Vita:Védjegy

Kedves Wikipédia! ha Nagy csalódással látom, hogy olyan hálózatba léptem be, ahol a szerzői jogra állandóan hivatkoznak, de még a magyar szerzői jog szabályai iránt sem tanusítanak figyelmet.

Amikor elkezdtem az első "csonkot", kiváncsi voltam a reakciókra. Az első módosítás abszolút tájékozatlan volt, mivel a védjegyjogot a szerzői jog alá rendelte.

Most pedig látom, hogy az egész rendszer mechanikusan működik. Én valóban idéztem - és a jövőben is szeretnék idézni- jogszabályokból. A JOGSZABÁLYOKBÓL VALÓ IDÉZÉST EGYETLEN ORSZÁG SZERZŐI JOGA _ PERSZE MÁS JOGA SEM _ TILTJA. Gondolkozzunk logikusan! minden állam érdeke, hogy szabályait minél szélesebb körben ismerjék a polgárai, ezért nem is lenne értelme egy ilyen korlátozásnak.

Ami a védjegytörvényt illeti, több web-lapon is hozzáférhető a szövege. Nem kell tehát hozzá semmiféle "licenc".

Érdeklődéssel várom a választ. Kedvezőtlen válasz esetén el fogok kgondolkozni azon, hogy ismét próbálkozzam-e.

Egyébként valódi nevemen léptem be, az álnevek web-es használtát gyávaságnak tartom.

Kedves Ismeretlen!

Remélem nem baj, ha tegeződünk, internetes közösségekben ez már csak így szokás.

Először is, nem látom, hogy valóban bejelentkeztél volna, ezt a hozzászólásodat egy anonim IP-címről írtad, és nem is írtad alá.

A Wikipédia szerkesztői egyszerű, jelen esetben civil emberek, akik saját munkájukat félreteszik, és teljesen profitmentesen, pusztán kedvtelésből enciklopédiát írnak. Sajnos, nem váratjuk el tőlük, hogy mindenben jártasak legyenek. Ebben az esetben például valaki rögtön szerzői jogi fogalomnak hitte a védjegyet, valószínűleg azért, mert úgy rémlett neki, hogy az úgy lehet, és lehet, hogy nincs annyira otthon a jogban. Ez természetesen nem normális dolog, de elnézhető; velem is előfordult, hogy egy számítástechnikai fogalmat lefordítottam, pedig nem lett volna szabad, vagy máshogy kellett volna. Ilyen esetben az a teendő, hogy vissza- vagy átírod a hibát, és az Összefoglaló mezőben kitérsz arra röviden, hogy miért tetted ezt (pl. egyszerűen: „A védjegynek nincs köze a szerzői jogokhoz.”). Ha nagyobb tévedésről van szó (például egy szócikknek egy teljes bekezdése helytelenül mond el valamit), akkor azt szintén át lehet írni megfelelő indoklással, vagy a cikk vitalapjára is lehet írni. Viszont itt egyszerűen olyan dologról van szó, ami gyorsan átírható.

Sajnos azt sem értem, hogy milyen „idézet”-ről beszéltél, ugyanis a lap történetében (melyet a lap tetején lévő history linkkel lehet elérni [sajnos még angol a link]) nem látok sehol idézetet. Ha arra értetted, hogy az első csonk, amit írtál, az egy idézet, akkor célszerű ezt megmondani, például: „A védjegy a <jogszabály neve> szerint: …”

Mindezek mellett köszönjük, hogy segítesz a Wikipédia szerkesztésében. :)

--Szajd 2004 június 9, 09:49 (CEST)

Még valami. A szerzői jogi feliratok a lapok alján sajnos a rendszer hibájából következnek, és nem tudjuk még elhárítani 1-2 hétig.

--Szajd 2004 június 9, 09:53 (CEST)

Kedves Válaszoló!

Elnézést, mert új jövevényként még be sem jelentkeztem múltkor, meg egy kicsit félreértettem a magyar Wikipédia szokásait. Párhuzamosan ugyanis elkezdtem írni az angol Wikire is, ott nem jelent meg ez a félreérthető üzenet. Mindenesetre köszönöm a bíztatást, és olyasmiről fogok írni, amihez talán konyítok.

