Zetor

Zetor Tractors a.s.
A Zetor központja Brno Líšeň városrészében
Típus	nyílt részvénytársaság
Alapítva	1946
Székhely	Csehország, Brno
Iparág	gépgyártás
Tulajdonos	HTC Investments (1)
Forma	cseh részvénytársaság
Termékek	mezőgazdasági vontatók
Árbevétel	4,9 mrd cseh korona (2006-ban)
Alkalmazottak száma	1700 fő
Anyavállalata	HTC Holding
Zetor Tractors a.s. Pozíció Csehország térképén
é. sz. 49° 11′ 58″, k. h. 16° 40′ 20″49.199577777778, 16.67214722222249.199578°N 16.672147°EKoordináták: é. sz. 49° 11′ 58″, k. h. 16° 40′ 20″49.199577777778, 16.67214722222249.199578°N 16.672147°E
A Zetor Tractors a.s. weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zetor Tractors a.s. témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Zetor csehszlovák, majd cseh traktormárka. A Zetor-traktorokat kezdetben a Zbrojovka Brno traktorgyártó divíziója gyártotta, 1946-tól. Az első Zetor-modellt, a Zetor 25-öt 1946. március 15-én mutatták be. A traktorgyártás az 1950-es évek elejétől fokozatosan a Zbrojovka líšeňi golyóscsapágygyárába (ZKL) települt át, amely 1976-ban felvette a Zetor cégnevet. 1993. július 1-jén privatizálták az állami vállalatot, a részvénytársasággá alakított Zetor a.s. többségi tulajdonosa a prágai Konslidační banka volt. A céget 2002. június 29-étől a szlovák HTC Holding Inc. vásárolta meg.

A Zetor volt az első traktormárka, amelyen a járművek vezetőfülkéjéhez biztonsági védőkeretet használtak. A 70-80-as években a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok első számú kiszolgálótraktora volt, hétköznapi beszédben gyakran köznévként használták a „zetor” szót a „traktor” szinonimájaként (lásd: fajtanévvé vált védjegy).^[1]

A második világháború után a csehszlovák vezetés az ipar számára feladatként határozta meg az olcsó, könnyű és megbízható mezőgazdasági vontatók gyártását. A feladattal a Zbrojovka Brno és a plzeňi Škoda foglalkozott. A Zbrojovka Brnónál František Musil irányításával 1945-től dolgoztak a traktor kifejlesztésén. Az év november 14-én készült el a Zbrojovka Brno traktorának prototípusa. A novemberi összehasonlító teszteken a Škodával szemben a Zbrojovka Brno terve győzött, így ott indult el 1946-ban a Zetor márkanevű traktorok sorozatgyártása a Zbrojovka Brno Zábrdovice városrészben található üzemcsarnokában. Ezen az üzemi telephelyen korábban gőzturbinákat gyártottak, majd 1936-ban megvásárolta a Zbrojovka Brno, és autókat gyártottak ott a német megszállásig. A második világháború alatt az üzem a Hermann Göring Birodalmi Művekhez tartozott. A szovjet ellentámadás alatt az üzemcsarnokok jelentős károkat szenvedtek.

A Zbrojovka Brno első traktormodelljét, a Zetor 25-öt 1946. március 15-én mutattak be. A Zetor márkanevet, amelyet 1946 augusztusában jegyeztek be, Rostislav Sapák,, a cég gazdasági részlegének munkatársa gondolta ki. Augusztusban indult el a Zetor 25 sorozatgyártása is. A márkanév a zbrojovka (magyarul: fegyvergyár) szó első betűjének, a Z-nek a cseh nevéből (Zet) és a traktor szó utolsó két betűjéből (or) áll össze. A gyártmányok megnevezésére a kezdeti időszakban a Zetor márkajelzést és a jármű lóerőben megadott teljesítményét használták (pl. Zetor 25, vagy Zetor 50). A Zetor 25 továbbfejlesztett változatainak, a Zetor 25A és a Zetor 25K-nak a gyártása 1961-ig folyt. Az összes változatból 158 570 darabot készítettek, ebből 97 000 darabot exportáltak.

A Zbrojovka a traktorok mellett továbbra is gyártott fegyvereket, motorkerékpár-motorokat, valamint írógépeket is. Az 1940-es évek második felében több mint 30 üzem tartozott a Zbrojovkához. Köztük a líšeňi golyóscsapágygyár (ZKL), ahol a Zbrojovka 1947-ben kezdte el az ipari berendezésekhez és traktorokhoz a golyóscsapágyak gyártását, kezdetben a brit Hoffmann csapágygyártó licence alapján.

