Bajorország

Bajorország Dél-Németországban fekszik. A következő tájegységek tartoznak hozzá:

• délen a Bajor-Alpok
• a Dunáig az Alpok nyúlványai, a három nagy felső-bajorországi tóval
• a Keletbajor-középhegység
• a Sváb-Alb és a Frank-Alb (németül Schwäbische / Fränkische Alb)

Bajorország legalacsonyabb pontja Kahl am Mainban van (107 m), legmagasabb pontja pedig a Zugspitze csúcsa (2962 m).

A tartomány legnagyobb folyója a Duna, amely Passau mellett lépi át az osztrák határt. Legfontosabb mellékfolyói a következők:

• jobbról: Iller, Lech, Isar, Inn
• balról: Wörnitz, Altmühl, Naab, Regen

Mind a négy jobbról érkező folyónak az Alpokban van a forrása, ezeknek több vizük van, mint a balról érkező folyóknak. Az Inn-nek és a Lechnek néha a Dunánál is több vize van.

A Majnának a tartomány keleti részén van a forrása. A megyén át folyik nyugatra. Északkeleten az Elba két mellékfolyója ered, az Eger és a Sächsische Saale.

A bajorországi éghajlat északnyugatról keletre átmegy egy kontinentális éghajlatba. Évente mintegy 100 napon nulla foknál alacsonyabb a hőmérséklet, a nyugati szél a csapadék (kb. 70 centiméter) fő oka, az Alpoknál helyenként 180 centiméterre emelkedhet. A napsütési órák száma 1600 és 1900 között van.

A Boden-tavon keresztül Svájc is határos Bajorországgal, pedig pontos határvonal nincs is kitűzve.

Bővebben: Bajorország történelme

A Római Birodalom időszakában a kelták települtek le a mai Bajorország területére. A Római Birodalom vége után a germánokból, rómaiakból és a keltákból az úgynevezett bajor törzs jött létre.

Bajorországot elsőképpen 555-ben említik, amikor a Agilolfing(wd) család uralkodott; így Európa legrégebbi államai közé tartozik. Münchent (1505-től főváros), Oroszlán Henrik alapította 1158-ban. 1180-tól a Wittelsbach-ház volt az uralkodója a Bajor Hercegségnek. Annak uralkodása 1918-ban, a novemberi német forradalom miatt befejeződött. 1623-ban választófejedelemség lett Bajorország, 1806-ban királyság. 1818-ban alkotmányt kapott. 1835 óta az első németországi vasút közlekedett Nürnberg és Fürth között. 1800 és 1815 között sváb és a frank területeket csatoltak Bajorországhoz.

1918. november 18. óta „szabadállam” (németül: Freistaat) Bajorország. 1949-től Nyugat-Németországhoz tartozott. Szabadállami alkotmányát 1946-ban kapta.

Bajorország kerületekre (Bezirke), járásokra (Landkreise), járási jogú városokra (kreisfreie Städte) és községekre (Gemeinden) tagolódik. A tartomány fővárosa München.

A kerületek önkormányzati jogokat gyakorló képviseleti testülete a kerületi gyűlés (Bezirkstag).

Bővebben: Bajorország járásai

A tartományban jelenleg 71 járás van. A járások élén választott járási elnök (Landrat) és járási gyűlés (Kreistag) áll.

Lásd még: Bajorország települései

Ezek a városok főpolgármestert (Oberbürgermeister) és városi tanácsot választanak (Stadtrat). Jelenleg 25 megyei jogú város van.

Bár Bajorország lakossága Észak-Rajna-Vesztfáliáénál kisebb, a terület szerint Németország legnagyobb tartománya Bajorország. Lakosságának egyötöde nagyvárosokban él, egytizede pedig a fővárosban. Bajorország öt városának több mint 100 000 lakosa van (München, Nürnberg, Augsburg, Würzburg, Regensburg, Ingolstadt, Fürth, Erlangen).

