HU212049B - Containerisation system containing gel formulation for hazardous chemical materials - Google Patents

Abstract

A találmány tárolási rendszerre vonatkozik veszélyes vegyi anyagokhoz, amely vízben diszpergálható vagy vízben oldható zsákban vízben diszpergálható szerves gélt tartalmaz, és a gél áll a veszélyes anyagokból, ionos felületaktív anyagot és adott esetben anionos vagy amfoter felületaktív anyagot tartalmazó, vízben oldható vagy vízben diszpergálható felületaktív anyagból és egy gélesítőszerből, amelynek, ha szilárd, szemcsemérete kisebb, mint 100 pm. A gél egy folyamatos rendszer, amelynek a szabályozott nyírófeszültség és az ebből eredő deformáció között phi fázisdifferenciával rendelkezik, és a tg(phi) értéke 1,5 vagy kisebb. HU 212 049 B A leírás terjedelme: 8 oldal

Description

A találmány tárgyát vízben diszpergálható szerves géleket tartalmazó tárolási rendszerek képezik. A tárolási rendszerek alkalmasak veszélyes termékek tárolásához, ezeket biztonságossá téve a kezelés és a környezet szempontjából.

Jelenleg a legtöbb veszélyes folyadékot fémdobozokban vagy - ha kisebb mennyiségekre van szükség műanyag konténerekben tárolják.

A veszélyes vegyszereket, elsősorban a mezőgazdasági vegyszereket különféle készítmények alapján állítják elő. A folyékony készítmények jobban megfelelnek a gazdálkodóknak, mert ezek viszonylag könynyen kezelhetők. Az ilyen folyadékok kezelésénél vannak azonban bizonyos nehézségek. Fennáll a kifolyás vagy szivárgás veszélye, ha lyukak keletkeznek a konténerben, amelyeket előzetesen már használtak vagy ha ezeket leejtik. Használhatók ugyan ütődésekkel szemben ellenálló konténerek is, de baleset alkalmával, például a szállítás során megmarad a kifolyás vagy szivárgás kockázata a folyadék gyors veszteségével, amely például a talajba szivárog.

Nehér feladat olyan készítményt és tárolási rendszert (vagyis konténert) előállítani, amely védelmet nyújt az ezt kezelőknek, beleértve a gazdálkodókat és szállítómunkásokat és amely biztonságos a környezetre.

A találmány célja agrokemikáliákat tartalmazó új készítményrendszer kidolgozása, amely biztonságos a kezelő személyekre és a környezetre.

A találmány célja továbbá olyan új készítményrendszer kidolgozása agrokemikáliák részére, amely a vízben könnyen, gyorsan és megfelelően feloldódik és/vagy diszpergálódik.

A találmány célja olyan új készítményrendszer kidolgozása agrokemikáliák részére, amely annyira tömörített, amennyire lehet, a legkisebb térkihasználással.

A találmány célja veszélyes vegyszereket, például agrokemikáliákat tartalmazó olyan új készítményrendszer kidolgozása is, amely a környezetszennyezés kockázatát csökkenti.

Ismeretes, hogy a folyékony agrokemikáliák tárolhatók filmekből készült, oldható zsákokban vagy zacskókban. Ezek a filmek azonban repedhetnek és törhetnek, és ez a bennük tárolt agrokemikáliák kifolyását okozza és szennyezési problémákat idéz elő. Valójában a filmekben számos különböző hiba lehet, ezek a film meggyengülését okozzák és így a szivárgás potenciális forrásai lesznek. Levegőbuborékok, porrészecskék, idegen testek, gélszemcsék vagy vékony helyek a filmen vagy a filmben, ezek mind potenciálisan gyenge pontok. Ha egy ilyen ponttal bíró filmet egy sereg kezelésnek vagy fizikai ütésnek vetünk alá, a film ezen a ponton tönkremehet. Ez kiváltképpen a mezőgazdaságban jelent problémát, ahol a tartályok az elosztók és gazdálkodók durva és elővigyázatlan kezelésének lehetnek kitéve.

A JP-A-55/004 336, JP-A-62/192 301 és EP-A-0 347 220 számú leírások olyan merőgazdasági készítményeket ismertetnek, amelyek vízben oldódó zsákban vagy zacskóban vannak. A GB-A-2 067 407 számú leírás kis térfogatú kártevőirtó készítményeket ismertet.

A találmány célja elkerülni a szivárgást a tűhegynyi lyukakon keresztül, ha agrokémiai terméket tartalmazó zsákot használnak. Az ilyen tűhegynyi lyukak ritkák, de egyetlen tűhegynyi lyuk többezer zsáknál elegendő ahhoz, hogy sok zavart okozzon, mert a lyukon kiszivárgó folyadék egész környezetét elszennyezheti.

A találmány célja elkerülni az agrokémiai készítményt tartalmazó tartály törését is. Ha a tartály rideg, fennáll az egyszerű törés lehetősége. Ha a zsákban folyadék van, ez a lehetőség némileg csökken, de a folyadék továbbadja az ütéseket, és ilyenkor lép fel a „hidraulikus kalapácseffektus” problémája. A jelen találmány egyik célja ezt a hidraulikus kalapácseffektust kiküszöbölni vagy legalább részben csökkenteni. A törés lehetőségének csökkentésére javasolták légtér alkalmazását a zsákban, de ez a tárolási kapacitás némi csökkenését jelenti.

A találmány további célja olyan tárolási rendszer kidolgozása veszélyes kémiai anyagokhoz, amely amennyire lehetséges - eloszlatja a tartályt kívülről ért ütés energiáját.

A találmány célja továbbá ütéselosztó készítményrendszer kidolgozása agrokemikáliák, például kártevőirtószerek, növényvédőszerek vagy a növényi növekedést szabályozó szerek tárolására.

