HU184174B

HU184174B - Process for preparing n-/phosphono-methyl/-glycine derivatives and heraicide compositions containing such compounds as active substances

Info

Publication number: HU184174B
Application number: HU77MO981A
Authority: HU
Inventors: Van R Gaertner
Original assignee: Monsanto Co
Priority date: 1976-05-03
Filing date: 1977-04-29
Publication date: 1984-07-30
Also published as: YU111477A; PH13654A; AT351860B; TR19644A; ZA772622B; IE44829B1; FI771387A; NO153369C; NL7704710A; SE8004235L; PL197825A1; ES458316A1; PL106810B1; PT66498B; BE854167A; NZ183984A; US4197254A; NO771522L; IL51987A; DK191877A

Description

A találmány tárgya eljárás új N-(foszfono-metil)-glícin-származékok előállítására, melyeket valamely N(foszfono-metil) glicin-só és egy ciklusos anhidrid re agái tatása útján állítunk elő. Ugyancsak a találmány tárgyát képezik az ezen vegyületeket hatóanyagként tartalmazó készítmények.

A 3 799 758. és a 3 868 407. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás szerint az N-(foszfono-metil)-gbcin és bizonyos észterei, amidjaí és sói növénymérgekként vagy herbicidek hatóanyagaként használhatók nem kívánatos növények elpusztítására. Ugyancsak egyes egyszerű N-acilszármazékokat magában foglaló, igen hasonló hatóanyagcsoportot ismertet a 3 853 530. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás, melyek hasznos növények, mint gabonafélék természetes növekedésének vagy fejlődésének pusztító hatás nélküli szabályozására alkalmazhatók. Ezenfelül a 3 888 915., a 3 910 969. és a 3 933 946. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás különféle egyéb N-szubsztituált N-(foszfono-metil)-g!icin-száimazékokat közöl a fenti alkalmazások egyikére vagy mindkettőjére. A nitrogénatom helyettesítőjeként a nitrozo-, fenil-szulfonamido-, illetve a hidroxilcsoportot írják le.

A találmány szerinti új vegyületek (1) általános képletnek, ahol

Y hidrogénatomot, 1 -4 szénatomos alkilcsoportot vagy alkálifématomot, a

Z szubsztituensek hidrogénatomot vagy alkálifématomot jelentenek és

R vinilén-, a szabad vegyértékek között 2-3 szénatomot és összesen legfeljebb 8 szénatomot tartalmazó alkiléncsoportot, fenilén-, karboxi-fenilén-, 3-nitro-fenilén-, metil-fenilén-, ciklohexenilén-, 4—6 szénatomszámú cikloalkilén-, dikarboxi-(4-6 szénatomszámú)-cikloalkilén-, dikarboxi-benzoil-fenilén-, norbornenilén-, vagy piridilidén-, csoportot jelent, feltéve, hogy a ciklusos csoportok szabad vegyértékei az egymással szomszédos szénatomokon vannak.

A fenti (1) általános képletű vegyületeken belül a találmány céljait tekintve előnyben részesítjük azokat a vegyületeket, melyekben R fenilén-, ciklohexenilén- vagy a szabad vegyértékek között 2-3 szénatomot és összesen legfeljebb 5 szénatomot tartalmazó alkiléncsoportot jelent.

Az alábbiakban leírtak értelmében az új vegyületek előállításához használt reagensek egyike gyűrűs anhidrid. Megjegyzendő, hogy a fenti (1) általános képlet Rszubsztituense az ilyen anhidrid centrális magját jelenti az (a) képletű csoport eltávolítása után. Az R szubsztituens jelentésének megfelelő alkilénCsoportok lánca borostyánkősav- vagy glutársavanhidridből származik, beleértve a 3,3-dimetil-glutársavanhidridből, a 2,4-dietil-glutársavanhidridből és a 2,2-diizopropíI-borostyánkő-savanhidridből származó szubsztituált láncokat. Az R szubsztituens jelentésének megfelelő gyűrűs csoportok esetében a gyűrű például ftálsav, izomer tetrahidroftálsavak, piridin-, tiofén- és norbornán-dikarbosav, cikloalkán-dikarbonsavak és hasonlók anhidridjeiből származnak. Abban a sajátos esetben, amikor R metil-feniléncsoportot jelent, ez a csoport magában foglalja az izomer metil-ftálsavanhidridekbol, valamint a homoftálsav-anhidridből származó gyűrűket is (a,2-metil-feniléncsoport).

Megjegyzendő még, hogy a reagensként használt gyűrűs anhidridek közé bizonyos dianhidridek, mint 2 benzofenon-tetrakarbonsavdianhidrid és cikloalifás tetrakirbonsavdianhidridek is tartoznak. Mint azt egyes alábbi példák leírják, a reakció az egyik anhidridcsoporttal megy végbe, míg a másik anhidridcsoport felnyílva orto-dikarboxi-szubsztituenseket képez.

A találmány szerinti új vegyületeket úgy állítjuk elő, hogy az alkalmas gyűrűs anhidridet N-(foszfono-metil)glicin dialkálifémsójával vagy egy klsszénatomszámú alkil-glicinát monoalkálifémsójával kondenzáljuk. A fenti sókat úgy állítjuk elő, hogy alkálifém-hidroxidot N-(foszfono-metil)-glicinhez vagy -glicináthoz adunk a szokásos módon; az így kapott termék a foszforatomhoz' kapcsolódva hidroxilcsoportot tartalmaz. Az anhidridet és a sót ekvimoláris mennyiségben alkalmazhatjuk, bár az anhidridet előnyösen fölöslegben használjuk a reakció tökéletes végbemenetele érdekében.

E reakciót általában szobahőmérsékleten hajtjuk végre és hőfejlődés esetén hűtést alkalmazhatunk. A reakció folyamán a pH-t 6-10, előnyösen 7-9 között tartjuk; ez a pH-tartomány könnyűszerrel fenntartható lúg szükség szerinti, szakaszos hozzáadásával.

E reakció terméke az (1) általános képletö vegyület tri-sója (ahol Y és a Z szubsztituensek alkálifématomot jelentenek) vagy a gjicinát di-sója (ahol Y 1-4 szénatomos alkilcsoportot és a Z szubsztiiuensek alkálifématomot jelentenek). Az alábbiakban leírtak szerint a termék a kapott formában, izolálás vagy tisztítás nélkül használható, vagy pedig megsavanyíthatjuk az alkálifém eltávolítása céljából. A reakciótermék megsavanyítását egyes esetekben sósavas kezeléssel végezzük el, bár ez az eljárás a reakció részleges vagy teljes megfordulását okozhatja. Ezért előnyösebb a sóterméket ioncserélő kromatográfia útján megsavanyítani sav-formájú ioncserélő gyanta segítségével.

A következő példák - a találmány körének korlátozása nélkül - közelebbről ismertetik az egyes találmány szerinti vegyületek előállítását.

1. példa

16,9 g (0,10 mól) N-(foszfono-metil)-glicint 30 ml vízben szuszpendálunk és azonnal 16 g (0,20 mól) 50%-os vizes nátrium-hidíoxid-oldattal kezeljük. Az oldatot keverve és 5-15 °C-ra lehűtve a glicin dinátrium· sója képződik. A só oldatához 20-25 °C-on, élénk keverés közben mozsárban finomra elporított 18,5 g (0,125 mól) ftálsavanhidridet adunk. Időnként 50%-os vizes nátrium-hidroxid-oldatot adunk az elegyhez, hogy a pH-t körülbelül 6 értéken tartsuk. Az elegyet éjszakán át keverjük, majd további 2,9 g ftálsavanhidridet adunk hozzá és a pH-t körülbelül 8 értéken tartjuk nátrium-hidroxid segítségével. A reakciókeveréket 60 °C alatt bepároljuk és megszárítva babot kapunk. A termék 10 g-os részletét 40 ml vízben sav-formájú Dowex 50 ioncserélő oszlopon bocsátjuk át és 50 ml-es frakciókat gyűjtünk. A második frakciót kétszer megszárítva 1 képletű N-(karboxi-metil)-N-(foszfono-metil)-ftáIamid-savat kapunk színtelen üveg alakjában.

