalmi iratban továbbá az SPO vizes gale nusi készitményformáját írják le szubkután vagy intramuszkulárian adható injekciós készítmény előállítására. Ennek a készítménynek a pH értéke 6~S és stabilizálás céljára kizrólag alkálifém-foszfátot vagy alkálifém-halogenidet tartalmaz,

A fent nevezett humán fehérjék géntechnológiai előállítása például a kővetkező szabadalmi iratokból ismert: A WO 85/Ö261Q és

ΧΦΦ φ φ * χ

ΦΧΦ ΦΦΦ Φ«χ

Φ Φ

ΦΦΦ V * ΦΦΦ « W0 86/03520 nemzetközi szabadalmi leírásban rh-SPO (rekombináns humán erítropoetin) géntechnológiai előállítási eljárását ismertetik, Eritropoetinhez hasonló hatású polipeptidek előállítását írják le továbbá az EP 0,409,113; EP 0,357,804; WO 86/02100 és WO 91/05867 szabadalmi iratokban, A technika állásából ismertek még más rekombináns proteinek, például piazmlnogén-aktivátorhos hasonló hatású polipeptidek előállítására szolgáló eljárások is a WO 90/09437; EP 0,227,462; EP 0,400,545 vagy EP 0,440,763 számú szabadalmi iratból. A G-CSF-hez hasonló hatású polipeptidek előállítása például az EF 91 107 429,2 vagy PCT/EP 91/00192 számú .daimi. iratból ismert.

Az EPO egy olyan glükoprotein, amely Fokozza a hemoglobin

s zanada	Imi. iratb<
Az	EPO egy «
illetve	az erítr<
protein	főként a
dúl elő	a. szérum)
ben vél	asztödik '
A	technika ·
halmazé	gyégysze

A technika állásából eddig ismertté vált, humán proteint tartalmazó gyógyszerkészítmények általában nem. tartalmaznak tartósító szereket, mivel azokat általában egyszeri beadásra alkalmas úgynevezett egyszeres dózisú készítmény formájában, illetve egydózísü tartályból alkalmazzák. Ezzel szemben az úgynevezett több dózisú illetve több dózist tartalmazó tartályok a hatóanyag tetszés szerinti részmennyiségének többszöri beadására alkalmasak, Az ilyen készítmények stabilitásával és eltarthatóságával szemben, főként az oldatok, csíramentességével kapcsolatban különlegesigényeket támasztanak, Ezen oknál fogva az ilyen oldatokba tartósítószereket tesznek, hogy megakadályozzák az előállított, felhasználásra kész Injekciós vagy infúziós oldatban a csiraszaporodást<

φφ

Φ φ ΧΦ

Φ Φ * Φ X φ φ

X X Φ Φφφ X· Φ Φ φ φ φ Φ X X' Φ φ Φ φ φ

Φ Χ-ΦΦ Α ·χ φ φ φφ Φ X >

··

Tartósított, humán proteint tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítása azonban nehéznek bizonyult. Tartósítószer alkalmazása a gyógyszer hosszabb tárolásakor stabilitási nehézségeket okozott Ez általában a humán protein inaktiválódásához és agglomerátumok képződéséhez vezet, amely az injekciós oldatok felhasználhatatlanságának szemmel látható okozója lehet. A szokásos eljárások, nem alkalmazhatók olyan infúzió és injekció céljára szolgáló tartósított gyógyszerkészítmények előállítására, amelyek humán proteint tartalmaznak, mert a hatóanyagok ínaktíválóónak az autoklávban 121°C hőmérsékleten 20 percig végzett sterilizálás körülményei között és szerkezetük károsodik. Ismert az is, hogy a szokásos, a gyógyszerekhez felhasznált tartósítószerek a humán protein hatóanyagokkal reakcióba lépnek és általában ínaktiválják azokat, Emiatt eddig intravénásán Ci.v.) vagy szubkután (s.c.) alkalmazható monoddzis- készítmény formájú preparátumokat aszeptikus körülmények között állítottak elő anélkül, hogy tartósítószert alkalmaztak volna.

A találmány feladata injekció vagy infúzió céljára szolgáló tartósított, humán proteint tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására szolgáló eljárás kidolgozása, amelynek segítségével olyan gyógyszert lehet előállítani, amely nem rendelkezik a fent említett hátrányokkal. Az így előállított gyógyszernek reproduká.1hatóan jól elfogadható alkalmazást, lehetőleg fájdalommentes beadást kell biztosítania és esiramentesnek keli lennie. Ezenkívül alkalmasnak keli lennie olyan multidózisú készítmény forma .(többszörös dózisú tartály) előállítására, amely cslramentes és jól elfogadható alkalmazást biztosít.

Ezt a feladatot úgy oldottuk meg, hogy injekció vagy infúzió φφφ

X Φ X -Χ

Φ Φ χ ΦΦΦ Φ Φ χ

ΦΦΦΧ Φ ΦΦφ XX .φφχ céljára szolgáló a humán proteint tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítása során 2 % (tömeg/térfogat %) koncentrációig terjedő mennyiségű, főként 0,01-1 % illetve 0,1-0,3% tartósítószert adunk a készítményhez, és ezt adott esetben tárolható gyógyszer-készítményforma előállítása előtt ismét eltávolítjuk. Nagyon alacsony allergia-rátájú, tartósítószerek kiválasztásával lehetőség van továbbá arra is, hogy az ilyen tartósítószerek a tárolható gyógyszer -készítményekben maradjanak, így szelektív eltávolításukra nincs feltétlenül szükség.

Az így előállított gyógyszerek tartósítva vannak, azaz tartalmaznak. tartósítószert, vagy előállításuk során legalább idolé gesen tartósítószert adunk hozzá. Tartósításra valamennyi bakterióid hatású anyag alkalmas. Az alkalmazott tartósítószerek gátolják a készítmény töltésekor a készítménybe kerülő csirák szaporodását vagy elpusztítják azokat.