Ismeretes volt már gélkészítmények használata gyógyszerekhez vagy kozmetikumokhoz, de itt gyakorlatilag nem állt fenn a környezet szennyezésének vagy megfertőzésének a kockázata, ha ezekkel a termékekkel dolgoztak, ellentétben a kártevőirtószerekkel és más agrokemikáliákkal. A gyógyszerészeti és kozmetikai célokra szolgáló gélek továbbá általában vízalapúak, s így nem volt kézenfekvő olyan gélek előállítása, amelyek megfelelnek vízoldható zacskókhoz vagy zsákokhoz, sem kártevőirtószereket tartalmazó vízoldható zacskókhoz vagy zsákokhoz vagy ütéselosztó célokra alkalmas ilyen zsákokhoz.

Egy másik lehetőség az agrokemikáliák alkalmazása nedvesíthető porok formájában, vízoldható zsákokban. Azonban, nem mindegyik agrokemikália használható nedvesíthető por alakjában, és még ha ezek a porok nedvesíthetők is, a hosszú időtartam, amely alatt a porok nedvesíthetők lesznek (nedvesítési idő) bizonyos műszaki problémákat okozhat.

Amint azt már említettük, javasolták már a környezetre biztonságos tárolási rendszereket kártevőirtószerekhez, elsősorban azokat, amelyek oldható zsákokban vagy zacskókban folyadékot tartalmaznak. Megtörténhet azonban, hogy a zsákon tűhegynyi lyukak vannak, és ilyen körülmények között a benne lévő folyadék kiszivárog és elszennyezheti a környezetet.

Lehet ugyan tixotróp folyadékot használni, de a tűhegynyi lyukakon a szivárgás lehetősége megmarad szállításkor, mivel a szállítás mozgást idéz elő, aminek következtében a tixotróp folyadék folyékonyabb lesz.

Ha az ismert vízoldható zsákokban lévő nem-vizes folyadék csak csekély (de nem zéró) víztartalommal rendelkezik is, ez a víztartalom, még ha alacsony is, megfagyáskor a zsák törését okozhatja.

A találmány célja olyan új készítményrendszer kidolgozása agrokemikáliákhoz, amely vízbe téve gyorsan feloldódik és amelynek a normál fagyás nem árt.

HU 212 049 B

A találmány célja továbbá olyan készítményrendszer kidolgozása, amelyben viszonylag kevés oldószer szükséges a kártevőirtószer elkészítéséhez, s ez mind a szállításnál, mind a gyártásnál költségmegtakarítást jelent.

A találmány célja olyan új készítményrendszer kidolgozása agrokemikáliákhoz, amely csökkenti annak kockázatát, hogy a permetezőtartályok fúvókái vagy szűrői eltömődnek.

A találmány veszélyes vegyi anyagok tárolására szolgáló tárolási rendszert szolgáltat vízben oldható vagy vízben diszpergálhatő zsákban, és a zsák olyan vízben diszpergálhatő szerves gélt tartalmaz, amely folyamatos rendszer és a szabályozott nyírófeszültség és az ebből eredő deformáció között phi fázisdifferenciája van, amelynek tg(phi) értéke 1,5 vagy ennél kisebb, és a gél tartalmaz

5-95 tömeg% veszélyes vegyi anyagot;

adott esetben legfeljebb 80 tömeg% szerves oldószert;

1- 50 tömeg% vízben oldható vagy vízben diszpergálható felületaktív anyagot, amely áll nem-ionos felületaktív anyagból és adott esetben anionos vagy amfoter felületaktív anyagból, és a veszélyes anyaggal és az adott esetben jelenlévő szerves oldószerrel 70 °C felett folyékony elegyet képez;

0,1-50 tömeg% gélképző anyagot, amely 23 *C-on folyékony vagy szilárd, és ha szilárd, részecskemérete kisebb, mint 100 pm, és legalább 10 tömeg% koncentrációban oldódik a veszélyes kémiai anyag, a felületaktív anyag és az adott esetben jelenlévő szerves oldószer folyékony elegyében;

legfeljebb 3 tömeg% vizet és adott esetben diszpergálószer, stabilizálószer, habzást gátló és fagyást gátló szer közül kiválasztott 0,1— 10 tömeg% adalékot.

A felületaktív anyag, a veszélyes vegyi anyag és az adott esetben jelenlévő szerves oldószer folyékony elegye lehet egyetlen folytonos fázis vagy emulzió formájú.

Az anionos vagy amfoter felületaktív anyag lehet ikerionos.

A találmány szerint alkalmazott gél adott esetben még egy vagy több alábbi komponenst tartalmaz:

egy szerves oldószert vagy szerves oldószerek keverékét, amelyben a veszélyes anyag a gélben lévő koncentrációjában oldódik (például tökéletesen oldható);

egy diszpergálószert;

egy szekunder sűrítőszert; és/vagy más adalékokat, így stabilizáló, habzásgátló, puffer és fagyásgátló anyagokat.

A fentiekben definiált találmány szerint alkalmazott gélek közül némelyek előnyösek, elsősorban azok, amelyek a komponenseket a következő összetételben tartalmazzák (tömeg%):

10-90%, előnyösebben 25-80% veszélyes tennék;

2- 15% felületaktív anyag;

2- 10% gélképző anyag;

0,1-30%, előnyösebben 1-25% szekunder sün tőszer, és

3- 50% oldószer.

Ha a találmány szerint alkalmazott gélek tartalmaznak diszpergálószert, akkor ennek mennyisége előnyösen 1-25 tömeg%, előnyösebben 2-8 tömeg%.

A találmány egy sajátos jellegének megfelelően a készítmény komponenseit úgy választjuk meg, hogy a gélek viszkozitása 600-30 000 mPas, előnyösebben 1 000-12 000 mPas. A viszkozitások Brookfíeldi viszkozitások, a viszkoziméter percenként 20 fordulatot végző sima lemez formájú.

Az „összefüggő rendszer” kifejezés olyan anyagot jelent, amely vizuálisan homogén, vagyis amely vizuális megjelenésre csak egyetlen fizikai fázissal rendelkezik; ez azonban nem záija ki a lehetőséget, hogy a rendszerben kis szilárd szemcsék legyenek diszpergálva, feltéve, hogy ezek a szemcsék elég kicsinyek ahhoz, hogy szemmel látható külön fizikai fázist ne alkossanak.

