[go: up one dir, main page]
More Web Proxy on the site http://driver.im/Ugrás a tartalomhoz

Zsegnye

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zsegnye (Žehňa)
Zsegnye látképe
Zsegnye látképe
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásEperjesi
Rangközség
Első írásos említés1330
PolgármesterSlavomír Lipták
Irányítószám082 06
Körzethívószám051
Forgalmi rendszámPO
Népesség
Teljes népesség1277 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség60 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság394 m
Terület16,76 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 55′ 00″, k. h. 21° 20′ 27″48.916667°N 21.340833°EKoordináták: é. sz. 48° 55′ 00″, k. h. 21° 20′ 27″48.916667°N 21.340833°E
Zsegnye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsegnye témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zsegnye (szlovákul: Žehňa) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Eperjestől 12 km-re délkeletre, az Ósva-patak és a Tarca között fekszik.

Története

[szerkesztés]

A települést 1330-ban „Zegnia” alakban említik először. Később „Segnia”, „Zwsnia”, „Zedeguka”, „Zedenia” alakban szerepel a történeti forrásokban. Egy Bodan nevű nemes utódainak birtoka volt. 1427-ben 19 portával adózott. A Segney családé, majd a 17. században a Kecer és Piller családok birtoka. 1787-ben 38 házában 283 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SEGNYE. Sáros Vármegy. földgye középszerű, de egyéb javai külömbfélék, és hasznosak.[2]

1828-ban 34 házát és 342-en lakták. Lakói zsellérek voltak, akik főként mezőgazdasággal, erdei munkákkal, vászonszövéssel foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Zsegnye, Sáros v. tót f. Kakasfalvához tartozó fil. 55 romai, 41 g. kath., 190 evang., 10 zsidó lak. Ev. szentegyház. F. u. a Keczer nemzetség. Ut. p. Böki.[3]

1920 előtt Sáros vármegye Lemesi járásához tartozott.

Termelőszövetkezetét 1958-ban alapították. Lakóinak egy része Eperjes üzemeiben dolgozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 292, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

A templom

2001-ben 795 lakosából 779 szlovák volt.

2011-ben 1007 lakosából 974 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Evangélikus temploma a 13. században épült román stílusban, a 17. században tornyot, mellékhajót és sekrestyét építettek hozzá, valamint fallal is körbevették.
  • Neoreneszánsz sírbolt a 19. század második feléből.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]