Üdv: Millisits

A piros keretben megjelenő „valószínű szerzői jog megsértése bla bla bla... stb.” üzenet minden, az új Wikipédia Monobook skin fordításának időszakában szerkeszteni kezdett lap alján megjelent, valószínűleg rendszerhibának köszönhetően, de úgy látszik, most már ez a probléma megoldódott (én legalábbis nem tapasztalom). Hiába, ha kívülről piszkálják a mátrixot, akkor belül furcsa jelenségek tapasztalhatóak...

-))). Az üzenetet nem kell komolyan venni, egyszerű rendszerhiba. Gubbubu 2004 június 18, 08:26 (CEST)

(Széljegyzet: nem minden elektronikusan elérhető jogszabályszöveg használható szabadon. Részletekkel bizonyára bárkit szívesen ellát például a Kerszöv, aki a Complex jogtárat csinálja, és bizonyára van egy-két segítő szavuk azoknak, akik azt hiszik, hogy az a CD public domain. Megjelöletlen forrás esetén nyilván a szerkesztőknek kell kitalálni, hogy a szöveg lopott-e avagy begépelt; ez is egy érv amellett, hogy a forrásokat pontosan érdemes megjelölni. --grin ✎ 2004 június 18, 10:51 (CEST))

Kedves Grin!

Idézem a hatályos jogszabályt:

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról

1.§ (4) "Nem tartoznak e törvény védelme alá a jogszabályok, a nyilvános határozatok, a hatósági közlemények és az ügyiratok, valamint a szabványok és más hasonló rendelkezések."

A széljegyzetben foglaltakat ebből a szempontból érdemes lenne újragondolni. Ha ehhez partner vagy, szívesen megírom a szócikket (vagy legalább a csonkját).

--millisits

Kedves Millisits!

Segíts, hogy ne legyen közöttünk félreértés. Jól értem, hogy azt mondod, hogy a jogszabályokat nem lehetséges szerzői joggal védeni? Azaz például a Jurix (ha még létezik) vagy a Kerszöv "Complex" CD-je public domain, a rajta levő "copyright" szöveg figyelmen kívül hagyandó (esetleg jogszabályellenes?), és bármilyen elektronikus vagy sajtótermék, ami jogszabályokat tartalmaz (cd, könyv, stb., mint amilyen a kormányzati portál, vagy a minisztériumok weblapjai) szerzői joggal nem védett és nem védhető?

Én - amatőrként - úgy hittem, hogy ha valaki jogszabályok felhasználásával egy terméket állít elő (jelen esetben fogja a közlönyben megjelenő jogszabályt, és azt például begépeli, és kiadja CD-n; vagy például - mint a Kerszöv - az egyes jogszabályi változásokat a szövegbe beépítve egységes változatot készít a jogszabályok megjelent szövegeiből) akkor az szerzői jogi oltalom alá esik, és mint ilyen, engedély nélküli felhasználása jogellenes.

(Én örülnék a legjobban, ha neked lenne igazad, mert akkor fognám a Complex CD-t és kitenném azonnal internetre, és nem kellene minden egyes alkalommal szenvednem azzal, hogy legyen egy elérhető teljes például BTK szövegem, amikor hivatkozni szertnék rá. De sajnos valami azt súgja, hogy jelen esetben tévedsz. Mellesleg ugyanez a probléma a public domain lexikonok - mint amilyen a Pallas - elektronikus kiadásaival...) --grin ✎ 2004 június 21, 10:09 (CEST)

Kedves Grin!

Örömhírem van számodra: annak ellenére, hogy a jogszabályok nem állnak szerzői jogi oltalom alatt, adatbázisok állhatnak ilyen oltalom alatt. Én nem állítottam, hogy egy jogi CD-t büntetlenül lehet másolni, én arról beszélek, hogy bárki ingyenesen, a jogi CD kiadójának enegedélye nélkül idézhet jogszabályt,magára a jogszabály-szövegre nincs szerzői jogi oltalom. Az általam felhasznált jogszabályszöveg például a www.hpo.hu honlapon is szerepel és szerepelni is fog, a jogszabály gyűjteményeket kiadó CD-k kiadóinak engedélye ehhez nem szükséges. Ebből következik, hogy egy CD-s jogszabálygyűjtemény kiadójának semmi köze nincs ahhoz, hogy egy publikus magyar jogszabály szövegéből bármi megjelenik a neten, így a Wikipediában. Mellesleg a Büntető Törvénykönyvet is bárki idézheti, akár idézőjel nélkül is. NEM ARRÓL VAN SZÓ, HOGY KOMPLETT ADATBÁZIST AKAR BÁRKI IDEMÁSOLNI.