Elemanalízis C_n HuNOsP-re.·

C Η P

Talált:' 40,97 4,25 9,34

Számított: 41,65 3,81 9,77

-2184 174

IL példa

N-(foszfono-metil)-glícin-dinátriumsó-oldatot készítünk az I. példa szerint és 11,0 g (0,11 mól) finomra elporított maleinsavanhidridet adunk hozzá keverés közben. Nátrium-hidroxid hozzáadásával az oldat pH-ját 9 körül tartjuk és kevés étert adunk hozzá az anhidrid-részecskék .oldódásának megkönnyítése céljából. A keverést néhány napig folytatjuk és 2,0 vagy 4,0 g-os részletekben addig adunk madeinsavanhidridet az elegyhez, amíg N-(foszfono-metil)-gJicin már nem mutatható ki benne. Ezalatt a pH-t 8 körüli értéken tartjuk nátriumhidroxid szükség szerinti adagolásával. A reakció végbemenetele után az elegyet szűrjük, vízzel mossuk, bepároljuk és szárítjuk. A melléktermékként dinátrium-maleátot tartalmazó terméket színtelen üveg alakjában kapjuk és mágneses magrezonancia (NMR) vizsgálattal N(karboxi-metil)-N-(foszfono-nietil)-maleinsav-trinátriumsóként azonosítjuk (II. képletű vegyület).

III. példa

N-(foszfono-metil)-glicin-dinátriumsót állítunk elő az I. példában leírtak szerint 15 nü vízben oldott 8,5 g glicint és mintegy 8,1 g nátrium-hidroxidot használva. A sóoldatot lehűtjük és keverjük, ezalatt részletekben 2 óra alatt 5,5 g borostyánkő-savanhidridet adunk hozzá. Időnként további nátrium-hidroxid adagolással a pH-t a kívánt értéken tartjuk és a keverést éjszakán át folytatjuk. A reakciókeveréket savformájú ioncserélő oszlopon bocsátjuk át, majd megszárítva színtelen gumiszerű anyagot kapunk. E terméket vízben oldjuk és ismét ioncserélő oszlopon vezetjük át. Az első két 50 ml-es frakciót megszárítjuk, újraoldjuk és ismét megszárítya N-(k arb oxi -metil)-N-(foszfono-metil)-szukcinamidsavat kapunk (monohidrátalakban) színtelen üveg formájában (III. képletű vegyület).

Elemanalízis C₂H_]2NO_ePH₂O-ra:

C Η P

Talált: 29,46 4,57 10,58

Számított: 29,28 4,91 10,79

IV. példa

N-(foszfono-metíl)-glicin-dínátriumsót állítunk elő a III. példában leírtak szerint. A sóoldatot keverjük és közben 8,5 g 3,4,5,6-tetrahidroftálsavanhidridet adunk hozzá és nátrium-hidroxidot a pH 8 érték fenntartása céljából. A reakciókeveréket éjszakán át keverjük, majd további 1,0 g anhidridet adunk hozzá és a keverést a reakció teljes végbemeneteléig folytatjuk. A keveréket leszűrve melléktermékként kevés dinátrium-tetrahidroftalátot tartalmazó piros oldatot kapunk. A reakcióterméket NMR útján N-(karboxi-metil)-N-(foszfono-metil)3,4,5,6-tetrahidroftálamidsav trinátriumsójaként azonosítjuk (IV. képletű vegyület).

V. példa

N-(foszfono-metil)-glicin-dinátriumsót állítunk elő a III. példa szerint. A sóoldatot keveqük és lehűtjük, és közben 8,5 g 1,2,3,6-tetrahidroftálsavanhidridet adunk hozzá kis részletekben. Éjszakán át keveq'ük, majd szakaszosan ismét 3x0,5 g anhidridet adunk hozzá és nátriurr -Iiidroxidot a pH 8 fenntartása céljából. A reakciókeveréket bepárotjuk, szárítjuk, vízben újraoldjuk és savformájú ioncserélő oszlopon bocsátjuk át. A második 50 ml-es frakciót megszárítva N-(karboxi-metil)-N-(foszfono-metil)-l ,2,3,6-tetrahidroftáIanüdsavat (monohidrátalakban) kapunk színtelen, üveges formában (V. képletű vegy ület).

Elemanalízis C|,!f₎₆NOsl’.11₂O-ra:

C Η P

Talált: 40,15 5,31 8,94

Számított: 38,95 5,35 9,13

VI. példa

0,042 mólos N-(foszfono-metil)-glicin-dinátriumsóoldatot készítünk a fent leírtak szerint és keverés és hűtés közben 8,67 g (0,045 mól) 3-nitro-ftálsavanhidridet /adunk hozzá. Időnként kis adagokban 50%-os vizesnátrium-hidroxid-oldatot adunk az elegyhez, hogy a pH-t a kívánt tartományban tartsuk, és a reakció teljes végbemenetele érdekében 2,0 g anhidridet adunk hozzá. A megszárított és újraoldott reakciókeveréket sav-formájú ioncserélő oszlopon bocsátjuk át. A második 50 mles frakciót kétszer megszárítva N-(karboxi-metil)-N(foszfono-me!il)-(3-, illetve 6-nitro)-ftálaminsavatfdihidrát alakban) kapunk krémszínű üveges formában. A termék 80 °C-on zsugorodik és 165 °C-on bomlik (VI. képletű vegyület).

Elemanalizis H,, N₂O_)üI’.2H₂O-ra;

N P

Talált: 7,10 7,59

Számított: 7,03 7,78

VII. példa

A III. példa szerint N-(foszfcno-metil)-glicin-dinátriumsót állítunk elő és keverés és hűtés közben 9,0 g 5*norbornén-2,3-dikarbonsavanhidridet adunk hozzá. Éjszakán át keverjük, majd további 3,0 g anhidridet és néhány óra múlva még 0,5 g anhidridet adunk hozzá a reakció teljessé tétele céljából. Eközben a pH-t 7 értéken tartjuk kevés nátrium-hidroxid segítségével. A reakcióelegyet leszűrve melléktermékként dinátrium-5-norbornén-2,3-dikarboxilátot tartalmazó terméket kapunk színtelen oldat alakjában. E terméket NMR vizsgálattal N(karboxi-me til)-N-(foszfono-metil)-5-norbornén-2,3-dikarboxamidsav-trinátriumsóként azonosítjuk (VII. képletű vegyület).

Vili. példa

A III. példa leírása szerint N-(foszfono-metil)-glicindinátriumsót készítünk és keverés közben 8,1 g homoftálsavanhidridet adunk hozzá. Több kis részletben 1,0 vagy 1,5 g anhidridet adunk még az elegyhez a reakció tökéletes végbemenetele céljából, és időnként vizes nátrium-hidroxid-oldatot adunk hozzá a kívánt pH-tartomány fenn tartása céljából. A reakcióoldatot vízzel hígítjuk, a szilárd anyag eltávolítása végett leszűrjük és savformájú ioncserélő oszlopon bocsátjuk át. Áz első két 50 ml-es frakciót megszárítjuk, vízben újraoldjuk és ismét megszárítva N-(karboxi-metil)-N-(foszfono-metiI)homoftálamidsavat kapunk világossárga üveges alakban,

184 174 amely 80°C-on zsugorodik és 155 °C-on bomlik (Vili. képletű vegyület).

