HU189497B - Herbicide compositions containing derivatives of 2-halo-acetanilides as active substances - Google Patents
Herbicide compositions containing derivatives of 2-halo-acetanilides as active substances Download PDFInfo
- Publication number
- HU189497B HU189497B HU81693A HU69381A HU189497B HU 189497 B HU189497 B HU 189497B HU 81693 A HU81693 A HU 81693A HU 69381 A HU69381 A HU 69381A HU 189497 B HU189497 B HU 189497B
- Authority
- HU
- Hungary
- Prior art keywords
- active ingredient
- composition according
- herbicidal
- herbicidal composition
- trifluoromethyl
- Prior art date
Links
Classifications
-
- A—HUMAN NECESSITIES
- A01—AGRICULTURE; FORESTRY; ANIMAL HUSBANDRY; HUNTING; TRAPPING; FISHING
- A01N—PRESERVATION OF BODIES OF HUMANS OR ANIMALS OR PLANTS OR PARTS THEREOF; BIOCIDES, e.g. AS DISINFECTANTS, AS PESTICIDES OR AS HERBICIDES; PEST REPELLANTS OR ATTRACTANTS; PLANT GROWTH REGULATORS
- A01N37/00—Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators containing organic compounds containing a carbon atom having three bonds to hetero atoms with at the most two bonds to halogen, e.g. carboxylic acids
- A01N37/18—Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators containing organic compounds containing a carbon atom having three bonds to hetero atoms with at the most two bonds to halogen, e.g. carboxylic acids containing the group —CO—N<, e.g. carboxylic acid amides or imides; Thio analogues thereof
- A01N37/26—Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators containing organic compounds containing a carbon atom having three bonds to hetero atoms with at the most two bonds to halogen, e.g. carboxylic acids containing the group —CO—N<, e.g. carboxylic acid amides or imides; Thio analogues thereof containing the group; Thio analogues thereof
Landscapes
- Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
- Dentistry (AREA)
- Pest Control & Pesticides (AREA)
- Plant Pathology (AREA)
- Health & Medical Sciences (AREA)
- Engineering & Computer Science (AREA)
- Agronomy & Crop Science (AREA)
- General Health & Medical Sciences (AREA)
- Wood Science & Technology (AREA)
- Zoology (AREA)
- Environmental Sciences (AREA)
- Agricultural Chemicals And Associated Chemicals (AREA)
- Organic Low-Molecular-Weight Compounds And Preparation Thereof (AREA)
- Medicines Containing Plant Substances (AREA)
Description
A találmány hatóanyagként (I) általános képletű 2-halogén-acetanilid-származékokat tartalmazó herbicid készítményekre vonatkozik.
A szakterületen számos 2-halogén-acetanilidszármazékokat ismprtető közlemény jelent már meg. Ezek a 2-halogén-acetanilid-származékok az anilid-nitrogénatomon és/vagy az anilid-gyűrűn például alkil-, alkoxi-, alkoxi-alkil-csoportokkal vagy halogénatomokkal helyettesítve lehetnek vagy helyettesítetlenek.
A találmány szerinti herbicid készítmények hatóanyagaihoz, amelyek az anilid-nitrogénatomon egy hidrokarbil-oxi-metil-csoportot, az egyik ortohelyzetben egy trifluor-metil-csoportot és a másik orto-helyzetben egy metilcsoportot tartalmaznak, közelálló vegyületeket a 810 763. számú belga szabadalmi leírásban ismertetnek. Ebben a szabadalmi leírásban olyan N-alkoxi-etil- vagy alkilcsoporttal helyettesített alkoxi-etil-2-klór-acetanilidek vannak leírva, amelyek az anilid-gyűrü orto- és metahelyzetében egy vagy több olyan csoporttal lehetnek helyettesítve, amelyek a halogénatomok, alkil-, alkoxi- vagy trifluor-metil-csoportok (—CF3) közül kerülnek ki. A II. táblázatban olyan vegyületeket adnak meg, amelyek az egyik ortohelyzetben —CF3 csoporttal vannak helyettesítve, a másik ortohelyzetben pedig helyettesítetlenek (37-48. számú vegyületek), továbbá megadnak olyan vegyületeket is, amelyek egy meta-helyzetben —CF3 helyettesítőt tartalmaznak, az egyik orto-helyzetben helyettesítetlenek, a másik orto-helyzetben pedig metoxi-csoporttaí (22-25. számú vegyületek) vagy klóratommal (33-36. számú vegyületek) vannak helyettesítve. A 810 763. számú belga szabadalmi leírásban azonban nem tesznek említést olyan 2-halogén-acetanilid-származékokról, amelyek egyik orto-helyzetben —CF3 csoporttal, a másik ortohelyzetben pedig metil- vagy etilcsoporttal vannak helyettesítve, ahogy a (I) általános képletű vegyületek. Ezenkívül a 810 763. számú belga szabadalmi leírásban megadott vegyületekre az jellemző, hogy olyan alkoxi-alkilcsoport helyettesíti az anilid nitrogénatomját, amelyben legalább két szénatommal kell rendelkeznie az alkilén-résznek a nitrogénatom és az alkoxi-rész oxigénatomja között. Ezzel szemben a találmány szerinti herbicid készítmények hatóanyagát alkotó vegyületekre az jellemző továbbá, hogy részben az anilid nitrogénatomján alkoxi-metil-csoporttal vannak helyettesítve. A 810 763. számú belga szabadalmi leírásban megadott vegyületek és a találmány szerinti herbicid készítmények hatóanyagai közötti különbségek jelentősége akkor válik nyilvánvalóvá, ha figyelembe vesszük a szabadalmi leírásban megadott összehasonlító herbicid adatokat, amelyek teljes mértékben igazolják a találmány szerinti herbicid készítmények hatóanyagainak előnyös voltát az aktivitás, szelektivitás, gyomirtó hatás-spektrum és a haszonnövény-kímélés szempontjából.
A 810 763. számú belga szabadalmi leírásnál kevésbé közelálló irodalmi helyekként megemlítjük a 3 966 811. és a 4 152 137. számú USA-beli, a 2 402 983. számú NSZK-beli, a 2 013 188. számú brit és a 74/0767. számú dél-afrikai szabadalmi leírásokat. Jóllehet ezek a leírások olyan 2-halogén2 '
-acetanilidekre is vonatkoznak, amelyek egyéb szubsztituensek között —CF3 szubsztituenst tartalmaznak az anilid-gyűrűn, az ilyen vegyületfajtákra hivatkozásokat csak a 3 966 811. számú USA-beli és a 74/0767. számú dél-afrikai szabadalmi leírásokban találunk. Megjegyezzük azonban, hogy sem a 3 966 811. számú USA-beli, sem a 74/0767. számú dél-afrikai szabadalmi leírás nem terjed ki olyan orto-helyzetben trifluor-metil csoporttal helyettesített vegyületekre általánosan vagy különösen, amelyek a másik orto-helyzetben még metil- vagy etilcsoporttal vannak helyettesítve, az egyedüli—CF3-csoporttal helyettesített vegyületek azok a származékok, amelyek meta-helyzetben vannak —CF3-csoporttal helyettesítve. Ezen túlmenően a 810 763. számú belga szabadalomhoz hasonlóan, mind a 3 966 811. számú USA-beli, mind a 74/0767. számú dél-afrikai szabadalomnál az a követelmény, hogy legalább két szénatom legyen az anilid nitrogénatomja és az alkoxi-rész oxigénatomja között. Ez olyan követelmény, amelyet valamennyi technika állásához tartozó említett szabadalmi leírás tartalmaz a 4 152 137. számú USA-beli szabadalmi leírás kivételével, amely viszont ahogy említettük - nem tartalmaz —CF3 -csoporttal helyettesített vegyületeket.
Az említett legközelebb álló szabadalmi leírások közül csak a 810 763. számú belga és a 74/0767. számú dél-afrikai szabadalmi leírások tartalmaznak herbicid adatokat olyan N-alkoxi-alkil-2-halogén-acetanilidekről, amelyek —CF3 -csoporttal vannak helyettesítve az anilid-gyűrűn. Ezek a leírások is bizonytalanok, határozatlanok és nem teljesek, így például a 810 763. számú belga szabadalmi leírásban csak korlátozott mértékben szerepelnek herbicid adatok, mégpedig csupán egyetlen —CF3 -csoporttal helyettesített származékra, mégpedig a 37. számú vegyületre (amelyik a 2. példában megadott hatóanyag), azaz a 2-trifluor-metil-N-(2’metoxi-etiI)-2-klór-acetanilid. A 810 763. számú belga szabadalmi leírás II. táblázatában megadott adatokon bemutatják, hogy a 37. számú hatóanyag elpusztítja vagy erősen károsítja az egyes meg nem nevezett „Cyperus” fajtákat, a Setaria, Digitaria és Echinochloa fajtákat, kevésbé károsítja az Avena fatua gyomokat és meg nem nevezett Lolium fajtákat bizonyos haszonnövényekben. Az a tény, hogy a hat gyomnövény közül, amelyeket a vizsgálatnál használtak, ötöt nem neveztek meg, nem teszi lehetővé a 37. számú vegyület herbicid hatásának az •értékelését.
Hasonló módon, a 74/0767. számú dél-afrikai szabadalmi leírásban is, csak korlátozott herbicid adatokat adnak meg és azokat is csak egyetlen —CF3 csoporttal helyettesített vegyületre, mégpedig a 78. számú 2,6-dimetil-3-trifluor-metil-N-(2’-metoxi-etil)-N-2-klór-acetanilidre. A 78. számú hatóanyagra vonatkozó herbicid adatokat az 5. példában írják le, amelyben a 78. számú vegyületről azt állítják, hogy nagy mértékű növekedésgátló hatást mutat négy fűféle gyomnövénnyel szemben. Ezenkívül nem adnak meg sem laboratóriumi, sem szabadföldi kísérleti eredményeket a 74/0767. számú dél-afrikai szabadalmi leírásban a 78. számú hatóanyagnak a haszonnövényekre gyakorolt ha-21
189 497 tásáról, sem a haszonnövények között élő gyomnövények szelektív irtásáról, így ilyen korlátozott számú adat alapján e hatóanyagnak az értékelését lehetetlen elvégezni. Ezen túlmenően az említett irodalmi hivatkozások közül a legközelebb állók miközben herbicid hatásról beszélnek a gyomnövények széles változatával szemben, nem adnak meg semmiféle adatot —CFj-csoporttal helyettesített N-alkoxi-alkil-vegyületekre, amelyekről kimutatnák, hogy még inkább és/vagy egyidejűleg gátolják vagy visszaszorítják egy vagy több haszonnövény között élő, nehezen irtható gyomnövények, így a tarackbúza, sárga-és bíbor palka, valamint az egynyári széles levelű gyomnövények és az egynyári nehezen irtható füvek, így a fenyércirok, szilánkos nád, szálkaperje (Brachiaria plantaginea), kölesfélék (texasi és vadköles), vörösrizs és viszketőfű (Raoulgrass) fejlődését, miközben visszaszorítják vagy gátolják más ártalmas évelő és egynyári gyomnövények, így a hullóköles, borsos keserűfű, libatopfélék, disznóparéj, ecsetpázsitfajták (például az óriás és sárga ecsetpázsit), pirókujjas muhar, kakaslábfű, hajnalka, selyemmályva, tarlófű, porcsin, selyemkender, tüskés rostmályva és hasonlók növekedését.
A herbicid szereknek nagyon hasznos és kívánatos tulajdonsága lenne az, hogy képesek legyenek hosszú időn keresztül megőrizni gyomirtó hatásukat a termelési időszakokban. Az előzőekben említett herbicid készítmények csupán 2 vagy 3 hétig vagy - néhány kiugró esetben - 4-5 hétig képesek megőrizni gyomirtó hatásukat, mielőtt a hatóanyag elveszti fitotoxikus tulajdonságait. Ennek megfelelően az eddig ismert korábbi herbicid készítmények egyik hátránya az, hogy viszonylag rövid ideig marad meg herbicid hatásuk a talajban.
Egy másik hátránya az előzőekben leírt herbicid készítményeknek a talajban való rövid idejű hatásuk vagy csak normál időjárási körülmények közötti hatásuk mellett az, hogy megszűnik a gyomirtóképességük nagy esőzések esetén, azaz a herbicid készítmények inaktiválódnak.
Egy további hátránya az előzőekben említett herbicid készítményeknek abban van, hogy használatuk csak bizonyos típusú talajokra korlátozódik, így például egyes herbicid készítmények csak kis szervesanyag-tartalmú talajokban fejtik ki hatásukat, míg nagy szervesanyag-tartalmú talajokban hatástalanok és megfordítva. Ennélfogva előnyös, ha valamely herbicid készítmény mindenfajta talajban, így a könnyű szerves talajtól a nehéz anyagtalajig terjedő talajféleségekben, ide számítva a komposzttalajt is, használható.
Az előző szabadalmi leírásokban említett herbicid készítményeknek még egy további hátránya az, hogy csak bizonyos tényleges alkalmazási mód esetén hatásosak, így kikelés előtti felületi használatra vagy talajbakeverés esetében, kikelés előtti és/vagy kikelés utáni alkalmazásnál. Nagyon kedvezőek az olyan herbicid készítmények, amelyek hatásosak bármilyen alkalmazási mód esetén, így mind felületen való használatnál, mind talajba való keverés esetén.
Végül egyes herbicid készítmények azért hátrányosak, mert bizonyos kezelési eljárásokat igényelnek toxikus természetük miatt. Ennélfogva további kívánalom az, hogy a herbicid készítmények biztonságosan legyenek kezelhetők.
A találmány tehát olyan herbicid készítményekre vonatkozik, amelyeknél nem jelentkeznek az előzőekben felsorolt hátrányok és sokféle előnyt nyújtanak egyetlen herbicid készítménycsoport keretében.
A találmány szerinti készítmények előnye többek között az, hogy irtják és/vagy fejlődésükben visszaszorítják az előzőekben említett évelő és egynyári gyomnövényeket, emellett nem károsítják a haszonnövényeket vagy azok nagy részét, így különösen nem károsak a kukoricára és a szójababra, valamint más haszonnövényekre, így gyapotra, földimogyoróra, repcére, bokorbabra, búzára és/vagy cirokra.
A találmány szerinti herbicid készítmények további előnye az, hogy egészen 12 hétig terjedő időszakban fennmarad herbicid hatásosságuk a talajban.
Előnyösek azért is a találmány szerinti herbicid készítmények, mert ellenállnak a nagy nedvesség, például a nagy esők okozta lemosásnak és a tágulásnak.
A találmány szerinti készítmények további előnye, hogy megtartják herbicid hatásukat hosszú időn keresztül különféle talajokban, így könnyű szervesanyag-tartalmú talajban, nehéz agyagtalajban és komposzttalajban egyaránt.
A találmány szerinti herbicid készítmények előnyei közé soroljuk azt is, hogy különböző alkalmazási módok esetén is jól használhatók, így kikelés előtt felületi alkalmazásban és talajba való bekeverés esetén.
