Metropolisz

Mētropolisznak nevezték az ókori görögök azt a várost, amelyből egy kapcsolódó kolóniát alapítottak. Ezeknek nagy politikai befolyásuk volt a gyarmatokra. A városállamból adódóan ezek a városok a saját régiójuk politikai, vallási, gazdasági, kulturális és társadalmi központjai is voltak.

A rómaiak a görögöktől vették át a kifejezést, bár kissé eltérő jelentéssel. A római kortól kezdve a fontos késő antik tartományi fővárosokat metropolisnak nevezték. E városok egyikeként például a Trieri Metropolisz zökkenőmentesen tudta továbbfejleszteni késő antik virágkorát a korai középkorba.

A „tartományi főváros” értelemben vett metropolisz kifejezést az egyház az őskereszténységben átvette, és több egyházmegye egyesítésére utalt egy főpüspök irányítása alatt. Innen származik a jelenlegi metropolita cím a római katolikus egyházban és az ortodox egyházakban.

Három definíció használható a metropolisz meghatározására:

• mennyiségileg a fő meghatározó jellemzője a város mérete.

a metropolisz nagyvárosokat jelent.

• funkcionálisan alapvető meghatározó jellemzője a város fontossága.

Ennek megfelelően a metropoliszok fontos funkciókkal rendelkező fővárosok vagy központi helyek. A spektrum a regionális gazdasági központtól (Regiopolis) a nemzeti fővároson át a nemzetközi jelentőségűekig, például Európa Kulturális Fővárosáig, vagy a kozmopolita város értelmében vett globális jelentőségűig terjed.

• relációs, lényeges meghatározó jellemzője a város kapcsolati jelentése.

Ez a jelentés meghatározható gyarmati értelemben „anyaváros”, vagy közigazgatásilag főváros értelmében. Szimbolikus utaláson is alapulhat: például beszélhetünk Siracusáról mint az ókor New Yorkjáról, vagy Drezdáról mint az Elba menti Firenzéről stb. A relációs meghatározás nyitott és a város fontos funkcióinak tisztázását igényli.

A táblázat a városok jelenlegi általános besorolását mutatja a lakosok száma szerint. A nagyvárosoknak legalább 100 000 lakosúaknak kell lenniük.

A kifejezést gyakran a világváros szinonimájaként használják. Ellentétben a világvárossal, amely abszolút nemzetközi jelentőséggel bír, a metropolisznak csak egy adott régión vagy a társadalom meghatározott területén belül lehet „relatív” jelentősége, pl. mint művészeti metropolisz vagy pénzügyi metropolisz. A túlnyomórészt gazdasági jelentőségű metropoliszokat globális városoknak nevezzük.

A globális városok a „csomópontok” illetve a világgazdaság irányító központjai, elsősorban irányítási és átjáró funkciójuk miatt. Előbbi azt jelenti, hogy a globálisan aktív vállalatok és szervezetek központja egy globális városban található. Innen irányítják a függő leányvállalatokat és a más helyeken lévő üzemeket. Az átjáró funkció azt jelenti: a globális város az emberek, a pénz, az információ és az áruk mozgásának központi elosztója. Utóbbit gyakran egy kikötőhöz vagy nagyobb repülőtérhez társítják. A globális városok a gazdaság és az információs hálózatok globalizációjának jelenségei.

Ha a nagyvárosi funkciók egy egész régióban több központi helyet fognak össze, akkor nagyvárosi területről beszélünk.

Az üzleti élet, az adminisztráció és a kultúra fokozódó koncentrációját metropolizálódásnak nevezik.

A függőségi elméletben a metropolisz a periféria vagy a trikontinens ellentéte.