Elemanalízis: C ,₂ Η μ, NOg P-re:

C Η P

Talált: 43,49 4,22 8,77

Számított: 43,52 4,26 9,35

IX. példa

N-(foszfono-metil)-glicin-dinátriumsót állítunk elő a

III. példa leírása szerint és keverés közben 6,3 g ciklobután-l,2-dikarbonsavanhídridet adunk hozzá. Időnként néhány csepp vizes nátrium-hidroxid-oldatot adunk az elegyhez a pH 8 körüli érték fenntartása céljából, majd a reakció teljessé tétele érdekében további 0,6 g anhidridet adunk az elegyhez. A reakcióelegyet megszárítjuk és vízben újraoldjuk, majd savformájú ioncserélő oszlopon bocsátjuk át. A második 50 ml-es frakciót kétszer megszárítva N-(karboxi-metil)-N-(foszfono-metil)-2-karboxiciklobután-karboxamidot kapunk fehér üveg alakjában, amely körülbelül 87 °C-on zsugorodik és 172 °C-on bomlik (IX. képletű vegyület).

Elemanalízis: C₉Η ₁₄NO₈P-re:

C Η P

Talált: 35,64 4,69 10,07

Számított: 36,62 4,78 10,49

X. példa

N-(foszfono-metil)-glicin-dinátriumsót állítunk elő a III. példában leírtak szerint és keverés közben 6,0 g metil-borostyánkő-savanhidridet adunk hozzá. Az elegyet lehűtjük és 50%-os vizes nátrium-hidroxid-oldattal a pH-t 8 körül tartjuk. Még kétszer 1,0 g anhidridet és lúgot adunk hozzá a reakció teljessé tétele céljából. A_PH-t ecetsavval 8 alá csökkentjük, majd a reakcióelegyet vízzel hígítjuk és sav-formájú ioncserélő oszlopon bocsátjuk át. A második 50 ml-es frakciót kétszer megszárítva N-(karboxi-metil)-N-(foszfono-metil)-2-metilszukcinamidsavat (monohidrát-alakban) kapunk üveges alakban (X. képletű vegyület).

Elemanalízis: CgH^NOeP.IhO-ra:

C Η P

Talált: 32,77 5,10 9,97

Számított: 31,90 5,35 10,28

XI. példa

N-(foszfono-metil)-glicin-dinátriumsót állítunk elő a III. példa leírása szerint és 8,5 g ciklohexán-l,2-dikarbonsavanhidridet adunk hozzá keverés közben. Az anhidrid lassan feloldódik és időnként kevés nátrium-hidroxidot adunk az elegyhez a 8 körüli pH-érték fenntartása céljából. A reakció teljessé tétele érdekében még 1,0 g anhidridet adunk az elegyhez, majd szűrés után a terméket dinátrium-ciklohexán-l,2-dikarboxilát mellékterméket tartalmazó színtelen oldat alakjában kapjuk meg. A terméket NMR vizsgálattal N-(karboxi-metil)-N(foszfono - me til)-2-karboxi-ciklohexán-karb oxamidsav· trinátriumsóként azonosítjuk (XI. képletű vegyület).

XII. példa

N-(foszfono-metil)-gIicin-dinátriumsót állítunk elő a III. példa leírása szerint és keverés közben 7,8 g 2,3-piridin-dikarbonsavanhidridet adunk hozzá. A reakció teljessé tétele céljából még 2x2 g anhidridet adunk az elegyhez kevés 50%-os vizes nátrium-hidroxid-oldattal együtt, hogy a pH-t a kívánt tartományban tartsuk. A reakcióelegyet sav-formájú ioncserélő oszlopon bocsátjuk át az első néhány frakciót kétszer megszárítva N(karboxi-metil)-N-(foszfono-metil)-N-(3-karboxi-2-piridilj-karbonil-alicint (monohidrát-alakban) kapunk fehér szilárd anyag formájában (XII. képletű vegyület).

Elemanalízis: C_l0H_nNaOgP.HjO-ra:

C Η N P

Talált: 36,23 3,89 8,38 9,24

Számított: 35,73 3,90 8,33 9,21

XIII. példa

N-(foszfono-metil)-glicin-dinátriumsót állítunk elő az 1. példában leírt módon, azzal a különbséggel, hogy 0,03 mól glicint és 0,06 mól hidroxidot használunk. Az oldathoz keverés közben 6,4 g trimellitsavanhidridet (1,2,4benzol-trikarbonsav-anhidridet) adunk és a pH 7-9 tartomány biztosítása céljából időnként kevés 50%-os nátrium-hidroxid-oldatot adagolunk az elegyhez. A reakció teljessé tétele céljából még 1,0 és 2,0 g anhidridet alkalmazunk. A reakcióelegy egy részét sav-formájú ioncserélő oszlopon bocsátjuk át, majd néhány frakciót tíjra egyesítünk és enyhén meglúgositunk. A kapott oldathoz még 1,0 g anhidridet adunk lúggal együtt, majd az oldatot bepároljuk és egy másik ioncserélő oszlopon bocsátjuk át. Az első két 20 ml-es frakciót kétszer megszárítva N-(karboxi-metil)-N-(foszfono-metil)-2,4-dikarboxi-benzamidot (monohidrát-alakban) kapunk színtelen üveg formájában (XIII. képletű vegyület).

Elemanalízis: C₁₂ H|₂ NO ₁₀P.HiO-ra:

C Η N P

Talált: 38,30 3,26 3,82 8,15

Számított: 38,00 3,72 3,69 8,16

XIV. példa

N-(foszfono-metil)-glicin-dinátriumsó-oldatot állítunk elő a XIII. példában leírt módon és 4,7 g 3,3-dimetil-glutársavanhidridet adunk hozzá keverés közben. 50%-os vizes nátrium-hidroxid-oldat szakaszos adagolásával a pH-t 8—9 között tartjuk és a reakció teljessé tétele céljából még 1,5 és 1,0 g anhidridet adunk hozzá. Ezután a reakcióelegyet sav-formájú ioncserélő oszlopon bocsátjuk át és az első három 20 ml-es frakciót megszárítva N-(karboxi-metil)-N-(foszfono-metil)-3,3-dimetil-glutáraminsavat kapunk színtelen üveges alakban (XIV. képletű vegyület).

Elemanalízis: CίοH_l5NO_gP-re:
C	H	N	P
Talált: 39,18	6,06	3,84	8,38
Számított: 38,59	5,83	4,50	9,95

-41 184 174 2

XV. példa XVIII. példa

N-(foszfono-metil)-glicin-dinátriumsó-oldatot készítünk a XIII. példában leírtak szerint és keverés közben 4,7 g 2,2-dimetil-glutársavanhidridet adunk hozzá. Kevés 5 nátrium-hidroxid hozzáadásával a pH-t 8-9 között tartjuk és még 2,0 és 1,5 g anhidridet adunk az elegyhez a reakció teljessé tétele céljából. Utána a reakcióelegyet sav-formájú ioncserélőn bocsátjuk át. A második és a harmadik 20 ml-es frakciót egyesítjük és megszárítva N(karboxi-metil)-N-(foszfono-metil)-2,2-dimetií-glutáramidsavat kapunk üveges alakban (XV. képletű vegyület).