Ismeretes, hogy egy gél általában kolloid, amelynél a diszpergált fázis keveredik az összefüggő fázissal, és viszkózus, zselészerfl anyagot ad; van olyan diszpergált rendszer is, amely tipikusan nagy molekulasúlyú vegyületből vagy kis szemcsék aggregátumából áll, igen szoros kapcsolatban a folyadékkal. A találmány szerint alkalmazott gélekben a veszélyes anyag (vagy a hatóanyag) lehet oldott formában vagy diszpergált formában, így szuszpenzióban.

A találmány egy speciális jellegének megfelelően a készítmények komponenseit úgy választjuk meg, hogy a találmány szerint alkalmazott gélek relatív sűrűsége nagyobb legyen mint 1, előnyösen nagyobb mint 1,05, még előnyösebben nagyobb mint 1,1.

A találmány egy másik jellegzetessége szerint a készítmények komponenseit úgy választjuk meg, hogy a találmány szerinti zsákokban tárok találmány szerinti gélek spontaneitása (később definiálva) 75 alatt, előnyösen 25 alatt legyen.

A spontaneitást a következő módon határozzuk meg: 1 ml gél és 99 ml víz keverékét 150 ml-es üvegkémcsőbe tesszük, ezt bedugaszoljuk és 180 ’-kal megfordítjuk. A megfordítások száma, ami szükséges ahhoz, hogy a gél tökéletesen diszpergálódjék, a spontaneitás.

A felületaktív anyag kifejezés alatt olyan szerves anyagot értünk, amely a víz felületi feszültségét (7,3.10^-2 N/m 20 ’C-on) lényegesen csökkenteni képes.

A találmány céljaira kiváltképpen megfelelő felületaktív anyagokat a következő vizsgálattal definiáljuk:

a folyékony hatóanyagot a szerves oldószerben - ha jelen van a gélben - (összesen 50 g) és a felületaktív adjuvánst (5 g) 50 ’C-on annyi vízhez adjuk, ami elegendő ahhoz, hogy a keverék térfogata 100 ml legyen; a keveréket addig keverjük, amíg homogén emulzió lesz, és ezt beosztott hengerben 50 ’C-on 30 percig állni hagyjuk; ekkor az olajos fázis mennyiségének, amely kiválhat (és így különálló folyékony fázist képez) kevesebbnek kell lenni 20 ml-nél.

A találmány céljaira használható felületaktív anyagok - nem korlátozó jelleggel - például a következők lehetnek:

nem ionos felületaktív anyagok: alkanol-amidok, etilénoxid alifás alkoholokkal, alifás észterekkel, alifás

HU 212 049 Β aminokkal vagy szubsztituált fenolokkal (főképpen alkil-fenolokkal vagy aril-fenolokkal) képezett polikondenzátumai; tömbpolimerek etoxi- és propoxicsoportokkal; alifás savak észterei poliolokkal, így glicerinnel vagy glikollal; poliszacharidok; organopolisziloxánok; szorbitán-származékok; szacharóz vagy glükóz éterei vagy észterei;

anionos vagy amfoter felületaktív anyagok: lignoszulfonsavak sói, fenil-szulfonsavak és naftalin-szulfonsavak sói, difenil-szulfonátok; alkil-aril-szulfonátok, szufonált alifás alkoholok, aminok vagy amidok; etilén-oxid polikondenzátumai alifás savakkal és ezek szulfát- vagy szulfonát-származékaival; szulfoborostyánkósav- vagy szulfoszukcinamidsav-észterek sói; taurin-származékok (főképpen alkil-taurátok); betainszármazékok; alkoholok foszforsav-észterei vagy etilén-oxid és fenolok polikondenzátumainak foszforsavészterei; és a fenti vegyületek szulfát-, szulfonát- és foszfát-funkciós származékai.

A „gélképző szer” kifejezés olyan anyagot jelent, amely oly módon felel meg a hatóanyagnak, hogy ha 50/50 tömegarányban 25 ’C-on egy szerves oldószerrel, amelyben a hatóanyag oldódik, összekeveijük (és adott esetben azzal aprítjuk), akkor gélt kapunk. A jelen találmány szerint a gél lényegileg olyan anyag, amelynek phi fázisdifferenciája a szabályozott nyfrőfeszültség és az ebből eredő deformáció között olyan, hogy tg(phi) 1,5 vagy ennél kisebb, előnyösen 1,2 vagy ennél kisebb. Tg(phi) a phi szög (vagy fázisdifferencia) tangense. A phi mérését reométerrel végezzük, amely sík, rögzített lappal és a lap felett foigó kúppal van ellátva, oly módon, hogy közöttük a szög kisebb mint 10 ’, előnyösen 4 ’. A kúpot egy szabályozott fordulatszámú motor forgatja; a forgás szinuszos változású, vagyis a forgatónyomaték és a szögelmozdulás mint szinuszfunkció változik az idővel. Ez a szögelmozdulás megfelel a fenti deformációnak; a szabályozott fordulatszámú motor (amely a szögelmozdulást okozza) forgatónyomatéka megfelel a fent említett szabályozott nyírófeszültségnek.

A találmány céljaira használható gélképző anyagok a tetrametil-decindiol, etoxilezett dialkil-fenolok, metilezett agyag, propilén-karbonát, hidrogénezett ricinusolaj, etoxilezett növényi olajok, diatómaföld, dioktilnátrium-szulfoszukcinát és nátrium-benzoát keveréke és hexándiol és hexindiol keverékei.

Ha előnyösen a gélképző anyag szilárd, akkor szemcsenagysága előnyösen kisebb mint 40 pm, előnyösebben kisebb mint 10 pm.

A „veszélyes anyag” kifejezés a leírásban olyan terméket jelent, amely a környezetre vagy az azzal dolgozó személyekre káros lehet.

A találmány egy fő és előnyös kiviteli alakja szerint a veszélyes anyag egy hatóanyag, amely agrokemikália, közelebbről egy kártevőirtószer vagy egy növényvédőszer (beleértve a növényi növekedést szabályozó anyagokat vagy növényi tápokat).