Végül megemlítjük a találmány szerinti herbicid készítményeknek azt az előnyös .tulajdonságát is, hogy biztonságosak és nem igényelnek semmiféle speciális kezelési módszert.
A találmány tárgya herbicid készítmény, amely hatóanyagként 2-halogén-acetanilid-származékokat tartalmaz. A találmány kiterjed haszonnövények között élő gyomnövények irtására is a találmány szerinti készítményekkel.
Azt találtuk, hogy a 2-halogén-acetanilid-származékok egy szelektív hatású csoportját hatóanyagként tartalmazó herbicid szerek, amelyek hatóanyagai hidrokarbil-oxi-metil-csoportot tartalmaznak az anilid-nitrogénatomon, egy trifluor-metil-csoportot tartalmaznak ugyanakkor az egyik orto-helyzetben és metil- vagy etilcsoportot vagy halogénatomot tartalmaznak a másik ortohelyzetben, előre nem várt, kimagasló herbicid tulajdonságokat mutatnak az eddig ismert és a szakirodalomban leírt herbicid készítményekhez viszonyítva, ide számítva a legközelebb álló herbicid készítményeket is.
A találmány szerinti herbicid készítmények elsődleges jellemző tulajdonsága az, hogy irtják a gyomnövények széles tartományába tartozó gyomnövényeket, ideszámítva azokat a gyomokat is, amelyeket az eddig használatos herbicid készítmények nem voltak képesek irtani, ezenkívül legtöbb olyan gyomnövényt is irtanak ezek a készítmények, amelyek külön-külön és/vagy együttesen nem vol3
189 497 tak irthatok az ismert herbicid készítmények egyetlen osztályába tartozó szerekkel, emellett biztonságosan kezelhetők és nem károsak a haszonnövényekre, így a kukoricára és a szójababra, de nem károsítanak más haszonnövényeket sem, így például a gyapotot, földimogyorót, repcét, cirkot, búzát és a bokorbabot. Az említett szabadalmi leírásokban védett herbicid készítmények hasznosnak bizonyultak számos gyomnövény fejlődésének a gátlására, többek között bizonyos rezisztens gyomnövények irtására is, a találmány szerinti herbicid készítmények emellett nagy mértékben gátolják a rezisztens évelő és egynyári gyomnövények növekedését és hatásosan irtják azokat. Ilyen évelő gyomnövények a tarackbúza, a sárga és bíbor színű palka, széleslevelű gyomnövények, mint például a tüskés rostmályva, selyemkender, borsos keserűfű, libatopfélék, disznóparéj és egynyári fűfélék, mint a fenyércirok, szilánkos nád, szálkaperje, texasi vadköles, vörösrizs, viszketőfű és más káros évelő és egynyári gyomnövények, így a hullóköles, muharfélék, kakaslábfű és hasonló gyomnövények. A gyomnövények ellenállását is csökkenteni lehet a találmány szerinti herbicid szerekkel, így például a parlagfű, selyemmályva, hajnalka, tarlófű, porcsin is jól irtható.
A találmány szerinti herbicid készítmények 2-halogén-acetanilid-származék hatóanyagai a (I) általános képletnek felelnek meg. Ebben a képletben
- R olyan alkil-, alkoxi-alkil-, alkenil- vagy alkinil-csoport, amely 1-5 szénatomot tartalmaz, és
- R, hidrogénatom, metil- vagy etilcsoport, azzal a megkötéssel, hogy abban az esetben, ha Rj hidrogénatom, akkor R izopropilcsoport, és ha Rj etilcsoport, akkor R etil-, n-propil- vagy izopropilcsoport.
A (I) általános képletű hatóanyagok közül előnyösek azok, amelyeknek az (I) általános képletében R, metil- vagy etilcsoport, R2 pedig 2-4 szénatomos alkilcsoport.
A (I) általános képletnek megfelelő hatóanyagok közül a következő vegyületek használhatók előnyösen a találmány szerinti herbicid készítményekben:
N-(etoxi-metil)-2’-(trifluor-metil)-6’-etil-2-klór-acetanilid,
N-(n-propoxi-metil)-2’-(trifluor-metil)-6’-metil-2-klór-acetanilid,
N-(izopropoxi-metil)-2’-(trifluor-metil)-6’-metil-2-klór-acetanilid,
N-(izobutoxi-metil)-2’-trifluor-metil)-6’-metil-2-klór-acetanilid,
N-(etoxi-metil)-2’-(trifiuor-metil)-6’-etil-2-klór-acetanilid,
N-(n-propoxi-metil)-2’-(trifluor-metil)-6’-etil-2-klór-acetanilid, és
N-(izopropoxi-metil)-2’-(trifluor-metil)-6,-etÍl-2-klór-acetanilid.
A találmány szerinti herbicid készítmények további (I) általános képletnek megfelelő hatóanyagainak más képviselőit a későbbiekben írjuk le.
A (I) általános képletű hatóanyagokat tartalmazó herbicid készítmények használatát, a készítmények összetételét és alkalmazási módját a későbbiekben ismertetjük.
A találmány szerinti herbicid készítmények (I) általános képletnek megfelelő hatóanyagait megfelelő szekunder 2-halogén-acetanilid-származék anionjának N-alkilezésével állíthatjuk elő lúgos körülmények között. Az előállítást példaszerűen az 1. példában ismertetjük. Az N-alkilezési eljárás módosított változata abban áll, hogy in situ állítunk elő halogén-metil-alkil-étereket, amelyeket kiindulási anyagokként használunk az N-alkilezési folyamatban. Ezt az eljárásváltozatot példaszerűen a 2. példában írjuk le, így a hatóanyagok más előállításmódját is bemutatjuk.
1. példa
Ebben a példában N-/etoxi-metil/-2’-/trifluormetil/-6’-metil-2-klór-acetanilid előállítását írjuk le. Egy 500 ml-es gömblombikban, amelyet mechanikus keverővei és hőmérővel szerelünk fel, összekeverünk 4,02 g (0,016 mól) 2’-(trifluor-metil)-6’-metil-2-klór-acetanilidet, 3,02 g (0,032 mól) klór-metil-etil-étert és 2,0 g benzil-trietil-ammónium-bromidot (amely fázisátvivő katalizátorként szolgál) 75 ml metilén-kloridban. Ezután 15 ml 50 t%-os vizes nátrium-hidroxid-oldatot adunk egyszerre erőteljes keverés közben az elegyhez. Az exoterm reakció miatt a hőmérséklet 26 ’C-ra emelkedik. Gázkromatográfiás vizsgálat azt mutatja, hogy a reakció körülbelül 5 perc alatt teljessé válik. A reakcióelegyhez 15 perc múlva jeget és vizet adunk, a rétegeket szétválasztjuk, a szerves réteget 2,5 t%os nátrium-klorid-oldattal mossuk, szárítjuk és az oldószert lehajtjuk. Ily módon sötét színű maradékot kapunk, amelyet golyós hűtő alkalmazása mellett desztillálunk. A keletkező 3,4 g sárga színű olajos frakciót, amely 110 °C és 115 ’C közötti hőmérsékleten 13,3 Pa nyomás mellett forr, összegyűjtjük. Ezt a frakciót ciklohexánban felvesszük és nagynyomású folyadék-kromatográfiával tisztítjuk 20%-os ciklohexános etil-acetát használata mellett. A főfrakciót tovább desztilláljuk golyóshűtő alkalmazása közben és így 3,2 g színtelen olajat kapunk (65%-os hozam), amelynek a forráspontja 100-110 ’C (13,3 Pa, amely állás közben fehér színű szilárd anyag alakjában kikristályosodik.
OP. 41-13 ’C.
Analízis C13H15C1F3NO2 képletre (t%)
Számított: C 50,41; H 4,88; N 4,52;
Talált: C 50,02; H 4,81; N 4,38.
2. példa
Ezen a példán keresztül egy másik eljárásváltozatot mutatunk be az (I) általános képletnek megfelelő hatóanyagok előállítására. Az eljárásváltozatnak egy jellegzetessége abban van, hogy in situ képezzük az alkilező szert, így hatásosabb, gazdaságosabb és egyszerű módszert kapunk.
7,3 g (0,096 mól) etilén-glíkol-monometil-étert és 1,44 g (0,048 mól) para-formaldehidet feliszapolunk 100 ml metilén-klorid oldószerben, majd a szuszpenziót jeges-vizes fürdőben lehűtjük és 5,9 g (0,048 mól) acetil-bromidot adunk hozzá. Az ele-41 . 189 497 gyet 45 percig keverjük, utána hozzáadunk 4,03 g (0,016 mól) 2’-trifluor-metil/-6’-metil-2-klór-acetanilidet és 2,0 g benzil-trietil-ammónium-kloridot.
A keletkező elegyhez ezután egyszerre hozzáadunk 50 ml 50 t%-os vizes nátrium-hidroxid-oldatot. ® A reakció gázkromatográfiás vizsgálat szerint körülbelül 5 perc alatt teljessé válik. Ezt követően jeget és vizet adunk az elegyhez a fázisok szétválásának az elősegítésére. A szerves fázist elkülönítjük, szárítjuk, szűrjük és lehajtjuk az oldószert. Ily mó- 10 dón 4,2 g átlátszó, színtelen olajat kapunk, amelynek a forráspontja 150-160 'C/6,7 Pa Analízis C14H17C1F3NO3 képletre (t%)
Számított: C 49,49; H 5,04; N 4,12;
Talált: C 49,33; H 5,04; N 4,08. 15
A terméket N-(2-metoxi-etoxi-metil)-2’-(trifluor-metil)-6’-metil-2-klór-acetanilidként azonosítottuk.
Abban az esetben, ha az N-alkilezést túlságosan magas vagy túlságosan alacsony hőmérsékleten vé- 20 gezzük, akkor különböző szennyező anyagok keletkezhetnek, így például szekunder anilid, megfelelő imidát, α-alkoxi-amid vagy diketo-piperazinok. Ezeket a szennyező anyagokat eltávolíthatjuk a szerves rétegből oly módon, hogy híg, vizes sóvagy savoldattal mossuk, előnyösen 2-3 t%-os vizes nátrium-klorid-oldatot vagy 51%-os sósavoldatot használunk a mosáshoz.
3-13. példa
Lényegében az 1. vagy 2. példában leírt módszert követjük, ugyanolyan mennyiségű reagenseket használunk és ugyanolyan reakciókörülmények között dolgozunk, de itt a szekunder anilidet és az alkilező szert megváltoztatjuk az előállítani kívánt termékeknek megfelelően, így a (I) általános képletnek megfelelő más származékokat kapunk. Ezeket a hatóanyagokat az I. táblázatban foglaljuk össze.
/. táblázat
| A példa sorszáma | A hatóanyag megnevezése | Tapasztalati képlet | Fp., C (Pa) | Elem | Analízis | |
| számított | talált | |||||
| 3 | N-(izopropoxi-metil)-2’-(trifluor-metiI)-2-klór- | C13H1SF3C1NO2 | 100-101 | C | 50,41 | 50,52 |
| acetanilid | (6,7) | H | 4,88 | 4,89 | ||
| N | 4,52 | 4,46 | ||||
| 4 | N-(n-propoxi-metil)-2’-(trifluor)-6’-metil-2- | C14H17C1F3NO2 | 110-120 | C | 51,94 | 51,80 |
| klór-acetanilid | (13,3) | H | 5,29 | 5,17 | ||
| N | 4,33 | 4,28 | ||||
| 5 | N-(izopropoxi-metil)-2’-(trifluor-metil)-6'- | C14H17C1F3NO2 | 110-120 | C | 51,94 | 51,69 |
| metil-2-kÍór-acetanilid | (13,3) | H | 5,29 | 5,23 | ||
| N | 4,33 | 4,22 | ||||
| 6 | N-(izobutoxi-metil)-2’-(trifluor-metil)-6’-metil- | C„H19C1F3NO2 | 130-140 | C | 50,34 | 53,07 |
| 2-klór-acetanilid | (13,3) | H | 5,67 | 5,61 | ||
| N | 4,15 | 4,01 | ||||
| 7 | N-(metoxi-metil)-2’-(trifluor-metil)-6’-metil-2- | C12H13C1F3NO2 | olaj | C | 48,47 | 49,94 |
| klór-acetanilid | H | 4,43 | 4,44 | |||
| N | 4,74 | 4,70 | ||||
| 8 | N-(n-butoxi-metil)-2’-(trifluor-metil)-6’-metiI- | C,sH19C1F3NO2 | 135-138 | C | 53,34 | 53,32 |
| 2-klór-acetanilid | (6,7) | H | 5,67 | 5,68 | ||
| N | 4,15 | 4,14 | ||||
| 9 | N-(szek-butoxi-metil)-2’-(trifluor-metiI)-6’- | c15h19cif3no2 | 135-142 | C | 53,34 | 53,23 |
| metil-2-klór-acetanilid | (6,7) | H | 5,67 | 5,67 | ||
| N | 4,15 | 4,13 | ||||
| 10 | N-(aliiloxi-metil)-2’-trifluor-metiI)-6’-inetíI-2- | c14h15cif3no2 | 123-125 | C | 52,27 | 52,11 |
| klór-acetanilid | (13,3) | H | 4,70 | 4,74 | ||
| N | 4,35 | 4,34 | ||||
| 11 | N-(propargil-oxi-metil)-2’-(trifluor-metil)-6’- | CI4H,jC1F3NO2 | olaj | C | 52,59 | 52,44 |
| metil-2-klór-acetanilid | H | 4,10 | 4,14 | |||
| N | 4,38 | 4,34 | ||||
| 12 | N-(izoamil-oxi-metiI)-2’-(trifluor-metil)-6’- | c19h21cif3no2 | 150 | C | 54,63 | 64,66 |
| metil-2-klór-acetanilid | (6,7) | H | 6,02 | 6,03 | ||
| N | 3,98 | 4,00 | ||||
| 13 | N-(etoxi-metil)-2’-(trifluor-metil)-6’-etil-2-klór- | c14h17cif3no2 | 133-135 | C | 51,94 | 51,32 |
| acetanilid | (2,7) | H | 5,29 | 5,26 | ||
| N | 4,33 | 4,39 | ||||
| 14 | N-(n-propoxi-metil)-2'-trifluor-metil(-6’-etil-2- | C1sH19C1F3NO2 | színtelen | C | 53,34 | 53,74 |
| klór-acetanilid | olaj | H | 5,67 | 5,77 | ||
| N | 4,15 | 4,16 | ||||
| 15 | N-(izopropoxi-metil)-2’-(trifluor-metil)-6’-etil- | c15h19cif3no2 | 100-105 | C | 53,34 | 53,74 |
| 2-klór-acetanilid | (1,3) | H | 5,67 | 5,77 | ||
| N | 4,15 | 4,16 |
189 497
Az I. táblázat szerinti (I) általános képletű hatóanyagok előállításakor a fenti példák szerint használt szekunder anilid kiindulási anyagok előállítását a megfelelő primer amin hagyományos klór-acetilezésével végezzük, ahogy azt a 14. példán 5 bemutatjuk.
14. példa
Ezen a példán keresztül a 13. példa szerinti hatóanyag előállításánál kiindulási anyagként használt szekunder anilid előállítását mutatjuk be.
