Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút

A társaság működését 1872-ben Viktor Erlanger báró kérelmezte, amelyet az 1872. évi XXVII. törvény szentesített.

A részvénytársaság alakuló közgyűlését 1875. február 1-jén Budapesten tartották meg, melyen Viktor Erlanger báró nem vett részt. Az ő nevében testvére, Ludwig Erlanger, aki a bécsi Erlanger banknak volt a vezetője, jelent meg e közgyűlésen. Ő az alapító közgyűlést azzal nyitotta, hogy "az engedélyokirat által részére (és nem Viktor részére!) biztosított jogokat a létrehozandó részvénytársaságra ruházza át".^[3] Ezek után kijelenthetjük, hogy "a legkisebb Erlanger-fiúhoz, Viktorhoz, ugyanis a GYSEV engedélyokiratának nevére történő kiállításán kívül érdemben más nem fűződik".^[3]

Az első vonalszakasz Győr és Sopron között 1876. január 2-án nyílt meg. A Sopron és Ebenfurt közötti szakaszt 1879. október 28-án adták át a forgalomnak. A csatlakozó Fertővidéki Helyiérdekű Vasút 1897. december 19-én kezdte meg működését.

Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása után különös módon fennmaradó társaság részvényeinek tulajdonosi szerkezete 2009 óta: magyar állam 65,64%, osztrák állam 28,24%, és a Strabag SE 6,12%.^[4] A cégjogi szempontból különös vasúttársaság az I. világháború végén még önálló, a MÁV-tól független vasút volt, amelynek két országbeli működését és önállóságát a trianoni békeszerződés konzerválta.^[5]

1942. június 30-án bekövetkezett a GYSEV történetének legsúlyosabb balesete a Fertővidéki Helyiérdekű Vasút vonalán. A Celldömölkről Sopronba tartó BCmot 16 pályaszámú motorkocsiból és két mellékkocsija szinte fékezés nélkül belerohant a nyílt pályán, Vönöck állomás bejárati jelzője előtt álló vegyesvonatba. A baleset a szerelvény megfékezettségének hiánya miatt következett be, mivel a mellékkocsikat Celldömölkön nem kötötték be a főlégvezetékbe. A tragédiának 80 sérültje és négy halottja volt.

1973. november 15-én reggel szintén súlyos baleset történt, amikor is a menetrendnek megfelelően M62-es mozdonnyal elindult Sopronból Győrön át Budapestre tartó Ciklámen Expressz. Ezzel egy időben Fertőboz vasútállomáson fék műszaki hibás tehervonat vesztegelt. A rosszul kezelt, úgynevezett térközjelző beállítás miatt a Budapestre tartó vonat vezetője joggal hihette, hogy szabad előtte a pálya. Aztán Fertőboz előtt azt vette észre, hogy a saját vágányán egy másik szerelvény is áll. Az ütközést azonban nem lehetett elkerülni. A balesetben huszonhárman sérültek meg, közülük hatan súlyosan. A sérültek között volt a Ciklámen expressz mozdonya mögé sorozott kazánkocsi fűtője, a mozdonyvezető, a vonatvezető, valamint a tehervonat fűtője is, akik könnyebb sérülést szenvedtek.^[6]

1979. május 26-ával megszüntették a Fertővidéki Helyiérdekű Vasút Fertőszentmiklós–Celldömölk viszonylatát. A mai helyiérdekű vasút ötven kilométeres pályájából 13 kilométer Magyarországon, a többi Ausztriában található.

1987-ben elkészült a Győr–Sopron-vasútvonal villamosítása, amelynek keretében 1987. május 15-én 7 darab V43 320-326 pályaszámú mozdony érkezett a M41-es dízelmozdonyokért cserébe.^[7]

A GYSEV ma két országban hat jelentős vasútvonalat, valamint az Európai Gazdasági Térség területén érvényes engedélyével mindkét országban vasúti személyszállítást, továbbá Európa-szerte vasúti árufuvarozást végez. Egyik korábbi csatlakozó mellékvonala, az 1880-as évek szabályai szerint helyi érdekű vasútként létrehozott Fertővidéki Helyiérdekű Vasút (Fhév) formailag önálló vasúttársaság, amelynek azonban a vasútüzemi kiszolgálását a GYSEV végzi el.