1950-ben a líšeňi golyóscsapágy gyár önállósult, majd 1952-ben oda telepítették át a Zetor 25 gyártását. 1954-ben a traktorgyárban új fejlesztő részleget hoztak létre a Zbrojovka Brno szakembereire alapozva. Ennek az új fejlesztőközpontnak az első eredménye a Zetor Super 35 traktor volt.

1960-ban megszületett az UR I-széria legelső darabja, a Zetor 3011. A széria évtizedeken át a gyártó legjobban jövedelmező típuscsaládja lett. A széria kifejlesztésével együtt létrejött egy új hidraulikarendszer is, a Zetormatic, amely automatikusan képes volt szabályozni a függesztett munkaeszköz munkamélységét, a kerekek kipörgésének mértékében. 1962-ben a piaci igényekre reagálva megalapították a Csehszlovák–Lengyel Traktorfejlesztő Központot, aminek célja egy erősebb traktorcsalád kifejlesztése volt. Megjelentek az UR I-széria további tagjai: a 4011-es, és a 2011-es.

1964-ben politikai megállapodás alapján együttműködés kezdődött a lengyelországi Ursus traktorgyár és a Zetor között. Az UR I tervei alapján megalkották az Ursus C-4011-et, amely rendkívül népszerűvé vált Lengyelországban, és egészen 1992-ig gyártásban maradt, folyamatos fejlesztésekkel. Ugyanekkor a Zetor fontos szerepet vállalt néhány ázsiai, és dél-amerikai ország mezőgazdaságának modernizálásában, összeszerelő üzemek létesültek Mianmarban, Indiában és Irakban. 1993-ig, több mint 200 000 traktort gyártottak ezekben az üzemekben.

A folyamatosan fejlődő mezőgazdaság nagyobb teljesítményű traktorokat igényelt, erre válaszul 1966-ban elkészült a Zetor legújabb traktorcsaládja, az UR II, vagy ismertebb nevén: Zetor Crystal. Ezek az új modellek az 59–118 kW teljesítménytartományban, több teljesítménylépcsőben fedték le a kínálatot. A világon elsőként a Zetor Crystal traktorokban lehetett biztonsági, rugózott kabint kapni, amely ellenállt felborulás esetén akár a traktor teljes súlyának is. Új négy- és hathengeres motorok kerültek bevezetésre, szívó és turbó változatokban is, valamint egy teljesen új sebességváltó és hajtáslánc, melynek egyik nagy újdonsága volt a terhelés alatt kapcsolható, bolygóműves nyomatékváltó.

1967-ben modernizálták az UR I-szériát, és bevezetésre kerültek az ötös számmal jelzett modellek: 2511, 3511, 4511.1976-ban a vállalat elhagyta csapággyári múltját, és nevet változtatott. Az új név a "Zetor Brno" lett. 1977-ben bevezették a kilences UR I szériát, majd 1980-ra a 10-eset, olyan modellekkel, mint a 6945, 6011, 7045. A komfort és a teljesítmény-felhozatal is növekedett.

1981-ben politikai okokból a csehszlovák kormány áthelyeztette a Crystal-traktorok gyártását a szlovákiai ZTS vállalat turócszentmártoni gyárába. A brnói gyár akkorra már túlvolt 44 000 legyártott Crystal traktoron. A termelés áthelyezésével a saját hathengeres motor gyártása is megszűnt, azt is a ZTS-hez telepítették. A szlovák vállalat ezután többször is továbbfejlesztette az UR II-szériát, olyan típusokat létrehozva ezzel, mint a 16145, 16245, 16245 Super, és a 18345. Versenyképes áraival a Crystal-típuscsalád rendkívül népszerűvé vált, többek között Magyarországon is. Csehszlovákia felbomlásáig a közös forgalmazó miatt a traktorok még Zetor-ZTS márkanév alatt készültek, azonban Csehszlovákia felbomlása után a két gyártó közötti együttműködés is megszűnt.

1983-ban a Zetor megjelent az amerikai piacon is. 1984-ben ismét továbbfejlesztették az UR I-szériát, a kettes típusjelzésű modellekkel, mint a 6211, vagy a 7211. Nem sokkal később megkezdődött a turbófeltöltő alkalmazása a négyhengeres modelleken is, aminek első terméke a 7711/7745-ös traktor lett.