6,0 g (0,03174 mól) 2-(trifluor-metil)-6-etil-anilint feloldunk 75 ml toluolban és 3,77 g (0,033 15 mól) klór-acetil-kloridot adunk óvatosan az oldathoz. A keletkező szuszpenziót visszafolyatási hőmérsékletre melegítjük, majd ezen a hőmérsékleten tartjuk 4 óra hosszat. Ezután az elegyet egyenlő térfogatú hexánnal hígítjuk, majd állni hagyjuk. 20 A termék állás közben kikristályosodik, a kristályos szilárd anyagot szűréssel elkülönítjük és levegőn szárítjuk. Ily módon 5,8 g anyagot kapunk (69%-os hozam). A szürletről lehajtjuk az oldószert és így további 2,7 g fehér színű szilárd anyagot kapunk.
Op. 121-124 °C (zárt cső).
Analízis CnHnClF3NO képletre (t%)
Számított : C 49,73; H 4,17; N 5,27;
Talált: C 49,36; H 4,09; N 5,38. 30
A terméket 2’-(trifluor-metil)-6’-etil-2-klór-acetanilidként azonosítottuk szabványos módszerekkel.
Olyan típusú primer aminok, amilyeneket szekunder anilidek halogén-acetilezésével a fent leírt 35 módon állítunk elő, ismertek a szakirodalomból, például az említett 3 966 811. számú USA-beli és a 2 013 188. számú brit szabadalmi leírásokból.
Ahogy az előzőekben említettük, a (I) általános képletű vegyületek herbicid tulajdonságokkal ren- 40 delkeznek és herbicid készítmények hatóanyagai lehetnek. Ezek a herbicid készítmények különösen kikelés előtti herbicid szerekként használatosak, de hatásosan alkalmazhatók kikelés utáni herbicidekként is. A kikelés előtti hatást mind melegházi, 45 mind szabadföldi kísérletekben vizsgáltuk. Melegházi vizsgálatoknál a talaj felületére vittük rá a herbicid készítményt a magok elvetése vagy a vegetatív szaporító szervek elültetése után vagy bedolgoztuk olyan mennyiségű talajba, amennyire az 50 edényekbe vetett magok befedéséhez szükségünk volt. A szabadföldi kísérleteknél a herbicid készítményt bevihetjük a talajba a magok elvetése előtt (P. P. I. pre-plant incorporation), például a herbicid készítményt rávisszük a talaj felületére, utána 55 bevisszük valamilyen bekeverő módszerrel és utána elvetjük a növénymagokat, de eljárhatunk úgy is, hogy a herbicid készítményt a növénymagok elvetése után visszük rá a talaj felületére (S. A. surface application). 60
A felületre való alkalmazás (S. A.) vizsgálati módszert melegházban a következő módon végezzük :
Edényeket, például 24,13 cm x 13,34 cm x 6,99 cm méretű alumíniumedényeket vagy 9,53 gg cm χ 9,53 cm x 7,62 cm méretű műanyagtálakat színültig megtöltünk Ray-féle üledékes márgás talajjal. Az edények alján levezető nyílásokat készítünk. Ezután a talajt az edények tetejétől számítva 1,27 cm szintig tömöritjük; az edényekben lévő talajba bevetjük a kísérlethez használt növények magjait és 1,27 cm vastagön befedjük azokat talajjal. A herbicid készítményt acetonos oldatként rávisszük a talaj felületére, például valamely szóróeszközzel 187 liter/ha mennyiségben (2,11 kg/cm2 nyomáson). Mindegyik edényt felülről megöntözzük 0,64 cm mélyen vízzel és utána az edényeket melegházba visszük és szükség esetén alulról öntözzük azokat. Más változatnál a felülről történő öntözést elhagyhatjuk. A herbicid hatás mértékét körülbelül három héttel a kezelés után állapítjuk meg.
A talajbakeveréses módszert (S. I. soil incorporation) melegházban végzett vizsgálatok során a következő módon vitelezzük ki:
Jó minőségű felső talajréteget töltünk alumíniumedényekbe és az edény felső szélétől számított egy-másfél cm mélységig tömöritjük. A talaj felületére különböző növényfajták előre meghatározott számú magvait vagy vegetatív szaporító anyagait helyezzük. A magok elvetése vagy a vegetatív szaporító anyagok elültetése után színültig megtöltjük az edényeket talajjal, amelyet úgy készítünk elő, hogy a szükséges talajjal egy ismert hatóanyagmennyiséget - acetonos oldatban vagy a IVA formálási példában megadottaknak megfelelő nedvesíthető por alakjában - alaposan összekeverünk és ezzel fedjük be a magokat. Kezelés után 0,64 cm esőnek megfelelő mennyiségű vízzel felülről meglocsoljuk a talajt, utána pedig alulról nedvesítjük a csírázáshoz és a növekedéséhez szükséges víz biztosítása érdekében. Más eljárásváltozat szerint a felső locsolást elhagyhatjuk. Az értékelést 2-3 héttel a vetés és a kezelés után végezzük.
A találmány szerinti herbicid készítmények kikelés előtti herbicid hatásának a meghatározására végzett vizsgálatok eredményeit a II. és III. táblázatban foglaljuk össze. Ezeknél a kísérleteknél a herbicid szereket talajbekeveréses módszerrel alkalmaztuk és a talajt csak alulról nedvesítettük. A herbicid hatást százalékos károsítás alapján rögzített értékskálán adjuk meg. Az értékskála a következő:
%~os károsítás 0-24 25-49 50-74 75-100 meghatározatlan értékskála 0 1 2 3 5
Az egyik sorozatban alkalmazott kísérleti növényekre kapott értékeket a II. táblázatban adjuk meg. A használt kísérleti növényeket betűkkel jelöljük az alábbi módon:
G sárga palka H tarackbúza I fenyércirok J szőrös rozsnok K kakaslábfü
A mezei ászát B szerbtövis C selyemmályva D hajnalka E libatop F borsos keserűfű
189 497
II. táblázat
Kikelés előtti alkalmazás
| A vegyület példaszáma | Menny. kg/ha A | Növényfajták | ||||||||||
| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | ||
| I | 11,2 | 5 | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 |
| 5,6 | 5 | 2 | 2 | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 | |
| 2 | 11,2 | 2 | 1 | 1 | 3 | 2 | 2 | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 |
| 5,6 | 3 | 2 | 1 | 3 | 2 | 3 | 0 | 2 | 2 | 3 | 3 | |
| 3 | 11,2 | 3 | 1 | 2 | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 | 2 | 3 | 3 |
| 5,6 | 2 | 0 | 2 | 3 | 3 | 2 | 3 | 3 | 1 | 3 | 3 | |
| 4 | 11,2 | 5 | 3 | 2 | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 |
| 5,6 | 5 | 2 | 1 | 2 | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 | |
| 5 | - 11,2 | 5 | 3 | 2 | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 |
| 5,6 | 5 | 0 | 0 | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 | 1 | 3 | 3 | |
| 6 | 11,2 | 5 | 2 | 1 | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 |
| 5,6 | 5 | 2 | 0 | 1 | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 | |
| 7 | 11,2 | 3 | 1 | 2 | 2 | 3 | 0 | 2 | 3 | 1 | 3 | 3 |
| 5,6 | 1 | 0 | I | 1 | 3 | 0 | 1 | 3 | 1 | 3 | 3 | |
| 8 | 11,2 | 3 | 2 | 0 | 2 | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 |
| 5,6 | 3 | 1 | 0 | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 | . 2 | 3 | 3 | |
| 9 | 11,2 | 3 | 2 | 2 | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 |
| 5,6 | 3 | 2 | 1 | 2 | 3 | 3 | 3 | 3 | 1 | 3 | 3 | |
| 10 | 11,2 | 3 | 2 | 1 | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 |
| 5,6 | 3 | 1 | 1 | 2 | 3 | 3 | 3 | 3 | 0 | 3 | 3 | |
| 11 | 11,2 | 3 | 1 | 1 | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 | 0 | 3 | 3 |
| 5,6 | 3 | 1 | 1 | 2 | 3 | 3 | 1 | 3 | 1 | 3 | 3 | |
| 12 | 11,2 | 3 | 2 | 0 | 2 | 3 | 3 | 3 | 3 | 0 | 3 | 3 |
| 5,6 | 3 | 1 | 0 | 2 | 1 | 2 | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 | |
| 13 | 11,2 | 3 | 2 | 2 | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 |
A hatóanyagokat tovább vizsgáltuk a fenti eljárás segítségével, amelynek során a következő növényfajtákat használtuk:
| L | szójabab | R | selyemkender |
| M | cukorrépa | E | libatop |
| N | búza | F | borsos keserűfű |
| O | rizs | C | selyemmályva |
| B | szerbtövis | S | köles |
| Q | szulák keserűfű | K | kakaslábfű |
| D | hajnalka | T | pirókujjas muhar |
A kapott eredményeket a III. táblázatban foglaljuk össze.
III. táblázat
A vegyület példa száma
Menny.
kg/ha
Kikelés előtti alkalmazás Növényfajták
L Μ N Ö P B Q D R E F C Ϊ S K T
5,6
1,12
0,28
0,056
0,0112
5,6
1,12
0,28
0,056
0,0112
5,6
1,12
0,28
0,056
0,0112
5,6
1,12
0,28
0,056
0,0112
5,6
1,12
0,28
0,056
0,0112
5,6
1,12
0,28
0,056
0,0112
2
1
1
0
0
3
3
2
1
0
3
1
0
0
0
3
3
1
I
1
2
2
2
1
1
3
1
2
2
2
3 1 2 0 2 0 0 0 0 2 3
3 0 1 0 0 0 0
3
3 0 2 0 1 0 0 3 3
3 2 2 1 1 0 0
3
3 1 3 0 1 0 0
3 0 3 0 2 0 1 0 1
0 3 0 1 0 0 0 0 0 3 1 2 0 1 0 0 0 0 0 3 1 3 1 2 0 0 0 0 0 3 2 3 1 1 0 2 2 0 0 3 1 3 0 3 2 2 1 0 1 3 2 3 1 2 2 2 1 0 2
3 1 2 1 0 0 0 0 0 ' 3
3 0 1 0 0 0 0
3 0 3 0 0 0 0 0 0 3 3 3 2 1 0 1 0 0 0 3 3
0
3 2 0 1 0
3 3 3 2 · 1 2 2 2 2
3
3 '3 1 ' 1 Ó 1 3 3 1 2 1 1 0 0 0 0 3 3 1 3 0 3 0 2 C 1 3 3 3 3
3
1 0 1 3 3 2 3
3 1 3 0 3
3
3 3 3
3 2 3
2 2 0 3 0 1 0 1 0 3 0 2 0 0 0 0 0 0 0 3 1 0 0 0 0 3 0 0 0 3 1 3 1 3 0 1 0 0 0 3 1 3 0 3 0 1 0 1 0 3 1 3 0 3 0 1 0 1 0
3 3 3
3 0 2 0 1
3 3 3 3 3 1 1 0 0 3 3 3 3
3 0 3 0 3 3 3 3 3
3 0 2 0 3
3 3 3 3 3
3 1 2
3 3 3 3 3 2 3 1 1
3 3 3 3 3
3 2 2
5 3 5 3 5 3 5
5 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3
3
3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 , 189 497
| A vegyület példaszáma | Menny. kg/ha | Kikelés előtti alkalmazás | |||||||||||||||
| Növényfajták | |||||||||||||||||
| L | M | N | o | P | B | Q | D | R | E | F | C | 3 | S | K | T | ||
| 7 | 5,6 | 0 | 3 | 2 | 2 | 3 | 0 | 2 | 2 | 2 | 3 | 0 | 0 | 3 | 3 | 3 | 3 |
| 1,12 | 0 | 1 | 0 | 0 | 1 | 0 | 1 | 0 | 0 | 2 | 0 | 0 | 0 | 2 | 3 | 3 | |
| 0,28 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 1 | 2 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 2 | 2 | 3 | |
| 0,056 | 0 | 1 | 0 | 1 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 3 | 2 | 0 | 0 | 0 | 2 | 3 | |
| 8 | 5,6 | 2 | 3 | Λ | 3 | 3 | 2 | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 | 1 | 3 | 3 | 3 | 3 |
| 1,12 | 1 | 2 | 3 | 3 | 3 | 0 | 2 | 0 | 1 | 3 | 3 | 0 | 3 | 3 | 3 | 3 | |
| 0,28 | 0 | 1 | 2 | 1 | 2 | 0 | 2 | 0 | 2 | 1 | 1 | 0 | 2 | 3 | 3 | 3 | |
| 0,056 | 0 | 0 | 1 | 1 | 1 | 0 | 0 | 0 | 0 | 1 | 1 | 0 | 1 | 3 | 3 | 3 · | |
| 0,0112 | 1 | 0 | 0 | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | I | 0 | 0 | 0 | 1 | 0 | 2 | 3 | |
| 9 | 5,6 | 2 | 2 | 3 | 3 | 3 | 2 | 3 | 3 | 3 | 2 | 3 | 1 | 3 | 3 | 3 | 3 |
| 1,12 | 1 | 2 | 3 | 3 | 1 | 1 | 3 | 1 | 2 | 2 | 2 | 0 | 3 | 3 | 3 | 3 | |
| 0,28 | 1 | 2 | 2 | 3 | 2 | 0 | 1 | 1 | 2 | 1 | 1 | 0 | 3 | 3 | 3 | 3 | |
| 0,056 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 2 | 1 | 0 | 2 | 3 | 3 | 3 | |
| 0,0112 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 3 | 3 | |
| 10 | 5,6 | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 | 2 | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 | 0 | 3 | 3 | 3 | 3 |
| 1,12 | 1 | 2 | 3 | 3 | 3 | 0 | 3 | 3 | 2 | 2 | 3 | 0 | 3 | 3 | 3 | 3 | |
| 0,28 | 0 | 2 | 2 | 2 | 2 | 0 | 1 | 0 | 2 | 3 | 2 | 0 | 3 | 3 | 3 | 3 | |
| 0,056 | 0 | 1 | 0 | 1 | 0 | 0 | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 0 | 0 | 3 | 3 | 3 | |
| 0,0112 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 1 | 2 | 3 | |
| 11 | 5,6 | 0 | 3 | 3 | 3 | 3 | 1 | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 | 2 | 3 | 3 | 3 | 5 |
| 1,12 | 0 | 3 | 1 | 3 | 1 | 1 | 1 | 2 | 1 | 2 | 2 | 0 | 3 | 3 | 3 | 5 | |
| 0,28 | 0 | 2 | 1 | 2 | 1 | 0 | 0 | 0 | 1 | 1 | 1 | 0 | 3 | 3 | 3 | 5 | |
| 0,056 | 0 | 1 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 5 | 0 | 0 | 0 | 1 | 2 | 3 | 5 | |
| 0,0112 | 0 | 1 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 1 | 3 | 5 | |
| 12 | 5,6 | 1 | 2 | 2 | 3 | 3 | 1 | 2 | 2 | 0 | 2 | 1 | 0 | 3 | 3 | 3 | 3 |
| 1,12 | 1 | 2 | 1 | 2 | 3 | 0 | 2 | 2 | 1 | 2 | 2 | 0 | 3 | 3 | 3 | 3 | |
| 0,28 | 0 | 1 | 0 | J | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 1 | 2 | 3 | 2 | |
| 0,056 | 0 | 5 | 0 | 0 | 0 | 0 | 5 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 2 | 0 | |
| 13 | 5,6 | 2 | 3 | 3 | 3 | 3 | 2 | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 | 2 | 3 | 3 | 3 | 3 |
| 1,12 | 1 | 2 | 3 | 3 | 3 | 0 | 2 | 2 | 3 | 2 | 3 | 0 | 3 | 3 | 3 | 3 | |
| 0,28 | 2 | 2 | 3 | 3 | 1 | 0 | 1 | 0 | 3 | 1 | 3 | 0 | 3 | 3 | 3 | 3 | |
| 0,056 | 0 | 1 | 1 | 1 | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 2 | 3 | 3 | 3 | |
| 0,0112 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 1 | 5 | 5 | 0 | 0 | 0 | 2 | 2 |
Azt tapasztaltuk, hogy a találmány szerinti herbicid készítmények váratlanul kiváló herbicid tulajdonságokat mutatnak kikelés előtti herbicidek- 35 ként, különösen nehezen irtható évelő és egynyári gyomnövények szelektív irtására. Ilyen évelő gyomnövények a tarackbúza, a sárga és bíbor palka, az egynyári széles levelű gyomnövények közül pedig a tüskés rostmályva, selyemkender, borsos 40 keserűfű, libatopfélék és a disznóparéj, az egynyári füvek közül a szilánkos nád, a szálkapeije, fenyércirok, texasi köles, vadköles, vörösrizs, viszkető keserűfű (Raoulgrass; Rottboellia exaltata), ecsetpázsitfélék, például a zöld, sárga és óriás ecsetpázsit, 4® kakaslábfű és a pirókujjas muhar. Ugyancsak sikerült csökkenteni más rezisztens fajták, így a parlagfű, selyemmályva, hajnalka, tarlófű, porcsin és hasonló gyomnövények ellenállóképességét a találmány szerinti herbicid készítményekkel. 50
Azt tapasztaltuk továbbá, hogy a fent említett gyomnövények szelektíven irthatok és fejlődésük nagy mértékben visszaszorítható különböző haszonnövények között, különösen szójabab, kukorica és más veteményekben, így gyapot, földimogyo- 55 ró, repce, futóbab (bokorbab), búza és cirok földeken a találmány szerinti herbicid készítményekkel.