Én nem beszéltem pl. a Pallas lexikonról, mert az nem jogszabálygyűjtemény. Egyébként, bármilyen meglepő, egy CD reprint kiadója nem szólhat semmit, ha valakinek a lexikon könyvformában megvan - több évtized alatt bizonyára sokan megvásárolták - és abból idézi, mondjuk, Rozsnyó lakóinak számát az 1910-es népszámlálás szerint.

Mielőtt a magam részéről lezárnám a témát, emlékeztetni kívánlak, hogy az egész párbeszéd azzal kezdődött, hogy megjelent egy szerzői jogi figyelmeztetés az általam írt szövegen, amit a karakter-egyezés alapján esetleg meg lehetne érteni, de szakmailag (szerzői jogilag) nem lehet vele egyetérteni.

Tényekkel szemben a sejtésekre nem érdemes építeni. Gonodolom, senki sem akarja a szerzői jogot baseball-ütőként használni - akkor kell rá hivatkozni, ha valaki TÉNYLEG szerzői jogot sért.

Üdvözöl Millisits

Kedves Millisits,

Részemről - mint látható - még ez nem számított happy endnek, ezért kénytelen vagyok reagálni.

Amit mondtál, az a jellegzetes "igaz - igaz, nincs kapcsolat" kijelentések kategóriájába tartozik: teljesen igaz minden, amit mondasz, ám semmi kapcsolata nincs azzal, amiről beszélünk (legalábbis amiről te beszéltél az elején, és amire én válaszoltam). Megpróbálom - számodra is - rekonstruálni az eredeti témát, melyet - felteszem nem szándékosan - elkerültél. (Azért csak próbálom mivel nem mondtad meg, melyik szócikkről van szó, és felteszem, hogy névtelenül változtattad meg. Biztos vagyok benne, hogy ha elárulod a pontos cikk nevet, akkor ott meg tudjuk nézni, hogy jól emlékeztem-e.)

Tehát nagy valószínűséggel te egy szócikkbe beszúrtál egy jogszabály szöveget, feltételezem, hogy nem csak egy szakaszt, hanem valami nagyobb darabot. Feltételezem továbbá, hogy nem jelezted, hogy ennek mi volt a forrása. Mivel a szöveg vélhetően megegyezett olyan internetes vagy üzleti elektronikus formájú publikációkkal, melyek szerzői jog alá esnek (vagyis melyekből nem másolhatod ki a jogszabály tartalmát), és mivel nem jelezted, hogy a jogszabályt te gépelted be egy nyilvános publikációból (pl. Magyar Közlöny); és mivel általános esetben tapasztalatom alapján a legtöbb szöveg, amit az illető "vagy begépelt, vagy kimásolt egy már létező elektronikus formájú kiadványból" az utóbbi esetet jelenti, ezért minden ilyen esetben fel szoktam kérni az illetőt, hogy jelezze, amennyiben mégis ő a kivétel, és a szöveget legális módon tette fel a Wikipédiára. (És bár a Pallas Nagy Lexikonja nem jogszabálygyűjtemény mégis, hiába van meg neked az eredeti papírváltozat, gyanítom - bár jelzem, nem vagyok benne biztos és jogász sem vagyok - hogy akkor sincs jogod az elektronikus változatból kimásolni részeket. Jogod van begépelni az eredeti változatodat, vagy bescannelni, vagy bármit csinálni vele, hogy elektronikus formában legyen, de sejtem, hogy nincs jogod felhasználni azt, ha ezt valaki más tette meg a saját példányával, még akkor sem, ha neked egy hasonló példány a birtokodban van. Természetesen ebben a pontban szívesen veszem tájékozott jogász megalapozott véleményét, hiszen remélem, hogy tévedek.)

Lehet, hogy a problémád az, hogy feltételezed hogy az, hogy a felküldött részt eltávolítjuk, vagy hogy jelezzük kételyeinket, hogy a forrás eseteg nem legális azt jelenti: "Tudjuk, hogy loptad a szöveget, és ezért töröltük". Nem erről van szó. Vélhetően ebben a tévhitben közreműködhet az, hogy nem olvastad el a változtatás összefogalóját (vagy ha a cikkbe bekerült a "valószínű szerzői jog megsértése" tacepao, akkor a figyelmedet elkerülte a valószínű szó), mely (vélhetően) jelezte, hogy a felküldőre vár, hogy jelölje meg azt a legális módot, melyen a jogszabályt felküldte. Természetesen anonim felküldőkkel nem tudunk kommunikálni, ezért nyilván nem volt hol vagy kitől megkérdezni bármit is.

