1961
év
Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század
| 1961 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1961 |
| Ab urbe condita | 2714 |
| Bahái naptár | 117 – 118 |
| Berber naptár | 2911 |
| Bizánci naptár | 7469 – 7470 |
| Buddhista naptár | 2505 |
| Burmai naptár | 1323 |
| Dzsucse-naptár | 50 |
| Etióp naptár | 1953 – 1954 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 2016 – 2017 |
| Shaka Samvat | 1883 – 1884 |
| Holocén naptár | 11961 |
| Iráni naptár | 1339 – 1340 |
| Japán naptár | 2621 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4657–4658 |
| Kopt naptár | 1677 – 1678 |
| Koreai naptár | 4294 |
| Muszlim naptár | 1380 – 1381 |
| Szeleukida naptár | 2272–2273 |
| Örmény naptár | 1410 ԹՎ ՌՆԺ |
| Thai szoláris naptár | 2504 |
| Zsidó naptár | 5721 – 5722 |
Évtizedek: 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek – 2010-es évek
Évek: 1956 – 1957 – 1958 – 1959 – 1960 – 1961 – 1962 – 1963 – 1964 – 1965 – 1966
Események
szerkesztésJanuár
szerkesztés- január 1. – Kísérlet a jugoszláv pénz- és gazdasági reformra.[1]
- január 3. – Az USA megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Kubával.[2]
- január 16. – 21 év után visszatérnek Kanadából Krakkóba, a királyi várba a Wawel híres kincsei, köztük számos világhírű gobelin.[3]
- január 17. – Patrice Lumumba meggyilkolása.
- január 20. – John Fitzgerald Kennedy az USA elnöke.
- január 22. – Nem sokkal azt követően, hogy a karib-tengeri Curaçao kikötőjét elhagyja a portugál zászló alatt hajózó Santa Maria óceánjáró, egy huszonnégy, vegyesen spanyol, illetve portugál származású tagokból álló, magát Ibér Forradalmi Felszabadítási Bizottságnak nevező csoport eltéríti, a portugál Salazar, valamint a spanyol Franco vezette diktatúrának elleni tiltakozás gyanánt.[4][5]
- január 22–február 7. – Czinege Lajos altábornagy, honvédelmi miniszter vezetésével magyar delegáció tárgyal Moszkvában.
Február
szerkesztés- február 12. – A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének (JKSZ) Elnöksége és a Központi Bizottság (KB) kibővített ülése, amelyen visszautasítják a kommunista és a munkáspártok Jugoszláviát elítélő nyilatkozatát.[1]
- február 15–16. – Andrej Grecsko marsall, az Egyesített Fegyveres Erők főparancsnoka Budapesten tárgyal.
- február 16. – A szejm elfogadja a lengyel nemzet gazdasági fejlődését előirányzó 5 éves tervet (1961–65).[3]
Március
szerkesztés- március 1. – A csehszlovák népszámlálási adatok szerint az ország lakossága 13 745 577 fő, melyből 518 782 fő vallja magát magyarnak.[6]
- március 21. – A román Nagy Nemzetgyűlés a munkáspárt első titkárát, Gheorghe Gheorghiu-Dejt választja meg az újonnan létrehozott Államtanács elnökévé, míg Ion Maurer a kormányfői posztot kapja.[7]
- március 28–29. – A Varsói Szerződés Politikai Tanácsadó Testületének moszkvai ülése, melyen a magyar delegációt Kádár János és Münnich Ferenc vezeti.
Április
szerkesztés- április 4. – A Tóth Lajos vezérőrnagy, megbízott vezérkari főnök vezényelte katonai díszszemlén első alkalommal mutatják be a honvédség új légvédelmi rakétáit és a MiG–19 PM szuperszonikus vadászrepülőgép-raj 3 repülőgépét.
- április 15. – Az amerikai légierő bombázza Havannát.
- április 16. – A nemzetgyűlési és nemzeti tanácsi választások Lengyelországban, melyen a választók 98,34%-a a Lengyel Nemzeti Egységfront jelöltjeire szavaz.[3]
- április 17–20. – Sikertelenül végződik a kubai emigránsok partraszállási kísérlete a Disznó-öbölben, hogy megdöntsék Fidel Castro hatalmát Kubán.[2]
- április 21. – A holland Dirk Stikker követi Paul-Henri Spaakot a NATO főtitkári beosztásban.