A vasútvonalak bővítése a Sopron–Szombathely-vasútvonal 2001-es MÁV-tól való átvételével kezdődött. A leromlott pálya villamosítása és sebességnövelő beruházások végrehajtása 2002-től kezdődtek el. A vasúttársaság területe 2006 decemberében tovább bővült a Szombathely–Szentgotthárd-vasútvonallal, amelyet a 2009 szeptemberétől indult 2011-ig tartó kivitelezéssel felújítottak és villamosítottak.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium döntése alapján 2011. október 1-jétől az üzemeltetést, december 11-től pedig a közszolgálati személyszállítást vette át a GYSEV a Rajka-Hegyeshalom-Csorna-Répcelak-Porpác, a Porpác-Szombathely, a Szombathely-Kőszeg, a Szombathely-Zalaszentiván, valamint a jelenleg nem működő Körmend–Zalalövő-vasútvonalon, így a működési területe újabb 214 km vasútvonallal és a szombathelyi vasútállomással bővült.^[8] A hálózat jelentős bővítése révén immár Sopron állomást megelőzve Szombathely vasútállomása lett a legnagyobb pályaudvara a GYSEV-nek.

2013. december 6-án átadták a Sopron–Szombathely–Szentgotthárd-vasútvonalon közlekedő Stadler FLIRT motorvonatokat, amelyek december 15-től álltak szolgálatba.^[9]

2014-ben 5 db Siemens Desiro ML motorvonatra szerződött a vasúttársaság 32 millió euró értékben, amelyek 2016. szeptember 4-től már a Bécs-Sopronkeresztúr(Deutschkreutz), Bécs-Pomogy(Pamhagen) szakaszon, majd decembertől a Vulkapordány(Wulkaprodersdorf)-Nezsider(Neusiedl) szakaszokon teljesítenek szolgálatot.^[10][11]

2016 augusztusában jelentették be, hogy újabb 10 db FLIRT 3 típusú járművet vásárol 21,5 milliárd forintért. A tervek szerint az első járművet 2018 márciusában, míg a tizedik vonatot 2019 januárjáig szállítja le a gyártó.^[12]

2017. március 14-én jelentették be, hogy 5 db – két, kisegítő dízelmotorral is felszerelt, kétáramnemű Vectron AC, és három, háromáramnemű Vectron MS mozdonyt, és további 4 db opciós mozdonyt vásárol 12,5 milliárd forintért. Az első két járművet 2017 májusában, majd 3-at júliusban le is szállította gyártó.^[13] A vasúttársaság az opcióban jelzett 4 gépre is megrendelést adott.^[14]

2017. december 10-től újraindult a vasúti személyforgalom a Rajka és Oroszvár közötti határátmeneten. A vonatokat a GYSEV közlekedteti Hegyeshalom–Rajka–Oroszvár–Pozsonyligetfalu viszonylatban.

A GYSEV-nek jelentős szerepe van a Bécset Sopronon keresztül Győrrel és Budapesttel összekötő forgalomban, valamint a Szombathely–Szentgotthárd–Graz közötti viszonylatban. A Fertővidéki Helyiérdekű Vasút Zrt. vonalán, az Osztrák Szövetségi Vasutakkal együttműködve, 2007 decemberétől vasúti kapcsolatot létesítettek Stájerország és Nyugat-Magyarország, valamint Burgenland között. (Tagjai a Keleti Régió Közlekedési Szövetségnek (VOR), melynek székhelye Bécsben van.) 2009-ben a menetrendváltás után újabb vasútvonalakat zártak be Magyarországon. Akkor már felmerült a lehetősége, hogy a bezárandó vonalak közül a GYSEV néhányat átvenne a nyugati országrészben további üzemeltetés céljából.^[15][16]