Ez utóbbi két haszonnövény azonban kevésbé tűri a találmány szerinti herbicid készítményeket, mint az említett többi haszonnövény. Az ilyen csökkent 60 ellenállóképességet azonban növelni tudjuk ellenanyagok, így herbicid antidotumok adagolásával.
A leírásban és a táblázatokban a későbbiek során hivatkozunk a „GRiS” és „GR8J” herbicid alkalmazhatósági értékekre. Ezeket az értékeket ki- 65 logramm/hektár (kg/ha)-ban adjuk meg. A GRls megjelölés azt a legnagyobb herbicid hatóanyagmennyiséget jelenti, amely 15%-ban vagy ennél kisebb mértékben károsítja a haszonnövényt, míg a GR85 megjelölés azt a legkisebb herbicid hatóanyagmennyiséget jelenti, amely szükséges a gyomnövények 85%-os károsításához. A GR15 és GR85 megjelöléseket a hatásos elérhető teljesítmény mértékeként használják a szakterületen. A kereskedelmi forgalomba kerülő herbicid szerek nagyobb vagy kisebb növénykárosító hatással is rendelkezhetnek ésszerű határokon belül.
A hatóanyagok szelektív herbicid hatásosságának a megjelölésére szolgál az úgynevezett „szelektivitási tényező” valamely herbicid hatású anyagra adott haszonnövényeknél és gyomnövényeknél. A szelektivitási tényezőt „SF”-el jelöljük (selectivity factor), amit a haszonnövény biztonsága és a gyomnövény károsítása közötti viszonyítási fok mértéke, a GRls/GRgs arány fejez ki, azaz a haszonnövényre vonatkozó GR,5 értéket osztjuk a gyomnövényre vonatkozó GR85 értékkel, mindegyik értéket kg/ha-ban számolva. A későbbi táblázatokban a szelektivitási tényezőket zárójelben adjuk meg a GR85 érték után. Az „NS” jelzés nemszelektív tulajdonságot jelöl. A kötőjel (-) meghatározatlan szelektivitást jelöl.
Mivel a haszonnövény tűrőképessége és a gyomnövény irtása egymással összefügg, ennek az összefüggésnek a rövid megtárgyalása a szelektivitási tényezővel kapcsolatban előnyös. Általában kívánatos, hogy a haszonnövény biztonsági tényezői, például a tűrőképességi értékek nagyok legyenek,
189 497 mivel gyakran szükséges az, hogy a herbicid hatóanyag koncentrációja bizonyos okok miatt nagyobb legyen. Ugyanakkor célszerű, ha a gyomkárosító adag kicsi, például a herbicid hatóanyagnak nagy legyen az egység-aktivitása gazdasági és ökológiai szempontok miatt. Kis mennyiségű herbicid hatóanyagnak a használata nem elegendő bizonyos gyomnövények irtására és nagyobb mennyiségre van szükség. Ennélfogva a legjobbak azok a herbicid hatóanyagok, amelyek minél nagyobb számú gyomnövényt irtanak a legkisebb mennyiségű herbicid szer felhasználásával és egyben a legnagyobb mértékben szavatolják a haszonnövény biztonságát, azaz annak a tűrőképességét. Éppen ezért az előzőekben megadott szelektivitási tényezőket határozzuk meg a haszonnövény-biztonság és a gyomirtás közötti kapcsolat számszerűsítésére. A táblázatokban feltüntetett szelektivitási tényezőkre elmondhatjuk, hogy minél nagyobb a számszerű érték, annál nagyobb a herbicid készítmény szelektivitása adott gyomirtásra valamely adott haszonnövény esetén.
Annak érdekében, hogy bemutassuk a találmány szerinti herbicid készítmények előre nem várt kiváló tulajdonságait mind abszolút, mind relatív alapon, összehasonlító vizsgálatokat végeztünk melegházban a szakterületen ismert és kémiai szerkezet alapján a találmány szerinti herbicid készítmények hatóanyagaihoz legközelebb álló herbicid hatóanyagok felhasználásával. Az ismert herbicid hatóanyagokat a következő betűkkel jelöljük; mimellett a találmány szerinti készítmények hatóanyagainak az elnevezésénél alkalmazott nevezéktant követjük.
A N-(metoxi-etil)-2’-(trifluor-metil)-2-klór-acetanilid, és
B N-(etoxi-etil)-2’-(trifluor-metil)-2-klór-acetanilid.
A IV. és V. táblázatban a kikelés előtti herbicid hatás adatait mutatjuk, amelynek során a találmány szerinti herbicid készítmények hatóanyagainak és az ismert hatóanyagoknak a relatív hatását hasonlítjuk ősze, amelyek szelektív herbicidekként hatnak szójabab és kukorica között élő rezisztens és sok gondot okozó évelő tarackbúza és sárga palka gyomnövények ellen. Ezek a gyomnövények főként kukorica és szójabab haszonnövényekkel élnek együtt. A IV. és V. táblázatban összefoglalt kísérleti adatokat ugyanolyan körülmények között és két kísérlet átlagaként kaptuk a 13. példa szerinti hatóanyag kivételével, amely egy kísérlet eredménye. A vizsgálati eljárás egyezett a II. és III. táblázattal kapcsolatban leírt módszerrel azzal az eltéréssel, hogy kezdetben alkalmaztunk felülről öntözést 0,64 cm esőnek megfelelő mennyiségben, ezután azonban csak alulról nedvesítettük a talajt. Az „NS” jelentése az, hogy a herbicid hatóanyag nem szelektív a kísérleti körülmények és a vizsgálati határok mellett.
JV. táblázat
| A vizsgál! hatóanyag | GRu-érték (kg/ha) szójabab | GRej-érték (kg/ha) | |
| tarackbúza | sárga palka | ||
| A | >2,24 | >2,39(NS) | 1,13(1,98) |
| B | 1,96 | 0,61 (3,21) | 0,44 (4,45) |
| 1. példa | 2,67 | 0,17(15,6) | 0,17(15,6) |
| 3. példa | 1,68 | 0,27 (6,22) | 0,19(8,84) |
| 4. példa | 1,12 | 0,13 (8,62) | 0,17(6,59) |
| 5. példa | 1,46 | 0,26 (5,62) | 0,26 (5,62) |
| 13. példa | 2,13 | 0,20 (10,65) | 0,17 (12,53) |
A IV. táblázat adatait figyelembe véve láthatjuk, hogy a találmány szerinti herbicid készítményeknek kimagaslóan jobbak a szelektivitási tényezői (a zárójelben lévő értékek), mint a technika állásához tartozó készítmények hatóanyagaié, a szójababban élő tarackbúza és a sárga palka ellen. Ezenkívül megjegyezzük, hogy a találmány szerinti herbicid készítmények hatóanyagainak az egység-aktivitása (relatív fitotoxicitás/egységnyi herbicid hatóanyag) lényegesen kedvezőbb tarackbúza és sárga palka ellen, mint az erre a célra használt hatóanyagok egység-aktivitása, ugyanakkor biztonságosak a haszonnövényekkel szemben. Különösen nagyon jók az 1. és 13. példa szerinti hatóanyagok szelektivitási tényezői.
A találmány szerinti herbicid készítményeknek a szakirodalomban leírt és az előzőekben ismertetett hatóanyagokkal szemben mutatott relatív hatásosságát az V. táblázatban mutatjuk be. Az adatokat összehasonlító vizsgálatokban kaptuk kukoricában élő tarackbúza és sárga palka irtásánál.
V. táblázat
| A vizsgált hatóanyag | GRls-érték (kg/ha) | GRgs-érték (kg/ha) | |
| tarackbúza | sárga palka | ||
| A | >2,24 | >2,39(NS) | 1,13 (1,98) |
| B | 0,81 | 0,61 (1,33) | 0,44 (1,84) |
| 1. példa | 0,76 | 0,17 (4,47) | 0,17 (4,47) |
| 3. példa | 1,94 | 0,27 (7,19) | 0,19 (10,2) |
| 4. példa | 0,75 | 0,13(5,85) | 0,17 (4,47) |
| 5. példa | 1,83 | 0,26 (7,04) | 0,26 (7,04) |
| 13. példa | 2,24 | 0,20(11,2) | 0,17(13,18) |
Az V. táblázat adataiból láthatjuk, hogy a találmány szerinti herbicid készítmények hatóanyagainak sokkal jobbak a szelektivitási tényezői, mint a technika állásához tartozó készítmények hatóanyagaié a kukorica között élő tarackbúza és a sárga palka ellen. Ezenkívül figyelemre méltó az is, hogy a találmány szerinti herbicid készítmények hatóanyagainak az egység-aktivitása lényegesen jobb tarackbúza és sárga palka ellen, mint az előzőekben említett herbicid hatóanyagok egység-aktivitása, ugyanakkor biztonságosak a haszonnövényekkel szemben, azokat nem károsítják. Különösen kedvező hatásúak a 3., 5. és a 13. példa szerinti hatóanyagok szelektivitási tényezői az ismert herbicid hatóanyagokkal összehasonlítva.
AIV. és V. táblázatban megadott összehasonlító adatokból világosan látszik, hogy a találmány szerinti herbicid készítmények hatóanyagai kimagaslóan jobb és előre nem várt jó herbicid hatást mutatnak két fő haszonnövény, a szójabab és a kuko-91
189 497 rica között élő tarackbúza és sárga palka évelő gyomnövényekkel szemben, mint az A és B hatóanyagok, amelyek legközelebbi rokonságban állnak a találmány szerinti herbicid készítmények hatóanyagaival.
Más vizsgálatokból származó kikelés előtti herbicid adatok is azt bizonyítják, hogy a találmány szerinti herbicid készítmények szelektíven irtják a tarackbúzát, a sárga palkát és/vagy más gyomnövényeket egy vagy több haszonnövény, például a gyapot, bokorbab, földimogyoró, búza, cirok és/ vagy repce között. A következőkben bemutatjuk a VI. táblázatban az 1. és 3. példa szerinti hatóanyagokat tartalmazó herbicid készítmények szelektív hatását repce, futóbab, cirok és búza között tenyé5 sző tarackbúza ellen. A VI. táblázatban feltüntetett adatok eredményei olyan kísérletekből származnak, amelyeket melegházban végeztünk, a herbicid készítményeket talajbekeveréses módszerrel vittük be a talajba, kezdeti felületi öntözést, majd alulról 0 való öntözést végeztünk, ahogy az előzőekben leírtuk
VI. táblázat
| A vizsgált hatóanyag | GRu-érték (kg/ha) | GR8j-érték (kg/ha) | |||
| repce | futóbab | cirok | búza | tarackbúza | |
| Az 1. példa szerinti vegyület | 0,85 | — | 0,12(7,2) | ||
| - | 0,90 | - | - | 0,12 (7,5) | |
| Az 1. példa szerinti vegyület | - | - | 0,24 | - | 0,12 (2,0) |
| - | - | - | 0,21 | 0,12 (1,8) | |
| A 3. példa szerinti vegyület | 1,9 | - | - | - | 0,28 (6,8) |
| - | 2,24 | - | - | 0,28 (8,0) | |
| - | - | 0,84 | - | 0,28 (3,0 | |
| - | - | - | 0,28 | 0,28 (1,0) |
Az 1. példa szerinti hatóanyagot megvizsgáltuk szabadföldi használat esetén is annak érdekében, hogy meghatározzuk kikelés előtti szelektív herbicid hatását különböző haszonnövények között tenyésző ecsetpázsit, kakaslábfű és fehér köles ellen. Az eredményeket (amelyek három párhuzamos kísérlet átlagát jelentik) a VII. táblázatban adjuk meg mind felületi alkalmazásra (S. A.), mind kikelés előtti talajbekeverésre (PPI = preplant incorporaθ tion). A magokat közepes nedvességű, finom szitán átengedett üledékes márgatalajba vetettük 5,08 cm mélyen. Az első öntözést a kezelés utáni napon végeztük 0,51 cm mélyen, a második öntözést pedig két nappal a kezelés után 0,64 cm mélyen. A kezelés utáni öntöző víz mennyisége a 22. napon összesen
4,57 cm volt. Az értékelést 6 héttel a kezelés után végeztük.