A találmány szerinti eljárás különösen akkor előnyös, ha olyan tartósítószereket alkalmazunk, amelyek a tárolható gyógyszerkészítmény előállításának utolsó eljárási lépéseinek egyikében minden további nélkül cltávolíthatók, Ennek az az előnye, hogy az alkalmazásra kerülő gyógyszer ezután mentes valamennyi, az elfogadhatóságot befolyásoló tartósítószertől. Különösen előnyösek az ílló tartósítószerek, mint a klórétón (klór-bútanol,

1,1, l“trí.k.lór-2-metíi-2-propan.o'l) vagy a benzil-alkohol,

Miután megállapítottuk, hogy az azonos tartósító hatású, különböző tartósítószerek eltérő allergia-rátájűak, a szer helyes kiválasztásával javítható az elfogadhatóság. Csekély allergia-rátájú tartósítószer elsősorban a kiór-butanol, benzii-alkohol és benzalkónium-klorid. A benaalkónlum-klorld kvaterner ammöniumve* φφ*

ΦΦ’Χ'Φ Φ φ ψφ X Χ.Φ φ φ «

ΦΧ* ΦΦ ΦΦψ gyületek (Quats), (H^Cg-CH^-N*(CH-pCl általános képletű alkilbenzil-dimetil-ammőnium-kloridök — a képletben R jelentése 8-18 szénatomos alkilcsoport — keveréke, például benzododecinlumklorid vagy cet.alkónium-klorid (lásd Kirk-Othmer 2: 613 oldaltól; 19: 562 ο1daItó1).

Ezeknek a tartósítószereknek továbbá az az előnyük, hogy az oldatban lévő humán proteineket nem inaktiválják. Az elfogadhatóságot javítja a tartósítószer lehetőség szerinti kis koncentrációja, Fontos, hogy az egyes tartós 1 tőszerek mennyisége ne haladja meg a gyógyszert tartalmazó oldatban a 19 mg/ml koncentrációt. A gyógyszert tartalmazó oldatban a tartósítószer mennyisége előnyösen S mg/ml koncentrációig terjed.

A szükséges koncentrációt különböző intézkedésekkel minimalizálhatjuk, Például ügy, hogy a humán protein tartósítószer okoz ta ínaktíválódását lehetőleg megakadályozzuk. Ennek az a további előnye, hogy az injekciós oldat stabilitása megnő. Az inaktiválődás csekély reaktivitásé tartósítószer kiválasztásával gátolható meg. Az inaktiválódást ezenkívül úgy szoríthatjuk vissza, hogy a humán proteint és a tartósítószert rövid ideig éríntkeztetjük. A tartósítószer szükséges koncentrációja az oldatban is csökkenthető, ha az oldattal érintkezésbe kerülő anyagon, mint például gumin, a tartósítószer abszorpciója ki van zárva.

A készítmény elfogadhatósága szempontjából az alkalmazott tartósítószer fajtája jelentős szerepet játszik. Valamennyi tartósítószer többé-kevésbé magas allergia-rátát mutat. Garantált csíramentesség elérése érdekében nem lehet minden esetben elkerül ni, hogy ne alkalmazzunk valamilyen tartósítószert« A találmány alapjául szolgáló vizsgálatok szerint mód van arra, hogy az injek

ΦΦ * φ φ φ φ ¥· φ φ ΦΦφ φ ΧΧ·φφ φχ Φ Φ Φ Α φ.φφ

ΦΦ Φφφφ: > Φ Φ X Φ Φ X Φ Φ cíós oldat előállítása során a tartósítószert oly módon alkalmazzuk, hogy az messzemenően garantálja mind a csíramentességet, mind pedig csaknem teljesen kizárja a tartósítószer mellékhatásait.

Sok. esetben annak ellenére, hogy a beadagolt tartósítószer többé-kevésbé reagál a humán fehérjével és általában inaktiválja azt, nem lehet teljesen lemondani a tartósítószer alkalmazásáról. Tartósítószerre például azért van szükség, mert töltéskor csírák kerülhetnek az oldatba vagy azért, mert steril, liofilizált hatóanyagból, multidózisű tartályban készített injekciós oldatot a felhasználás teljes időtartama alatt tartósítani kell.

Nem okoz nehézséget a készítmény előállítása során olyan tartósítószer felhasználása, amely a líofilizálás során elpárolog vagy elszublimál. Megfelelő illékonyságot mutató tartósítószer például a .klórétón és a benzíl-alkohol.

Kivel a szokásos, a gyógyászatban felhasznált tartósítószerek a humán protein hatóanyagokkal reakcióba lépnek és inaktiválják azokat, intravénásán Ci.v.) vagy szubkután (s«c.) alkalmazott monodózis--készítményforrnájü preparátumokat gyakran aszeptikus körülmények között, tartósítószer alkalmazása nélkül állítják elő.

Nem lehet azonban mindenkor elkerülni, hogy ne kerüljön néhány kórokozó csíra a készítménybe, ha szaporodásukat tartósítószer adagolással nem gátolják vagy a csírákat nem pusztítják el.

A tartósítószer 2, előnyösen mintegy 0,1 és mintegy 9,3 % közötti koncentrációban alkalmazható. A pontos koncentráció a hatóanyag koncentrációjától függ és esetről esetre szakember ismert módon határozza meg.

Törvény írja elő, hogy intravénás és szubkután alkalmazást, multidózisű tartályokban lévő készítményeket tartósítani keli, az** * φ·**φ· φφ Φ·φ^«

Φ ♦ ♦ φ χ Φ φ

X * φ ΦΦ-Φ χφφ χ Φ'Χ-Φ* φ Λ φ, φ«.φφ· Α χχ·φ Φφ -ΦΦ* az hogy a tartósítószernek még a .lejárati idő utolsó napján is teljes konzerváló hatást kell kifejtenie. Ennek a követelménynek a kielégítésére a humán proteint tartalmazó oldatnak injekció céljára tartósítószert kell tartalmaznia. Ez problémákat vet lel, sert a tartósítószerek reagálnak a hunén proteinekkel és a betegeknél tálérzékenységet okoznak (lásd. fent) . A hatóanyaggal lejátszódó reakció egyrészt a hatóanyag aktivitásának., másrészt a tartósító hatás csökkenéséhez vezet, ami tovább csökken, ha a tartósítószer abszor'beálődík a gumidugóra,

Ezeket a nehézségeket a találmány szerint ügy köszöböljük ki, hogy olyan tartósítószereket alkalmazunk, amelyek a hűmén proteinekkel kevéssé reagálnak és kismértékű érzékenységet okoznak. Arra törekszünk továbbá, hogy a humán protein lehetőség szerint rövid ideig érintkezzék a tartósítószerrel és hogy kiküszöböljük a tartósítószer fogyását előidéző tényezőket.

Kevéssé reaktív és kis mértékben érzékenységet okozó tartósítószer a klór-butanol, benzil-alkohol, benzalkónium-klorid és ezeknek az anyagoknak a kombinációi. Az egyes nevezett tartósítószereket az alábbi koncentrációban alkalmazzuk:

klór-butanol: 2,0-5,0 mg/ml, előnyösen 3,0-4,0 mg/ml:

benzil-alkohol: 1,0-5,0 mg/ml, előnyösen 2,0-3,0 mg/ml?

benzalkónium-klorid: 0,01-0,05 mg/ml, előnyösön 0,02-0,03 mg/ml?