- április 27. – Sierra Leone függetlenné válik.
- április 22. – Az Algériában élő francia ultrák által létrehozott ún. Titkos Hadsereg Szervezete (OAS) vezetői – Maurice Challe, Edmond Jouhaud és Raoul Salan tábornokok – puccsot robbantanak ki, amely azonban április 24-ére megbukik.[8]
Május
szerkesztés- május 5. – Faji zavargások Alabama fővárosában, Montgomery-ben.
- május 15–18. – Lengyelországban az újonnan megválasztott szejm első ülésén megerősíti tisztségében a nemzetgyűlés elnökét, Czesław Wycechet és az államtanács elnökét, Aleksander Zawadzkit.[3]
- május 16. – A hadsereg vezetésével Park Chung-hee megszerzi a hatalmat Dél-Koreában.
- május 19. – Harckészültségi szolgálatba helyezik az 1. honi légvédelmi rakétaezredet.
- május 20.–június 13. – Francia-algériai tárgyalások Évian-les-Bainsban.
Június
szerkesztés- június 3–4. – John Kennedy amerikai elnök és Nyikita Hruscsov, az SZKP első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke Bécsben tárgyal a világpolitikai helyzetről és a két ország kapcsolatáról.
- június 11–12. – A tűz éjszakája Dél-Tirolban. (A robbantásos merényletekben helyi szeparatisták tönkreteszik a térség villamoshálózatát.)
- június 21–22. – A Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) Központi Bizottsága ülésén elhatározzák, hogy 1970-ig a mezőgazdasági termelést az ipari termelés színvonalára emelik.[6]
- június 23. – Életbe lép az Antarktisz-egyezmény, amely kikötötte a kontinens semlegességét.
Július
szerkesztés- július 1. – Veszprémben megalakul az 1. honi légvédelmi hadosztály-parancsnokság.
- július 4. – A K-19 atommeghajtású tengeralattjáró balesete.
- július 21–22. – Czinege Lajos honvédelmi miniszter – Ugrai Ferenc vezérkari főnök és Soós Sándor ezredes, szervezési és mozgósítási csoportfőnök kíséretében – Moszkvában tárgyal.
Augusztus
szerkesztés- augusztus 3. – Felállításra kerül az 5. összfegyvernemi hadsereg-parancsnokság, a 11. harckocsi-, a 15. gépkocsizó lövész-, valamint az 1. honi légvédelmi hadosztály, a Repülő-műszaki Tiszti Iskola, illetve a HM Anyagi-Technikai Főcsoportfőnökség.
- augusztus 13. – Megkezdődik a berlini fal építése.[9]
- augusztus 20. – Megnyilik az Ifjusági Művelődési Park (Ifipark)[10]
- augusztus 26. – Utolsóként kivégzettek az 1956-os forradalommal kapcsolatban:[11] Kovács Lajos, Hámori István és Nickelsburg László.[12]
Szeptember
szerkesztés- szeptember 1–6. – Az el nem kötelezett mozgalom első csúcsértekezlete Belgrádban, 28 ország részvételével.[1]
- szeptember 5. – Az amerikai U–2-es felderítő repülőgépek először készítenek légi felvételeket a Kubába telepített szovjet légvédelmi rakétákról és MiG–21-es vadászgépekről.[2]
- szeptember 13. – Megalakul a második Kádár-kormány.[13]
- szeptember 18. – A Dag Hammarskjöld ENSZ-főtitkárt szállító Albertina nevű DC–6-os repülőgép, közvetlenül a leszállás előtt lezuhan a függetlenné vált, polgárháborús Kongóban. (A szerencsétlenségnek 16 halottja volt.)[14]
- szeptember 18–19. – A csehszlovák nemzetgyűlés törvényt fogad el az állami ellenőrzésről és a nemzetgazdasági nyilvántartásról.[6]
- szeptember 28. – A damaszkuszi katonai felkelés következtében felbomlik az Egyiptom és Szíria részvételével 1958-ban létrehozott Egyesült Arab Köztársaság (EAK), de Egyiptom megtartja ezt az elnevezést egészen 1971-ig.[15]
Október
szerkesztés- október 5. – Az berlini válság hatására a honvédelmi miniszter – a 0037. számú parancsában – a második szolgálati évüket töltő sorállomány katonai szolgálati idejét határozatlan időre meghosszabbítja.