VII. táblázat %-os gátlás
| A vegyület példaszáma | Alkalmazási Menny. | takar- mány- ku- korica | csemege kukori- ca | szója- bab | földi- mogyo- ró | gyapot | cirok | bokor- bab | repce | ecset- pázsit | kakas. lábfű | fehér köles | |
| mód | (kg/ha) | ||||||||||||
| 1 | S.A. | 0,56 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 62 | 63 | 63 |
| 1,12 | 0 | 0 | 5 | 0 | 13 | 3 | 8 | 0 | 92 | 93 | 83 | ||
| 2,24 | 0 | 7 | 0 | 8 | 20 | 17 | 20 | 5 | 93 | 93 | 95 | ||
| 4,48 | 15 | 27 | 13 | 22 | 25 | 77 | 32 | 33 | 98 | 98 | 97 | ||
| P.P.I. | 0,56 | 0 | 0 | 5 | 17 | 13 | 32 | 23 | 0 | 75 | 75 | 23 | |
| 1,12 | 0 | 3 | 7 | 13 | 32 | 53 | 10 | 0 | 90 | 93 | 58 | ||
| 2,24 | 5 | 27 | 20 | 15 | 37 | 92 | 37 | 15 | 98 | 98 | 80 | ||
| 4,48 | 32 | 40 | 40 | 28' | 82 | 98 | 43 | 40 | 100 | 100 | 85 |
A VII. táblázat adatai azt mutatják, hogy az 1. példa szerinti hatóanyagot tartalmazó találmány szerinti herbicid készítmények általában jobb szelektív hatást mutatnak felületi alkalmazás esetén, mint talajba való bekeverésnél. Felületkezeléses alkalmazásoknál a herbicid készítmény szelektíven irtott három gyomnövényt 0,58 kg/ha hatóanyagmennyiség esetén, ugyanakkor a haszonnövényt 60 nem károsította, illetve a károsítás legfeljebb 15%os volt kukoricánál és szójababnál legfeljebb 4,48 kg/ha hatóanyagmennyiség használata esetén. Haszonnövény-károsodást, például csemegekukoricánál, földimogyorónál és repcénél még 2,24 kg/ha 65 hatóanyag-mennyiség fölött is alig tapasztaltuk, gyapotnál, ciroknál, valamint bokorbabnál pedig
2,24 kg/ha hatóanyagmennyiség sem okozott károsodást. Kikelés előtti talajbekeverés esetén az 1. példa szerinti hatóanyag 1,12 kg/ha-nál kisebb mennyiségnél szelektíven gátolta a muhar-félék és a kakaslábfű fejlődését, ugyanakkor nem károsította a kukoricát, földimogyorót és a repcét 2,24 kg/ha hatóanyag-mennyiségnél, illetve valamivel
2,24 kg/ha hatóanyag-mennyiség alatt szójababnál.
Az 1. példa szerinti hatóanyagot tartalmazó herbicid készítménnyel végzett szabadföldi kísérletek eredményei azt mutatják, hogy a készítmény kikelő
-101
189 497 lés előtti szelektív irtóhatással rendelkezik más gyomnövényekkel szemben is szójababban, kukoricában, gyapotban és/vagy földimogyoró haszonnövényben. Ilyen gyomnövények a bíbor palka, óriás muhar, sárga muhar, libatop-félék, hajnalka, tartófű, selyemmályva, borsos keserűfű, tüskés rostmályva, porcsin, pirókujjas muhar, libapimpó, texasi köles, floridai írógaz és/vagy a tüskés csillagbogáncs. A szakemberek tudják, hogy ez a herbicid készítmény nem irtja szelektíven az összes említett gyomnövényt, amelyek az előbbiekben megnevezett haszonnövények között élnek, minden éghajlati övezetben és viszonyok között, hanem függ a mindenkori talajtól, a nedvességtől és/vagy a herbicid készítmény alkalmazási módjától. Különböző haszonnövények, így szójabab, kukorica, gyapot és földimogyoró között élő gyomnövények szelektív irtására vonatkozó kísérleti eredményeket a VIII— XI. táblázatokban foglalunk össze. Ezeket az eredményeket különféle szabadföldi körülmények között, különböző helyeken, különböző talajokon és vm.
nedvességek mellett kaptuk. A táblázatokban szereplő „WA i (week after treatment) megjelölés a kezelés után eltelt hetek számára vonatkozik mind felületi alkalmazásnál (S.A.), mind talajba való keverés (PPI) esetén. Az alkalmazott mennyiségeket GR1S és GR85 értékekben adtuk meg, a GR1S/GR85 arány - mint az előbbiekből ismeretes - a szelektivitási tényezőt eredményezi. Az „NS” megjelölés azt jelenti, hogy a hatóanyag nem szelektív, míg a kötőjel (-) csekély vagy meghatározatlan szelektivitásra vonatkozik, mivel a tényleges GR15 és GR8J értékek nagyobbak vagy kisebbek voltak, a vizsgálat során használt legnagyobb vagy legkisebb értéknél. A VIII-XI. táblázatokban az üres hely azt jelzi, hogy a kérdéses növényfajtát nem vizsgáltuk, nem kaptunk róla eredményt vagy jelentéktelenebb a többinél. így például néhány WAT értékelést, például bizonyos 3 hetes értékelést kihagytunk a 6 hetes értékelés kedvéért, vagy 3 hetes értékeléseket részesítettünk előnyben, mivel ezek voltak inkább meghatározók és a 6 hetes értékeléseket hagytuk el.
| A vegyület példaszáma | Haszonnövény/gyomnövény kombináció | Alkalmazási mód | WAT | gr15/gr85 arány | S.F. |
| 1 | szójabab/óriás muhar | S.A | 3 | ||
| S.A | 5 | >4,48/< 1,12 | (>4,0) | ||
| P.P.I. | 3 | ||||
| 5 | >4,48/< 1,12 | (>4,0) | |||
| 8 | >4,48/< 1,12 | (>4,0) | |||
| szójabab/sárga muhar | S.A. | 6 | 2,52/2,9 | (NS) | |
| P.P.I | 6 | 1,4/<1,12 | (> 1,3) | ||
| szójabab/Iibatop-félék | S.A. | 6 | 2,52/2,52 | (1,0) | |
| P.P.I. | 6 | 1,4/2,8 | (NS) | ||
| szójabab/keserűfű | P.P.I | 8 | 4,48/2,52 | (1,8) |
A VIII. táblázatban megadott eredmények azt mutatják, hogy az 1. példa szerinti hatóanyagot tartalmazó herbicid készítmény szelektíven irtja az óriás és a sárga muhart, a libatop-féléket és a borsos keserűfüvet szójababban 6-8 héttel a kezelés után mind S.A., mind P.P.I. kezelési mód esetén.
IX. táblázat
| A vegyület példaszáma | Haszonnövény/gyomnövény kombináció | Alkalma- zási mód | WAT | gr15/gr85 arány | S.F. |
| 1 | kukorica/óriás muhar | S.A. | 6 | 4,48/< 1,12 | (4,0) |
| S.A. | 6,5 | > 7,84/8,4 | (NS) | ||
| P.P.I | 6 | 4,76/1,96 | (2,5) | ||
| P.P.I | 6,5 | >6,72/4,48 | (1,5) | ||
| kukorica/hajnalka | S.A. | 3 | >4,48/>4,48 | (-) | |
| S.A. | 6 | >4,48/>4,48 | (-) | ||
| P.P.I | 3 | 4,76/>4,48 | (-) | ||
| P.P.I | 6 | 4,76/>4,48 | (-) | ||
| kukorica/tarlófű | S.A. | 3 | >4,48/>4,48 | (-) | |
| S.A. | 6 | >4,48/>4,48 | (-) | ||
| P.P.I. | 3 | 4,76/>4,48 | (-) | ||
| P.P.I. | 6 | 4,76/>4,48 | (-) |
A IX. táblázatban összefoglalt eredmények azt mutatják, hogy az 1. példa szerinti hatóanyagot tartalmazó herbicid készítmény irtja az óriásmuhart kukoricában 5-6,5 héttel a kezelés után mind 60
S.A., mind P.P.I. alkalmazási mód esetén. A hajnalkára és a tarlófűre vonatkozó szelektivitás nem volt meghatározható az alkalmazott vizsgálati értékeknél, de ezeknek a gyomnövényeknek a károsítását is észleltük.
-111
189 497
X. táblázat
| A vegyület példaszáma | Haszonnövény/gyomnövény kombináció | Alkalmazási mód | WAT | GR1S/GR„ arány | S.F. |
| 1 | gyapot/bíbor palka | S.A. | 6 | 3,64/1,68 | (2,17) |
| S.A. | 9 | 3,36/2,24 | (1,5) | ||
| P.P.I. | 6 | 3,36/4,2 | (NS) | ||
| gyapot/tüskés rostmályva | S.A. | 6 | 3,64/3,08 | (1,18) | |
| S.A. | 9 | 3,36/4,76 | (NS) | ||
| P.P.I. | 6 | 3,36/4,76 | (NS) | ||
| gyapot/porcsin | S.A. | 9 | 3,36/1,96 | (1,7) | |
| gyapot/pirókujjas muhar | S.A. | 7 | l,4/< 1,12 | (>1,25) | |
| (sima és szőrös) | P.P.I. | 7 | 0,84/1,12 | (NS) | |
| gyapot/libapimpó | P.P.I. | 7 | 0,84/<l,12 | (-) |
A X. táblázatban összefoglalt eredmények azt , mutatják, hogy az 1. példa szerinti hatóanyagot tartalmazó herbicid készítmény szelektíven irtja a bíbor palkát és a porcsint 9 héttel a kezelés után, a tüskés rostmályvát 6 hét után és a pirókujjas muhart 7 hét után is, mig a libapimpó károsítása 2 gyenge és meghatározatlan maradt.
A XI. táblázatban az 1. példa szerinti vegyületet hatóanyagként tartalmazó herbicid készítmény kikelés előtti irtóhatását adjuk meg három rezisztens
XI. tát egynyári gyomnövény esetén, mégpedig a texasi köles, a tüskés csillagbogáncs és a floridai írógaz ellen földimogyoró ültetvényen 12 hetes időszakra a kezelés után.
A XI. táblázatban megadott kísérleti adatok három párhuzamos kísérlet átlagát jelentik. A kísérleteket homokos-márgás talajon végeztük, amely 1,3 t% szerves anyagot, 79,2 t% homokot és 10 t% agyagot tartalmazott. A herbicid szert felületen alkalmaztuk.
Százalékos gátlás
| A vegyület példaszáma | Menny. kg/ha | földimogyoró | texasi köles | tüskés csillagbogáncs | floridai írógáz | ||||||||
| 4 | WAT 8 | 12 | 4 | WAT 8 | 12 | 4 | WAT 8 | 12 | 4 | WAT 8 | 12 | ||
| 1 | 2,24 | 5 | 0 | 0 | 50 | 60 | 40 | 78 | 40 | 0 | 95 | ||
| 3,36 | 10 | 0 | 0 | 68 | 63 | 55 | 85 | 60 | 0 | ||||
| 4,48 | 17 | 7 | 0 | 85 | 88 | 78 | 95 | 100 | 0 | 85 | 95 |
A XI. táblázat vizsgálati eredményei azt mutatják, hogy az 1. példa szerinti hatóanyagot tartalmazó herbicid készítmények szelektíven irtják a földimogyoró között élő texasi kölest 8 héten keresztül és nagy mértékű irtóhatással rendelkeznek a kezelés után 12 héttel körülbelül 4,48 kg/ha hatóanyagmennyiség használata esetén. A tüskés csillagbogáncs szelektív irtását 3,36 kg/ha hatóanyagmennyiséggel érjük el 8 hétig és a teljes irtóhatás megmarad 12 héten át 4,48 kg/ha hatóanyagmennyiség használatánál. A floridai írógaz szelektív irtását 2,24 kg/ha-nál kevesebb hatóanyag alkalmazásával érjük el 8 hétig, míg 4,48 kg/ha hatóanyaggal 95%-os szelektív irtást kapunk 12 héttel a kezelés után.
Más melegházi vizsgálatoknál a találmány szerinti herbicid készítmények szelektív irtóhatást mutattak különböző haszonnövények között élő egynyári és évelő gyomnövények ellen. További bizonyítás céljából megemlítjük, hogy az 1. példa szerinti hatóanyagot tartalmazó herbicid készítmények szelektíven irtották a bíborszínű palkát kukoricában és szójababban egyaránt, a haszonnövény/ gyomnövény GR15/GR85 arány (kg/ha-ban kifejezve) 0,67/0,25 volt (SF = 2,7) kukoricában és 1,12/ 0,25 (SF = 4,5) volt szójababban. All. példa szerinti hatóanyagot tartalmazó herbicid készítmények szelektíven irtották a sárga palkát és a tarackbúzát kukoricában és szójababban. A megfelelő haszonnövény/sárga palka gyomnövény GR15/
GRgS arány nagyobb volt 2,24/0,95-nél (SF = 2,4) kukoricánál, szójababnál pedig ez az arány 2,24/0,5 (SF = 4,5) volt. Tarackbúza esetén a megfelelő GRu/GR85 arányértékek egyaránt > 2,24/0,5 (SF = 4,5-nél nagyobb) nagyságúnak adódtak. Gyapot között élő sárga palka elleni irtóhatás két párhuzamos vizsgálat átlagaként kedvezőnek adódott, mivel a GR,5/GR85-arány 1,96/0,95 (SF = 2,1) volt. A 13. példa szerinti hatóanyagot tartalmazó herbicid készítmények szelektív irtóhatást mutattak gyapot között tenyésző sárga palka ellen és búzában élő tarackbúza ellen. A megfelelő GR15GR85 érték 0,7/0,47 (SF = 1,7) volt gyapotnál és 0,58/0,47 (SF = 1,2) volt búzánál.
Egy több haszonnövényt alkalmazó vizsgálat esetén melegházban a 13., 14. és 15. példa szerinti hatóanyagokat tartalmazó herbicid készítményeket használtuk gyapotban, szójababban, kukoricában és rizsben élő sárga palka ellen. Rizs esetében egyik hatóanyag sem volt szelektív hatású sárga palka ellen, de nagyon jó szelektív irtóhatást tanúsítottak sárga palkával szemben rizsben. A megfelelő GRI5 és GR85 értékeket a XII. táblázatban adjuk meg. A szelektivitási tényezőt mindegyik haszonnövény után zárójelben tüntetjük fel.
-121
189 497.
XH. táblázat
| A vegyület példaszáma | gr,5 (kg/ha) sárga palka | gyapot | gr15 (kg/ha) | |
| szója- bab | kuko- rica | |||
| 1 | 0,24 | 1,96 (9,2) | 0,87 (3,6) | 0,69 (2,9) |
| 13 | 0,21 | 2,52 (12,0) | 1,96 (9,3) | 2,52 (12,0) |
| 14 | 0,39 | 2,8 (7,4) | 2,24 (5,9) | 1,68 (4,4) |
| 15 | 0,44 | 2,8 (6,4) | 1,96 (4,5) | 1,96 (4,5) |
Az 1., valamint a 13-15. példák szerinti hatóanyagokat tartalmazó herbicid készítmények hatását tovább vizsgáltuk tarackbúza ellen búza, szójabab és kukorica haszonnövényekben. Egyik ható- 15 anyagot sem találtuk szelektívnek búzában. A szelektivitásra vonatkozó eredményeket tarackbúza ellen szójababban és kukoricában a XIII. táblázatban foglaljuk össze.