Különösen előnyösnek bizonyult az egyes tartósítószerek kombinációját alkalmazni. Ezzel jobb tartósító hatást érünk el és minimálisra csökkentjük a káros kölcsönhatást a humán proteinekkel. Egyetlen tartósítószer alkalmazásakor, az alkalmazót humán protenektől függően néhány esetben nem tudtuk elérni a készítményektől megkövetelt stabilitást. Senzalkónium-klorióot optimális ί φ φ * * φ φ «-.νφ-φ

ΦΦφ* Λ

ΦΦ Φ«φ» •φ· φ ·χ φ ^ν

Φ Φ)ί ΦΧ0Φ φφφ

X Φ φ «ΦΦ Λφί φφίχ.

tartósító hatást biztosító koncentrációban történd alkalmazása például a humán protein inaktiválásához vezethet, hűtőszekrény hőmérséklet en , a humán protein aggregáclójához még nem vezető koncentrációjú klór-butanol alkalmazása bizonyos körülmények között nem képes kielégítő tartósító hatást kifejteni. A tartósító hatás eléréséhez elegendő mennyiségű benzil-alkohol alkalmazása arra vezethet, hogy a gyógyszer fizikailag elfogadhatatlanná válik és a gyógyszer oldata megzavarosodik. Az egyes tartósítószerek kombinációjával ezek a hátrányok kiküszöbölhetők. Előnyős kombinációk, elsősorban a benzil-alkohol/benzalkónium-kloríd, benzil-alkohol/ klór-butanol vagy klór-butanol/benzí1-alkohol/benzalkőnium-kloríd tartalmú oldatok. Xlőr-butanolt előnyösen 10 mg/ml, benzil-alkoholt 10 mg/ml és benzalkónium-kloridot 0,1 mg/ml koncentrációig, elsősorban 0,01-0,05 aig/ml koncentrációban alkalmazzuk, Különösen előnyős a benzil-alkohol -és a benzalkőhium-kioríd kombinációjának alkalmazása és a gyógyszer-oldatban a benzii-alkohcl mennyisége előnyösen 3-6 mg/ml a benzalkónium-kloridé 0,01-0,025 mg/ml.

Kevéssé reaktív és kis mértékű érzékenységet okozó tartósítószerek alkalmazása, valamint a rövid ideig tartó éríntkeztetés már elősegíti, hogy csökkentsük a tartósítószer szükséges mennyiségét, mert ezáltal a tartósítószer lebomlása minimálisra csökken miközben a humán proteint inaktiválja.

A lehető' legrövidebb éríntkeztetést úgy biztosítjuk, hogy a liofilizált vagy a koncentrált készítmény formát; — adott esetben a liofilezáskor a tartósítószer eltávolítása után (lásd fent) —sterilen tároljuk és csak az ijekcióforma elkészítésekor adjuk hozzá a tartósítószert. így az injekciós oldat 30 napig felhasználható .

* χ $

A *

Α Α ♦ frx* Α φ* » A A * * A>' A«X >««> AAA· ^Λ*Α* Α Α Λ

ΜΦ At-jt χχ-χ

Amennyiben liofil.i zátumot választunk, akkor a gyógyászati csomagolási egység kiegészítésképpen az injekciós oldat űjraelőállításához szükséges oldószert tartalmazhatja. Ezeket az oldószereket a megfelelő liofilízátumhoz rendszerint, ügy választjuk meg, hogy az összekeveréssel a találmány szerinti tulajdonságokkal rendelkező, beadásra kész injekciós oldatot kapjuk. A liofílizátum már tartalmazhatja a tartósítószer szükséges mennyiségének egészét vagy annak egy részét, így az injekciós oldat újraelőállítása lényegében desztillált vízzel történik. Másrészt elvileg mód van arra is, hogy az űjraoldásra használt oldat tartalmazza a szükséges mennyiségű tartósítószert annak érdekében, hogy beadásra kész, tartósított győgyszeroldatot kapunk, Multidózisű készítmények esetében sz az előnyős változat.

....................A találmány szerinti eljárást ügy hajtjuk végre, hogy a humán proteint a szükséges segédanyagokkal együtt vízben feloldjuk, a szükséges mennyiségű tartósítószert (legfeljebb 6 %) hozzáadjuk, és szükség esetén az illető humán proteint olyan hőmérsékletűre melegítjük, amelyet inaktiválódás nélkül elvisel. A tartósítószert annyi ideig addig hagyjuk hatni, amíg az oldat lényegében csíramentes nem lesz, azaz mintegy négy óra hosszat, előnyösen lö perctől két óra időtartamig. Ezután a hatóanyag-oldatot palackokba töltjük és liofílizáljuk. Ekkor a tartósítószer rendszerint a liofilizálás közben elszublimál vagy elpárolog. Az így kapott liofilí.zátumot a szokásos oldószerekkel üjraoidva steril, infúzió vagy injekció céljára szolgáló oldatot kapunk,

A-humán proteint tartalmazó injekciós oldat jő elfogadhatóságát befolyásolja többek között a pH-érték, a pufferkapacitás, a títrálással meghatározható savasság és az oldatban lévő pufferek /η ί S*** ,”, 2«· .* **·„ «’♦.

«*ΧΪ 4 Ο« jó megválasztana is.

As oldat pH-jának felső értéke nem haladhatja meg lényegesen a semleges értéket, (a vér pH-értéke 7,2 és 7,4 közötti) , mível a humán fehérjék lúgos tartományban nem állandóak, Intravénás beadás céljára az oldatok pH-értéke előnyösen mintegy 4,5-7,4. Szub kután beadás céljára mintegy 6-7,4 pH-értékü oldatok előnyösek,

As intravénás és a szubkután beadás azért különbözik egymástól, mert az intravénás véráramlás és a vérben lévő puffer a fiziolőgi ás pH-viszonyok gyorsabb kiegyenlítődését teszik lehetővé, eltérően attól, ahogy ez szubkután beadás esetén történhet, Mivel a kiegyenlítődés .sebessége szubkután és intravénás beadás esetén még a lehető legkisebb pufferkapacitás és a lehető legkisebb titrálás· sál meghatározható savasság biztosításával is javítható, az- oldat legkisebb elfogadható pH-értéke még ezektől a paraméterektől is függ. Az alkalmazásra kész oldat puffer'kapacitása általában 0-10' mval/1 a titráiássai meghatározható savassága 0-20 mval/1.

Az alkalmazásra kész oldat pufferkapacítása ne legyen több, mint 6 mval/1, a titrálással meghatározható savassága pedig ne legyen több, mint 10 mval/1.