Ennek a törlésnek, figyelmeztetésnek nem az a lényege, hogy gyanúsítsunk, mivel a legtöbb embernek (láthatóan) fogalma sincs arról, hogy attól, hogy valami az Interneten elolvasható attól még nem közkincs. A lényeg az, hogy felhívjuk a felküldő figyelmét erre, hogy lehetőséget adjunk neki arra, hogy megadja a forrást, és így biztosak legyünk a publikáció tisztaságában; valamint a legfontosabb célja az, hogy a Wikipédia anyaga legális legyen, és megfeleljen a licenc feltételeinek.

A Te segítséged is szükséges ahhoz, hogy ezt el tudjuk érni; mindenki segítsége szükséges ahhoz, hogy megtaláljuk az egyensúlyt, és se ne dobjunk minden anyagot ki paranoiából, se ne legyünk tele lopott anyagokkal. Ennek az egyensúlynak a megtalálásában segíthet az, ha pontosan ismerjük a szabályokat (nem csak a szövegüket, de a jelentésüket is), és hogy sikerüljön az embereket tájékoztatni. (Sajnos ez utóbbiról tapasztalatom kétségbeejtő: minden lap alján szerepel hogy "A beküldéssel együtt azt is garantálod hogy mindezt saját magad írtad, vagy másoltad be egy szabadon elérhető vagy közkincs (public domain) forrásból. ENGEDÉLY NÉLKÜL NE KÜLDJ BE JOGVÉDETT ANYAGOKAT!", de mintha ott se lenne. Lehet hogy mindebből, amit leírtam neked is csinálok valami szócikket, de nem hiszem, hogy sok minden változna tőle.)

Végezetül ajánlok egy régi (több, mint 10 éves) ám örökérvényű irányelvet az internetes (pontosabban elektronikus alapú) közösségekben való részvételhez: Feltételezd, hogy minden hozzászólás jószándékú, és reagálj úgy rájuk. Ha egy hozzászólás félreérthetetlenül rossz szándékú, akkor tudd: az illető hülye, és mint ilyet, kezeld kedvesen és jószándékkal. :-)

Üdv, grin ✎ 2004. június 28., 11:16 (CEST) (aki nem fél néha hülyének lenni)Válasz

---

Üdv mindenkinek!

Grin, igaza van Millisitsnek: a jogszabályok nem esnek szerzői jogi védelem alá. Ezen nem változtat az sem, hogy valaki begépeli, bescanneli, stb., az így létrejött "mű" sem védett. A Complex CD-Jogtár esetében azért más a helyzet, mert

1. nem pusztán leközli a jogszabályok szövegét, hanem kapcsolódó bírósági határozatokkal vannak a paragrafusok kiegészítve, ezáltal - szerkesztés folytán - már egyedi alkotás jött létre
2. saját szerzőik által írt magyarázatokat is tartalmaz (ez volt a gond a BSA általi illegális felhasználásnál is; ha csak a jogszabályt idézték volna, akkor semmi gond, de ők bevágták a Kerszöv által készített magyarázatot is; l.: Kerszöv kontra BSA)
3. a CD nem csak a jogszabályokat tartalmazza (és a már említett kiegészítéseket), hanem egy programot is, ami az adatbázist kezeli, a szöveget megjeleníti, és ez természetesen szerzői jogvédelem alá esik.

Tehát nem kell félni jogszabályok idézésétől (v. akár teljes közlésétől), függetlenül a forrástól, csak arra kell ügyelni, hogy a joganyagon kívül mást ne tartalmazzon az idézett szöveg.