A férfiak aránya 48,71% (6 088 805). A népesség 15,5%-a fiatalabb 15 évnél, 16,5%-a pedig 65 év fölötti. Legnagyobb része római katolikus (67,2%) vagy evangélikus (24,1%); a népesség 3,6%-a egyéb valláshoz tartozik.^[2]

A bajorországi embereket négy úgynevezett törzs alkotja:^[3]

• Az óbajorok (Altbayern), akik Felső- és Alsó-Bajorországban és az Oberpfalzban élnek. Őszintének, zeneértőnek és ragaszkodónak tekintik. Száma kb. 6,4 millió.
• A frankok (Franken) az Alsó-, a Közép- és a Felső-Frankföldön élnek, száma kb. 4,1 millió. Csoportszellemesnek, szervezhetőnek tekintik e törzset.
• A svábok (Schwaben) száma kb. 1,8 millió. Róluk azt mondják, hogy takarékosak és gyakran lebecsülnek.
• Az 1945 után bevándorolt szudétanémetek új hazát találtak Bajorországban, egy 1962-es okirat szerint „a bajor kormány külön bajorországi törzsnek tekinti ezt a népcsoportot” (fordított idézet). Ez a népcsoport a II. világháború után a tartomány újjáépítésében is segített.

Bajorország hivatalos nyelve a német, de a világ számos országából származó bevándorlók egyéb nyelveket is beszélnek. A területen beszélt ismertebb bajor nyelvjárások a következő három nagy nyelvjáráscsaládhoz tartoznak:

• Bajorul a tartomány délkeleti részén beszélnek, az ahhoz tartozó fő alcsoportok az északi és a középső bajor, a tiroli határ mellett déli bajor is.
• A frank nyelvjárás északon és északnyugaton elterjedt (változatai a keleti és a rajnai frank). Beszélői száma kb. 3 millió.
• Az alemannt nyugaton és délnyugaton kb. 2 millió ember beszéli. Az alcsoportok a sváb és az alsó alemann.^[4]

Azokon kívül, melyek világosan tartoznak a három csoport egyikéhez, több átmeneti nyelvjárás is van: Nürnberg környékén bajor-frank nyelvjárások léteznek, Lechrain mellett egy bajor-sváb keveréket beszélnek, Dinkelsbühl és Hesselberg körül pedig frank-sváb nyelvváltozatot szoktak használni. Néhány környéken mind a három fenti nyelvjárás is keveredik (például Treuchtlingenben és Eichstättben).

Bár a vidéki belföldiek ma is gyakran használják környékük nyelvjárását, a különböző elvárosiasodott peremtelepülésekben elég gyorsan kihalnak a változatok. Ezeket ritkábban írják is, mint például Svájcban vagy Luxemburgban.

A bevándorlók néha más nyelvjárásokat is beszélnek; ezek a változatok a némethez is és egyéb nyelvhez is tartoznak.

Bajorország egyike a Német Szövetségi Köztársaság 16 tartományának (hivatalosan Land, azaz ország). Ennek megfelelően saját alkotmánya, kormánya, alkotmánybírósága, és országgyűlése (Landtag) van.

A bajor alkotmány 1946. december 1-jén lépett hatályba népszavazással. Keresztény értékeken alapul, és 4 részre tagolódik. Megváltoztatni csak a Landtag kétharmados többségével és népszavazással lehet.

A Landtag Bajorország törvényhozó testülete, parlamentje. Tartományként a bajor törvényhozás fő területe az oktatás, az önkormányzat, a kultúra, és a rendészet, de sok más területen (pl. sajtójog és gyülekezési jog) is aktív.

A Landtag képviselőit (amely jelenleg 187 tagú) hasonlóan választják mint a magyar képviselőket. Bajorország választókerületekre osztódik, amelyek mind egy képviselőt küldenek a parlamentbe, de ezenkívül listák is vannak. 2008-tól 2013-ig a Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) és a liberális Német Szabaddemokrata Párt (FDP) alkották a kormánytöbbséget, a 2013-as választásokon pedig a CSU-nak sikerült abszolút többséget szereznie, így egyedül alakított kormányt.