A puffer'kapacitást általában valamely sav vagy lüg azon ekvivalens mennyiségeként, (val) definiálják, amely ahhoz szükséges, hogy 1 liter oldat pH-értékét egy pH-egységgel megváltoztassa. Altennyiben títrálásra egybázisú savakat vagy bázisokat használunk, az alkalmazott sav vagy bázis val/1 értéke ennek a savnak a moláris mennyiségének (mol/l) felel meg, Mivel jelen esetben a felhasznált oldatok pH-értéke a savas tartományba esik, a pufferkapacitást alternatív módon például 0,1 n nátrium-hidroxid-oldat azon mennyiségeként is definiálhatjuk, amely ahhoz szükséges, hog «« φ * s » w < « « SHí #** Sí*fc * *

ΦΦ 4>#$ liter oldat pH-értékét egy pH-egységgel növeljük. A. humán proteint tartalmazó gyógyszeroldatok a pufferkapacitás meghatározásakor a szokásos gyógyszerészeti segéd- vagy hordozóanyagokat tartalmazzák .

A humán proteint tartalmazó gyógyszeroldatok pufferkapacitásának meghatározása az alkalmazásra kész injekciós vagy infúziós oldatokból kiindulva történik, amelyek tehát a hatóanyag mellett az egyéb, a gyógyászati gyakorlatban szokásos segéd- és adalékanyagokat is tartalmazzák. Az oldatok a fehérjék stabilizálása érdekében rendszerint savas pK-értékuek, Bázissal végzett titrálással határozzuk meg az oldat pH. értékének egy egységgel történő növeléséhez szükséges mennyiségű bázis mennyiségét.

Intravénás beadás céljára szolgáid injekciós vagy infúziós oldatban a pufferkapacitás előnyös határa 2,4 mi, előnyösen 0,5 ml 0,1 n nátronlűg mennyiségig terjed, Ez 0, 24 mmol, illetve 0/05 mmol. lúgnak felei meg, Szubkután beadás céljára a pufferkacitás előnyösen 1 mi-ig, elsősorban 0,2 ml-ig terjedő 0,1 n nátronlűg mennyiségnek felei meg. Ez 0,1 mmol illetve 0,02 mmol mennyiségig terjedő lúgnak, felei meg.

Előnyösnek bizonyult, továbbá, ha a beadásra kész injekciós vagy infúziós oldat a lehető legkisebb, azaz 5 mval/I értékig terjedő titrálással meghatározott savasságú.

Intravénás beadás céljára szolgáló injekció- vagy ihfűzió-oldatban a titrálással meghatározott savasság előnyös határa 10 mi, előnyösen 5 ml, 3 ml vagy 1 ml 0,1 n nátrium-hidroxid-oldat mennyiségig terjed. Ez 1 mmol/l, illetve 0,3 mmol/l vagy 0,1 mmol/l-ig terjedő titrálással meghatározott savasságnak felel meg, Szubkután beadás céljára a titrálással meghatározott savasφφφ X φ ság előnyösen 5 ml-ig, elsősorban 2 ml-ig vagy 0,5 ml-ig terjedő 0,1 n nátrium-hidroxid-oldat mennyiségnek felel meg, A titrálással meghatározott savasság ebben az esetben 0,5 mmol/l, illetve 0,2 mmol/l vagy 0,05 mmol/l mennyiségig terjed.

A hátrálással meghatározott savasságot illetve bázikusságot általában valamely sav vagy lúg azon ekvivalens mennyiségeként definiálják, amely ahhoz szükséges, hegy 1 liter oldat pH-értékét a vér pH-értékére (mintegy 7,2-7,4) beállítsa. Jelen esetben a titrálással meghatározott savasságot alternatív módon például ö,i n nátrium-hidroxid-oldat azon mennyiségeként is definiálhatjuk, amely ahhoz szükséges, hogy 1 liter oldat pH-értékét a vér pH értékére {kb. 7,3) növeljük. A humán proteint tartalmazó gyógyszer-oldatok a puf fe.rkapac.itás meghatározásakor a szokásos gyógyászati segéd- vagy adalékanyagokat tartalmazzák. A titrálással meghatározott savasság meghatározását a pufferkapaoltás meghatározásával analóg eljárással végezzük, A meghatározás az alkalmazásra kész injekciós vagy infúziós oldatból kiindulva történik úgy, hogy meghatározzuk az oldat mintegy pH 7 értékének beállításához szükségei mennyiségű bázis mennyiségét.

A legkevésbé fájdalommentesen beadható infúziós és injekciós oldat céljára a savas vagy a semleges pH-tartomány felel meg, a mindenkor alkalmazott humán proteintői függően. Az infúziós és injekciós oldatok pH értéke mintegy 2-7,4, Előnyösen kb. 3,8-7,4 pH-értékű oldatokat használunk. A pH érték alsó határaként elsősorban 4,5-6,8, előnyösen 5,5-6,0 jön szóba. Az oldatok pH-tartományának felső határa előnyösen a vér pH-értékének közelébe esik. Intravénás beadás céljára előnyösen 6-7,4, főként 6,8-7,2 pH-értéku oldatokat alkalmazunk. Szubkután beadás céljára előnyösen φφ * ΦΧΦ Φ Φ φ φ * δ , 5-7,2, főként ? ,0-7,2 pH-értékű oldatokat alkalmazunk,

A természetes formában előforduló humán proteineken kívül megfelelő mutelnek is felhasználhatók, A mutein” kifejezésen rendszerint olyan humán proteineket értünk, amelyek aminosav szekvenciája a természetes szekvenciától legalább egy aminosavval különböznek. Es a különbség abban áll, hogy a természetes aminosavsorrendben egy vagy több, előnyösen 1-10 aminosav ki van cserélve más aminosavval, vagy a protein N~ vagy C-terminális végéhez egy vagy több aminosav kapcsolódik, illetve el van onnan hagyva. Ekkor Nvagy c-terminális meghosszabbításról, illetve N- vdgy C-terminális delécióról beszélünk. Az említett lehetőségeket adott esetben kombinálhatjuk is, azaz a természetes szekvencia N-terminális végét meghosszabbíthatjuk például a C-terminális vég egyidejű megrövidítésével, és adott esetben ezzel egyidejűleg egy vagy több aminosavat más aminosavval kicserélhetünk. A mindenkori indikáció irányára tekintettel az így kapott fragmenseknek lényegében azonos alapvető gyógyászati tulajdonságokkal ás hatással keli rendelkezniük, mint a természetes humán proteineknek.

