Muszlim naptár

Az iszlám év 12 holdhónapból, pontosabban 354,36 napból áll.

A hónapok felváltva 29 és 30 naposak. Az éveket 30 éves ciklusokba sorolják. E ciklusokban 19 normál év (354 napos) található. 11 év – úgymint a 2., 5., 7., 10., 13., 16., 18., 21., 24., 26. és 29. – 355 napos. Ez esetben a hónapok kiosztása abban különbözik, hogy az utolsó hónap is 30 napból áll. A naptár pontossága 29,530556 (a szinódikus holdhónap 29,530589), ami körülbelül 2500 iszlám évenként tesz ki egy nap eltérést.

Mivel egy holdév 10-11 nappal rövidebb egy napévnél, a különbség idővel jelentősen megnő: mialatt 100 ilyen holdév telik el, addig csupán 97 napév – erre az átszámításoknál vigyázni kell. Továbbá emiatt a muszlim ünnepek a napévhez viszonyítva vándorolnak, és nincsenek évszakhoz kötve.

A Magyarországon is használt időszámításnak körülbelül megfelelő iszlám évet úgy kapjuk meg, hogy az évszámból kivonunk 622-t, majd hozzáadjuk a különbség 1/32-ét. Ahhoz, hogy az iszlám naptár utolérje a Gergely-naptár dátumát, sok évnek kell eltelnie. A Gergely-naptár 20 874. ötödik hónapjának első napján lesz megközelítőleg egyenlő az iszlám naptár szerinti 20 874. ötödik hónapjának első napjával.

A hónapok az újhold megjelenésekor kezdődnek. Az újhold kezdete függ az időjárástól, a látási viszonyoktól és a megfigyelő helyétől. E tényezők miatt az új hónap kezdetének előre meghatározása nem könnyű feladat.

Néhány iszlám közösség a Hold látható megjelenése, mások a vallási hatóságok által kiadott tájékoztatás alapján döntenek az új hónap kezdetéről. Mindkettő elfogadott gyakorlat az iszlámban, de emiatt a hónap kezdőnapja nem egységes.

Ezek alapján nem lehet minden hívő számára megbízható naptárt készíteni előre. Készítenek ilyen naptárakat, de ezeket csupán tervezési céllal. A naptárakban az újhold megjelenésének becsült dátuma található, és a tényleges hónap a fentebb leírtak alapján egy nappal később vagy korábban is kezdődhet a naptárban levő napnál. Az Öböl-államokban, és különösen Szaúd-Arábiában emiatt az Umm al-Qura naptárat használják (ez az újhold feltűnésének precíz megfigyelésén alapul, amit Rijádban végeznek). Ennek következménye, hogy a szent napok eszerint néhány nappal korábban kezdődnek, mint más muszlim országokban. Ennek feloldására néhány prominens muszlim kormányzat 1419 AH (i.sz. 1998–1999) óta az Umm al-Qura egy korszerűsített módszerét alkalmazza a szent napok meghatározására.

Az iszlám naptár szerinti hét a zsidó hagyományokból ered.

Az iszlám naptár szerinti hét napjai:

• jaum al-ahad („az első nap”) - hagyományosan ez vasárnapnak felel meg
• jaum al-ithnajn („második nap”)
• jaum ath-thulaathaa’ („harmadik nap”)
• jaum al-arbia’aa’ („negyedik nap”)
• jaum al-khamisz („ötödik nap”)
• jaum-al-dzsumu’a („az összegyűlés napja”)
• jaum asz-szabt - szombat

Jaum-al-dzsumu’a napján (pénteken) délben a muszlimok összegyűlnek a mecsetekben és istentiszteleten vesznek részt.

${\displaystyle C\approx {\frac {32H}{33}}+622}$ 

${\displaystyle H\approx {\frac {33(C-622)}{32}}}$ 

C (Gergely-naptár), H (Iszlám naptár)

Muharram al-Haram (röviden Muharram) - محرّم

Szafar - صفر

Rabí al-Avval (Rabí I) - ربيع الأول

Rabí al-Áhir vagy Rabí asz-Szání (Rabí II) - ربيع الآخر أو ربيع الثاني

Dzsumáda l-úla (Dzsumáda I) - جمادى الأول

Dzsumáda l-Áhir vagy Dzsumáda sz-Szání (Dzsumáda II) - جمادى الآخر أو جمادى الثاني

Radzsab - رجب

Saabán - شعبان

Ramadán - رمضان

Savvál - شوّال

Dzú l-Kaada - ذو القعدة

Dzú l-Hiddzsat - ذو الحجة

• H. James Birx (szerk.): Encyclopedia of time : science, philosophy, theology, and culture, 2009, SAGE Publications, Inc., ISBN 978-1-4129-4164-8, p. 131-132