- október 17–31. – Az Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) XXII. kongresszusa.
- október 31. – Sztálin holttestét elviszik a Lenin-mauzóleumból.
November
szerkesztés- november 13. – Josip Broz Tito jugoszláv államfő skopjei beszédében üdvözli az SZKP XXII. kongresszusának antisztálinista határozatait, egyben kijelenti, hogy lehetetlen a megbékélés az albán vezetéssel.[1]
December
szerkesztés- december 13–15. – Az Észak-atlanti Tanács párizsi miniszteri ülésén a szövetség megerősítette Berlinnel kapcsolatos álláspontját, erőteljesen elítéli a berlini fal felépítését, és jóváhagyja a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételét a Szovjetunióval annak megállapítása céljából, hogy találnak-e tárgyalási alapot; továbbá bejelentik egy mozgékony alkalmi erő felállítását.
- december 15. – Hamburgban vízre bocsátják a Cap San Diegót.
- december 27. – Szovjet emlékirat a nyugatnémet kormányhoz a két ország kapcsolatáról.
Határozatlan dátumú események
szerkesztés- az év folyamán –
- Kína és Észak-Korea meg nem támadási szerződést köt.[16]
- Habsburg Ottó írásban lemond az osztrák trónigényéről. (Magyarországgal kapcsolatban azonban sosem tett ilyen gesztust.)[17]
- India annektálja Goát és Diut, az utolsó indiai portugál gyarmatokat.[4]
Az év témái
szerkesztés1961 az irodalomban
szerkesztés- Phil Hill nyeri a Formula–1-es világbajnokságot a Ferarrival.
- Az 1961-es Formula–1 Solitude nagydíj nyertese: a brit Innes Ireland.
- A Budapesti Vasas SC nyeri az NB 1-et. Ez a klub második bajnoki címe.
1961 a tudományban
szerkesztés- január 31. – Ham nevű hím csimpánz fellövése az űrbe a Mercury-program keretében
- április 12. – Jurij Gagarin – az akkor 27 éves orosz kozmonauta – a Vosztok–1 űrhajó fedélzetén végrehajtja az első emberes űrrepülést.[18]
- augusztus 6–7. – German Sz. Tyitov őrnagy a Vosztok–2 űrhajó fedélzetén 17-szer megkerüli a Földet.
- december 31. – Bezár a Békés–Vésztő vasútvonal.
1961 a zenében
szerkesztésSzületések
szerkesztés- január 8. – Calvin Smith olimpiai- és világbajnok amerikai sprinter, korábbi világcsúcstartó
- január 11. – Eszenyi Enikő Kossuth-díjas magyar színésznő, rendező, színigazgató
- január 25. – Galambos Lajos (Lagzi Lajcsi) magyar énekes, zenész
- február 10. – Alexander Payne amerikai filmrendező, forgatókönyvíró
- február 16. - Andy Taylor, angol gitáros, dalszövegíró, énekes, lemez producer, a Duran Duran gitárosa
- február 17. – Meir Kessler rabbi
- március 14. – Penny Johnson Jerald, amerikai színésznő
- március 21. – Lothar Matthäus német labdarúgó, a magyar válogatott volt szövetségi kapitánya
- március 31. – Mácsai Pál Kossuth-díjas magyar színész, rendező, színigazgató
- április 1. – Susan Boyle brit énekes
- április 3. – Eddie Murphy amerikai színész
- május 6. – George Clooney, amerikai színész
- május 19. – Andrzej Piotr Andrzejewski lengyel repülőtiszt, dandártábornok († 2008)
- május 11. – Bicskey Lukács, magyar színész, rendező és szinkronszínész († 2015)
- május 22. – Faragó Béla zeneszerző
- június 4. – Gyurcsány Ferenc magyar közgazdász, politikus, miniszterelnök
- június 5. – Vincze Lilla magyar énekesnő, szövegíró
- június 9. – Michael J. Fox amerikai színész
- június 17. – Denis Lavant francia színművész