Üdv:

Rocky 2005. február 6., 16:18 (CET)Válasz

Köszönöm, bár ezt a témát már akkor lezártuk, csak épp nem ezen a lapon: a vita valójában az volt, hogy nem hangzott el, hogy mi képez egyedi művet és mi nem. Nem emlékszem hol volt végülis a konklúzió, talán vita:közkincs vagy Wikipédia-vita:szabad források? De a lényeg ugyanaz lett, amit te is írtál. --grin ✎ 2005. február 7., 16:18 (CET)Válasz

Ha valaki nem tudná, a védjegyeket az MSZH-ban lehet lajstromoztatni http://www.hpo.hu/img/mszh-felirat.gif és két olyan osztályozási rendszer van, amelyek érdekesek lehetnek, a Nizzai és Bécsi osztályozás, továbá ezek CD ROM-on magyarul is hozzáférhetőek. Ha a Nizzai rendszerről , illetve magyarra fordításáról bővebben szeretnél, fordulj egyik fordítójához, hozzám firk :-)

Kedves Firk, Én is ismerek valakit, aki a Nizzai Osztályozás szövegét, sőt, a Bécsi Osztályozás szövegét is fordította, de nem tartom itt fontosnak. Nem akarod véletlenül megírni a Nizzai Osztályozás és/vagy Bécsi Osztályozás szócikk(ek)et?

--Millisits

Én sem azért írtam, mert hencegni akartam vele, a teljesítés és siker nem fontos számomra (ezen a téren biztosan nem): az elvégzett vagy folyamatában látott munka tapasztalatai a fontosak, de azok meg itt nem fontosak, mert hogy szubjektívak, és ezeket nem publikáltam máshol, mint híres ember, akire azután hivatkozva ide be is vehetném a saját engedélyemmel. Ezért sajnos nem vállalkozhatom rá, mert ezt a fajta anyaggyűjtést és tálalást kódexmásolásnak tartom, ami ugyan szép munka, de ma már szerintem haszontalan. Az meg elrémít, hogy a kódexmásolásban a legszebb és kreatív rész az iniciálék rajzolása volt, ami nálunk a csonkok készítése, azaz a csonkolás lenne. Brrr.... :-) 81.182.94.25 2004. augusztus 30., 14:11 (CEST) firk vagy aminek akarod (apogr, ha egyszer sikerül bejelentkeznem már végre az új nevemen.)Válasz

Firk / Apogr, arra vigyázz, hogy ha a fordításod valakinek eladtad vagy vki megbízásából csináltad, akkor nem biztos, hogy van jogod azt felhasználni. Ezt biztos jobban tudod, mint én, de hátha nem jutott épp eszedbe. --grin ✎ 2004. augusztus 31., 19:20 (CEST)Válasz

Nem a lefordított szöveget ajánlottam fel, hanem a tapasztalataimat. A szerzői jog fordítást érintő részeiről pedig hamarosan én is írok valamit, talán a kocsmafalra vagy a userlapra, mert egyrészt felesleges az izgalom, másrészt felesleges a remény. :-)) na ezt jól megmondtam firk 2004. augusztus 31., 19:27 (CEST)Válasz

Helló!

Mi az oka annak, hogy csupa nagybetűvel vannak szedve a szócikkben a védjegynevek? Van ennek jelentősége?

--Szajd 2004. augusztus 27., 20:06 (CEST)Válasz

Kedves Szajd,

A védjegyekről szóló cikkekben, beszámolókban szokásos a védegyszavak csupa nagybetűs írása, mivel ezáltal jobban "kiugrik" a szó a szövegkörnyezetből. Ez hasznos lehet pl. egy olan szövegben, mint az ASPIRIN a Bayer cég védjegye Magyarországon, bár az USA-ban az aspirin nem áll védjegyoltalom alatt. Ha esetleg úgy gondolod, hogy ennél fontosabb szempont a Wikipédiában szereplő szavak összekapcsolhatósága, máris egyetértek és megfelelően javítok. Egy dologhoz ragaszkodnék: A védjegyszavakat mindig kezdjük nagybetűkkel (pl. Chevrolet Camaro, Bayer Aspirin).

Üdv--Millisits

A kezdő nagybetű egyértelmű. Viszont a csupa nagybetű csúnya. Tehát vagy simán kezdő nagybetű, ahogy általában mindig, vagy ajánlhatom még a dőlt betűkkel szedést (de csak a Védjegy és ehhez hasonló, jogról szóló szócikkekben, tehát nem a Wikipédia egészében). Pl.: „Mióta azonban a Gillette védjeggyel ellátott termékek kaphatóak, a termékeket kiterjedten reklámozzák, a Gillette védjegy visszanyerte megkülönböztető képességét.” --Szajd 2004. augusztus 30., 12:55 (CEST)Válasz

Remek ötlet, legyen így. --Millisits

Sokkal lényegesebb, hogy az angol szerint " Sun holds a trademark on the Java name", azaz a Java a Sun Microsystems védjegye. Ennélfogva nem használható pl. Java-szerű stb. összetételekben, mert az a védjegyjogosult jogaiba ütközik. Ajánlom, javítsd ennek megfelelően. (Vita:Java programozási nyelv)