XIII. táblázat
| A vegyület példaszáma | GRg; (kg/ha) tarackbúza | gr15 (kg/ha) | |
| szójabab | kukorica | ||
| 1 | 0,07 | 0,81 (11,6) | 0,69 (9,9) |
| 13 | 0,36 | 1,68 (4,7) | 1,68 (4,7) |
| 14 | 0,45 | 1,46 (3,2) | 2,52 (5,6) |
| 15 | 0,75 | 1,96(2,6) | 2,24 (3,0) |
További melegházi vizsgálatok során az 1. és 3. példa szerinti hatóanyagokat tartalmazó herbicid készítmények hatását vizsgáltuk számos egynyári fűfajta gyomnövény, ide számítva a rezisztens gyomnövényeket is, így a texasi köles, fenyércirokpalánta, szilánkos nád, szálkaperje, vadköles (panicum milicaeum), vörösrizs és viszketőfü ellen. A vizsgálatok eredményeit a XIV. táblázatban foglaljuk össze. A szelektivitási tényezőket zárójelben adjuk meg. A kötőjel csekély vagy határozatlan szelektivitást jelöl.
XIV. táblázat
| A vegyület példaszáma | GR,s-érték (kg/ha) szójabab | GRe5-érték (kg/ha) | |||||||
| texasi köles | fenyér- cirok | szilánkos nád | szálka- peije | vad- köles | hulló- köles | vörös- rizs | viszke- tőfű | ||
| 1 | >1,12 | 1,12 | 0,14 | 0,28 | 0,56 | 1,12 | <0,07 | 0,2 | 1,12 |
| (>l,0) | (>8,0) | (>4,0) | (>2,0) | (>l,0) | (>16,0) | (>5,6) | (> 1,0) | ||
| 3 | >1,12 | >1,12 | 0,28 | 0,93 | >1,12 | 1,12 | <0,07 | 0,14 | > 1,12 |
| (-) | (>4,0) | (>1,2) | (>l,0) | (-) | (>16,0) | (>8,0) | (-) |
A XIV. táblázat adatai azt mutatják, hogy az 1. példa szerinti hatóanyagot tartalmazó herbicid készítmény szelektíven irt minden vizsgált egynyári gyomnövényt szójababban. A 3. példa szerinti hatóanyagot tartalmazó herbicid készítmény hatásos 35 szelektív irtást mutat minden gyomnövénnyel szemben, a texasi köles, vadköles és viszketőfű kivételével a vizsgált legnagyobb 1,12 kg/ha mennyiségnél. Annak érdekében, hogy vizsgálni lehessen e három gyomnövény elleni szelektív hatást, na- 40 gyobb hatóanyag-mennyiségre lenne szükség, mivel nem jelentkezett szelektív irtóhatás az alkalmazott mennyiségnél.
Valamely herbicid készítmény megkülönböztető előnye az, hogy ki tudja fejteni hatását a legkülönbözőbb talajféleségekben. Ennek megfelelően a XV. táblázatban olyan adatokat mutatunk be, amelyek az 1. példa szerinti hatóanyagot tartalmazó herbicid készítmény hatásosságát szemléltetik tarackbúzával szemben szójababban különböző talajtípusok esetén, így szerves anyagú talajban és agyagtartalmú talajban. A herbicid szerrel való kezelést talajbakeveréses módszerrel végeztük, a magokat 0,95 cm mélyre vetettük és utána a talajt a felületén megöntöztük 0,64 cm mélyen. Az értékelést a kezelés után három héttel végeztük. A táblázatban a szelektivitási tényezőket zárójelben tüntetXV. táblázat
| A vegyület példaszáma | A talaj típusa | Szerves anyag t% | Agyag t% | GRu-érték (kg/ha) szójabab | GR8S-érték (kg/ha) tarackbúza |
| 1 | Ray üledékes márga | 1,0 | 9,6 | 1,12 | 0,22 (5,1) |
| Sarpy üledékes agyag | 2,3 | 30,35 | >2,24 | 0,28 (>8,0) | |
| Wabash üledékes agyag | 4,3 | 33,0 | - | 0,28 (-) | |
| Drummer üledékes agyag | 6,0 | 37,0 | 2,24 | 0,11 (20,0) | |
| floridai homok | 6,8 | 1,8 | 1,96 | 0,2 (9,8) | |
| floridai komposzt | 60 | - | >2,24 | 0,58( >3,9) |
A XV. táblázat adatai azt mutatják, hogy az 1. példa szerinti hatóanyagot tartalmazó herbicid készítmények egyáltalán nem érzékenyek arra, hogy a talajfajtáknak milyen típusú a szervesanyagtar- 60 talma és szelektíven irtják a tarackbúzát szójababban olyan talajtípusokban, amelyek 1,0-601% szervesanyagot és 1,8-37 t% agyagot tartalmaznak.
A Wabash-féle üledékes agyagtalajban élő szójabab esetén ennél a kísérletnél kapott adatok hatá- 65 rozatlanok voltak. Ezenkívül a Sarpy és Drummer üledékes agyagtalajban, valamint a floridai komposztban mért szelektivitási tényezők minimumértékek, mivel a legnagyobb vizsgált mennyiség
2,24 kg/ha volt és a herbicid készítmény szójababra nézve biztonságosnak bizonyult 2,24 kg/ha menynyiség fölött ugyanennél a mennyiségnél.
Laboratóriumi vizsgálatokat végeztünk annak érdekében, hogy meghatározzuk a találmány sze13
-131
189 497 rinti herbicid készítmények ellenállását a talajba való bemosással szemben és megállapítsuk a kapott herbicid hatást. Ezeknél a vizsgálatoknál az 1. és a
4-6. példák szerinti hatóanyagokat acetonban formáztuk, majd különböző koncentrációkban Ray üledékes márgatalajra, valamint Drummer-féle üledékes agyagos márgatalajra permeteztük rá olyan edényekben, amelyek szűrőpapír borítású öntözőnyílásokkal voltak ellátva. A kezelt talajt tartalmazó edényeket lemostuk oly módon, hogy az edényeket forgó asztalra helyeztük és az asztalt olyan víztartály alatt forgattuk, amelynek a két szórófeje óránként 2,5 cm vizet permetezett ki és így szimuláltuk az esőzést. Az eső mennyiségét a forgó asztal forgási idejének a beállításával szabályoztuk. A vizet az edényekben lévő talaj felületére vittük rá és engedtük, hogy átszivárogjon a szűrőpapíron és az
XVI.
öntözőnyílásokon. Az edényeket ezt kővetően három napig állni hagytuk szobahőmérsékleten. Az edényekben lévő kezelt talajt kivettük az edényekből, szétdörzsöltük, majd felületi rétegként az említett talajokkal töltött és kakaslábfű magokkal bevetett edények tetejére helyeztük. Ezután az edényeket melegházba vittük, alulról öntöztük és 2-3 hétig ott tartottuk avégett, hogy a növények fejlődjenek. A százalékos növekedésgátlást szemrevétele0 zéssel állapítottuk meg a kontroll- (kezeletlen) edényekhez viszonyítva. A kontroli-adatok hat párhuzamos vizsgálat átlagából származnak, míg a hatóanyagok vizsgálati eredményei 3-3 párhuzamos vizsgálat átlagából adódtak az egyes hatóanyagok5 ra. A vizsgálatok eredményeit a XVI. táblázatban foglaljuk össze. A gyomnövény friss súlyait nem mértük Drummer-féle üledékes agyagos márgatalajban végzett kísérletekre.
táblázat
| A vegyület példaszáma | Menny. (kg/ha) | Eső (cm) | Százalékos gátlás | Friss súly (g) | ||
| Ray-talaj | Drummer-talaj | Ray-talaj Drummer-talaj | ||||
| kontroll | 0 | 0 | 4,37 | |||
| 0 | 1,27 | 3,88 | ||||
| 0 | 5,08 | 4,14 | ||||
| 0 | 10,16 | 3,98 | ||||
| átlag | 4,10 | |||||
| 1 | 2,24 | 0 | 100 | 100 | 0 | |
| 1,27 | 100 | 100 | 0 | |||
| 5,08 | 95 | 100 | 0,20 | - | ||
| 10,16 | 35 | 100 | 2,65 | - | ||
| 0,56 | 0 | 100 | 100 | 0 | ||
| 1,27 | 100 | 100 | 0 | - | ||
| 5,08 | 70 | 100 | 1,21 | |||
| 10,16 | 33 | 100 | 2,73 | |||
| 1 | 0,14 | 0 | 95 | 100 | 0,20 | |
| 1,27 | 96 | 97 | 0,17 | - | ||
| 5,08 | 58 | 95 | 1,74 | |||
| 10,16 | 20 | 20 | 3,26 | |||
| 4 | 2,24 | 0 | 100 | 100 | 0 | |
| 1,27 | 100 | 100 | 0 | |||
| 5,08 | 100 | 100 | 0 | |||
| 10,16 | 95 | 100 | 0,22 | |||
| 0,56 | 0 | 100 | 100 | 0 | - | |
| 1,27 | 100 | 100 | 0 | - | ||
| 5,08 | 94 | 100 | 0,24 | |||
| 10,16 | 52 | 100 | 1,97 | - | ||
| 4 | 0,14 | 0 | 99 | 81 | 0,05 | - |
| 1,27 | 95 | 99 | 0,22 | - | ||
| 5,08 | 63 | 94 | 1,53 | |||
| 10,16 | 14 | 54 | 3,15 | - | ||
| 5 | 2,24 | 0 | 100 | 100 | 0 | |
| 1,27 | 100 | 100 | 0 | |||
| 5,08 | ' 92 | 100 | 0,31 | - | ||
| 10,16 | 71 | 100 | 1,18 | - | ||
| 0,56 | 0 | 99 | 100 | 0,02 | - | |
| 1,27 | 100 | 100 | 0 | - | ||
| 5,08 | 89 | 100 | 0,44 | - | ||
| 10,16 | 17 | 96 | 3,41 | - | ||
| 5 | 0,14 | 0 | 98 | 70 | 0 | |
| 1,27 | 90 | 96 | 0,41 | - | ||
| 5,08 | 38 | 85 | 2,77 | - | ||
| 10,16. | 12 | 47 | 3,62 | - | ||
| 6 | 2,24 | 0 | 100 | 100 | 0 | - |
| 1,27 | 100 | 100 | 0 | |||
| 5,08 | 99 | 100 | 0,03 | - | ||
| 10,16 | 84 | 100 | 0,64 | - |
-141
189 497
| A vegyület példaszáma | Menny. (kg/ha) | Eső (cm) | Százalékos gátlás | Friss súly (g) | |
| Ray-talaj | Drumnier-talaj | Ray-talaj Drummer-talaj | |||
| 0,56 | 0 | 99 | 50 | 0,04 | |
| 1,27 | 99 | 100 | 0,02 | ||
| 5,08 | 90 | 93 | 0,41 | ||
| 10,16 | 72 | 84 | 1,17 | ||
| 6 | 0,14 | 0 | 84 | 12 | 0,66 |
| 1,27 | 90 | 26 | 0,43 | ||
| 5,08 | 58 | 20 | 1,72 | ||
| 10,16 | 29 | 12 | 2,92 |
A XVI. táblázat adatai azt mutatják, hogy a (I) általános képletű'vegyületeket hatóanyagként tartalmazó találmány szerinti herbicid készítmények 3 jól ellenállnak a talajba való bemosásnak különböző esőzési viszonyok mellett. így például 2,24 kg/ha hatóanyag-felhasználás esetén a megadott hatóanyagok mindegyike irtotta a kakaslábfüvet 10,16 cm-es esőzés esetén Ray üledékes márgatalajban és 2 Drummer üledékes agyagos márgatalajban az I. és
5. példa szerinti hatóanyagok kivételével, amelyeknél az irtóhatás 5,08 cm-es esőzés esetén maradt fenn. Az 1., 4. és 5. példa szerinti hatóanyagokat tartalmazó herbicid készítmények még egészen kis, 2 így 0,14 kg/ha hatóanyag-felhasználásnál is irtották a kakaslábfüvet Drummer üledékes agyagos márgatalajban 5,08 cm-es esőzés esetén.
Az 1. példa szerinti hatóanyag toxikológiai tanulmányozásánál kitűnt, hogy a hatóanyag teljesen 3 biztonságos. A hatóanyagnak van ugyan enyhén toxikus hatása (OLD50 = 2300 mg/kg; MLDS0 >5010 mg/kg) és gyengén izgatja a szemet, de nem irritálja a bőrt. A normális elővigyázatosságon kívül nincs szükség semmiféle speciális 3 kezelési eljárásra.
Az előzőekben ismertetett részletes leírásból láthatjuk, hogy a találmány szerinti herbicid készítmények előre nem várt és igen jó herbicid tulajdonságokkal rendelkeznek, mind abszolút értelemben, főként pedig a herbicid szerek hatóanyagaihoz 4 szerkezetileg legközelebb álló hatóanyagokhoz viszonyítva. A (I) általános képletű vegyületeket hatóanyagként tartalmazó herbicid készítményekről bebizonyosodott, hogy kiváló szelektív herbicid szerek, különösen nehezen irtható egynyári és évelő 4 gyomnövények irtására szójabab és kukorica haszonnövényekben, de földimogyoró, gyapot és más haszonnövényekben is. Különösen jó gyomirtó hatást mutatnak a találmány szerinti herbicid szerek évelő gyomnövények irtásánál, így például a ta- 5 rackbúza és a palkafélék, valamint a rezisztens egynyári füfélék, így például a texasi köles, viszketőfű, vadköles, szálkaperje, fenyércirok, szilánkos nád és/vagy a vörösrizs ellen, emellett szintén gátolják vagy csökkentik más kevésbé rezisztens egynyári ~ fűfélék és évelő gyomnövények fejlődését és növekedését.
A találmány szerinti herbicid készítmények ideszámítva a felhasználás előtt hígításra kerülő koncentrátumokat is - hatóanyagot és folyékony { vagy szilárd segédanyagot tartalmaznak. A készítményeket úgy állítjuk elő, hogy a hatóanyagot valamely segédanyaggal, így hígítóanyaggal, töltőanyaggal, vivőanyaggal és kondicionáló anyaggal összekeverjük és a készítményeket finomeloszlású ( szilárd anyagok, granulátumok, pelletek, oldatok, diszperziók vagy emulziók formájában kapjuk. így a hatóanyagot használhatjuk valamely segédanyaggal, például finomeloszlású szilárd anyaggal, szerves eredetű folyékony anyaggal, vízzel, nedvesítő szerrel, diszpergáló szerrel, emulgeáló szerrel vagy ezek bármilyen megfelelő kombinációjával együtt.
A találmány szerinti készítmények - különösen a folyadékok és a nedvesíthető porok - előnyösen egy vagy több felületaktív anyagot tartalmaznak kondicionáló szerként olyan mennyiségben, amennyi elegendő arra, hogy az adott készítményt vízben vagy olajban könnyen diszpergálhatóvá tegye. A felületaktív anyagoknak a készítményekbe való bekeverése nagy mértékben növeli azok hatékonyságát. A „felületaktív anyag” megjelölésen nedvesítő szereket, diszpergáló anyagokat, szuszpendáló anyagokat és emulgeáló szereket értünk. Anionos, kationos és nemionos anyagokat egyaránt használhatunk.