- július 1. – Diana hercegnő Károly walesi herceg, brit trónörökös első felesége († 1997)
- július 8. – Andrew Fletcher, angol zenész, billentyűs (Depeche Mode) († 2022)
- július 15. – Forest Whitaker amerikai színész, producer, rendező
- július 23. – Martin Lee Gore (Martin Lee Gore) brit popzenész, a Depeche Mode tagja
- augusztus 4. – Barack Obama politikus, jogtudós, az USA 44. elnöke
- augusztus 14. – Luisa Fernández, Németországban élő spanyol popénekesnő
- augusztus 22. – Debbi Peterson amerikai zenész, énekesnő
- szeptember 6. – Bánó Iván magyar gazdálkodó, politikus, országgyűlési képviselő (* 1888)
- szeptember 7. – Zubornyák Zoltán, színész, színházi rendező, producer
- szeptember 9. – Szájer József magyar politikus, jogász
- szeptember 13. – Alekszandr Alekszejevics Lukjanyenko, katonatiszt, a Dnyeszter Menti Köztársaság védelmi minisztere
- szeptember 18. – James Gandolfini, amerikai színész, producer († 2013)
- szeptember 30. – Eric Stoltz, amerikai színész
- október 3. – Ludger Stühlmeyer német kántor és zeneszerző
- október 10. – Martin Kemp, angol színész, rendező, zenész, műsorvezető, Spandau Ballet basszusgitárosa
- október 11. – Amr Dijáb arab énekes
- október 15. – Lengyel Ferenc, magyar színművész, rendező
- október 25. – Chad Smith, a Red Hot Chili Peppers dobosa
- október 28. – Kemény István, költő, író
- november 16. – Scherer Péter, Jászai Mari-díjas magyar színművész
- november 19. – Meg Ryan amerikai színésznő
- november 29. – Tom Sizemore amerikai színész († 2023)
- december 9. – Solymosi-Tari Emőke magyar zenetörténész, zenepedagógus, zenekritikus, szakújságíró
Halálozások
szerkesztés- január 4. – Erwin Schrödinger Nobel-díjas osztrák fizikus, a kvantummechanika egyik atyja (* 1887)
- január 12. – Hatvany Lajos, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (* 1880)
- január 20. – Rupert Rezső ügyvéd, újságíró, országgyűlési képviselő (* 1880)
- február 1. – Csók István festőművész (* 1865)
- február 2. – Takács József szociáldemokrata politikus, földművelésügyi miniszter (* 1884)
- február 25. – Hápka Péter ügyvéd, kárpátaljai autonómiapárti magyar politikus, magyarországi országgyűlési képviselő (* 1885)
- március 23. – Kühnel Márton vállalkozó és feltaláló, madárbarát (* 1884)
- március 31. – Paul Landowski lengyel-francia szobrász (* 1875)
- április 2. – Hacsatur Kostojanc szovjet-örmény neurofiziológus, az MTA tagja (* 1900)
- április 9. – I. Zogu albán király (* 1895)
- április 12. – Sarkadi Imre Kossuth-díjas magyar író (* 1921)
- május 6. – Lucian Blaga román író, költő, filozófus (* 1895)
- május 13. – Gary Cooper kétszeres Oscar-díjas amerikai színész (* 1901)
- május 30. – Zimmer Ferenc magyar újságíró, szerkesztő (* 1885)
- július 2. – Ernest Hemingway irodalmi Nobel-díjas amerikai regényíró, novellista, újságíró (* 1899)
- július 8. – Byssz Róbert festő, karikaturista, grafikus, újságíró. (* 1893)
- július 10. – Rajnai Gábor színművész, érdemes művész (* 1885)
- július 16. – Roska Márton régész (* 1880)
- augusztus 4. – Tildy Zoltán lelkész, politikus, köztársasági elnök (* 1889)
- augusztus 12. – Vedres Márk magyar szobrászművész (* 1870)
- augusztus 15. – Stanisław Łepkowski lengyel jogász, diplomata, volt nagykövet Budapesten (* 1892)
- augusztus 27. – Rózsahegyi Kálmán színész, tanár (* 1873)
- szeptember 6.