2018-as állami fejlesztési programjába Bajorország három várost vett fel, amelyek korábban regionális központként szerepeltek. A Multi-Centerek metropoliszokká lettek frissítve.^[1]

A 2009/2010-es téli szemeszteren a hamburgi HafenCity Egyetem Metropolis Culture szakon, amely a metropoliszok kulturális vonatkozásaival foglalkozik, bachelor diplomát lehetett szerezni.^[2]

• Egyiptom: Alexandria
• Etiópia: Addisz-Abeba kb. 4,5 millió (2008)^[3]
• Ghána: Accra^[4]
• Elefántcsontpart: Abidjan 4,7 milliós volt, de 2020-ra meghaladta az 5 milliót.^[5]
• Kenya: Nairobi 4 397 073 lakos 2019-ben (az egész területé 9 354 580).^[6]

• Amerikai Egyesült Államok Los Angeles, Chicago, Dallas, Houston (Texas) és Washington
• Kanada: Toronto, Montréal, Vancouver, Ottawa, Calgary és Edmonton^[7]
• Mexikó: Monterrey és Guadalajara

• Brazília: Belém (Pará), Belo Horizonte, Brazíliaváros, Campinas, Curitiba, Fortaleza, Goiânia, Maceió, Manaus, Porto Alegre, Recife, Salvador da Bahia és São Luís
• Chile: Valparaiso és Concepción
• Kolumbia: Bogotá és Medellín

• Sydney (2020) 5 367 206, Melbourne, Adelaide^[8]

• Afganisztán: Kabul > egymillió (2014)^[9]
• Banglades: Csittagong és Khulna^[10]
• Egyesült Arab Emírségek: Dubaj, Abu-Dzabi^[11]
• Fülöp-szigetek: Manila, Cebu és Davao^[12]
• India: Púne
• Indonézia: Bekasi, Bogor, Depok és Tangerang).
• Irán: Meshed, Siráz, Karaj, Iszfahán, Tebriz, Ahváz és Kermánsáh
• Kína: Csingtao, Csinan, Csengcsou, Talien, Kunming, Vuhszi, Hsziamen, Csangcsun, Ningpo, Nanning, Tajjüan, Hofej, Csangcsou, Tangsan, Csangsa, Hszücsou, Vencsou, Kujjang, Ürümcsi, Cepo, Fucsou, Sicsiacsuang
• Dél-Korea: Puszan, Incshon, Tegu, Tedzson, Kvangdzsu, Ulszan és Szuvon
• Malajzia: Kuala Lumpur
• Pakisztán 2017-ben: Gudzsranvála (5,01 millió), Multán (4,745 millió), Pesavar (4,269 millió), Szargoda (3,903 millió), Szialkot (3,893 millió), Bahawalpur (3,668 millió), Kvetta (2,275 millió) és Hiderábád (2,199 millió)
• Srí Lanka: Colombo >5 millió^[13][14]
• Tajvan: Tajpej
• Törökország: Ankara, İzmir és Bursa

• Ausztria: Bécs
• Csehország: Prága >1.3 millió^[15]
• Dánia: Koppenhága 750 000 lakossal és 1,28 millió az agglomerációban^[16]
• Egyesült Királyság: Birmingham, Hampshire
• Finnország: Helsinki, a szomszédos Espoo, Kauniainen és Vantaa városokkal együtt 1,45 milliós
• Franciaország: Párizs
• Hollandia: Amszterdam, Rotterdam és Hága
• Lengyelország: Varsó kb. 1,7 millió, Krakkó
• Németország: Berlin, Frankfurt am Main, Hamburg, München^[17]
• Magyarország: Budapest 1 750 000
• Olaszország: Róma, Milánó, Nápoly 1 millió^[18]
• Oroszország: Szentpétervár 5.4 millió, Jekatyerinburg, Novoszibirszk, Kazany, Nyizsnyij Novgorod és Cseljabinszk
• Románia: Bukarest közel 2,5 millió
• Spanyolország: Madrid, Barcelona és Sevilla

•  
  Dubaj
•  
  Tajpej
•  
  Manila
•  
  Varsó
•  
  Szentpétervár
•  
  Jekatyerinburg
•  
  Madrid
•  
  Toronto
•  
  Montréal
•  
  Vancouver
•  
  Los Angeles
•  
  Sydney
•  
  Melbourne (Ausztrália)
•  
  Brisbane
•  
  Perth (Ausztrália)
•  
  Adelaide

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Metropole című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
• Ez a szócikk részben vagy egészben a Metropolis című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• Dirk Bronger: Metropoliszok, megavárosok, globális városok. A föld metropolitizálódása. Scientific Book Society, Darmstadt 2004, ISBN 3-534-16286-2 második kiadás, 2016
• Metropoliszok – történelem, kifejezések, módszerek (PDF; 641 kb). Metropolitan Studies Központ, TU Berlin