2011 decemberétől a GYSEV zömében Vas megyében fekvő, összesen 214 kilométernyi vasútvonalat vett át a MÁV-tól, valamint a szombathelyi vasútállomást, történetében a legjelentősebb mértékben bővítve ezzel hálózatát. A MÁV más vonalain hasznosította az itt felszabaduló mozdonyokat, Bzmot motorvonatokat és személykocsikat.^[8]

A vasúttársaságnak 2010-ben összesen 5 millió 8 ezer utasa volt. 2011-ben megfordult az addigi trend: az év márciusától folyamatosan emelkedett az utasok száma: az előző év azonos időszakához képest augusztusra már csaknem 6, októberre pedig 7,5 százalékkal utaztak többen a GYSEV járatain. Az összesített adatok alapján év végére 245 ezerrel volt több utasa a vasúttársaságnak 2011-ben, mint 2010-ben. Legnagyobb mértékben, 16 százalékkal azon utasok száma emelkedett, akik teljes árú menetjegyet váltottak utazásukhoz. Az utasok tavaly csaknem 11 millióval több kilométert tettek meg a GYSEV vonalain, mint az előző évben. Nem változott jelentősen az utasok által megtett táv: ez 2010-ben és tavaly is 44 kilométer volt átlagosan. A vasúttársaság szerint ez azt jelenti, hogy elsősorban a naponta munkába igyekvők közül választották jelentősen többen a vasúti közlekedést. Az adatokban az átvett vonalak utasforgalma nem szerepel.

A GYSEV az ÖBB-nél leselejtezett 5047 és 5147 sorozatú motorkocsikat vett át.^[17]

2012-ben egymilliárdos vasútbiztonsági fejlesztés eredményeként a 434,7 kilométeres, 304 db vasúti átjáróval bíró hálózaton öt helyen Győr-Moson-Sopron megyében és három Vas megyei átkelőben szerelnek fel csapórudas félsorompót, 23 helyen jobban látható és hosszabb élettartamú LED-izzókat építenek a fényjelzőkbe.^[18]

A Győr–Sopron-vasútvonalon a teljes országhatárig tartó szakasz kétvágányúsítását tervezik. A projektet 2010. december 2-án nyújtották be, 2011. január 26-án pedig aláírták a támogatási szerződést. A hatástanulmányok készítése, Sopron esetében a vasút és város viszonyának vizsgálata folyik.^[19]

A GYSEV magyar vonalain 2011-ben összesen 3 millió 400 ezren utaztak, ez a szám 2014-ben 6,132 millió volt.^[20][21]

A Sopron-Szentgotthárd vasútfejlesztési projekt keretében 2012. szeptember 27-én elkészült Sopronban a Kőszegi utcai közúti aluljáró, majd 2012 október 18-án Szombathelyen a Csaba utcai közúti felüljáró. 2013. december 11-én átadták a Körmend vasútállomásán épült gyalogos felüljárót és a vonalon elkészült P+R parkolókat.^[22]

2015 év végére fejeződött be a Rajka–Hegyeshalom–Csorna–Porpác vasútvonal még hiányzó Mosonszolnok–Porpác szakaszának teljes villamosítása és a központi forgalomirányítás kiépítése, amelynek költsége 12 milliárd forint volt 13,7 milliárd forintból végezték el a Szombathely–Zalaszentiván vasútvonalat rekonstrukcióját, amelynek része volt a villamosítás és néhány jelentősebb állomás részleges átépítése.^[23] A Szombathely–Kőszeg-vasútvonalon elővárosi vasútvonal fejlesztését terveznek, ezen belül Kőszegen egy új intermodális csomópont épülhet ki a vonal meghosszabbításával és belvároshoz közeli (Kórház utca-Petőfi tér) új végállomás kialakításával. Itt megvalósuló beruházásban P+R, B+R parkoló, korszerű autóbusz-állomás is helyet kap.^[19]