A rekombináns” kifejezés általában olyan humán proteinekre vonatkozik, amelyeket rekombináns DNS-technológiával állítunk elő. Ez az eljárás felöleli a mindenkori, humán protein kódolására szolgáló gén klónozását, a megfelelő cDNS vagy genom··DNS megfelelő vektorba, így például bakteriális plazmádba történő betoldását, és ennek a rekombináns plazmádnak a megfelelő gazdasejtekbe történő transzformációját, A klónozott gén ezután kifejeződik a gazdasejtekben és a megfelelő humán proteint ismert módon izoláljuk,

A folyékony vagy liofilizált gyógyszerek adott esetben szokásos gyógyászati segédanyagokat, így például stabilizálószereket

X vagy szerves hidrofil polimereket tartalmaznak. Stabilizáiőszerként alkalmasak például az oligoszacharidok, így például a szacharin, tetralöz, laktóz vagy a mintegy 10.000-2.000,000 molékulatömegd dextránok, A szerves hidrofil polimerek hidrofil monomerekből és adott esetben poláros oldaltsöpörtokbői álló erén alapvétő makromolekulák, mint például a polietilén-glikol vagy polivinil-pirroiiáon,

A gyógyszerkészítmények tartalmaznak továbbá gyógyászatban szokásos puffereket, igy például alkálifém-foszfátokat (nátriumvágy kálium-foszfátot illetve ezek hidrogén- vagy öíhidrogénsöítj, szerves vagy szervetlen savak sóit vagy aminosavakat. A készítményekben a különböző puff ereket ágy választjuk meg, hogy azok a bebeadásra kész injekciós vagy infúziós oldatban lehetőleg kis pufferkapacitást eredményezzenek, Ezt úgy érhetjük el., hogy lehetőleg olyan csekély mennyiségi puffért alkalmazunk, hogy a puffer Ősszmennyisége a gyógyszeroldatban na haladja meg a 100 mmol/l koncentrációt. A pufféranyagokat előnyösen 10-100 mmol/l, elsősorban 20-60 mmoi/1 koncentrációban alkalmazzuk. Ehhez hasonlóan mód van arra is, hogy az egyes puf feneket ügy válasszuk meg, hogy azok lényegében savas vagy bázikus puf fér tartományba eső hatása kölcsönösen kompenzálja egymást. Ebben az esetben a beadásra kész gyógyszerformában a pufferek összmennyisége 200 mmol/l koncentrációig terjedhet.

A liofilizált gyógyszerek előnyösen még vázképzőt is tartalmaznak, amely a vizes oldat kifagyásztásakor kristályos mátrixot képez, amely az ezt követő liofilezés folyamán és a liofilizátum hosszabb, különböző külső körülmények közötti tárolása során megtartja stabil szerkezetét. Ebből a szempontból alkalmas vérképzőφφ * φ· ·* * φφφ XX XΦχ ként a mannitol vagy a glicin jön szóba.

Az így előállított gyógyszerek előnyösen liofilizátum formájában kerülnek forgalomba. Ezek .felhasználhatók egyszeres ddzísü készítményként, am.lk.otis a. humán protein bizonyos mennyisége injekciós üvegben, ampullában vagy karpulban van és a liofillizátumot a megfelelő mennyiségű oldattal újra feloldjuk. Az újra oldáshoz használt oldat már tartalmazhatja a beadásra kész injekciós oldat kívánt pH-értékének beállításához szükséges mennyiségű lúgot is. Emellett alkalmazhatók a szokásos ízotóniás adalékanyagok is. Másrészt a. liofilizátum is tartalmazhatja az előnyős pH-tartomány beállításához szükséges bázikus anyagok teljes mennyiségét vagy annak egy részét, ekkor az injekciós célokra történő üjraoldás lényegében, desztillált vízzel történik. Mind a liofilizátum, mind pedig az üjraoldáshoz használt oldat tartalmazhat továbbá ízotóniás oldat előállítását biztosító szarokét.

Az üjraoldás után kapott oldatot injekciós fecskendőbe szívjuk fel, amelyet azután közvetlenül beadhatjuk a betegnek. Az úgynevezett egyszeres dózisé készítmények például 500-20.000 E, előnyösen 1.000, 2.000, 5.000, 10.000 vagy 15.000 £ rh-EPö-t tartalmaznak. A humán protein megfelelően nagyobb egységei esetében előállíthatunk multidózisü készítményeket Is. Ebben az esetben nagyobb térfogatú (mintegy 5-10 ml) újraoldáshoz használt oldatot alkalmazunk, és ez az oldat felhasználható többszöri beadás céljára. Az alkalmazandó humán protein mennyiségét ebben az esetben az orvos egyénenként határozhatja meg, illetve azt, hogy a multidózisü készítményt különböző betegeknél többszöri beadás céljára használják fel.

Az injekciós vagy infúziós oldat előállítására alkalmazott

X ΦΦ

SPO specifikus aktivitása előnyösen mintegy 160,000 NE abszorpció-egységenként 280 nm-nél (lásd EP 0,209,539 sz. szabadalmi irat)

Humán protein tartalmú injekciós oldatok a hatóanyagon kívül vízben oldott szokásos segédanyagokat tartalmaznak. Ezek közé tartoznak a már említett stabil!sátorokon kívül pufferek, komplexkép~ zők és nedvesítőszerek, A puffereket kb. 1 és kb, 100 mmol/l közötti koncentrációban alkalmazzuk. Az oldatok alkalmazható pH-ja intravénás beadás esetén kb. 4,5 és kb. 7,4 közötti érték, illetve szubkután beadás esetén kb. 6,0 és kb. 7,4 közötti érték. A pH-érték felső határa a vér pH-értékének a tartománya (7,2-7,4). Ennél magasabb pH-értékek nem engedhetők meg, mert a humán proteinek alkálikus pH tartományban rendszerint nem állandóak.

A találmányt a .következőkben példák segítségével ismertetjük részletesen. A humán protein osztályokat hatóanyagként mindenkor rh-EPC- és G-CSF képviseli. Ugyanígy azonban egyéb humán proteinek is alkalmazhatók.

A találmány szerinti injekciós oldat előállítására a segédanyagokat vízben feloldjuk egy steril, követővel ellátott V2A-duplafalú üstben. A lényeges segédanyagok a pufferek, komplexképzők, stabllizátorok és nedvesítésserek, Az intravénás és a szubkután alkalmazás céljára szolgáld fiziológiailag optimális tartomány beállítására puffarként elsősorban alkalmasak; glíkokoll, nátrium-citrát. primer kálium-foszfát, szekunder nátrium-foszfát, karbonát és az aminosav sói, ezenkívül az almasav, maleínsav, fumársav, borkősav és aszparaginsav nátrium- és káliumsója és ezeknek az anyagoknak a kombinációi. A puffereket kb. 1 és kb. 100 mmol/l közötti koncentrációban alkalmazzuk. A hatóanyagot hozzáadjuk az oldathoz, végtérfogatra töltjük föl és összekeverjük. A kiindulási oldatot 0,2 pm pörusmeretű membránszÜrőn sterilre szűrjük. As így nyert oldatot ö, S ml-es injekciós üvegekbe töltjük aszeptikus körülmények között, majd liofilízáló berendezésben megszárltjuk.