2001-ig volt egy szenátus is, amely társadalmi és gazdasági csoportok küldöttjeiből állt össze.

A miniszterelnökből (aki egy személyben Bajorország állam- és kormányfője), a miniszterekből és államtitkárokból áll. Jelenleg Markus Söder a bajor miniszterelnök. A kormányfőt a Landtag választja abszolút többséggel, a minisztereket a miniszterelnök a Landtag hozzájárulásával meneszti és nevezi ki.

A kormány feladata a bajor és a szövetségi törvények végrehajtása. Emellett küldötteket állít a német Szövetségi Tanácsba.

Bajorország gazdaságilag erős és gazdag állam. Bár korábban a mezőgazdaság volt a legjelentősebb szektor, az elmúlt években technológiai földdé változott a tartomány. A legerősebb München környéke, ahol sok jelentős nemzetközi cégnek van a központja (BMW, Audi, MAN, Siemens, Microsoft, ProSieben1, Premiere, EADS). Ezenkívül e környék a turizmusnak is egy centruma. Münchenen kívül a legfontosabb gazdasági központok Augsburg, Ingolstadt és az úgynevezett Bajorországi Vegyszeri Háromszög (Bayerisches Chemiedreieck), mely a Chiemsee, az Inn és Salzach között helyezkedik el. Észak-Bajorországban Nürnberg, Fürth és Erlangen agglomerációi alkotják a legfontosabb gazdasági területeket. Az Aschaffenburg és Schweinfurt/Würzburg között való környékekét mintaszerű gazdaságnak tekintik, mert itt a virágzó gazdaság miatt a munkanélküliség alacsonyabb, mint hat százalék. Ugyanebben a helyzetben van az egyre erősödő Regensburg.

Néhány a határnál lévő környéknek anyagi támogatásra van szüksége, mert hiányzik az alépítmény. Így a Bajor-erdő a hidegháború időszakában nem volt vonzerő. A Német Demokratikus Köztársaság megszűnése után már nem volt határkörnyék helyzetben, de ezzel megszűntek a szubvenciók is. Ezért ennek a környéknek a vállalatai inkább Csehországban fektetnek be.

A fő turisztikai vonzerők München a különböző tavak, az Alpok és Regensburg óvárosa, amelyik 2007 óta a világörökséghez tartozik. Bajorországban 5,1% a munkanélküliségi ráta, amely (Baden-Württemberg után) Németország második legalacsonyabb száma. A tartomány vásárlóereje 2005-ben 135,6 (EU-27:100) volt. 2006-ban a gazdasági fejlődés elérte a 2,8%-ot, ami pontosan a németországi átlag.

Bajorországban három atomerőmű található: a KKW Isar, a KKW Gafenrheinfeld és a KKW Grundremmingen.

 

Vitákat robbantott ki 2018 nyarán, hogy egy új törvény értelmében június 1-jétől keresztet kell kifüggeszteni minden hivatali iroda bejáratánál. A törvény azzal indokolta a kereszt kifüggesztését, hogy az országot a kereszténység formálta, így a kereszt kifejezi Bajország kulturális jellegét.^[5]

Bajorország lakosságának vallási megoszlása 2017-es adatok szerint a következő: 49,6% katolikus; 18,3% evangélikus; 4% muszlim; 28,1% más, vagy nem vallásos.

 

Bajorország főbb városaiban számos látványosság található.

Látványosságok:

• Nymphenburgi kastély
• Német Múzeum (Deutsches Museum)
• Régi képtár (Alte Pinakothek)
• Új képtár (Neue Pinakothek)
• Modern kori képtár (Pinakothek der Moderne)
• Englischer Garten (Angolkert)
• Theresien Wiese
• BMW Welt

Itt rendezik meg az októberi fesztivált (Oktoberfest).

 

Nürnberg egyebek közt híres mézeskalácsáról.