Elemanalízis: C10 H is NO_g P-re:

C H

Talált: 38,81 5,91

Számított: 38,59 5,83

XVI. példa

4,06 8,92

4,50 9,95

Alkalmas reakcióedénybe bemérünk 50 ml vízben oldott 5,47 g (0,02 mól) etil-N-[hidroxí-(fenoxi)-foszfono-metil]-glicinátot és hűtés közben 50%-os vizes nátrium-hidroxid-oldatot adunk hozzá, hogy a pH-t éppen 8 alaít tartsuk- Ezután 3,3 g (0,022 mól) pehely alakú ftálsavanhidridet adunk hozzá és a pH-t kevés lúggal a fenti értéken tartjuk, amíg a reakció teljesen végbemegy. A reakcióelegyet vízzel hígítjuk és savformájú ioncserélő oszlopon vezetjük át. A negyedik és az ötödik 20 ml-es frakciót egyesítjük, habbá szárítjuk és újra szárítjuk. Termékként N-(etoxi-karbonil-metil)-N^foszfono-metil)ftálaminsavat kapunk higroszkópos üveges alakban (XVIII. képletű vegyület).

Elemanalízis: C₎₃H|₆NO₈P-re:

C Η P

Talált: 43,72 4,76 9,20

Számított: 43,25 4,84 9,29

Alkalmas reakcióedénybe 15 ml vízben oldott 3,94 g (0,02 mól) etil-N-(foszfono-metil)-glicinátot mérünk be. Jeges fürdőben körülbelül 15 °C alá hűtjük és közben 50%-os vizes nátrium-hidroxid-oldattal a pH-t 8 körül tartjuk. Ezután keverés közben hozzáadunk 2,51 g (0,022 mól) metil-borostyánkő-savanhidridet. Még kétszer 1,0 g anhidridet adunk az elegyhez a reakció teljessé tétele céljából és a pH-t lúg-adagolással a fenti értéken tartjuk. A reakcióelegyet vízzel hígítjuk és sav-formájú ioncserélő oszlopon bocsátjuk át. Az első hét 20 ml-es frakciót egyesítjük, hozzáadunk 20 ml vizet és még 1,2 g anhidridet. A reakcióelegyet átvezetjük az oszlopon és az első négy 20 ml-es frakciót egyesítjük és megszárítjuk. A terméket szárazjégben lehűtve N-(etoxi-karbonil-metil) -N-(foszfono-metil)-2-metil-szukcinamídsavat (monohidrát-alakban) kapunk áttetsző üveges gumi formájában (XVI. képletű vegyület).

Elemanalizis: C io H₁₈ NO₈ P.H₂ O-ra:

p N

Talált: 4,01 9,13

Számított: 4,25 9,40

XVII. példa

Etil-N-(foszfono-metil)-glicinátot vízben lehűtünk és lúggal kezeljük a XVI. példában leírtak szerint. Keverés közben hozzáadunk 3,0 g 2,3-piridindikarbonsavanhidridet. A reakció teljessé tétele céljából még kétszer 1,0 g anhidridet adunk az elegyhez és a pH-t további lúg-adagolással a kívánt értéken tartjuk. A reakcióelegyet vízzel hígítjuk és sav-formájú ioncserélőn bocsátjuk át. Az első hat 20 ml-es frakciót egyesítjük és megszárítva N-(etoxikarbonil-metil)-N-(foszfono-metil)-kinolinanünsavat kapunk üveg alakjában (XVII. képletű vegyület).

Elemanalízis: C₁₂H₁₅N₂O₈P-re:

P N

Talált; 7,94 8,93

Számított: 8,09 8,95

XIX. példa

Az előző példák szerint előállított 28,6 g (0,03 mól) 25 N-(foszfono-metil)-glicin-dinátriumsóhoz 4,2 g (0,015 mól) ciklobután-l,2,3,4-tetrakarbonsavdianhidridet adunk. A pH-t 8 körül tartjuk szakaszos lúg-hozzáadással és még 4,2 g és 1,0 g anhidridet adunk az elegyhez a reakció teljessé tétele céljából. A reakcióelegyet vízzel 30 hígítjuk cs sav-formájú ioncserélő oszlopon bocsátjuk át. A második, harmadik és negyedik 20 ml-es frakciót összegyűjtjük és megszárítva N-(karboxi-metil)-N-foszfono-metil-2,3,4 -trikarboxi-ciklobután-karbonsavamidot (monohidrát-alakban) kapunk krómszínű törékeny hab 35 formájában (XIX. képletű vegyület).

Elemanalízis: C11 H_t4NOi₂P.H₂O-ra:

40	Talált: Számított:	C 33,38 32,93	H 3,94 4,02	N 3,27 3,49	P 7,31 7,72
			XX. példa

A fenti példákban leírtak szerint előállított 0,02 mól

N-(foszfono-metil)-glicin-dinátriumsóhoz 3,2 g (0,01 mól) 3,3’, 4,4’-benzofenon-tetrakarbonsavdianhidridet adunk. A pH-t szakaszos lúg-hozzáadással 8 körül tartjuk és még 3,2 és 1,0 g anhidridet adunk az elegyhez a reakció tökéletes végbemenetelének biztosítása cél50 jából. A reakcióelegyet vízzel hígítjuk és sav-formájú ioncserélő oszlopon bocsátjuk át. A második és a harmadik 20 ml-es frakciót egyesítjük és megszárítva 4(3’,4-dikarboxi-benzoU)-N-(karboxi-metil)-N-(foszfonometíl)-ftálamidsavat (monohidrát-alakban) kapunk cser55 színű szilárd anyag formájában (XX. képletű vegyület). Elemanalizis: C₂₀ H₎₆ NO ₎₃ P.I1₂ O-ra:

C Η N P

Talált: 44,18 3,47 2,77 6,12

Számított: 45,55 3,44 2,66 5,87

A találmány szerinti készítmények posztemergens herbicid hatását a következőképpen mutatjuk ki. A hatóanyagot permet-formájában különböző növényfajták 14-21 napos példányaira visszük fel. Az egyes cserépsorozatokban levő növényekre különböző mennyiségű (kg

-5184 174 per hektár) hatóanyagot permetezünk; a permet 1% hatóanyagot és 0,1% felületaktív szert tartalmazó vizes oldat (35 rész dodecil-benzolszuffonsav-butil-amín-só és 65 rész talíolaj, mely utóbbit etilén-oxíddal kondenzáltuk 11 mól etilén-oxid : 1 mól talíolaj arányban). _gA kezelt növényeket melegházba helyezzük és a hatást mintegy 2 hét vagy 4 hét múlva megállapítjuk és feljegyezzük. Az adatokat az I. és a II. táblázat tartalmazzák.

Az I. és a 11. táblázatban használt posztemergens aktivitási index a következő;

Növény reagálása

0—24% pusztulás

25—49% pusztulás

50—74% pusztulás

75—99% pusztulás teljes pusztulás nem vizsgált fajta

Az említett táblázatokban KUH a kezelés utáni heteket jelenti és a kezelt növényfajtákat a következő kódbetűk jelölik:

Index

A - kanadai bogáncs

B - szúrós szerbtövis

C - seiyempeqe

D — szulák

E - libatop

F — borsos keserűfű

G - sásfélék

H — tarackbúza

- fenyércirok

J — fedél rozsnok

K — közönséges kakaslábfű L — sójabab M — cukorrépa N - búza 0 — rizs P — cirok Q — szulákpohánka R — kender-fajta („Hemp Sesbania”) S — köles-alfajok T — pirókujjas muhar

I. táblázat

Hatóanyag

I.