Előnyös nedvesítő szerek az alkil-benzol- és alkil-naftalinszulfonátok, a szulfonált zsíralkoholok, aminok vagy savamidok, a nátrium-izotionátnak hosszú szénláncú savakkal alkotott észterei, a nátrium-szulfo-szukcinát-észterek, szulfatált vagy szulfonált zsírsav-észterek, petróleum-szulfonátok, szulfonált növényolajok, ditercier-acetilén-glikolok, az alkil-fenolok polioxi-etilén-származékai (különösen az izooktil-fenol és a nonil-fenol), valamint a hexitol-anhidrid-mono-hosszabb szénláncú zsírsavészterek polioxi-etilén-származékai (például a szorbitán). Előnyös diszpergáló szerek a metil-cellulóz, a poli/-(vinil-alkohol), a nátrium-lignin-szulfonátok, a polimer-alkil-naftalinszulfonátok, a naftalinszulfonát-nátriumsó és a polimetilén-bisz-naftalinszulfonát.
A nedvesíthető porok vízben diszpergálható készítmények, amelyek egy vagy több hatóanyagot, közömbös szilárd töltőanyagot és egy vagy több nedvesítő és diszpergáló szert tartalmaznak. A közömbös szilárd töltőanyagok szokásosan ásványi eredetűek, így természetes kréták, diatomaföld, szilícium-dioxidból leszármaztatott szintetikus ásványi anyagok és hasonlók lehetnek. Ilyen töltőanyagok például a kaolinitek, attapulgitkréta és szintetikus magnézium-szilikát. A találmány szerinti nedvesíthető porkészítmények szokásosan körülbelül 0,5-60 tömegrész, előnyösen 5-20 tömegrész hatóanyagot, körülbelül 0,25-25 tömegrész, előnyösen
1—15 tömegrész, nedvesítő szert, körülbelül 0,25—25 tömegrész, előnyösen 1,0-25 tömegrész, diszpergáló szert és körülbelül 5-95 tömegrész, előnyösen
5-50 tömegrész, közömbös, szilárd töltőanyagot
-151
189 497 tartalmaznak. Kívánt esetben körülbelül 0,1-2,0 tömegrész szilárd, közömbös töltőanyag helyettesíthető korróziógátló anyaggal, habzásgátló szerrel vagy mindkettővel.
Más készítmények a porkoncentrátumok, amelyek 0,1-601% hatóanyagot tartalmaznak megfelelő töltőanyag mellett. Ezeket a porokat használat előtt a kívánt koncentrációra hígíthatjuk körülbelül 0,1-10 t% tartományban.
Vizes szuszpenziókat vagy emulziókat úgy készíthetünk, hogy valamely vizoldhatatlan hatóanyag és emulgeáló szer vizes elegyét addig keverjük, ameddig egységes nem lesz és utána homogenizáljuk és így nagyon finom részecskeeloszlású stabilis emulziót kapunk. A keletkező tömény, vizes szuszpenzióra jellemző a rendkívül finom részecskeméret, így hígítás és permetezés után nagyon egységes fedést ad. Ezeknek a készítményeknek megfelelő koncentrációi körülbelül 0,1-60 tömegszázalék hatóanyag-tartományban vannak, de a felső határt a hatóanyagnak az oldószerben való oldhatósága szabja meg.
Más vizes szuszpenziókat úgy készítünk, hogy valamely vízzel nem-elegyedő herbicid hatóanyagot bekapszulázunk és ily módon mikrokapszulázott fázist létesítünk vizes fázisban diszpergálva. Egy más kiviteli mód esetén mini-kapszulákat képezünk oly módon, hogy ligninszulfonát emulgeátort tartalmazó vizes fázist és vízben nem oldódó hatóanyagot, valamint polimetilén-polifenil-izocianátot összekeverünk, a vízzel nem-elegyedő fázist diszpergáljuk a vizes fázisban és ezt követően valamely polifunkciós amint adunk a keverékhez. Az izocianát és az amin reagál egymással és szilárd karbamidhéjat létesít a vízzel nem-elegyedő hatóanyag köré és így mikrokapszulák keletkeznek. A mikrokapszulázott anyag koncentrációja általában körülbelül 480-700 g/liter, előnyösen 480-600 g/liter tartományban van.
A koncentrátumok általában a hatóanyagnak vízzel nem-elegyedő vagy csak részben elegyedő oldószerekkel és valamely felületaktív anyaggal alkotott oldatai. A találmány szerinti herbicid koncentrátumok hatóanyagainak az oldására alkalmas oldószerek a dimetil-formamid, dimetil-szulfoxid, N-metil-pirrolidon, szénhidrogének és vízzel nemelegyedő éterek, észterek vagy ketonok lehetnek. Ezenkívül más nagy töménységű folyadékkoncentrátumokat is készíthetünk oly módon, hogy a hatóanyagot valamely oldószerben oldjuk és utána az oldatot a kívánt töménységűre hígítjuk, például kerozinnal, permetezhető töménység elérése végett.
A koncentrált készítmények 0,1-95 tömegrész, előnyösen 5-60 tömegrész, hatóanyagot, 0,25-50 tömegrész, előnyösen 1-25 tömegrész, felületaktív anyagot és kívánt esetben 4-94 tömegrész oldószert tartalmaznak.
A granulátumok fizikailag stabilis készítmények, amelyek a hatóanyagot finom részecskeeloszlású töltőanyaghoz kötve tartalmazzák. Annak érdekében, hogy elősegítsük a hatóanyag kijutását a részecskékből, valamely fent említett felületaktív anyagot is viszünk a készítménybe. Ásványi töltőanyagokként természetes kréták, pirofillitek, illit és vermikulit jöhetnek például számításba. Áz elölő nyös töltőanyagok a pórusos, abszorpcióképes előformált részecskék, így az előformált és szitált szemcsés attapulgit vagy a hőtágított szemcsés vermikulit és a finomeloszlású kréták, így a kaolinkréta, hidratált attapulgit vagy a bentonit. Ezeket a töltőanyagokat együtt permetezzük vagy keverjük a hatóanyaggal és így készítjük a herbicid granulátumot.
A találmány szerinti granulált készítmények 0,1-30 tömegrész, előnyösen 3-20 tömegrész hatóanyagot tartalmaznak 100 tömegrész krétára számítva és legfeljebb 5 tömegrész felületaktív anyagot foglalnak magukban ugyancsak 100 tömegrész szemcsés krétára vonatkoztatva.
A találmány szerinti készítményekhez keverhetünk más adalékanyagokat is, például műtrágyákat, más herbicid szereket, peszticid anyagokat, haszonnövényeket védő anyagokat és hasonlókat, valamint egyéb fent felsorolt adalékanyagokat. Az (I) általános képletű hatóanyagokkal kombinációban használható vegyületek a triazinok, karbamidszármazékok, karbamátok, acetamid-, acetanilid, uracil-, ecetsav- vagy fenolszármazékok, tiolkarbamátok, triazolok, benzoesav-származékok, nitrilek bifenil-éter-származékok és mások, így például heterociklusos nitrogén-/kén-származékok:
2-klór-4-etil-amino/-6-(izopropil-amino)-s-triazin,
2-klór-4,6-bisz(izopropil-amino)-s-triazin,
2- klór-4,6-bisz(etil-amino)-s-triazin,
3- izopropil-1H-2,1,3-benzotiadiazin-4-(3H)-on-2,2-dioxid,
3-amino-1,2,4-triazol,
6,7-dihidro-dipirido-(l,2-a : 2’,l’-c)-pirazidiniumsó,
5-bróm-3-izopropil-6-metil-uracil-1,1’-dimetil-4,4’-bipiridinium.
Karbamidok:
N’-(4-klór-fenoxi)-fenil-N,N-dimetil-karbamid, N,Ndimetil-N’-(3-klór-4-metil-fenil)-karbamid, 3-(3,4-dikl ó r-feni 1) -1,1 -dimetil-karbamid, l,3-dimetil-3-(2-benzo-tiazolil)-karbamid, 3-(p-klór-fenil)-1,1 -dimetil-karbamid,
-butil-3-(3,4-diklór-fenil)-1 -metil-karbamid.
Karbamátokltiolkarbamátok :
2-klór-allil-dietil-ditiokarbamát, S-(4-klór-benzil)-N,N-dietil-tiolkarbamát, izopropil-N-(3-klór-fenil)-karbamát, S-2,3-diklór-allil-N,N-diizopropil-tiolkarbamát, etil-Ν,Ν -dipropil-tiolkarbamát, S-propil-dipropil-tiolkarbamát.
-161
189 497
A cetamidoklacetanilideklanilineklamidok:
2-klór-N,N-diallil-acetamid,
N,N-dimetil-2,2-difenil-acetamid,
N-(2,4-dimetil-5-{[(trifluor-metil)-szulfonil]-amino}-fenil)-acetamid,
N-izopropil-2-klór-acetanilid,
2’,6’-dietil-N-(metoxi-metil)-2-klór-acetanilid,
2’ -metil-6’ -etil-N-(2-metoxi-prop-2-il)-2-klór-acetanilid, a,a,a-trifluor-2,6-dinitro-N,N-dipropil-p-toluidin,
N-( 1,1 -dÍmetií-pröpinil)-3,5-diklór-benzamid. Savak/észterek/alkoholok:
2,2-diklór-propionsav,
2- metil-4-klór-fenoxi-ecetsav,
2,4-diklór-fenoxi-ecetsav, metil-2-[4-(2,4-diklór-fenoxi)-fenoxi]-propionát,
3- amino-2,5-diklór-benzoesav,
2-metoxi-3,6-diklór-benzoesav,
2.3.6- triklór-fenil-ecetsav,
N-l-naftil-ftálsav,
5-[2-klór-4-(trifluor-metil)-fenoxi]-2-nitrobenzoát-nátriumsó,
4.6- dinitro-o-szek-butil-fenol,
N-(foszfono-metil)-glicin, valamint ennek C16-monoalkil-amin- és alkálifémsói, valamint ezek kombinációi.
Éterek:
2,4-diklór-fenil-4-nitro-fenil-éter,
2-klór-a,a,a-trifluor-p-tolil-3-etoxi-4-nitro-difenil-éter.
Egyéb vegyületek:
2,6-diklór-benzonitril, metán-arzonát-mononátriumsó, metán-arzonát-dinátriumsó.
A találmány szerinti herbícid készítményekkel kombinációban használható műtrágyák például az ammónium-nitrát, karbamid, kálisó és a szuperfoszfát. Más hasznos adalékanyagok azok, amelyekben a növények gyökeret eresztenek és fejlődnek. Ilyenek a komposzt, istállótrágya, humusz, homok.
Az előzőekben leírt típusú herbícid készítmények formázását néhány példán a következőkben bemutatjuk.
I. Emulgeálható koncentrátumok tömeg %
| Az 1. példa szerinti hatóanyag kalcium-dodecil-benzolszulfonát/ polioxi-etilén-éter-elegy | 50,0 |
| (Atlox 3437F) kalcium-dodecil-benzolszulfonát | 4,85 |
| (FloMO 60H) | 0,15 |
| C9 aromás oldószer | 45,00 |
100,00 tömeg %
| B) | A 4. példa szerinti hatóanyag kalcium-dodecil-szulfonát/alkil- | 85,0 |
| -aril-poliéter-alkohol-elegy | 4,0 | |
| C9 aromás szénhidrogén oldószer | 11,0 100,0 | |
| C) | A 6. példa szerinti hatóanyag kalcium-dodecil-benzolszulfonát/ polioxi-etilén-éter-elegy | 5,0 |
| (Atlox 3437F) | 1,0 | |
| xilol | 94,0 100,0 | |
| Ti.Folyékony koncentrátumok | ||
| A) | A 4. példa szerinti hatóanyag | 10,0 |
| xilol | 90,0 100,0 | |
| B) | Az 5. példa szerinti hatóanyag | 85,0 |
| dimetil-szulfoxid | 15,0 100,0 | |
| C) | A 6. példa szerinti hatóanyag | 50,0 |
| N-metil-pirrolidon | 50,0 100,0 | |
| D) | A 7. példa szerinti hatóanyag | 5,0 |
| etoxilezett kasztóreum-olaj | 20,0 | |
| Rhodamin B | 0,5 | |
| dimetil-formamid | 74,5 100,0 | |
| III. | Emulziók | |
| A) | A 12. példa szerinti hatóanyag polioxi-etilén/polioxi-propilén butanollal alkotott tömb-kopolimer | 40,0 |
| (Tergitol XH) | 4,0 | |
| víz | 56,0 100,0 | |
| B) | A 13. példa szerinti hatóanyag polioxi-etilén/polioxi-propilén | 5,0 |
| butanollal alkotott tömb-kopolimer | 3,5 | |
| víz | 91,5 100,0 | |
| IV. Nedvesíthető porok | ||
| A) | Az 1. példa szerinti hatóanyag | 25,0 |
| nátrium-ligninszulfonát | 3,0 | |
| nátrium-N-metil-N-oleil-taurát | 1,0 | |
| amorf szilíciumdioxid (szintetikus) | 71,0 100,0 | |
| B) | A 12. példa szerinti hatóanyag | 80,0 |
| nátrium-dioktil-szulfonát | 1,25 | |
| kalcium-ligninszulfonát | 2,75 | |
| amorf szilíciumdioxid (szintetikus) | 16,00 |
100,00
-171
189 497
| C) A 13. példa szerinti hatóanyag nátrium-ligninszulfonát nátrium-N-metil-N-oleil-taurát kaolinit-kréta V. Porok A) A 7. példa szerinti hatóanyag attapulgit | tömeg % 10,0 3,0 1,0 86,0 100,0 2,0 98,0 100,0 |
| B) A 8. példa szerinti hatóanyag montmorillonit | 60,0 40,0 100,0 |
| C) A 9. példa szerinti hatóanyag bentonit | 30,0 70,0 100,0 |
| D) A 10. példa szerinti hatóanyag diatomaföld | 1,0 99,0 100,0 |
| VI. Granulátumok A) Az 1. példa szerinti hatóanyag granulált attapulgit (20/40 mesh) | 15,0 85,0 100,0 |
| B) A 6. példa szerinti hatóanyag diatomaföld (20/40 mesh) | 30,0 70,0 100,0 |
| C) A 12. példa szerinti hatóanyag bentonit (20/40 mesh) | 0,5 99,5 100,0 |
| D) A 13. példa szerinti hatóanyag pirofillit (20/40 mesh) | 5,0 95,0 |
100,0
VII. Mikrokapszulák
A) Az 1. példa szerinti hatóanyag polikarbamid héjba kapszulázva 49,2 nátrium-ligninszulfonát (Reax 88B) 0,9 víz 49,9
100,0
A találmány szerinti herbicid készítmények hatásos mennyiségét arra a területre visszük rá, amelyen a nemkívánt gyomnövényeket irtani akarjuk. A felhasználásra kerülő hatóanyag mennyisége különböző tényezőktől függ, így a növények fajtájától, valamint azok fejlettségi fokától, a talaj típusától és állapotától, az eső mennyiségétől és az alkalmazott hatóanyagfajtától. Növényekre vagy a talajra történő kikelés előtti szelektív alkalmazás esetén a felhasználásra kerülő hatóanyag-mennyiség 0,02-11,2 kg/ha, előnyösen 0,04-5,6 kg/ha, illetve 1,12-5,6 kg/ha tartományban van.
tömeg %
B) Az 1. példa szerinti hatóanyag polikarbamid héjba kapszulázva 90,0 nátrium-ligninszulfonát 0,5 víz 95
100,0
C) A 12. példa szerinti hatóanyag polikarbamid héjba kapszulázva 10,0 kálium-ligninszulfonát (Reax C-21) 0,5 víz 89,5
100,0
D) A 13. példa szerinti hatóanyag polikarbamid héjba kapszulázva 80,0 ligninszulfonát-magnézium-só (Treax LTM) 2,0 víz 18,0
100,0
A találmány szerinti herbicid készítményeket, amelyek hatóanyagként (I) általános képletű acetanilid-származékokat tartalmaznak, hatásos mennyiségben bevisszük a növényekkel bevetett talajba vagy bármely vizes közegbe hagyományos módon. A folyékony és a szemcsés szilárd részecskékből álló készítményeket szokásos módon viszszük rá a talajra, így gépi porszórókkal motoros vagy kézi permetezőkkel, valamint porlasztással. A készítményeket repülőgépről is alkalmazhatjuk por vagy permet alakjában, mivel kis adagokban is hatásosak. A találmány szerinti herbicid készítményekkel a vízinövényeket úgy kezeljük, hogy azokat a vízhez adjuk azon a területen, ahol a vízinövények fejlődését gátolni akarjuk.