- Bánó Iván magyar földbirtokos, gazdasági főtanácsos, országgyűlési képviselő (* 1888)
- Wolfgang Berghe von Trips Formula–1-es autóversenyző (* 1928)
- szeptember 15. – Bencs Zoltán magyar minisztériumi tisztviselő, kultúrpolitikai és filmes szakember, országgyűlési képviselő (* 1889)
- szeptember 18. – Dag Hammarskjöld svéd Nobel-békedíjas diplomata, az ENSZ második főtitkára (* 1905)
- szeptember 28. – Jávorka Sándor Kossuth-díjas botanikus, az MTA tagja (* 1883)
- november 3. – Kuffner Raoul magyar üzletember, Tamara de Łempicka emigráns lengyel festő férje (* 1886)
- november 21. – Mező Ferenc, magyar sporttörténész, tanár, olimpiai bajnok (* 1885)
- november 25. – Györgyi Dénes magyar építész, a Györgyi-Giergl művészcsalád tagja (* 1886)
- december 15. – Csörgey Titusz ornitológus, festőművész (* 1875)
- december 23. – Kurt Meyer SS-tiszt, háborús bűnös (* 1910)
- A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.
| Fizikai | Robert Hofstadter, Rudolf Ludwig Mössbauer |
| Kémiai | Melvin Calvin |
| Orvosi-fiziológiai | Békésy György |
| Irodalmi | Ivo Andrić |
| Béke | Dag Hjalmar Agne Carl Hammarskjöld (posztumusz) |
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b c d Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 171. o.
- ↑ a b c Németh István: A kubai rakétaválság. Rubicon, XXX. évf. 330–331. sz. (2019) 73. o. ISSN 0865-6347
- ↑ a b c d Baló–Lipovecz Lengyelország, 191. o.
- ↑ a b Rákóczi István: A portugál gyarmatosítás kronológiája. Rubicon, XXXIV. évf. 385–386. sz. (2023) 56. o. ISSN 0865-6347
- ↑ Kalózok vagy hősök? A Santa Liberdade elrablása. 444.hu (2017. július 16.) (Hozzáférés: 2023. december 30.)
- ↑ a b c Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 152. o.
- ↑ A Nagy Nemzetgyűlés ülésszakának munkálatai. Igazság, XXIII. évf. 69. sz. (1961. március 22.) 1. o.
- ↑ J. Nagy László: A gyarmatosítástól a függetlenségig, 1830-1962. Francia Algériából algériai Algéria. Rubicon, XXXIV. évf. 385–386. sz. (2023) 124. o. ISSN 0865-6347
- ↑ Heinrich August Winkler: Németország története a modern korban II. Budapest: Osiris. 2005. 191. o. ISBN 963 389 691 6
- ↑ Radnai Rudolf: Ilyen volt az Ifipark - visszaemlékezés sok képpel. www.muszeroldal.hu (Hozzáférés: 2020. november 23.)
- ↑ Magyarország története. Főszerk. Romsics Ignác. Budapest: Akadémiai. 2011. 1008. o. ISBN 978 963 05 8543 9
- ↑ 1961. augusztus 26. magyarkronologia.hu (Hozzáférés: 2025. február 14.)
- ↑ Bölöny József – Hubai László: Magyarország kormányai 1848–2004. 5. bőv. és jav. kiadás. Budapest: Akadémiai. 2004. 114–115. o. ISBN 963-05-8106-X
- ↑ Bedő Iván: A felbujtó ismeretlen. HVG, XLI. évf. 5. sz. (2019) 47. o. ISSN 1217-9647
- ↑ Britannica Hungarica nagylexikon 7. (Egyenesszárnyúak–Euphorión). Főszerk. Nádori Attila. [Budapest]: Kossuth. 2012. 15. o. ISBN 978-963-09-6801-0 .
- ↑ Kim Dzsong Un megfenyegette Kínát. www.honvedelem.hu (2017. május 5.) (Hozzáférés: 2017. május 7.)
- ↑ Illényi Balázs: Terepszemle. Elnöki álmok. HVG, XLI. évf. 9. sz. (2019) 35. o. ISSN 1217-9647
- ↑ Németh András: Mennybe ment. HVG, 39. sz. (2016) 42. o. ISSN 1217-9647
Források
szerkesztés- ↑ Baló–Lipovecz: Tények Könyve '92. Szerk. Baló György–Lipovecz Iván. [Budapest]: Ráció. 1992.
A Wikimédia Commons tartalmaz 1961 témájú médiaállományokat.