Hésziodosz

Hésziodosz (i. e. 8. század első fele) görög epikus költő.

(részlet)

Kezdjük a dalt immár Helikón múzsái nevével!
Ők lakják e hegyet, Helikón magas, isteni ormát,
forrás kék ibolyát nyíló partján kicsi lábbal
járják táncukat és oltára körül Kroniónnak.
Gyönge fehér testük Permésszosz habjai mossák,
akkor kezdik körtáncuk Helikón magas ormán,
édes vágyat kelt ez a tánc, dobbannak a lábak.
Innen indulnak sürű ködöt öltve magukra,
éjszaka járnak, szépséges hang száll körülöttük,
zengik az égiszt tartó Zeuszt, s Hérát, a királyi
Argosznak magas úrnőjét aranyos sarujában,
s az égiszt tartó Zeusz lányát, a bagolyszemű Pallaszt,
Phoibosz Apollónt s szűzi hugát, a nyilat kiröpítőt,
s azt, ki ölelve a földet, meg-megrázza: Poszeidónt,
Aphrodité ragyogó szemeit s nemes Themisz úrnőt,
és az aranykoszorús Hébét és vele Diónét,
Létót, Íapetoszt s a ravasz Kronosz álnok lelkét,
Hajnalt és Napot meg a Föld fényét, a szelídet,
Gaiát, Ókeanoszt, meg az éjszaka méla sötétjét,
s mint az örökké élő istent s szent születésük.

(Fordította: Trencsényi-Waldapfel Imre)

Görög költők antológiája; Európa Könyvkiadó 1959.

A Wikipédiában további információk találhatóak

Hésziodosz témában.