Ugyan most nincs időm és hangulatom megkeresni a referenciákat, de szinte biztos vagyok benne, hogy USAban erről bírósági döntés is volt, hogy a "X like", "similar to X" és hasonló kifejezések nem sértik a védjegyhez fűződő jogokat. (Kifejezett példa a "unix-like".) Magyarországon pedig te is tudod, hogy a vtulajoknak milyen jogai vannak: a "-szerű" tag - szerintem - egyértelműen mutatja, hogy a védett névre hivatkozó tisztában van azzal, hogy amiről ír az nem egyezik meg a védett termékkel, és ezt kifejezetten jelzi is.

Nem tudom, hogy tudsz-e bármilyen konkrétumot azzal kapcsolatban, hogy az "akármi-szerű", "akármire hasonlító", "akármi jellegű", "akármivel azonos XYZ tulajdonságú" védjegyjogba ütközne-e. (Ha igen, akkor szerintem elkezdhetjük nagy tömegekben betiltatni a "jellegű", "szerű" és hasonló üdítőket, ételeket és egyéb termékeket, hiszen eszerint a "szerű" nem alkalmas az eredetitől való egyértelmű megkülönböztetésre. Gondolom az, hogy ilyen termékek ezrével vannak a piacon is azt jelzi, hogy ez nem így van. Tudom, az nem védjegyjog, de itt most a szavak jelentése és alkalmazása a kérdés, ha jól gondolom.) --grin ✎ 2004. szeptember 21., 16:59 (CEST)Válasz

"(A lexikon szerkesztőjének akkor is figyelemmel kell lennie arra, hogy védjegyszóval van dolga, ha a védjegyszó fajtanévvé válása történetesen előrehaladott stádiumban van, vagyis általában már fajtanévként emlegetik.)"

Ez, és a hasonló mondatok - egy önálló szakasz - nem ütköznek a "Wikipédia nem tanácsadó!" gondolattal? – Nullextrakadémia ^vita 2008. február 7., 19:23 (CET)Válasz

De hogy konstruktív is legyek: nagyon helyre kis Wikiesszét lehetne fabrikálni a témából! – Nullextrakadémia ^vita 2008. február 7., 19:25 (CET)Válasz

Érdekes, hogy tanácsadásnak tűnik az idézett szöveg.

Nos, a látszat ellenére a Wikipédiának nem kizárólag a szerzői jogi szabályok betartását helyes szorgalmaznia, hanem érdemes szem előtt tartania az 1997. évi XI. törvény 13. §-ának követelményét, tehát kerülni azt, hogy fajtanévként tüntessük fel azt a szót, ami nem fajtanév, mert védjegyoltalom alatt áll.--Millisits ^vita 2008. február 13., 20:22 (CET)Válasz

Különösen érdemes szem előtt tartania, ha a hivatal rajta tartja a szemét! :) – Nullextrakadémia ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2008. február 13., 20:35 (CET)Válasz

Mivel a szócikk nem közkincsek tárolóhelye, ezért a törvény(ek) egy az egyben átvételét mellőzni kéne. – balint36 ^utaspanasz 2021. február 19., 18:52 (CET)Válasz

A {{Lektorálandó}}^(?) sablon más célt szolgál: „A kétségbe vont tartalmú, és ezért egy hozzáértő által szaklektorálásra szoruló lapokat jelöljük meg ezzel a sablonnal.” Itt a tartalomhoz nem férhet kétség, hiszen jogszabályok ismertetésén alapul. A sablon leírása szerint: „Az olyan hibák jelzésére, amik nem a tartalmat illetik, más sablonokat használj a „Figyelmet igénylő lapokat jelölő sablonok” készletéből!” A szócikk nem egy az egyben veszi át a törvényt, csupán kiragad belőle lényeges részeket. Ezért ezt a sablont eltávolítom. – Dodi123 ^vita 2021. február 19., 19:03 (CET)Válasz

Ja, igen, persze, kiragad belőle részleteket. Inkább saját szavú fogalmazást próbálja helyettesíteni. – balint36 ^utaspanasz 2021. február 19., 23:09 (CET)Válasz

