[go: up one dir, main page]
More Web Proxy on the site http://driver.im/Ugrás a tartalomhoz

Varjúfalva

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Varjúfalva (Stuľany)
Varjúfalva zászlaja
Varjúfalva zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásBártfai
Rangközség
Első írásos említés1420
PolgármesterHedviga Billá
Irányítószám086 43
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámBJ
Népesség
Teljes népesség553 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség72 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság220 m
Terület8,12 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 08′ 30″, k. h. 21° 24′ 20″49.141667°N 21.405556°EKoordináták: é. sz. 49° 08′ 30″, k. h. 21° 24′ 20″49.141667°N 21.405556°E
Varjúfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Varjúfalva témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Varjúfalva (szlovákul: Stuľany) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Bártfától 21 km-re délkeletre, a Varjúfalvi-patak völgyében fekszik.

Története

[szerkesztés]

A település valószínűleg már a 13. század előtt is létezett, azonban csak 1420-ban említik először. 1427-ben 12 háztartása adózott. 1600-ban temploma, plébániája, malma, nemesi kúriája és 16 jobbágyháza volt. A kaproncai uradalomhoz tartozott, később a Varjú család birtoka. 1715-ben 10, 1720-ban 6 háztartása adózott. A 18.19. század során a Pulszky, Szrecsányi, Kálnássy és Bán családoké.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VARJÚFALVA. Tót falu Sáros Várm. földes Urai Pulszky és több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Kapronczához nem meszsze, és annak filiája; földgye középszerű, réttye, legelője, fája is van.[2]

1828-ban 70 házában 555 lakos élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Varjufalu, (Stulani), Sáros v. tót falu, Kaproncza fil., 276 kath., 56 evang., 36 zsidó lak. Szép erdő. F. u. többen. Ut. p. Eperjes.[3]

A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Girálti járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 352-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 621 lakosából 617 szlovák volt.

2011-ben 581 lakosából 567 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Római katolikus temploma 1906-ban épült.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.