A találmányt nem korlátozzuk bizonyos specifikus agrokemikáliákra, számos agrokemikália használható a találmány szerint, ilyenek például a következők:

gombaölőszerek, így a triadimefon, tebukonazol, prokloraz, triforin, tridemorf, propikonazol; pirimikarb, iprodion, metalaxil, bitertanol, iprobenfosz, fluzilazol, fozetil, propizamid, klórtalonil, diklón, mankozeb, antrakinon, maneb, vinklozolin, fenarimol, bendiokarb, kaptafol, benalaxil és tiram;

gyomirtószerek (vagy defóliánsok), így a kizalofop és származékai, acetoklór, metolaklór, imazapur és imazapir, glifozát és glüfozinát, butaklór, acifluorfen, oxifluorfen, butralin, fluazifop-butil, bifenox, brómoxinil, ioxinil, diflufenikan, fenmedifam, dezmedifam, oxadiazon, mekopropo, MCPA, MCPB, MCPP, linuron, izoproturon, flamprop és származékai, etofumezát, diailát, karbetamid, alaklór, metszulfuron, klórszulfuron, klórpiralid, 2,4-D, tribufosz, triklopir, diklofopmetil, szetoxidim, pendimetalin, trifluralin, ametrin, klóramben, amitrol, azulam, dikamba, bentazon, atrazin, ciánazin, tiobenkarb, prometrin, 2-(2-klór-benzil)4,4-dimetil-l,2-oxazolidin-3-on, flumeturon, napropamid, paraquát, bentazol, molinát, propaklór, imazakin, metribuzin, tebutiuron és orizalin;

rovar- és nematodaölőszerek, így az ebufosz, karboszulfán, amitraz, vamidotion, etion, triazofosz, propoxur, fozalonk, permetrin, cipermetrin, paration, metilparation, diazinon, metomil, malation, lindán, fenvalerát, etoprofosz, endrin, endoszulfán, dimetoát, dieldrin, dikrotofosz, diklórprop, diklórvosz, azinfosz és származékai, aldrin, ciflutrin, deltametrin, diszulfoton, klórdimeform, klórpirifosz, karbaril, dikofol, tiodikarb, propargit, demeton és fozalon;

a növényi növekedést szabályozó szerek, így a gibberellinsav, eterel vagy etefon, cikocel, klórmekat, etefon és mepikat.

Annak megállapítására, hogy egy felületaktív adalék rendelkezik-e diszpergáló tulajdonságokkal és lehet-e egy találmány szerinti diszpergálószer, a következő tesztet végezzük el:

100 ml vizes szuszpenziót, amely kaolint és atrazint (50 g) tartalmaz 1-10 μπι szemcsenagyságú szilárd szemcsék alakjában és 5 g felületaktív adalékot, beosztott hengerben 20 ’C-on 30 percig állni hagyunk (kaolint használunk, ha a diszpergálószer képes diszpergálni egy hidrofil sziláid anyagot és atrazint használunk, ha a diszpergálószer képes diszpergálni egy hidrofób szilárd anyagot). Állás után a szuszpenzió térfogatának 9/10 részét, ami a szuszpenzió felső részén helyezkedik el, eltávolítjuk, anélkül, hogy felkevernénk, és a visszamaradó 1/10 rész szilárdanyag-tartalmát (a víz lepárlása után) mérjük. A szilárd anyagnak nem szabad többnek lenni, mint a vizsgálatnak alávetett 100 ml szuszpenzió szilárdanyag tartalmának 12 tömeg%-a.

A találmány céljaira használható diszpergálószerek nem korlátozó jelleggel például a következők lehetnek: a lignoszulfonsavak sói, így a kalcium-lignoszulfonát, fenil-szulfonsavak vagy naftalinszulfonsavak sói, kondenzált naftalinszulfonsav, etilén-oxid polikondenzátumai alifás alkoholokkal, alifás savakkal, alifás észterekkel, alifás aminokkal vagy szubsztituált fenolokkal (főképpen alkil- vagy aril-fenolokkal); a szulfoborostyánkősav-észterek sói, így a nátrium-szulfoszukcinát; taurin-származékok (elsősorban alkil-taurátok); alko4

HU 212 049 B holok foszforsav-észterei vagy etilén-oxid és fenolok polikondenzátumainak foszforsav-észterei; poliolok és alifás savak vagy kénsav vagy szulfonsavak vagy foszforsavak észterei; gliceril-észterek, elsősorban az alifás savakkal képezett észterek, így a gliceril-sztearát; etilénglikolok, és hasonló anyagok.

A szekunder sűrítő olyan vegyület, amely a gél vagy a folyadék viszkozitását növeli.

A találmány céljaira használható szekunder sűrítőszerek, korlátozó jelleg nélkül, például a következők lehetnek: finomszemcsés szilícium-dioxid; hidroxietilcellulóz; karboximetil-cellulóz; szervesen módosított attapulgit vagy montmoríllonit agyag; keményített ricinusolaj; cetil- és sztearil-alkoholok vagy -észterek; polietilén-glikolok, gliceril-hidroxi-sztearát; poli(vinil-alkohol); a szulfoborostyánkősav-észterek sói, így a dioktil-nátrium-szulfoszukcinát; a benzoesav sói, így a nátrium-benzoát; és az alkilszulfátok.

A találmány szerinti gélek bármely ismert eljárással elkészíthetők vagy gyárthatók. Egy megfelelő eljárás az, hogy a készítmény különböző komponenseit összekeverjük és keverjük, adott esetben aprítással vagy őrléssel és/vagy melegítéssel. Néha megfelelőbb úgy eljárni, hogy a készítmény komponenseit lassan adagoljuk be, és az is célszerű lehet, ha a gélképző anyagot a végén adjuk a keverékhez.