KUH

Növényfajták kg/ha------------_:-------A B C D E F G Η I J K

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII,

11,2 4 3 2

11,2 4 4 3

5,6 2 2 2

11.2 0 0

5,6 0 0

11,2 2 2

5,6 2 3

5,6 2 4

11,2 2 3

11,2 2 4

5,6 2 3

5,6 2 4

4

4 *

*

2

3

2

3

4

3

4

2 3 3 2 2 12 2 1 3 1

2 4

1 4

2 4

11,2 3 4 3

5,6 3 3 3

5,6 2 4 3

11,2 3.4 2

11,2 4 4 3

5,6 2 2 1

5,6 2 2 2

11,2 3 2 1

5,6 2 2 1

5,6 2 2 2

11,2 4 4 3

11,2 4 4 4

5,6 4 4 3

2

3

2 1

2 2

3 3

1 4 4 3 4 4 1 4 4 3 4

1

3

1

2

4 4 2 4 4 12 4 2 2 4

3

4 1 2 2 2

2 2

3 2

2 2

1 3

3 4 4 4 4 4 2 3 4 3 4

3

4

3

2 2 3

4 3 3 4

4 3 4 4 * I 3 1 3 ♦ 2 4 14

3

2

4

2 2 3

3

4

2 1 3

4 4

4 4 2 4 4 2 4 4

4 * 2 4 3 4*24 2 4 4 3 4 2 4 4 3 4

11,2 3

11.2 4

5,6 3

5,6 4

4

3

2

1 2 1 2 2

2

3

1

2

4

4 *

*

3

2

3

-6184 174

Hatóanyag	VJTU	Növényfajták
	A	B	C	D	E	F	G	H	I	J	K
VIII.	2	11,2	2	3	1	1	3	4	3	2	3	2	3
	4	11,2	3	3	2	2	4	4	2	3	3	3	3
	2	5,6	3	1	2	1	2	3	1	1	1	1	2
	4	5,6	4	2	1	2	3	3	2	2	1	2	3
IX.	2	11,2	4	3	2	1	3	4	2	3	4	2	4
	4	11,2	4	4	3	3	4	4	3	3	4	3	4
	2	5,6	2	2	2	1	1	3	1	2	4	2	3
	4	5,6	2	2	2	2	2	3	2	3	4	3	4
X.	2	11,2	3	3	3	2	4	3	3	3	3	2	3
	4	11,2	4	4	4	3	4	4	3	4	4	4	4
	2	5,6	3	3	2	2	2	3	2	3	2	2	3
	4	5,6	4	4	3	2	2	4	3	4	4	3	3
XI.	2	11,2	1	2	1	1	3	3	3	1	2	1	3
	4	11,2	4	4	1	1	4	4	4	3	2	3	4
	2	5,6	1	1	1	1	2	3	1	1	2	1	3
	4	5,6	2	4	1	1	4	3	2	3	3	3	4
XII.	2	11,2	2	2	3	2	3	4	2	2	2	3	3
	4	11,2	3	3	4	3	4	4	2	4	2	4	3
	2	5,6	4	1	1	1	1	4	1	2	1	1	3
	4	5,6	4	2	2	1	2	4	1	1	1	1	4
XIII.	2	11,2	3	4	3	2	4	4	1	3	2	3	3
	4	11,2	4	4	4	2	4	4	2	4	3	4	4
	2	5,6	3	3	3	2	4	4	1	1	1	3	3
	4	5,6	3	3	3	2	4	4	2	1	1	3	3
XIV.	2	11,2	3	2	3	2	3	3	1	3	1	3	3
	4	11,2	4	3	4	2	4	4	2	3	1	3	3
	2	5,6	2	2	2	2	3	3	1	2	0	2	3
	4	5,6	3	3	2	2	4	4	1	2	1	2	3
XV.	2	11,2	4	2	3	2	3	3	1	1	0	2	3
	4	11,2	4	2	4	2	3	.3	1	2	1	2	3
	2	5,6	1	1	1	1	2	1	1	1	1	1	1
	4	5,6	2	2	1	1	2	1	1	1	1	1	1
XVI.	2	11,2	3	3	3	2	4	4	3	3	3	3	3
	2	5,6	4	3	2	2	4	3	2	3	2	3	3
XVII.	2	11,2	2	2	2	2	2	3	2	3	3	3	3
	2	5,6	1	1	1	1	1	3	1	1	1	2	2
XVIII.	2	11,2	3	3	2	2	2	4	3	3	3	2	3
	4	11,2	4	3	3	2	4	4	4	4	4	4	4
	2	5,6	3	3	3	2	2	4	3	3	4	3	3
	4	5,6	4	3	4	3	3	4	3	4	4	4	4
XIX.	2	11,2	2	2	1	I	4	4	1	1	1	1	2
	4	11,2	2	2	2	2	4	4	2	1	1	1	2
	2	5,6	I	2	1	1	2	2	1	1	1	0	1
	4	5,6	2	2	1	1	3	3	1	1	1	1	1
XX.	2	11,2	3	3	3	2	2	4	4	3	2	3	3
összehasonlító anyag
*N-(nitro-benzoil)-N-(foszfono-	2	11,2	1	2	0	1	2		1	1	2	0	3
metil )-glicin	4	11,2	1	2	0	2	2		2	1	2	0	3
*N-benzoil-N-(foszfono-metil)-	2	11.2		3	2	2	4		1	4	1	2	3
glicin	4	11,2		3	3	2	4		3	4	3	3	3
**N-(butil-tio-karbonil)-N-(foszfono-	2	11,2	1	1	1	1	1	3	1	0	1	0	1
metil)-glicin	4	11,2	1	2	0	1	1	3	1	0	0	0	1
*3 853 530 sz. USA szabadalmi leírás
**3 991 095 sz. USA szabadalmi leírás
													7

-7Í84 174

II. táblázat

Hatóanyag KUH kg/ha

Növényfajták

L M N O P B Q D R E F C J S

I.