Semmi nem tiltja. A jogszabályok szövege nem esik a szerzői jog védelme alá. Egy jogszabályt szabatosan fogalmaznak meg, minden átfogalmazás csak rontana a tartalom minőségén. Semmi nem teszi kötelezővé, hogy egy szabadon felhasználható szöveget kötelező legyen átfogalmazni. – Dodi123 ^vita 2021. február 19., 23:37 (CET)Válasz

Bezzeg amikor egy szót kiveszek a jogszabályból, akkor rossz vagyok, hogy bolond ügyvédeket nem kéne idehoznom (nem te mondtad), amikor meg jogszabályok vannak bevágva az tökéletes. De én továbbra is tartom magam: lehet, hogy jogszabály engedi, de irányelv nem (kattints rá a fenti zöld linkre, ezek szerint - megint - nem körültekintően szóltál hozzá). És még értelmetlen is, ennyi erővel csak a linket adjuk meg, ott pontosan ugyanezt megtalálják az olvasók. – balint36 ^utaspanasz 2021. február 19., 23:48 (CET)Válasz

Nem tudom, miről beszélsz. Itt a vita a lektor sablon helyes alkalmazásáról folyik. Mintha összekevernél valakivel, vagy ezt a válaszod rossz helyre írtad, mert az számomra értelmezhetetlen. A sértegetések, személyeskedések egyébként sem tartoznak az érvek közé, ezektől kérlek, tartózkodj, bárkinek is szántad. Dodi123 ^vita 2021. február 20., 00:19 (CET)Válasz

Figyelj, személyeskedésről nincs szó. Tény, hogy nem először szóltál bele olyanba témába, amibe bele sem olvastál, majd utána visszakoztál. Most is a szerzői jogról beszélsz, holott arról szó sem volt. Amiről szó van, azt linkeltem. Nem tudok még mit mondani neked arról, max annyit, hogy nézd meg, mit linkeltem. – balint36 ^utaspanasz 2021. február 20., 00:28 (CET)Válasz

Újabb személyeskedéssel próbálod cáfolni azt, hogy az adott témával kapcsolatos érvek helyett személyeskedsz. Ha valamit tényként állítasz be, ahhoz példát illene hozni. De ha példát is hozol arra, hogy előfordult már, hogy egy másik vitában elfogadtam az ellenérdekű fél véleményét, és igazat adtam neki, az sem jelenti azt, hogy EBBEN a vitában ez részedről érv lehet. Sosem gondolom azt, ha beszállok egy vitába, hogy amit én mondok az kinyilatkoztatás, és csak az lehet az egyetlen igaz. Készséggel elismerem, ha tévedek. Ebben a vitában azonban jelenleg korántsem tartunk ott.

Ebben a vitában ugyanis csak azt vetettem fel, hogy a {{Lektorálandó}}^(?) sablon alkalmazása nem helyes, és ennek igazolására a sablon útmutatójában szereplő leírásból hoztam idézetet. Emellett ismertettem az ott megadott lehetőségeket, hogy helyette esetleg mit alkalmazhatnál. Ami az egyetlen érved, hogy linkeltél egy irányelvet, aminek a 15. pontja ír a közkincsek használatáról. Mivel nem egy törvény teljes egésze szerepel a szócikkben, (amit ez a pont tiltana), hanem annak egy-egy részlete, ezért a szócikkben alkalmazott megoldás helyénvalónak tekinthető. Ebben a pontban szerepel ugyanis többek között az is, hogy „Természetesen az teljesen helyénvaló, ha szabadon elérhető forrásokkal egészíted ki vagy pontosítod egy cikk szövegét.”

De ha bele is ütközne az itt alkalmazott megoldás az irányelvnek e pontjába, akkor sem a "Lektor" sablon lenne a helyes e hiba jelzésére. Csupán ezt kivántam jelezni. Természetesen át lehetne fogalmazni ezt a szócikket úgy is, hogy nem a jogszabály egyes pontjai vannak szó szerint beidézve, de ez csupán stíluskérdés. Tartalmilag helytálló, szaklektort nem igényel. Ha valaki át tudja úgy fogalmazni, hogy nem sérül a tartalom lényege, azt minden további nélkül megteheti, hiszen a Wikipédia szócikkeihez bárki hozzányúlhat. Akár te is megteheted. Lassan annyi időt és energiát töltünk el ezzel a vitával, amennyi idő alatt már át is fogalmazhattad volna. – Dodi123 ^vita 2021. február 20., 08:37 (CET)Válasz