• Sebaldtemplom
• Lorenztemplom
• Burg (Vár, Óváros)
• Hauptmarkt (Főtér -piac)
• Állatkert (Tiergarten)

Itt található a Wertachbrucker Tor, amely a legöregebb németországi híd és Szent Gergely kolostortemplom.

Labdarúgás:

• FC Bayern München
• 1. FC Nürnberg
• SpVgg Greuther Fürth
• Wacker Burghausen
• TSV 1860 München
• FC Augsburg
• SpVgg Unterhaching

Kézilabda:

• TSV Milbertshofen
• MTSV Schwabing

Jégkorong:

• Augsburger Panther
• München Barons
• EC Hedos München
• SB Rosenheim
• EV Füssen
• SC Riessersee
• EC Bad Tölz
• EV Landshut
• Straubing Tigers
• ERC Ingolstadt

• Institut für Bayerische Geschichte: Einführende Bibliographie zur Geschichte Bayerns. (Zusammenstellung grundlegender Literatur und Quellensammlungen).
• Bayerische Bibliographie
• Max Spindler (Hrsg.), Gertrud Diepolder: Bayerischer Geschichtsatlas. Bayerischer Schulbuchverlag, München 1969.
• Max Spindler, Alois Schmid (Hrsg.): Handbuch der bayerischen Geschichte. Beck, München 1971ff. (4 Bände).
• Wilhelm Volkert, Richard Bauer: Handbuch der bayerischen Ämter, Gemeinden und Gerichte: 1799–1980. Beck, München 1983, ISBN 3-406-09669-7.
• Peter Claus Hartmann: Bayerns Weg in die Gegenwart. Vom Stammesherzogtum zum Freistaat heute. 2. Auflage. Pustet, Regensburg 2004, ISBN 3-7917-1875-4.
• Gerald Huber: Kleine Geschichte Niederbayerns. 2. Auflage. Verlag Friedrich Pustet, Regensburg 2010, ISBN 978-3-7917-2048-7.
• Gerald Huber: Lecker derbleckt. Eine kleine bairische Wortkunde. Societätsverlag, Frankfurt/Main 2008, ISBN 978-3-7973-1100-9
• Fritz Koller, Hermann Rumschöttel: Bayern und Salzburg im 19. und 20. Jahrhundert, vom Salzachkreis zur Euregio. Samson, München 2006, ISBN 3-921635-98-5.
• Dirk Götschmann: Wirtschaftsgeschichte Bayerns, 19. und 20. Jahrhundert. Pustet, Regensburg 2010, ISBN 978-3-7917-2230-6
• Peter Fassl, Wilhelm Liebhart, Doris Pfister, Wolfgang Wüst (Hrsg.): Bayern, Schwaben und das Reich. Festschrift für Pankraz Fried zum 75. Geburtstag (Augsburger Beiträge zur Landesgeschichte Bayerisch-Schwabens 11) Augsburg 2007, ISBN 978-3-89639-589-4
• Bayerisches Jahrbuch. 86. Jahrgang, K. G. Saur, München 2007, XIII, 611 S., ISBN 978-3-598-23666-2; auch CD-ROM-Ausgabe: ISBN 978-3-598-23667-9 (wichtiges Nachschlagewerk mit Informationen zu mehr als 7.000 Institutionen und ca. 12.500 Personen).
• Michael Beer: Bayerns Boom im Bauernland. Landesplanung und Strukturwandel der bayerischen Wirtschaft im ländlichen Raum von 1945 bis 1975. Lulu, Morrisville 2008, ISBN 978-1-4092-0580-7.
• Franz X. Bogner: Bayern aus der Luft. Stürtz, Würzburg 2009. ISBN 978-3-8003-4014-9.

 

A Wikimédia Commons tartalmaz Bajorország témájú médiaállományokat.

• Hivatalos oldal
• Bayern – Bajorország
• K. Lengyel Zsolt: Bajorország és Magyarország a XIX. és a XX. században
• Wolfgang Petz: Bajorország–Magyarország – Ezer év
• Bajorország – Fotótár^{[halott link]}