Claims (19)
- Szabadalmi igénypontok1. Herbicid készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként 0,01-951% mennyiségben (I) általános képletű 2-halogén-acetanilid származékot tartalmaz - a képletben- R 1-5 szénatomos alkil-, alkoxi-alkil-, alkenilvagy alkinilcsoport; és- R, hidrogénatom, metil- vagy etilcsoport; azzal a megkötéssel, hogy abban az esetben, ha- Rj hidrogénatom, akkor R izopropilcsoport, és ha • - R, etilcsoport, akkor R etil-, n-propil- vagy izopropil-csoport, szilárd hordozó- és hígítószerek - előnyösen kaolin, attapulgit és kovaföld - folyékony hígító- és oldószerek - előnyösen xilol és dimetil-szulfoxid- és felületaktív szerek - előnyösen nátrium - és kalcium-ligninszulfonát, N-metil-N-oleil-taurát és etoxilezett ricinusolaj - közül legalább eggyel együtt.
- 2. Az 1. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy olyan hatóanyagot tartalmaz, amelynek (I) általános képletében R 2-4 szénatomos alki lesöpört.-181189 4972.
- 3. A 2. igénypont szerinti herbicid készítmény, azzal jellemezve, hogy olyan hatóanyagot tartalmaz, melynek (I) általános képletében R, metilcsoport.
- 4. A 3. igénypont szerinti herbicid készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként N-(etoxi-metil)-2’-(trifluor-metil)-6’-metil-2-klór-acetanilidet tartalmaz.
- 5. A 3. igénypont szerinti herbicid készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként N-(n-propoxi-metil)-2’-(trifluor-metil)-6’-metil-2-klór-acetanilidet tartalmaz.
- 6. A 3. igénypont szerinti herbicid készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként N-(izopropoxi-metil)-2’-(trifluor-metil)-6’-metil-2-klór-acetanilidet tartalmaz.
- 7. A 3. igénypont szerinti herbicid készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként N-(izobutoxi-metil)-2’-(trifluor-metil)-6’-metil-2-klór-acetanilidet tartalmaz.
- 8. A 2. igénypont szerinti herbicid készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként olyan vegyületet tartalmaz, amelynek (I) általános képletében Rj etilcsoport.
- 9. A 8. igénypont szerinti herbicid készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként N-(etoxi-metiI)-2’-(trifluor-metiI)-6’-etil-2-klór-acetanilidet tartalmaz.
- 10. A 8. igénypont szerinti herbicid készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként N-(n-propoxi-metil)-2’-(trifluor-metil)-6’-etil-2-klór-acetanilidet tartalmaz.
- 11. A 8. igénypont szerinti herbicid készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként N-(izopropoxi-metil)-2’-(trifluor-metil)-6’-etil-2-klór-acetanilidet tartalmaz.
- 12. A 2. igénypont szerinti herbicid készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként olyan vegyü5 letet tartalmaz, amelynek (I) általános képletében Rí hidrogénatom.
- 13. A 12. igénypont szerinti herbicid készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként N-(izopropoxi-metil)-2’-(trifluor-metil)-2-klór-acetanilidet 10 tartalmaz.
- 14. Az 1. igénypont szerinti herbicid készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként olyan vegyületet tartalmaz, amelynek (I) általános képletében R legfeljebb 5 szénatomos alkenilcsoport.15
- 15. A 14 igénypont szerinti herbicid készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként N-(allil-oximetil)-2’-(trifluor-metil)-6’-metil-2-klór-acetanilidet tartalmaz.
- 16. Az 1. igénypont szerinti herbicid készítmény, 20 azzal jellemezve, hogy hatóanyagként olyan vegyületet tartalmaz, amelynek (I) általános képletében R legfeljebb 5 szénatomos alkinilcsoport.
- 17. A 16 igénypont szerinti herbicid készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként N-(prop25 argil-oxi-metil)-2’-(trifluor-metil)-6’-metil-2-klór-acetanilidet tartalmaz.
- 18. Az 1 igénypont szerinti herbicid készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként olyan vegyületet tartalmaz, amelynek (I) általános képletében30 R legfeljebb 5 szénatomos alkoxi-alkil-csoport.
- 19. A 18 igénypont szerinti herbicid készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként N-(metoxi-etoxi-metil)-2’-(trifluor-metil)-6’-metil-2-klór-acetanilidet tartalmaz.
Applications Claiming Priority (1)
| Application Number | Priority Date | Filing Date | Title |
|---|---|---|---|
| US13371880A | 1980-03-25 | 1980-03-25 |
Publications (1)
| Publication Number | Publication Date |
|---|---|
| HU189497B true HU189497B (en) | 1986-07-28 |
Family
ID=22459986
Family Applications (1)
| Application Number | Title | Priority Date | Filing Date |
|---|---|---|---|
| HU81693A HU189497B (en) | 1980-03-25 | 1981-03-18 | Herbicide compositions containing derivatives of 2-halo-acetanilides as active substances |
Country Status (40)
| Country | Link |
|---|---|
| JP (1) | JPS56145260A (hu) |
| AR (1) | AR228451A1 (hu) |
| AT (1) | AT370279B (hu) |
| AU (1) | AU537092B2 (hu) |
| BE (1) | BE887997A (hu) |
| BG (1) | BG36192A3 (hu) |
| BR (1) | BR8101599A (hu) |
| CA (1) | CA1221380A (hu) |
| CH (1) | CH644586A5 (hu) |
| CS (1) | CS227326B2 (hu) |
| CY (1) | CY1278A (hu) |
| DD (1) | DD157295A5 (hu) |
| DE (1) | DE3110523C2 (hu) |
| DK (1) | DK157189C (hu) |
| EG (1) | EG15025A (hu) |
| FI (1) | FI73972C (hu) |
| FR (1) | FR2479204B1 (hu) |
| GB (1) | GB2072181B (hu) |
| GR (1) | GR66543B (hu) |
| HU (1) | HU189497B (hu) |
| IE (1) | IE51698B1 (hu) |
| IL (2) | IL62420A (hu) |
| IT (1) | IT1194040B (hu) |
| KE (1) | KE3480A (hu) |
| LU (1) | LU83232A1 (hu) |
| MA (1) | MA19103A1 (hu) |
| MW (1) | MW1181A1 (hu) |
| MX (1) | MX6765E (hu) |
| NL (1) | NL8101326A (hu) |
| NO (1) | NO151617C (hu) |
| NZ (1) | NZ196541A (hu) |
| OA (1) | OA06771A (hu) |
| PL (1) | PL125386B1 (hu) |
| PT (1) | PT72685B (hu) |
| RO (3) | RO85642B (hu) |
| SE (1) | SE462093B (hu) |
| SG (1) | SG86784G (hu) |
| TR (1) | TR20869A (hu) |
| ZA (2) | ZA828914B (hu) |
| ZW (1) | ZW6081A1 (hu) |
Families Citing this family (1)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| ZA861043B (en) * | 1985-02-13 | 1987-01-28 | Monsanto Co | Novel acetanilides and their use in the regulation of the natural growth or development of turf grass |
Family Cites Families (5)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| CH579348A5 (hu) * | 1973-02-08 | 1976-09-15 | Ciba Geigy Ag | |
| CH585191A5 (en) * | 1973-02-08 | 1977-02-28 | Ciba Geigy Ag | N-substd halogen acetanilide herbicides - prepd. from N-substd anilines and chloracetic anhydride or chloracetyl chloride |
| PL103793B1 (pl) * | 1976-03-19 | 1979-07-31 | Monsanto Co | Srodek chwastobojczy |
| DE2803662A1 (de) * | 1978-01-25 | 1979-07-26 | Schering Ag | Chloracetanilide, verfahren zur herstellung dieser verbindungen sowie diese enthaltende herbizide mittel |
| US4258196A (en) * | 1978-04-17 | 1981-03-24 | Monsanto Company | Process for the production of tertiary 2-haloacetamides |
-
1981
- 1981-03-18 TR TR20869A patent/TR20869A/xx unknown
- 1981-03-18 NL NL8101326A patent/NL8101326A/nl not_active Application Discontinuation
- 1981-03-18 PL PL1981230198A patent/PL125386B1/pl unknown
- 1981-03-18 ZA ZA828914A patent/ZA828914B/xx unknown
- 1981-03-18 CS CS811984A patent/CS227326B2/cs unknown
- 1981-03-18 CA CA000373332A patent/CA1221380A/en not_active Expired
- 1981-03-18 EG EG144/81A patent/EG15025A/xx active
- 1981-03-18 LU LU83232A patent/LU83232A1/fr unknown
- 1981-03-18 AR AR284653A patent/AR228451A1/es active
- 1981-03-18 BR BR8101599A patent/BR8101599A/pt unknown
- 1981-03-18 OA OA57357A patent/OA06771A/xx unknown
- 1981-03-18 FI FI810834A patent/FI73972C/fi not_active IP Right Cessation
- 1981-03-18 PT PT72685A patent/PT72685B/pt unknown
- 1981-03-18 AU AU68490/81A patent/AU537092B2/en not_active Ceased
- 1981-03-18 IT IT20413/81A patent/IT1194040B/it active
- 1981-03-18 DD DD81228415A patent/DD157295A5/de not_active IP Right Cessation
- 1981-03-18 JP JP3808481A patent/JPS56145260A/ja active Granted
- 1981-03-18 BG BG051267A patent/BG36192A3/xx unknown
- 1981-03-18 MX MX819355U patent/MX6765E/es unknown
- 1981-03-18 GB GB8108383A patent/GB2072181B/en not_active Expired
- 1981-03-18 ZA ZA00811808A patent/ZA811808B/xx unknown
- 1981-03-18 ZW ZW60/81A patent/ZW6081A1/xx unknown
- 1981-03-18 HU HU81693A patent/HU189497B/hu not_active IP Right Cessation
- 1981-03-18 MA MA19309A patent/MA19103A1/fr unknown
- 1981-03-18 NO NO810927A patent/NO151617C/no unknown
- 1981-03-18 SE SE8101736A patent/SE462093B/sv not_active IP Right Cessation
- 1981-03-18 GR GR64439A patent/GR66543B/el unknown
- 1981-03-18 DE DE3110523A patent/DE3110523C2/de not_active Expired
- 1981-03-18 MW MW11/81A patent/MW1181A1/xx unknown
- 1981-03-18 BE BE0/204164A patent/BE887997A/fr not_active IP Right Cessation
- 1981-03-18 FR FR8105442A patent/FR2479204B1/fr not_active Expired
- 1981-03-18 IL IL62420A patent/IL62420A/xx unknown
- 1981-03-18 IL IL62411A patent/IL62411A/xx unknown
- 1981-03-18 CY CY1278A patent/CY1278A/xx unknown
- 1981-03-18 AT AT0125681A patent/AT370279B/de not_active IP Right Cessation
- 1981-03-18 RO RO110027A patent/RO85642B/ro unknown
- 1981-03-18 DK DK120681A patent/DK157189C/da active
- 1981-03-18 RO RO81103729A patent/RO81727A/ro unknown
- 1981-03-18 CH CH185581A patent/CH644586A5/de not_active IP Right Cessation
- 1981-03-18 RO RO110026A patent/RO85641B/ro unknown
- 1981-03-18 IE IE596/81A patent/IE51698B1/en unknown
- 1981-03-18 NZ NZ196541A patent/NZ196541A/en unknown
-
1984
- 1984-11-29 KE KE3480A patent/KE3480A/xx unknown
- 1984-12-04 SG SG867/84A patent/SG86784G/en unknown
Also Published As
Similar Documents
| Publication | Publication Date | Title |
|---|---|---|
| JPS6299368A (ja) | Δ↑２−１，２，４−トリアゾリン−５−オン誘導体及びその製法並びにその用途 | |
| HU189497B (en) | Herbicide compositions containing derivatives of 2-halo-acetanilides as active substances | |
| US4758263A (en) | 2-(2,5-difluorophenyl)-4-methyl-1,2,4-oxadiazolidine-3,5 diones | |
| CH645879A5 (de) | Herbizid wirksame 2-halogenacetanilide. | |
| US4761176A (en) | Herbicidal 2-haloacetanilides | |
| HU189498B (en) | Herbicide compositions containing 2-halogen -acetani- lide derivatives as active agents | |
| DE3110525C2 (de) | 2-Chloracetanilide und sie enthaltende Herbizide | |
| HU189496B (en) | Herbicide compositions containing 2-halogen -acetani- lide derivatives as active substances | |
| DD157293A5 (de) | Herbizidzubereitung | |
| CH644350A5 (de) | Herbizide 2-halogenacetanilide. | |
| JPS6230961B2 (hu) | ||
| DE3110421A1 (de) | 2-halogenacetanilide und ihre verwendung als herbizide | |
| JPH0524905B2 (hu) | ||
| EP0174680A1 (en) | Substituted 4-fluorothiocarbanilide herbicidal compounds and methods of use | |
| JPS6299366A (ja) | １，２，４−トリアゾリン−５−オン誘導体及びその製造方法並びにその用途 | |
| JPS6251924B2 (hu) |
Legal Events
| Date | Code | Title | Description |
|---|---|---|---|
| HU90 | Patent valid on 900628 | ||
| HMM4 | Cancellation of final prot. due to non-payment of fee |