A találmány szerinti tárolási rendszerben a zsákokat képező filmborítás kémiai jellegét tekintve igen különböző lehet. A megfelelő anyagok vízoldható (vagy esetleg vízzel diszpergálható) anyagok, amelyek az agrokémiai hatóanyag feloldásához vagy diszpergálásához használt szerves oldószerekben oldhatatlanok. Specifikusan megfelelő anyagok a poli(etilén-oxid)-ok, így a polietilénglikol; keményítő és módosított keményítő; alkil- és hidroxi-alkil-cellulózok; így a hidroximetil-cellulóz, hidroxi-etil-cellulóz, hidroxi-propil-cellulóz; karboxi-metil-cellulóz; poli(vinil-éter)-ek, így a poli(metil-vinil-éter); poli(2,4-dimetil-6-triazolil-etilén); poli(vinil-szulfonsav); polianhidridek; kis molekulatömegű karbamid-formaldehid-gyanták; kis molekulatömegű melamin-formaldehid-gyanták; poli(2-hidroxi-etil-metakrilát); poliakrilsav és homológjai; de a filmburkolat előnyösen poli(vinil-alkohol)-ból (PVA) áll vagy ebből készül.

A géleket tartalmazó zsákokat képező anyagok közül előnyösek a poli(etilén-oxid), metil-cellulóz vagy poli(vinil-alkohol). Ha poli(vinil-alkohol)-t használunk, akkor az előnyösen 40-100%-ban, előnyösen 80-99%-ban alkoholizált vagy hidrolizált poli(vinil-acetát) film.

A vízoldható zsákok készítésére szolgáló vízoldható filmek ismertek. Abból a célból, hogy a zsákot elkészítsük, a filmet alakra kell szabni (esetleg részben lezárni) és azután a géllel megtölteni. A gélek általában képesek folyni, még ha lassan is, nagy viszkozitásuk miatt. A gélek tárolására használt konténerek nem üríthetők ki könnyen, a gélek nagy viszkozitása miatt (ez az egyik oka, amiért eddig nem használtak géleket a mezőgazdaságban). Ha a zsákot megtöltöttük, a zsákot le kell zárni, ezt általában hőve, végezzük.

A találmány szerinti gélkészítményeket az alábbi példákkal szemléltetjük, anélkül, hogy a találmány oltalmi körét ezekre korlátoznánk. A százalékos értékek tömegre vonatkoznak, ha mást nem adunk meg.

1. példa

Gélt készítünk, úgy, hogy a következő komponenseket 50 ’C-on összekeverjük:

hatóanyag: (2,4-diklór-fenoxi)-ecetsav-izooktil-észter,

64,8% oldószer: 65 ’C lobbanáspontú aromás oldószer, 24,2% felületaktív anyag: 4% nem-ionos/szulfonát kevert emulgeátor (Toximul 572) és 1% kalcium-alkilbenzolszulfonát keveréke, gélképző szer: dioktil-szulfoborostyánkősav só és nátrium-benzoát keveréke, 6%.

(Toximul 572: dodecil-benzolszulfonát-kalciumsó és alkil-aril-fenol-etoxilén elegye).

Az összekevert anyagot rázzuk és keverjük, amíg valamennyi komponens feloldódik vagy diszpergálódik.

A keverés alatt először oldódás, majd gélesedés lép fel. 20 ’C hőmérsékletre hűtve a keveréket a gélképződést fokozzuk.

A gél Brookfield viszkozitása 3000 mPas.

Az emulzió stabilitása a fent leírt teszt szerint jó. 1100 g gélt poli(vinil-alkohol) filmből (88%-ban hidrolizált poli(vinil-acetát), amely hideg vízben oldódik, vastagsága 55 gm) készült 1 literes zsákba teszünk. A zsákot, amely csaknem tele van (körülbelül 95 térfogat%-ra) hővel lezárjuk. A gél és a gélt tartalmazó zsák együttes relatív sűrűsége 1,1.

A zsákot ezután 1,2 méterről tízszer a földre ejtjük.

A zsákon törés vagy szivárgás nem észlelhető.

A zsákot vizet tartalmazó tartályba tesszük és gyengén keveijük (szivattyúval cirkuláltatva). Az anyag 3 percen belül diszpergálódik. A szűrő, amely 3,9 lyuk/mm (100 mesh) finomságú szita, nincs eltömődve.

Az előzővel azonos módon készített másik zsákot tűszúrás elleni védelemre vizsgálunk. A zsákot 0,6 mm átmérőjű tűvel átszűrjük. Azon a helyen, ahol a tű behatolt, kis csepp jelenik meg, de ez a csepp elég kicsi ahhoz, hogy ne cseppenjen le a zsákról és ne folyjék végig azon.

2. példa

Az 1. példa szerint járunk el, azzal az eltéréssel, hogy az alábbi adalékokat tartalmazó keveréket használunk:

felületaktív anyag: nem-ionos/szulfonát kevert emulgeátor (Toximul 572) 5,2%, gélképző anyag: tetrametil-decindiol, 30%.

A gél Brookfield viszkozitása 3000 mPa s.

Az emulzió stabilitása a fenti teszt szerint jó.

1100 g fenti gélt poli(vinil-alkohol) filmből (88%ban hidrolizált poli(vinil-acetát), amely hideg vízben oldódik, vastagsága 55 μπι) készült 1 literes zsákba teszünk. A zsákot, amely csaknem tele van (körülbelül 95 térfogat%-ra) hővel lezárjuk. A gél és a gélt tartalmazó zsák együttes relatív sűrűsége 1,1.

A zsákot ezután 1,2 méter magasról tízszer a földre ejtjük. Törés vagy szivárgás nem észlelhető.

HU 212 049 B

A zsákot vízzel telt tartályba helyezzük és gyengén keverjük (szivattyúval cirkuláltatva). Az anyag 3 percen belül diszpergálódik. A szűrő, amely 3,9 lyuk/mm (100 mesh) finomságú szita, nincs eltömődve.

3. példa

Az 1. példa szerint járunk el, azzal az eltéréssel, hogy a következő adalékokat tartalmazó keveréket használunk:

felületaktív anyag: nem-ionos/szulfonát kevert emulgeátor (Toximul 572) 21,5% és kalcium-alkil-benzoszulfonát 3,7%, gélképző anyag: etoxilezett dialkil-fenol 10%.

A gél Brookfield viszkozitása 3000 mPa s.

Az emulzió stabilitása a fenti teszt szerint jó.

Ebből a gélből 1100 g-ot poli(vinil-alkohol) filmből (88%-ban hidrolizált poli(vinil-acetát), amely hideg vízben oldódik, vastagsága 55 gm) készült 1 literes zsákba teszünk. A zsákot, amely csaknem tele van (körülbelül 95 térfogat%-ra), hővel lezárjuk. A gél és a gélt tartalmazó zsák sűrűsége 1,1.