5,6 34

5,6 3 4

1,12 1 4

0,28 1 1

0,28 0 1

0,056 0 0

3 4 3 4 4 1 11 2 1 3 1 0 1 1 1 1 0 0 0

4 4 3 4 4 2 1 2 2 2 2 1 1 1 1 0 1 0 10

4 3 3 4 4 12 2 2 3 3 1 1 1 1 2 1 0 0 1

4 4 4 4 3 4 4 4 4 1 3 3 2 4 1 3 4 3 4 1 0 1 2 1 1 0 2 2 3 0 1 0 0 2

III

5,6 3 4 3

1,12 1 2 1

1,12 0 2 2

0,28 0 0 1

3 3 3 3 3 3 4 4 3 12 111 14 12 2 0 110 1 0 10 0 1

4 4 2 4 4 1 1 2 0 1 1 0 1 1 0 2 1

3 4 3.3 2 3 4 4 4 1 2 3 2 3 1 2 4 2 3 0 1 112 0 0 2 1 1

IV. 2 4 2 4 2 2

V. 2 4 2 4 2 4

VI. 2 4 2 4 2 4 2

VII. 2 4 2 4 2 4 2 4

VIII. 2 4

IX. 2 4 2 4 2 4 2

X. 2 4

5,6 I

5,6 1

1,12 0

0,28 0

0,056 0

5,6 3 i 5,6 3

1,12 1

0,28 0 : 0,28 0 . 5,6 2

5,6 3

1,12 1

0,28 0

1,12 1

Ϊ 0,05 6 0

5,6 3

1,12 1 : 1,12 1 i 0,28 0 í 0,28 0 ; 0,056 0

0,056 0 ! 5,6 1

5,6 1

1,12 1

0.28 0

0,28 0

0,056 0

5.6 3

1,12 1

1,12 0

0,28 0

0,056 0

1,12 0

1,12 1

4 3

3 1

3 3

0 0

3 4

4 4

3 1

2 0 ^{1 1}

3 4

4 4

3 1

1 1

0 0

3 1

0 0

4 2

4 3

2 0

3 1

10

0 0

1 0

0 0

4 2

3 3

3 4

0 0

0 0 0 0

4 4

3 1

2 1

1 2

0 0

1 0

1 1

3 2

4 3

2 1

2 2

0 0

0 *

4 4

2 2

2 0

1 1

3 3

3 4

2 2

1 0

2 0

3 2

1 0

3 3

4 4

2 2

0 1

0 0

0 1

0 0

2 2

3 3

2 2

2 3

10

I 0

0

3 4

2 2

1 1

0 0

1 0

14 í 4 1 1 4

1 4

0 0 0 0 1

3 4

2 4

1 4

12 2 0 1

2 4

14

0-3 0 0 1

1 4

0 0

13

1 3

13

11 1 0 1 1 0 0 1 0 2 1 0 0

14

1 4

1 3

0 1

0 3

0 0

2 4

1 2 2 1 2 1 1 1 1 0 1 0 0 0

0 4

14

4.2 4 4 2 4 3 1 2

1 3 0 0 0 0 0 0

3 4 4 3 4 4 1 2 4 2 2 2 1 2 4 0 2

3 3 4 4 4 4 2 2 3 0 1

0 1

1 4 0 0 0

3 3 3 3 3 3 2 3 i 3 1 0 0 1 0 0 2 1 0 2 0 1

3 3 4 4 4 4 1 2 4 1 3

0 1

0 1 2 0 0

3 4 4 3 4 3 1 3

1 3

0 3 0 0 0

1 2 4 0 3

3 4

4 4

2 4

3 4

1 3

0 1

4 4

3 4

4 4

2 3

2 4

4 4

3 4

1 4

1 3

4 4

I 0 0

3 4 .4 4

2 4

3 4

2 3

1 3

1 2

2 3 .3 4

4 4

2 3

3 4

1 3 í 13 0 0 1

4 4

3 3

3 4

2 3

0 0

3 3

184 1 ⁷4

Hatóanyag	KUH kg/ha	L	M	N	O	P			Növényfajták
B	Q	D	R	E	F	c	J	s	K	T
	2 j0,28	2	0	0	0	0	1	0	1	0	4	4	0	1	1	1	3
	4 0,28	2	1	0	0	2	1	0	1	0	4	4	0	1	1	1	4
	2 0,056	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0
XI.	2 5,6	1	4	4	1	3	3	4	2	3	4	4	3	3	4	3	4
	4 5,6	1	4	4	1	4	4	4	2	3	4	4	4	3	4	4	4
	2 1,12	0	4	2	0	3	2	2	1	1	2	3	1	2	2	2	3
	4 1,12	0	4	2	0	3	2	2	1	0	4	2	1	1	4	3	3
	2 0,28	0	0	0	0	1	0	0	1	0	1	1	0	0	0	1	2
	4 0,28	0	1	0	0	1	0	1	0	0	1	0	0	0	0	0	2
	2 0,056	0	0	0	0	1	0	0	0	0	0	0	0	1	0	0	1
XII.	2 5,6	3	4	4	4	2	3	2	2	4	4	4	4	2	4	4	3
	4 5,6	4	4	4	4	3	4	4	2	4	4	4	4	3	4	4	4
	2 1,12	1	4	2	1	1	1	2	2	4	4	4	3	1	4	2	3
	4 1,12	1	4	2	3	2	2	4	2	4	4	4	4	3	4	3	4
	2 0,28	1	1	1	1	1	1	1	1	1	1	1	0	1	1	0	1
	4 0,28	1	2	1	1	1	1	1	0	2	2	2	0	0	2	Ö	0
	2 0,056	1	0	1	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0
XIII.	2 5,6	3	4	3	4	3	3	2	2	3	4	4	3	3	4	4	4
	4 5,6	3	4	4	4	3	3	3	2	4	4	4	4	3	4	4	4
	2 1,12	1	2	2	2	2	2	1 1	1	3	3	4	1	1	3	3	3
	4 1,12	1	3	2	2	3	3	1	1	4	3	4	1	1	3	3	3
	2 0,28	1	0	1	1	0	0	0	0	0	1	1	0	0	1	1	1
	4 0,28	1	0	0	I	0	0	0	1	1	1	1	0	0	1	1	2
	2 (O,O56\|	1	0	1	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	1
XIV.	2 5,6	2	2	3	3	3	3	3	2	2	4	4	2	2	4	3	4
	4 5,6	3	3	4	4	3	3	3	2	2	4	4	2	3	4	3	4
	2 1,12	1	0	0	0	1	1	1	1	1	1	1	0	1	1	1	2
	4 1,12	1	2	1	1	2	1	1	1	1	2	2	1	0	1	2	1
	2 0,28	0	0	1	0	1	0	c	0	0	1	0	0	0	0	0	1
XV.	2 5,6	2	1	1	1	2	1	1	1	1	1	1	1	1	1	1	2
	4 5,6	2	2	2	1	3	2	1	1	1	3	1	1	1	1	2	3
	2 1,12	1	1	1	0	1	1	0	1	0	1	0	1	0	1	1	1
	4 1,12	1	1	1	0	1	1	1	1	0	1	0	1	0	1	1	1
	2 0,28	0	0	0	0	0	0	c	0	0	0	0	0	0	0	0	0
XVIII.	' 2 1,12	1	3	1	1	2	2	3	1	0	4	4	0	1	4	3	4
	4 1,12	1	3	2	2	4	3	3	2	0	4	4	0	4	4	3	4
	2 0,28	0	0	1	0	1	1	0	0	0	2	4	0	0	2	1	3
	4 0,28	0	1	2	1	2	2	0	1	0	3	4	0	1	2	3	3
	2 0,056	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	2	0	0	1	0	0
XIX.	2 5,6	3	4	3	3	3 '	2	3	2	2	4	3	2	3	3	3	3
	2 1,12	2	2	2	2	2	1	Π	n	1	2	2	1	2	2	2	3
	2 0,28	1	2	1	1	1	1	0	0	0	1	0	0	0	1	1	1

Az I. táblázatban a IV. és a VII. vegyületre vonatkozó utolsó négy adatsor olyan kísérletek eredményeit ismerteti, ahol a hatóanyagot egyszerű vizes oldatként alkalmaztuk az összes többi kísérletben használt felületaktív 55 adalék nélkül.

A fenti táblázatokban közölt adatokból látható, hogy a felsorolt találmány szerinti vegyületek hatásos posztemergens herbicídek. Az adatokból azonban az Is kitűnik, hogy e vegyületek szelektív hatásúak a kísérleti eljárások- 60 hoz használt növényfajták spektrumát illetően.

A találmány szerinti herbicid készítmények - beleértve az alkalmazás előtt felhígítandó koncentrátumokat — legalább egy hatóanyagot és egy adjuvánst tartalmaznak folyékony vagy szilárd formában. A készítményeket úgy 55 állítjuk elő, hogy a hatóanyagot hígító-, töltő-, hordozóés kondicionáló segédanyagokat tartalmazó adjuvánssal elkeverve finom részecske-eloszlású porokat, labdacsokat, oldatokat, diszperziókat vagy emulziókat kapunk. Így a hatóanyag adjuvánssal, mint finom eloszlású szilárd anyaggal, szerves folyadékkal, vízzel, nedvesítőszerrel, diszpergáló anyaggal, emulgeátorral vagy ezek bármilyen alkalmas kombinációjával együtt használható. Gazdaságossági és kényelmi szempontból hígítóként a vizet részesítjük előnyben, különösen olyan esetben, amikor a hatóanyag vizoldható.