A lent megadott készítmények Mint injektálásra kész oldatok is stabilak. Ezek eXöálítésakor a kapott oldatot nem liofilizáljuk, hanem a steril szűrés után közvetlenül ampullába vagy például egyenként 1 ml térfogatú injekciós üvegbe töltjük.

Humán proteint tartalmazó gyógyászati készítmény előállítására a szokásos gyógyászati segéd-vagy adalékanyagokat használjuk lel. Hozzáadhatunk továbbá stabilizáló- vagy oldást elősegítő anyagokat Is, így például bázikus aminosavakat, így arginint, lizint vagy ornitint. Aminosavként főként glícint, leucint, izoleucint, treonint, glutamínt, glu tárni.n savat, amino-ecetsavat, fenil-alanínt, valamint az EP ö 430 200 vagy az SP 0 306 824 számú szabadalmi leírásban említett aminosavakat alkalmazzuk, amelyek a fehérje stabilizálására vagy s.zoiubilízálására szolgáinak és ezen túmenően pufférként is alkalmazhatók. A készítmény liofilizátűmként vagy felhasználásra kész infúziós vagy injekciós oldatként hozható forgalomba.

A gyógyászati csomagolási egység előállításakor a készítményt rendszerint kísérő papírral látják el, amely többek között utalást tartalmaz arra, hogy az infúziós vagy injekciós oldatok jól elviselhető, fájdalommentes alkalmazást tesznek lehetővé.

A következő példák még pontosabban mutatják be a múltidézisü találmány szerinti humán protein oldatokat és ezek előállításét. Oldatok esetében olyan oldatokról van szó, amelyek humán proteinként EPö-t vagy G-CSF-et tartalmaznak. Ugyanilyen módon azonban más humán proteint is alkalmazhatunk. Az előállított készítmények * »' ·<

♦ ♦·« φ χ <

'*** φ χφφ φ·

Φ·ν χ «Φφ φφφ líofilizátumként vagy olyan folyékony készítményként állnak rendelkezésre, amelyek kb. 4°C és kb. 8°C közötti hőmérsékletű hűtőszekrényben tárolva évekig stabilak maradnak.

2.008 egység SPG tartalmú injekció-szárazanyag (35.0 0 0 öveg aIapanyaga}

Steril, keverővei ellátott V2A-duplafalű üstben a kővetkező segédanyagokat oldjuk fel:

Karbamid 780, ö g

N á t r í um - k 1 o r i d 7 0,0 g

Tween 20 7,0 g

Klórétoh 70,0 g

Ná trí.w-dihidrogén- foszfát χ 1H₂O 38,4 g

D i n á t r í um - h i d r ogé n n .-x v , V

70,0 g

3B

70_?Q g

7,0 g

70,0 g

-foszfát x 2H₂ö	<- 3 U < U	0'	350,0	g 350,	•0 g
Kalcium-kiorid x
2H₂O	8,4	g	tt „A ' V < ** X	í g
Glicin	105,0	g	105,0	g	105,	0 3
L-leucin	148,0	0	140,0	g	140,	0 g
L-izoleucm	1 / tt A λ V í 'V	g	140,0	3	140,	0 g
í, - treonin	> íi Π	g	35,0	g	35,	0 3
L-glutaminsav	ix tt 3 jt $»*“	g	35,0	g	35,	0 g
L - fenil - alanin	7 π Λ > V t b	g	70,0	g	70,	0 g
Vízzel injekció
céljára	7 π fi ,· v í v	l-re	70,0	1 - re	70	tt X V ,

Φ

Φ Φ' ΦΦ Φ Φ:

Φ

Λ

Φ Χφ· φ* X

Φ Φ Φ **Φ ΧΦΦ Φ # φ φ χ feltöltve

Ennek a segédanyagokat tartalmazó oldatnak a 30 literéhez 140,000 egység/1 ml EPO titerű, 214,3 ml eritropoetin nyersanyag adagot adunk, feltöltjük 35 1 végtérfogatra és Összekeverjük. A maradék segédanyag-oldatot a szűrőrendszer Öblítésére használjuk, A kiindulási oldatot 0,2 /na lyukbőségű membránszűrőn sterilre szűrjük, A sterilre szűrt oldatot 1 ml térfogatú injekciós üvegbe töltjük aszeptikus körülmények között és Iiofilizáló készülékben fagyasztva filizátum, tárolható.

áritjuk. A példában ismertetett készítmény nd pedig beadásra kész injekciós oldatként mind liostabilan

5,000 és 10,000 egység EPO tartalmú liofilizátum Összetevők:

Eritropoetin	>> φ. ν V		10.000
Kalcium-klorid x 2¾^	0,151 mg		0,302 mg
Nátrium-klorld.	2,500 mg		5,000 mg
Poliszorbát .20	0,250	w	2,500 mg
Nátrium-dihidrogén ··
-foszfát X IK^O	1,190		2,380 mg
D i nátrium~ hi drogén ~
-foszfát x 2H^O	9,965	w	19,330 mg
Ami no-ecetsav	37,500	TíiQ	75,000 mg
L~lencin	5,000	ir-g	10,000 mg
1-izoieuci.n	5,000	TíiQ	10,00 0 mg

ΦΦ *φ#·χ φ * φ φφφ X φφ

L-treonin	1,	•'x C ,A . .-Sí V	mg	2,	500	mg
L-glut&mins&v	•Φ.·	: Zc V	mg		500	mg
L-fenil-alanin	'“Jt	: SOC	mg	,A> <	500	mg
Vízzel ínjekeid
céljára	2,14-5,	. 35	ml-re 4,	.18-10	, 7 0	ml

feltöltve

Α líoíilizátumot az 1. példában leírtak szerint állítjuk elő azzal az egyetlen különbséggel, hogy a liofilizálás után nem 1 ml, hanem 0,5 ml térfogatú üvegekbe töltjük.

Ezt a liofolizátumot tartósítószert tartalmazó, jói elfogadható üjraoldáshoz használt oldattal felhasználás előtt feloldjuk: 5,0 mg klór-butanol, injekció céljára vízzel 1,0 ml-re feltöltve. Alternatív módon benzil-alkohol oldatot (mintegy 4-5 mg/ml) is alkalmazhatunk benzalkónium-klorid (mintegy 0,01-0..05 mg/ml) hozzáadása mellett.