Ezután a zsákot 1,2 méterről tízszer a földre ejtjük. Törés vagy szivárgás nem észlelhető.

A zsákor vizet tartalmazó tartályba helyezzük és gyengén keverjük (szivattyúval cirkuláltatva). Az anyag 3 percen belül diszpergálódik. A szűrő, amely

3,9 lyuk/mm (100 mesh) finomságú szita, nincs eltömődve.

4. példa

A gélt az alábbi komponensekből, 50 *C-on keverve állítjuk elő:

hatóanyag: brómoxinil-oktanoát, 18,65%, brómoxinil-heptanoát, 13,85%, (2-metil-4-klór-fenoxi)-ecetsav-izoktil-észter, 37,4%, oldószer:

°C lobbanáspontú aromás oldószer, 11,1%, felületaktív anyag: nem-ionos/szulfonát kevert emulgeátor (Toximul 572), 13%, gélképző keverék: hidrogénezett ricinusolaj, 3%, etoxilezett növényi olaj, 3%.

A fenti anyagokat összekeverjük, attritor mixerrel nyíróhatásnak kitéve. A termék néhány percen belül gélesedni kezd.

A gél Brookfield viszkozitása 3150 mPa s.

Az emulzió stabilitása a fenti teszt szerint jó.

A gél spontaneitása 20.

1100 g gélt poli(vinil-alkohol) filmből (80%-ban hidrolizált poli(vinil-acetát), amely hideg vízben oldódik, vastagsága 55 gm) készült 1 literes zsákba teszünk. A zsákot, amely csaknem tele van (körülbelül 95 térfogat%-ra), hővel lezárjuk. A gél és a gélt tartalmazó zsák relatív sűrűsége 1,1.

Ezután a zsákot 1,2 méter magasból tízszer a földre ejtjük. Törés vagy szivárgás nem észlelhető.

A zsákot vizet tartalmazó tartályba helyezzük és gyengén keverjük (szivattyúval cirkuláltatva). Az anyag 10 percen belül diszpergálódik. A szűrőn, amely 20 lyuk/mm (50 mesh) finomságú szita, eltömődés nincs.

5. példa

A 4. példa szerint járunk el, azzal az eltéréssel, hogy a következő komponenseket tartalmazó keveréket használjuk:

hatóanyag: brómoxinil-oktanoát, 18,4%, brómoxinil-heptanoát, 14,0%, (2-metil-4-klór-fenoxi)-ecetsav-izooktil-észter, 36,6%, felületaktív keverék: nem-ionos/szulfonát kevert emulgeátor (Toximul 572), 9,0%, gélképző anyag: diatómaföld, 17,0%, és nátrium-szulfoborostyánkősav-dioktil-észter és nátrium-benzoát 75:25 tömegarányú keveréke, 2,0%, diszpergálószer naftalin-formaldehid kondenzátum nátrium-szulfonátja, 3,0%.

A fenti anyagokat összekeverjük, attritor mixerrel nyíróhatásnak kitéve. A tennék kezdetben egyenletes paszta, amely néhány percen belül gél lesz.

A gél Brookfield viszkozitása 9000 mPas.

Az emulzióstabilitás a fenti teszt szerint jó.

A gél spontaneitása 9.

1100 g gélt poli(vinil-alkohol) filmből (88%-ban hidrolizált poli(vinil-acetát), amely hideg vízben oldódik, vastagsága 55 gm) készült 1 literes zsákba teszünk. A zsákot, amely csaknem tele van (körülbelül 95 térfogat%-ra) hővel lezárjuk. A gél és a gélt tartalmazó zsák relatív sűrűsége 1,1.

Ezután a zsákot 1,2 méterről tízszer a földre ejtjük. Törés vagy szivárgás nem észlelhető.

A zsákot vizet tartalmazó tartályba tesszük és gyengén keverjük (szivattyúval cirkuláltatva). Az anyag 10 percen belül diszpergálódik. A szűrő, amely 20 lyuk/mm (50 mesh) finomságú szita, nincs eltömődve.

6. példa

Az 5. példa szerint járunk el, azzal az eltéréssel, hogy a következő komponenseket tartalmazó keveréket használjuk:

hatóanyag: bómoxinil-oktanoát, 27,7% brómoxinil-heptanoát, 27,7% Ί atrazin, 44,6% keverékéből J 69% oldószer: az 1. példa szerinti, 23,25%, gélképző anyag: dioktil-nátrium-szulfoszukcinát és nátrium-benzoát 75:25 tömegarányú keveréke, 1,5%.

stabilizátor: alkil-szulfát, 2,15%.

felületaktív anyagok: etoxilezett/propoxilezett tömbkopolimer alkil-fenollal, 3,6%, egy amin alkil-aril-szulfonátja, 5%, fagyásgátló: polietilénglikol, 1%, habzásgátló: poliorganosziloxán, 0,5%.

A fenti anyagokat összekeverjük és golyósmalomba visszük. A tennék gélszerű keverék, körülbelül 5 óra múlva egyre inkább viszkózus lesz.

A gél Brookfield viszkozitása 9100 mPa s, majd 4 percig keverve 5200.

Az emulzió stabilitása a fenti teszt szerint jó.

A spontaneitás 11.

1100 g gélt poli(vinil-alkohol) filmből (88%-ban hidrolizált poli(vinil-acetát), amely hideg vízben oldó6

HU 212 049 B dik, vastagsága 75 μιη) készült 1 literes zsákba teszünk. A zsákot, amely majdnem tele van (körülbelül 95 térfogat%-ban) hővel lezárjuk. A gél és a gélt tartalmazó zsák relatív sűrűsége 1,2.

A zsákot ezután 1,2 méterről tízszer a földre ejtjük. Törés vagy szivárgás nem észlelhető.

A zsákot vizet tartalmazó tartályba tesszük és gyengén keverjük (szivattyúval cirkuláltatva). Az anyag 5 percen belül diszpergálódik. A szűrőben, amely 3,9 lyuk/mm (100 mesh) finomságú szita, eltömődés nincs.