1991-ben, 10 évvel azután, hogy le kellett mondaniuk az UR II-modellek gyártásáról, a vállalat fontos lépésre szánta el magát. Kihasználva a rendelkezésre álló időt, és tapasztalataikat, kifejlesztettek egy UR II-alapokon nyugvó traktorcsaládot, amellyel visszatérhettek a nagyobb teljesítménykategóriákba. A típuscsalád az UR III nevet kapta, amely idővel Forterra lett. Az UR III 75-től 115 lóerőig tudott igényeket kiszolgálni. Új, négyhengeres szívó és turbófeltöltött motorok, valamint a legerősebb változatban Same által gyártott hathengeres turbódízel jellemezte a típuscsaládot. Mindegyik típus elérhető volt hátsó és összkerékhajtással is. Az UR III új fejezetet nyitott a gyár történelmében. 1993-ban a Zetor megállapodást kötött a John Deere-rel, aminek következtében a Zetor köteles volt kivonulni a dél-amerikai államokból, cserébe 1993-tól 1996-ig a cseh gyártó szállított komplett traktorokat a John Deere mexikói gyárába, ahol összeszerelésük után John Deere márkanév alatt, zöld–sárga színben gurultak ki a szalagról. A négy éven át tartó együttműködés alatt a Zetor 6500 traktort szállított a John Deere-nak, amely egy ideig ezen modellekkel fedte le dél-amerikai piacát.^[forrás?]

1992-ben modernizálták az UR I-szériát, olyan modellekkel, mint a 3320/40, 6320/40, 7320/40 Turbo. 1997-ben ismét megtették ezt, létrehozva a "Super UR I" szériát. A gyártó itt hagyott fel végképp a szögletes formákkal, és reformálta meg a Major és a Forterra szériát is. A Forterra kínálatából kikerültek a hátsókerékhajtású modellek. A folyamatos újításoknak köszönhetően a Zetor-motorok teljesíteni tudták immáron a Stage III emissziós normákat. 1998-ban anyagi nehézségek miatt egy időre megszüntették a traktorgyártást. A végleges megoldás a kényes helyzetre 2002-ben érkezett, amikor a HTC holding a.s. felvásárolta a vállalatot, biztos tőkét garantálva a gyártás folytatásához.

2004-ben a Zetor megreformálta modellpalettáját. Bevezetésre került a Proxima-széria, ami a "Super UR I" szériát váltotta le mint az ősi UR I elnevezés utolsó helytartóját. A traktorok innentől kizárólag Proxima és Forterra típusjelzés alatt kerültek gyártásra, végképp elfelejtve, az amúgy is egyre jobban feledésbe merült "UR" kategóriákat.

2008-ban bevezetésre került a Proxima Power széria. Mivel ekkorra már általánossá vált minden szériában az összkerékhajtás, a teljesítményjelölések is leegyszerűsödtek: egyszerűen csak a traktor névleges teljesítményét tartalmazza már a számkód. Kifejlesztettek egy új sebességváltót, szinkronizált fokozatokkal, és terhelés alatt kapcsolható irányváltóval, "Power Shuttle" néven. A Crystalok óta jól ismert nyomatékváltót "Powershift"-re nevezték át.

2010-ben debütált a Zetor első 16 szelepes motorja a Forterrában, amelynek csúcsteljesítménye így 100 kW-ra nőtt. Megjelent a Proxima Plus traktorcsalád, majd 2012-ben a Forterra HSX, továbbfejlesztett, immár öt fokozatú szinkronizált váltóval, és a Zetor által gyártott eddigi legerősebb hidraulikával. 2013-ban a Zetor piacra dobta a "Major" elnevezésű családját. A név a legendás UR I-sorozat előtt tiszteleg, melynek ez a nem hivatalos, köznyelvben használt elnevezése volt. A gyártó ezzel a modellel akart alternatívát kínálni az olcsó, alacsonyabb teljesítményű traktorok kategóriájában.

2015-ben ismét egy legendás nevet hoztak vissza a piacra: megjelent az új Zetor Crystal. A Zetor ezzel a traktortípussal kívánt beszállni a nagyobb teljesítményű erőgépek gyártásába. Deutz-gyártmányú, hathengeres motorok, és minden eddiginél nagyobb méretek jellemzik.

A Zetor Gallery a Zetor gyári múzeuma, amely a brnói traktorgyártás történetét mutatja be. A múzeum a Zetor gyár területén található. Minden nap 10:00–17:00 között látogatható. A teljes árú belépődíj 2 euró (50 Kč). 12 főnél nagyobb csoportok számára előzetes regisztráció szükséges.^[3]

• Marián Šuman-Hreblay: Historie traktorů Zetor, Albatros Media a.s., Brno, 2012, ISBN 978-80-264-0042-4, 8–33. o.
• Története a cég honlapján (angolul)

• A Zetor Traktors honlapja (csehül, angolul és németül)