3,.....példa

Beadásra kész	EPÖ tartalmú injeke	iö--oldat
összetevők	1.000 S/ 2.000 E/	A A A Έ' / 1 A A A A S? 3 ♦ VV‘ U al / i v ·. u U-V Λ
	ampulla ampulla	ampulla ampulla

EPO		1.00	0 E	2.000 S	5,000 E	10,00	0 E
Karbamid		5,00	mg	5,00 mg	5,00 mg	5,00	mg
Poliszorbát	20	0,10	mg	0,10 mg	0,10 mg	A i A W í X V	mg
hadi		0,50	mg	0,00 mg	0,00 mg	A << A V· φ V v*	mg

NaH_??0₄ x

X X·

Φ Φ Φ X ΦΦφφ

Φ X · ήίτ φ φ *Φ#«

ΧΦφφ φφ » * φ. φ

ΦΦΦ φφφ ΧΦΦ

S φ φ φ«φ φφ Φφφ

2 Ü₂O	0,31	mg	0,52	mg	0,02	w	0,62	mg
Na-ίΗΡΟ,Λ x Z, Ά
I H^O Z:	5,03	mg	10,06	mg	10,06	•W	10,08	mg
CstCÍ2 ^x
	0,04	mg	0,08	mg	0,08	Kitti	0, 08	mg
Amino-ecetsav	7,5	mg	15,0 0	mg	15,00	mg	15,00	mg
L-glutaminsav	0,25	mg	0,50	mg	0,5 0	mg	0,50	mg
1, “izoleucin	5 tt Λ -Λ. jt V V	mg	2,00	mg	tt tt tt Z.· í J V	mg	tt tt tt Zí f U U	mg
L-leucin	'5 tt fi	mg	A tt tt Zj ,< V v·'	mg	2,00	mg	7 tt tt .< .· í V M	mg
I»···ienil-alanin	0,50	mg	ι, ο o	mg	1,00	w A	1,00	mg
L-treonin	0,25	mg	.tt ς tt	mg	0,50	mg	0,50	mg
víz injekció
célj ára	1 ml		1 tnl		1 mi		1 mX

Az előállítási eljárás a 2. példa szerinti eljárástól csupán abban különbözik, hogy a .kapott oldatot nem liofilizáljuk, hanem közvetlenül ampullába vagy egyenként: 0,5 ml bér igatű injekciós üvegbe töltjük.

Ezeket ar injekciós oldatokat felhasználás előtt 0,5 ml vagy 1,0 ml tartósított, jól elfogadható oldattal hígítjuk, melynek összetétele a következő: 5,0 mg benzil-alkohol, injekció céljára vízzel 1,0 ml-re feltöltve. Alternatív módon benzil-alkohol oldatot (mintegy 4-5 mg/ml) is alkalmazhatunk benzalkónium-klorid (mintegy 0,01-0,05 mg/ml) hozzáadása mellett.

•V * φ φ ΦΧΦΦ **♦* φ

ΦΧΧ.Φ ·$·χ ·♦*♦·

Ψ* X ♦'*$· φφχ * X ί * χφφ

4. példa pH 2,.5 értékű rhG-CSF oldatok

\V\ (*' í? ív a. :-.tv3 töt	0,175	mg
E étrium-kl o r i d	1,500	mg
Polisaorhát 80	0, 050	mg
Ami no -ecets a v	5,750	mg
L-ionoin	0,500	mg
L-izoleucin	0,500	mg
L-treonin	0, 125	mg
I, - g 1 ut ami n s av	0, 125	mg
1-fenil-alanin	0,250	mg
HCI 0,1 molos	0,000	mg
Víz injekció céljára	*493,025	mg

Injekció céljára 0,5 ml víztől az újraoldott oldat pH értékO:

Ezeket az injekciós oldatokat felhasználás előtt 0,5 ml vagy

1,0 mi tartósított, jól elfogadható oldattal hígítjuk, melynek őszszetétele a következő: 5,0 mg benzi1~alkohol, injekció céljára vízzel 1,0 ml-re feltöltve. Alternatív módon benzi 1--alkohol oldatot (mintegy 4-5 mg/ml) is alkalmazhatunk benzaikőnium-kloríd (mintegy 0,01-0,05 mg/ml} hozzáadása mellett.

ΦΧ

X φ φ X X φ λ« φφφφ **ΦΦ X* Φ·χΧ< ^,ν φ· χ χ # *Φ φ χ χ * Χφφ *Φ

Φ Φ Φ y

5..„„példa pH 4,5 értékű G-CSF .készítmények φ· Γ .. Γ t? r\

X HU Χ> Γ V ;

Nátrium-klorid

Poiiszorbát 80

Amiηο-ecetsav

L-lenein l-ízcleucin

T . ·' t* -ϊ r>

WA· WwÁÁA'VV

L - glut amins a v

L-- fenil-alanín

KaOH 0,1 molos pH 4., 5 értékig Víz injekció céljára

Ua’fo mg

1,500 mg mg mg mg mg mg

0,050

0,500

0,125

0,25 0

0,000 +492,225 mg mg mg mg

Injekció céljára 0,5 ml vízzel az űjraoldott oldat pH értéEzeket az injekciós oldatokat ielhasrnélás előtt 0,5 ml vagy 1,0 ml tartósított, jól elfogadható oldattal hígítjuk, melynek ősz ecetétele a következő: 5,0 mg benzii-alkohol, injekció céljára vízzé.! 1,0 ml-re feltöltve. Alternatív .módon benzil-alkohol oldatot (mintegy 4-5 mg/ml) is alkalmazhatunk benzalkőnium-klorld (mintegy 0,01-0,0 5 mg/ml) ho z t áadá a a me .1 le 11.

Pufferkapacitás: 3,0 mmol/l NaOH (30 mi 0,1 n NaOH)

Títrálással meghatározható savasság: 5,0 mmol/l NaöH (50 ml 0,1 n NaOH)

X» * ΦΦφΑ * * φ· Φ χ χ

Φφφ φφφ φ

φ ν χ

pH 3,8-4,	0 értékű C-CSP kész	: ítmény el*	X
		tt 1 ttít	ΦΦ5ΛΥ
·>- íi·^ ν,Χ,'λ		v * i t -J	mg
k átrinm-kiorid		1,500	mg
Poliszorbát 80		tt .ttqtt j. V v?	mg
Amino - e c e t s av		£ 7 Γχ .tt .15 í / J V	PC
L-ieucin		0,500	mg
L-izoleucin		0,500	mg
L~treonin		0,125	mg
L-glutaminsav		0,125	mg
		f! > ű f'·

HCI 0,1 molos	pH 3,8-4,ö értékig	0,000	mg
Víz injekelő c	élj ára	^483,ö 2 5	mg

Injekció céljára 0,5 ml vízzel az üjraoldott oldat pH értéke ; 3,9,

Ezeket az injekciós oldatokat felhasználás előtt 0,5 ml vagy 1,0 ml tartósított, jól elfogadható oldattal hígítjuk, melynek ősz· szetétele a következő: 5,8 mg benzil-alkohol, injekció céljára vízzel 1,0 ml-re feltöltve. Alternatív módon be.nz.il-alkohol oldatot (mintegy 4-5 mg/ml) is alkalmazhatunk benzalkónium-klorid (mintegy 0,01-0,05 mg/ml) hozzáadása mellett.