7. példa

A 6. példa szerint járunk el, azzal az eltéréssel, hogy a következő komponenseket tartalmazó keveréket használjuk:

hatóanyag: brómoxinil-oktanoát, 33,7%, (2-metil-4-klór-fenoxi)-ecetsav-izooktil-észter,

36,2%, oldószer. 65 °C lobbanáspontú aromás oldószer, 3,0%, felületaktív anyag: nem-ionos/szulfonát kevert emulgeátor (Toximul 572), 8,5%, és kalcium-dodecilbenzolszulfonát, 1,0%, gélképző anyag: tetrametil-decindiol, 17,6%.

A fenti anyagokat összekeverjük, attritor mixerrel nyírőhatásnak alávetve. A termék kezdetben egyenletes paszta, amely néhány perc alatt géllé alakul.

A gél Brookfield viszkozitása 2200 mPas.

Az emulzióstabilitás a fenti teszt szerint jó.

A gél spontaneitása 14.

1100 g gélt poli(vinil-alkohol) filmből (88%-ban hidrolizált poli(vinil-acetát), amely hideg vízben oldódik, vastagsága 55 μιη) készült 1 literes zsákba teszünk. A zsákot, amely csaknem tele van (körülbelül 95 térfogat%-ra) hővel lezárjuk. A gél és a gélt tartalmazó zsák relatív sűrűsége 1,1.

Ezután a zsákot 1,2 méterről tízszer a földre ejtjük. Törés vagy szivárgás nem észlelhető.

A zsákot vízzel telt tartályba helyezzük és gyengén keverjük (szivattyúval cirkuláltatva). Az anyag 5 percen belül diszpergálódik. A szűrőben, amely 3,9 lyuk/mm (100 mesh) finomságú szita, nincs eltömődés.

8. példa

A 7. példában leírtak szerint járunk el, azzal az eltéréssel, hogy a következő komponenseket tartalmazó keveréket használjuk:

a hatóanyag ugyanaz mint a 7. példában és a mennyisége is ugyanaz, az oldószer ugyanaz, de 10,6%, felületaktív keverék: etoxilezett poliaril-fenol 6% és kalcium-dodecil-benzol-szulfonát 2% gélképző szer: hexándiol és hexindiol 1:1 tömegarányú keveréke 11,5%.

A fenti anyagokat 90 °C-on összekeverjük, miközben attritor mixerrel nyíróerőnek vetjük alá. A termék kezdetben egyenletes paszta, amely néhány percen belül gél lesz.

A gél Brookfield viszkozitása 2500 mPa s.

Az emulzió stabilitása a fenti teszt szerint jó.

A gél spontaneitása 5%.

1100 g gélt poli(vinil-alkohol) filmből (88%-ban hidrolizált poli(vinil-acetát), amely hideg vízben oldódik, vastagsága 55 μιη) készült 1 literes zsákba tesszük. A zsákot, amely csaknem tele van (körülbelül 95 térfogat%-ig) hővel lezárjuk. A gél és a gélt tartalmazó zsák relatív sűrűsége 1,1.

Ezután a zsákot 1,2 méterről tízszer a földre ejtjük. Törés vagy szivárgás nem észlelhető.

A zsákot vizet tartalmazó tartályba helyezzük és gyengén keverjük (szivattyúval cirkuláltatva). Az anyag 5 percen belül diszpergálódik. A szűrő, amely

3,9 lyuk/mm (100 mesh) finomságú szita, nincs eltömődve.

9. példa

A 4. példa szerint járunk el, azzal az eltéréssel, hogy a következő komponenseket tartalmazó keveréket használjuk:

hatóanyag: brómoxinil-oktanoát 36,125% brómoxinil-heptanoát 36,125%, oldószer: 65 ‘C lobbanáspontú aromás oldószer 17,5% felületaktív anyag:

nem-ionos/szulfonát kevert emulgeátor 4,5% éskalcium-dodecil-benzol-szulfonát 1,0% gélképző anyag: dioktil-nátrium-szulfoborostyánkŐsav és nátrium-benzoát 75:25 tömegarányú keveréke 4,25% habzásgátló: tetrametil-decindiol 0,5%.

A fenti anyagokat 50 ’C-on összekeverjük, attritor mixerrel nyíróerőnek kitéve. A termék kezdetben egyenletes paszta, amely néhány perc alatt géllé alakul.

A gél Brookfield viszkozitása 4850 mPa s.

Az emulzióstabilitás a fenti teszt szerint jó.

Ágéi spontaneitása 10.

1100 g gélt poli(vinil-alkohol) filmből (88%-ban hidrolizált poli(vinil-acetát), amely hideg vízben oldódik, vastagsága 55 μπι) készült 1 literes zsákba teszünk. A zsákot, amely csaknem tele van (körülbelül 95 térfogat%-ig) hővel lezátjuk. A gél és a gélt tartalmazó zsák relatív sűrűsége 1,1.

A zsákot ezután 1,2 méterről tízszer a földre ejtjük. Törés vagy szivárgás nem észlelhető.

A zsákot vizet tartalmazó tartályba tesszük és gyengén keverjük (szivattyúval cirkuláltatva). Az anyag 3 percen belül diszpergálódik. A szűrő, amely

3,9 lyuk/mm (100 mesh) finomságú szita, nincs eltömődve.