A találmány szerinti herbicid készítmények, különösen a folyadékok egy vagy több felületaktív szert tartalmaznak olyan mennyiségben, amely az adott készít9

-9184 174 ményt vízben vagy olajban könnyen diszpergálhatóvá teszi. A készítmények hatásosságát nagyban fokozza a felületaktív anyagnak a készítménybe való bedolgozása. „Felületaktív szer” alatt nedvesítő-, diszpergáló-, szuszpendáló- és emulgeálószereket értünk. Anionos, kationos és nem-ionos szerek egyformán használhatók.

Előnyben részesített nedvesítőszerek az alkil-benzolés aíkil-naftaiinszulfonátok, szulfátéit zsíralkoholok, aminok vagy savamidok, nátrium-izetionát hosszú láncú sav-észterei, nátrium-szulfoszukcínát észterei, szulfátéit vagy szulfonált zsírsav-észterek, alkii-szulfonátok, szulfonált növényi olajok, alkií-fenolok (különösen izooktilfenol és nonil-fenol) polioxietilén-származékai és hexitanhidridek (például szorbiíán) mono(hosszúszéniáncú)zsírsav-észterei. Előnyben részesített diszpergálószer a metil-cellulóz, poli(vinil-alkohol), nátrium-ligninszulfonátok, polimer alkil-naftalinszulfonátok, nátrium-naftalinszulfonát, polimetilén-bisznaftalinszulíonát és nátrium-N-metil-N-(hosszúszénláncú)sav-taurátok.

A vízben diszpergálható porkészítmények egy vágytöbb hatóanyagot, közömbös szilárd töltőanyagot és egy vagy több nedvesítő- és diszpergálószert tartalmaznak. A közömbös szilárd töltőanyagok általában ásványi eredetűek, mint a természetes agyagok, diatómaföíd, kovasavból származó szintetikus ásványok és hasonlók. Ilyen töltőanyagok például a kaolinitek, az attapulgit és a szintetikus magnézium-szilikát. A találmány szerinti, vízben diszpergálható készítmények 5-95 súlyrész hatóanyagot, 0,25—25 súlyrész nedvesítőszert, 0,25-25 súlyrész diszpergálószert és 4,5—94,5 súlyrész közömbös töltőanyagot tartalmaznak a teljes készítmény súlyára vonatkoztatva. Szükség esetén a közömbös töltőanyag 0,1-2,0 súlyrésze korróziógátló ás habzásgátló anyaggal vagy mindkettővel helyettesíthetőVizes szuszpenziókat úgy készítünk, hogy a vízben oldhatatlan hatóanyag sűrű vizes szuszpenzióját díszpergáiószerrel elkeveijük és megőröljük, és így nagyon finom részecskeeloszlású koncentrált szuszpenziót kapunk. E tömény vizes szuszpenzió rendkívül kis méretű részecskéket tartalmaz, úgyhogy hígítás és permetezés után igen egyenletes bevonat képződik, amely szokásosan 5—95 súly rész hatóanyagot, 0,25-25 súly rész diszpergálószert és 4,5-94,5 súlyrész vizet tartalmaz.

Az emulgeálható olajok szokásosan a hatóanyag vízzel nem elegyedő vagy részlegesen elegyedő oldószerrel készült, felületaktív szert tartalmazó oldatai. A találmány szerinti hatóanyagok alkalmas oldószerei közé szénhidrogének és vízzel nem elegyedő éterek, észterek vagy ketonok tartoznak. Az emulgeálható olajkészítmények általában 5—95 rész hatóanyagot, mintegy 1-50 rész felületaktív szert és 4—94 rész oldószert tartalmaznak az emulgeálható olaj összsúlyára vonatkoztatva.

Bár a találmány szerinti készítmények más adalékanyagokat, például műtrágyát, növény mérgeket és növényi növekedési szabályozó anyagokat, kártevöirtó szereket tartalmazhatnak adjuvánsokként vagy a fent leírt adjuvánsok bármelyikével kombinálva, mégis a találmány szerinti készítményeket előnyösen magukban használjuk és a maximális hatást más herbicidekkei, műtrágyákkal történő utólagos kezeléssel biztosítjuk. Például a talajt valamely találmány szerinti készítménnyé! a műtrágyákkal, más herbicidekkei és hasonlókkal való kezelés előtt vagy után permetezzük be. A találmány szerinti készítmények kombinálhatok is az egyéb anyagokkal, és ilyenkor egyszeri kezelést végzünk. A találmány szerinti hatóanyagokkal egyidőben vagy egymás után alkalmazható vegyszerek közé tartoznak például a triazinok, karbamidok, karbamátok, acetamidok, acetanilidek, uracilok, ecetsavak, fenolok, tiol-karbamátok, triazolok, benzoesavak, nitrilek, mint

3-arrdfiO-2,5-dikiór-bsnzoesav,

3-amino-1,2,4-triazoí,

2-metoxi-4-(etil-aimno)-6-(izopropil-amino)-s-íriazin,

2-klór-4-(etiÍ-amino)-ő-(izopropil-amino)-s-triazin,

2-klór-N,N-diallil-acetamid, (2-kíór-allil)-dietií-ditiokarbamát,

N’-(4-klór-fenoxi-fenil)-N,N-dimetil-karbamid,

1,1 ’-dimetil-4,4’-bipiridinium-klórid, izopröpil-m-(3-kíór-fenil)-karbamát,

2,2-dikiór-propionsav,

S-(2,3-diklór-ajlil)-N,N-dÍizopropil-tiol-karbamát,

2- metoxi-3,6-diklór-benzoesav,

2.6- diklór-benzonitril,

N, N-dimetil-2,2-difenil-acetamid,

6.7- dihidropírido(I,2-a :2’,l’-c)-pirazidiniumsó,

3- (3,4-diklór-fenil)-l,l-dinietil-karbamid,

4.6- dinitro-2-(szek-butil)-fenol,

2- metil-4,6-dmi íro-fenol, etil-N,N-dipropil-tiol-karbamát,

2.3.6- triklór-fenil-ecetsav,

5-bróm-3 -izopropil-6 metil-uracil,

3- (3,4-diklór-fenil)-1-metoxi-1-metil-karbamid,

2- metil-4-klór-fenoxi-ecetsav,

3- ( p-klór-feni!)-1,1 -dímetil -karb amid,

1- buíil-3-(3,4-dikiór-fenil}-l-metil-karbamid,

N-{ 1 -naftü)-ftálamidsav,

1,1 ’-dimetil-4,4^!-bipiridiniumsó,

2- klór-4,6-bisz(izopropil-amino)-s-triazin, 2-klór-4,6-bisz(etil-amino)-s-triazin_s(2.4-díklór-fenil)-4-{nitro-feiül)-éter, G,a,a-trifluor-2,6-dinítro-N,N-dipropil'p-toluidin, S-propil-dipropil-tiol-karbamát,

2,4-diklór-fenoxi-ecetsav,

N-izopropil-2 -klór-acetanilid, ’ ,6 ’-die t il-N -(me í oxi-me t il)-2 -klór-ace tanili d, mononátriuin-metánarzonáí, dinátrium-metánarzonát, N-d,l-dimetil-propinil)-3,5-diklór-benzamid.