Pufferkapacitás: 5,8 mmol/l NaOH (58 ml 0,1 n HaöH)

Titrálással meghatározható savasság: 10,0 mmol/l Naöh (löö ml 0,1 n NaOH) fts

ΦΦ φ φ φ *

•Φφφφ φ

φ -φ ΦΦΦΧ φ

ΦΦφΕφ φφ * Φ Φ

Φ7Φ» ΦΦφ * » ΦΦΦ Φφ £Φ*«

ΦΦΦ φ

peica pH értékű G-CSF készítménye)

rhG-CSF	Π 1 ? X/ Jf .i. f	mg	0,17 5	mg	0,175 mg
Karbamid	2,500	mg	0,250	mc	0,	000	ΪΓ:.{Χ
Ná t r í um ~ k 1 or .1 d	1,500	mg	1,500	mg	1,	500	TíiQ
Poliszorbát 80	0,050	mg	0,050	mg	0,	050	mg
Amino ·· ece t s av	3,750	mg	5,550	mg	5,	7 50	mg
r—recc r; i	0,500	mg	0,500	mg	0,	500	mg
L-izoleucin	0,500	mg	0,500	mg	0,	500	mg
X,~treonin	0,125	mg	0,125	mg	0,	125	mg
I, ~ gl u tamins av	Π 1 Εν í ·*. Λί vZ	mg	0,125	mg	0,	125	mg
1,- fenil ~ a lan in	0,250	mg	0,250	mg	0,	250	mg
Vir injekció céljára	7-492,525	mg	7-492,975	mg	+ 493,	025

Injekció cél; 8,5 ml vízbe:

liofilizátum

-rs.

í'-s ϊ .r~5 Z-% -f- ί>/ Χ%<Χ»' V.· X»’ pH értéke

4,0

4, ö

Pufferkapacitás; 5,8 mmol/l HaOH (58 m.1 0,1 n NaOH)

Títrálással meghatározható savasság: .10,0 mmol/l. NaOH (1.00 ml 0,1 n NaOH)

Az 1-7. példában ismertetett készítmények mind liofilizátum, mind pedig beadásra kész injekciós oldatként stabilan tárolhatók.

Claims

1- kijárás humán protein-tartalmú, folyékony, :00,.0.000 puffercit, infúziós vagy injekciós oldatként alkalmazható gyógyszerek előállítására multidózlsú készítmény formájában, azzal jellemezve, hogy a humán proteint a szükséges segédanyagokkal, együtt, vízben feloldjuk, az oldathoz klórbutanol, benzil-alkohol, benzalkónium-klorid tartósítószerek kötni legalább egyet vagy ezek kombinációját adjuk legfeljebb 2 tömeg/térfogat á, 20 mg/ml koncentrációban, ás kívánt asothon az oldatot olyan hőmérsékletűre melegítjük, amelyet a humán protein Lnaktíváiótíás nélkül elvisel, a tartós Írószert mintegy négy óra uo:.;usat., előnyösen tiz perctől két óra idotartasrzg hagyjuk hatni, amíg az óidat lényegében csiramentes nem less, és a h-itőanyag oldatot megfelelő tartósdényekbe töltjük.

2, Az 1, igénypont szerinti eljárás, aszal jellemezve, hogy az injekciós vagy infúziós oldatban a tartósítószer koncentrációja 0,01-1 tömeg/térfogat %, 0,1-10 mg/ml..

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a tartósítószert legalább két tartósítószer kombináczója formájában alkalmazzuk.

4. Az .1-3. igénypont szerinti eljárás, azzal, jellemezve, hogy az injekciós vagy infúziós oldatban a klór-butanol koncentrá czója 0,2-0,5 tömeg/térfogat %, 2-a mg/ml.

5, Az 1-3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, φ * ** φ.

φ β φ hogy az injekciós vagy infúziós oldatban a benzil-aikohoi koncent rációja 0,1-0,5 tömsg/tf %, 1-5 mg/ml.

6. Az 1-3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az .injekciós vagy infúziós oldatban a benzalkónium-klorid koncentrációja 0,001-0,005 tömeg/ti %, 0,01-0,05 mg/ml.

7. Az i-S, igénypont szerinti eljárás, aszal jellemezve, hogy humán proteinként £?0-t, G-CSF-et vagy piazminogén aktivátor hatású proteint alkalmazunk.

8. Az 1-7. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a gyógyszerkészítmény pufferkapacitását 10 mVai/i-íg terjedő értékre állítjuk be.

9. Az 1-8. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az alkalmazásra kész gyógyszer titrálással meghatározható savasságát 15 mVal/l-ig terjedő értékre állítjuk be.

10. Az 8-9« igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a poffarkapacitás vagy a titráiással meghatározható savasság beállítására egy jól elfogadható puffért, így glikokollt, sah r 1 ·.: m -extrátok, alkálit ám - foszfátot, a 1 ká 1 i £ é m ~ k a r b ο n á t o t, aminosavak sóit, almasav, maieinsav, fumársav, bor kósav és assparagínsav alkálifémsóit vagy ezeknek ez anyagoknak a kombinációit használjuk.

11. Folyékony humánprotein tartalmú gyógyszerkészítmény muitidózisú készítmény formájában infúziós vagy injekciós oldatként alkalmazható gyógyszerként való alkalmazásra, amely klór-butanol, benzíl-alkohol, benzalkónium-klorid tartósítószerek közül legalább egyet vagy ezek kombinációját tartalmazza legfeljebb 2 tömeg./térfogat t, 20 mg/ml koncentrációban.

12. Egy kon2erválószer a lka ima sása a kiór-butanoi, bonrólalkohoí, vagy benzalkónium-klorid tartósítószerek csoportjából az 1,-10. igénypontok szerinti, folyékony humánprotein tartalmú gyógyszerkészítmény multídózisú készítmény formájában infúziós vagy injekciós oldatként alkalmazható gyógyszerként való előállítására szolgáló eljárásban.