Claims (22)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Veszélyes vegyi anyagok tárolására szolgáló tárolási rendszer vízben oldható vagy vízben diszpergálható zsákban, azzal jellemezve, hogy a zsák olyan vízben diszpergálható szerves gélt tartalmaz, amely folyamatos rendszer és a szabályozott nyírófeszültség és az ebből eredő deformáció között phi fázisdifferenciája· van, amelynek tg(phi) értéke 1,5 vagy ennél kisebb, és a gél tartalmaz

   HU 212 049 B

   5-95 tömeg% veszélyes vegyi anyagot;

   adott esetben legfeljebb 80 tömeg% szerves oldószert;

   1- 50 tömeg% vízben oldható vagy vízben diszpergálható felületaktív anyagot, amely áll nem-ionos felületaktív anyagból és adott esetben anionos vagy amfoter felületaktív anyagból, és a veszélyes anyaggal és az adott esetben jelenlévő szerves oldószerrel 70 ’C felett folyékony elegyet képez;

   0,1-50 tömeg% gélképző anyagot, amely 23 °C-on folyékony vagy szilárd, és ha szilárd, részecskemérete kisebb, mint 100 pm, és legalább 10 tömeg% koncentrációban oldódik a veszélyes kémiai anyag, a felületaktív anyag és az adott esetben jelenlévő szerves oldószer folyékony elegyében;

   legfeljebb 3 tömeg% vizet és adott esetben diszpergálőszer, stabilizálószer, habzást gátló és fagy ást gátló szer közül kiválasztott 0,110 tömeg% adalékot.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti tárolási rendszer, azzal jellemezve, hogy a veszélyes vegyi anyag mezőgazdasági vegyi tennék.
3. 3. Az 1. vagy 3. igénypont szerinti tárolási rendszer, azzal jellemezve, hogy a veszélyes vegyi anyag növényvédőszer, növényi növekedést szabályozó, kártevőirtószer vagy növényi táp.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti tárolási rendszer, azzal jellemezve, hogy a vízben oldható vagy vízben diszpergálható felületaktív anyag a veszélyes vegyi anyaggal és az adott esetben jelenlévő szerves oldószerrel 50 ’C felett képez folyékony elegyet.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti tárolási rendszer, azzal jellemezve, hogy a gélképző anyag folyékony vagy 20 gm-nél kisebb részecskeméretű szilárd anyag.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti tárolási rendszer, azzal jellemezve, hogy a gél víztartalma kevesebb, mint 1 tömeg%.
7. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti tárolási rendszer, azzal jellemezve, hogy a gél egy vagy több alábbi komponenst is tartalmaz:

   szerves oldószert vagy szerves oldószerelegyet, amelyben a veszélyes vegyi anyag a gélben lévő koncentrációban oldódik;

   diszpergálószert;

   szekunder sűrítőszert vagy stabilizálószer, habzást gátló, puffer vagy fagyást gátló valamelyikét.
8. 8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti tárolási rendszer, azzal jellemezve, hogy a gél

   25-80 tömeg% veszélyes vegyi anyagot;

   2- 15 tömeg% felületaktív anyagot;

   2- 10 tömeg% gélképző anyagot és

   3- 50 tömeg% oldószert tartalmaz.
9. 9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti tárolási rendszer, azzal jellemezve, hogy a gél

   1-25 tömeg% diszpergálószert;

   0,1-30 tömeg% szekunder sűrítőszert és

   0-20 tömeg%, a 7. igénypontban megnevezett adalékot tartalmaz.
10. 10. A 9. igénypont szerinti tárolási rendszer, azzal jellemezve, hogy a gél

    2-8 tömeg% diszpergálószert;

    1-25 tömeg% szekunder sűrítőszert és

    0,1-10 tömeg%, a 7. igénypontban megnevezett adalékot tartalmaz.
11. 11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti tárolási rendszer, azzal jellemezve, hogy a gél viszkozitása 600-30 000 mPas.
12. 12. A 11. igénypont szerinti tárolási rendszer, azzal jellemezve, hogy a gél viszkozitása 1000-12 000 mPa s.
13. 13. Az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti tárolási rendszer, azzal jellemezve, hogy a gél fajlagos sűrűsége nagyobb, mint 1.
14. 14. A 13. igénypont szerinti tárolási rendszer, azzal jellemezve, hogy a gél fajlagos sűrűsége nagyobb, mint 1,05.
15. 15. Az 1-14. igénypontok bármelyike szerinti tárolási rendszer, azzal jellemezve, hogy a gélnek a szabályozott nyírófeszültség és az ebből eredő deformáció közötti phi fázisdifferenciájának tg(phi) értéke 1,2 vagy kisebb.
16. 16. Az 1-15. igénypontok bármelyike szerinti tárolási rendszer, azzal jellemezve, hogy a gél spontaneitása kisebb, mint 75.
17. 17. A 16. igénypont szerinti tárolási rendszer, azzal jellemezve, hogy a gél spontaneitása kisebb, mint 25.
18. 18. Az 1-17. igénypontok bármelyike szerinti tárolási rendszer, azzal jellemezve, hogy a zsák poli(etilénoxid)-ból, keményítőből vagy módosított keményítőből, alkil- vagy hidroxi-alkil-cellulózból, karboxi-alkilcellulózból, poli(vinil-éter)-ből, poli(2,4-dimetil-6-triazolil-etilén)-ből, poli(vinil-szulfonsav)-ból, polianhidridből, karbamid-formaldehid gyantából, melamin-formaldehid gyantából, poliakrilátból, polimetakrilátból vagy poliakrilsavból vagy homológjából áll.
19. 19. A 18. igénypont szerinti tárolási rendszer, azzal jellemezve, hogy a zsák poli(etilén-oxid)-ként poli(etilén-glikol)-ból, hidroxi-alkil-cellulózként hidroxi-metil-, hidroxi-etil- vagy hidroxi-propil-cellulózból, karboxi-alkil-cellulózként karboxi-metil-cellulózból, poli(vinil-éter)-ként poli(metil-vinil-éter)-ből vagy polimetakrilátként poli(2-hidroxi-etil-metakrilát)-ból áll.
20. 20. Az 1—19. igénypontok bármelyike szerinti tárolási rendszer, azzal jellemezve, hogy a zsák poli(etilénoxid)-ból, metil-cellulózból vagy poli(vinil-alkohol)ból áll.
21. 21. A 20. igénypont szerinti tárolási rendszer, azzal jellemezve, hogy a zsák 40-100%-ban alkoholizált vagy hidrolizált poli(vinil-acetát)-ból származó poli(vinil-alkohol).
22. 22. A 21. igénypont szerinti tárolási rendszer, azzal jellemezve, hogy a zsák 80-99%-ban alkoholizált vagy hidrolizált poli(vinil-acetát)-ból származó poli(vini 1-alkohol).