A hatóanyaggal kombinálható műtrágyák közé tartozik például az ammónium-nitrát, karbamid, káliumkarbonát és szuperfoszfát.

A folyékony és a szilárd részecskékből álló herbicid készítmények szokásos módszerekkel alkalmazhatók például porozógépek, szántóföldi és kézi permetezők és permetezőcsöves porszórók segítségével. A készítmények por vagy permet alakjában repülőgépekről is alkalmazhatók, mivel kis dózisokban is hatásosak. A herbicid készítményeket vízinövényekre általában úgy alkalmazzuk, hogy a készítményeket a vízinövényekre permetezzük azon a területen, ahol el akarjuk pusztítani őket.

A találmány szerinti gyakorlat szempontjából alapvető és kritikus, hogy a találmány szerinti készítmények hatásos mennyiségét alkalmazzuk a növényeken. A használandó hatóanyag pontos mennyisége függ az elérni kívánt hatástól, valamint irtás tényezőktől, mint a növény fajtája és fejlődési stádiuma, a csapadék mennyisége és az alkalmazott hatóanyag. Ha a növények fejlődését levélkezelés útján szabályozzuk, a hatóanyagot mintegy

O, 25-22,4 kg/ha vagy enné! nagyobb mennyiségben alkalmazzuk. Vízinövények pusztítása esetében a ható-101

184 174 anyagot mintegy 0,01—1000 ppm mennyiségben használjuk a vizes közeg mennyiségére vonatkoztatva.

A találmány szerinti készítmények összetétele például a következő;

(VI) képletű hatóanyag felületaktív szer: 90% rész dodecil-benzolszulfonsav-butilaminsó és 65 rész taliolaj (11 mól etílén-oxiddal kondenzálva) elegye 10%.

Á készítmény vízzel tetszés szerinti koncentrációra hígítható.

Claims

1. Eljárás (1) általános képletű N-{foszfono-metil)-glicin-származékok előállítására, amely képletben

Y hidrogénatomot, 1 —4 szénatomos alkilcsoportot vagy alkálifématomot, a két

Z szubsztituens hidrogénatomot vagy aikáiifématomot jelent és

R jelentése vinilén-, a szabad vegyértékek között 2-3 szénatomos láncot és összesen legfeljebb 8 szénatomot tartalmazó alkiléncsoport, fenilén-. karhoxi-fenilén, 3-nitro-fenilén-, 2-metil-fenilén-, ciklonexenilén-, 4-6 szénatomszámú cikloalkilén-, 4-6 gyűrííbeli szénatomot tartalmazó dikarboxi-cikioalkilén-, dikarboxi-benzoil-fenilén-, norbomenilén- vagy piridilidén-csoport, feltéve, hogy a ciklusos csoportok szabad vegyértékei az egymással szomszédos szénatomokon vannak, azzal jellemezve, hogy valamely N-(foszfono-metil)-giicin-dialkálifémsót vagy valamely (1—4 szénatomos)-alkilN-{foszfono-metil)-g!icinát-monoalkáliíémsóí egy (b) általános képletű anhidriddel - ahol R jelentése a fenti — reagáltatunk és a reakciókeverék pH-ját 6 -10 közötti tartományban tartjuk és kívánt esetben megsavanyítjuk.

2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az anhidridet az N-{foszfonometil)-glicin-származékokra vonatkoztatva legalább ekvimoláris mennyiségben használjuk.

3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a reakciókeverék pH-ját 7—9 között tartjuk.

4. A 3. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az anhidridet az N-(foszfono-metil)-glicin-származékokra vonatkoztatva mólfeleslegben használjuk.

5. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a reakciókeveréket sav-formájú ioncserélőn bocsátjuk át.

6. Herbicid készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként 0,5-95 sú!y% (1) általános képletű N-(foszfono-metil)-glicin-származékot tartalmaz, mely utóbbiban

Y hidrogénatomot, 1 -4 szénatomos alkilcsoportot vagy' alkálifématomot, a két

Z szubsztituens hidrogén- vagy alkálifématomot jelent és

R jelentése vinilén-, a szabad vegyértékek között 2-3 szénatomos láncot és összesen legfeljebb 8 szénatomot tartalmazó alkiléncsoport, fenilén-, karboxifenilén-, 3-nitro-fenilén-, 2-metil-fenilén-, ciklohexeni‘én-, 4-6 szénatomszámú cikloalkilén, 4-6 gyűrűbeli szénatomot tartalmazó dikarboxi-cikioalkilén-, dikarboxi-benzoil-fenilén-, norbmenilén-, vagy piridi’-én-, azzal a feltétellel, hogy a gyűrűs csoportok szabad vegyértékei az egymással szomszédos szénatomokon vannak, szilárd és folyékony hígító- és oldószerek és felületaktív szerek, előnyösen dodecil-benzol-szulfonsav és tallolaj(etiíén-oxid)-kondenzátum közül legalább eggyel együtt.

7. A 6. igénypont szerinti készítmény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy' hatóanyagként olyan (1) általános képletű vegyületet tartalmaz, ahol R fenilén-, ciklohexenilén-, vagy a szabad vegyértékek között 2—3 szénatomos láncot és összesen legfeljebb 5 szénatomot tartalmazó alkiléncsoportot jelent és Y és Z a 6. igénypontban megadott.

8. A 7. igénypont szerinti készítmény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként oiyan (1) általános képletű vegyületet tartalmaz, ahol Y és Z alkálifématomot jelent és R a 7. Igénypontban megadott.

9. A 7. igénypont szerinti készítmény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként olyan (1) általános képletű vegyületet tartalmaz, ahol Y rövidszénláncú alkilcsoportot jelent és R és Z a 6. igénypontban megadott.

10. A 7. igénypont szerinti készítmény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként olyan (1) általános képletű vegyületet tartalmaz, ahol R fenilén-csoportot jelent és Y és Z a 6. igénypontban megadott.

11. A 7. igénypont szerinti készítmény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként olyan (1) általános képletű vegyületet tartalmaz, ahol R ciklohexeniléncsoportot jelent és Y és Z a 6. igénypontban megadott.

12. A 7. igénypont szerinti készítmény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként olyan (1) általános képletű vegyületet tartalmaz, ahol R a szabad vegyértékek között 2—3 szénatomos láncot és összesen legfeljebb 5 szénatomot tartalmazó alkiléncsoportot jelent és Y és Z a 6. igénypontban megadott.

13. A 6. igénypont szerinti készítmény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként olyan (1) általános képletű vegyületet tartalmaz, ahol R 4-6 szénatomszámú cikloalkiléncsoportot jelent és Y és Z a 6. igénypontban megadott.

14. A 6. igénypont szerinti készítmény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként olyan (1) általános képletű vegyületet tartalmaz, ahol R tolilén-csoportot jelent és Y és Z a 6. igénypontban megadott.

15. A 6. igénypont szerinti készítmény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként olyan (1) általános képletű vegyületet tartalmaz, ahol R piridilidén-csoportot jelent és Y és Z a 6. igénypontban megadott.

16. A 6. igénypont szerinti készítmény kiviteli alakja·, azzal jellemezre, hogy hatóanyagként olyan (1) általános képletű vegyületet tartalmaz, ahol Y és Z hidrogénatomot jelent és Ra 6. igénypontban megadott.

17. A 6. igénypont szerinti készítmény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként olyan (1) általános képletű vegyületet tartalmaz, ahol Y 1-4 szénatomos alkilcsoportot, Z hidrogénatomot jelent és R a 6. igénypontban megadott.