2014 év elején 9 darab mozdony beszerzésére adtak ki felhívást. A cél, hogy négy két- és öt darab háromáramnemű mozdonyt vásároljanak. Előbbieknek a magyar, a német, az osztrák és a román, utóbbiaknak ezeken felül a cseh, a szlovén, a szlovák és a lengyel hálózatra is érvényes engedéllyel kell rendelkezniük.^[24]

2014-ben 5 db Siemens Desiro ML motorvonatra szerződtek 32 millió euró értékben, amelyek 2016 decemberétől a Bécs-Sopronkeresztúr(Deutschkreutz), Bécs-Pomogy(Pamhagen) és Vulkapordány(Wulkaprodersdorf)-Nezsider(Neusiedl) szakaszokon fognak szolgálatot teljesíteni.^[10]

•  
  247-508 halad ki Szombathelyről
•  
  A cég Sopron-Pécs személyvonata
•  
  430-328 konténervonattal
•  
  GYSEV Vectron autósvonattal
•  
  471-002 konténervonattal
•  
  Rába IC halad az 1-es vonalon
•  
  GYSEV Taurus konténervonattal
•  
  GYSEV Vectron InterCity-vonattal

Bővebben: GYSEV-vonalak

 

• Sárvár–Répcevis–Felsőlászló-vasútvonal

Bővebben: GYSEV-mozdonysorozatok

A 2020. decemberi állapot szerint:

MOZDONYOK/MOTORVONATOK:

SZEMÉLYKOCSIK:

 

 

Kereskedelmi cégjel betűtípusa: Helvetica, dőlt.

Az utasszám az elmúlt években az alábbi módon változott: Az utasforgalom az elmúlt években az alábbi módon változott:

 

A Wikimédia Commons tartalmaz Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút témájú médiaállományokat.

• A GYSEV magyar honlapja és a GYSEV osztrák honlapja
• Utazások, fotók, élmények-beszámolók, vasútgépészet, vasúttörténet – Index-fórum
• A GYSEV Zrt. személyszállítási engedélye^{[halott link]}
• A GYSEV Zrt. áruszállítási engedélye^{[halott link]}
• A GYSEV Zrt. pályahálózat-működtetői engedélye
• 1872. évi XXVII. törvénycikk a Győrtől Sopronon át Ebenfurt irányában az ország határáig vezetendő elsőrendü gőzmozdonyvasut kiépitéséről
• Újabb vasúti szakaszt vesz át a GYSEV Archiválva 2007. november 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Lovas Gyula: A GYSEV kialakulásának története. In: Magyar Vasúttörténet, 3. kötet, Budapest, 1996, 167–175. o. ISBN 963-552-311-4
• Tóth Sándor: A Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút rövid története. In: Meridionale Belvedere; A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, Szeged történészhallgatóinak lapja, 8(1996)3-4, 23-45 p.
• Tóth Sándor. A Győr-Sopron-Ebenfurti Vasut Rt. létrejötte: Adalékok a Győr és Sopron, illetve Sopron és az országhatár közötti vonalak építéstörténetéhez / Die Entstehung der Raab-Oedenburg-Ebenfurter Eisenbahn AG: Beitrag zur Entstehungsgeschichte der Strecken Győr-Sopron und Sopron-Landesgrenze, lektor: Prof. Dr. Kubinszky Mihály, ford. Ács Ágota (magyar, német nyelven), Sopron: Soproni Városszépítő Egyesület, Soproni Szemle Alapítvány (2010). ISBN 978-963-89133-0-2 
• Tóth Sándor Frigyes: A Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút kronológiája képekben; GYSEV Zrt., Sopron, 2022