Rahói járás (1946–2020)

Rahói járás
Rahói járás címere Rahói járás zászlaja
Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Kárpátalja
Rang	ukrajnai járás
Székhely	Rahó
Megszűnés éve	2020. július 18.
Népesség
Teljes népesség	92 759 fő (2019. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	49,03 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	1892 km²
Elhelyezkedése
Rahói járás Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 48° 08′, k. h. 24° 15′48.133333333333, 24.2548.133333°N 24.250000°EKoordináták: é. sz. 48° 08′, k. h. 24° 15′48.133333333333, 24.2548.133333°N 24.250000°E
Térkép
Rahói járás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rahói járás témájú médiaállományokat.

A Rahói járás (ukránul: Рахівський район, magyar átírásban: Rahivszkij rajon) egykori közigazgatási egység Ukrajna Kárpátontúli területén 1946–2020 között. Kárpátalja legkeletibb részén helyezkedett el; nyugatról a Técsői járással, északról és keletről az Ivano-frankivszki területtel, délről pedig Romániával volt határos.

1953-ban szervezték meg, elődjének tekinthető azonban az egykori Máramaros vármegye Tiszavölgyi járása.

A 2020. júliusi ukrajnai közigazgatási reform során területének egy részét a Técsői járáshoz csatolták, így jött létre az új Rahói járás. Ezzel a lakossága közel 10 ezer fővel, 82 200 főre csökkent.

Területén található Ukrajna legmagasabb pontja, a Hóvár (ukránul Hoverla, magassága 2061 méter).

A Rahó környékén lévő Tatár-hágó (931 méter) a Vereckei-hágó után a második legfontosabb átkelési pont a Kárpátok északkeleti vonalán. Éppen ezért a honfoglaláskor már fontos kiindulási helye a környék a magyaroknak. Később azonban ismét erős hatása lesz errefelé a Kijevi Rusznak, míg végül a tatárjárás után elhárul a keleti befolyás, Rahó környéke Máramaros megye része lesz.

Rahómező első írásos említése 1373-ból való, ám jó ideig a környéken nincs jelentősebb település. Óriási lökést adott azonban a Nagybocskó–Rahó–Kőrösmező–országhatár vasútvonal 1894–1895-ös megépítése, amely elsősorban stratégiai célokat szolgált, de addig nem látott fellendülést hozott a környék kézmű- és könnyűiparának is.

1919. január 5-én Rahón alakult meg a Hucul Köztársaság, amelyet azonban a csehszlovák és a román hadsereg felszámolt. 1920 és 1939 között, Csehszlovákia részeként nagy lendülettel folyt tovább a környék fejlődése, ahol a turizmus hamar húzóágazattá vált.

A Rahói járást jelenlegi formájában 1953-ban szervezték meg, elődjének tekinthető azonban az egykori Máramaros vármegye Tiszavölgyi járása, melynek területe nagyjából azonos volt vele, és amelynek székhelye 1896-ban került Nagybocskóról Rahóra. A trianoni békeszerződés után csehszlovák uralom alatt már a mai nevén létezett, ahogy az 1939 és 1944 közötti újbóli, átmeneti magyar uralom alatt is, amikor a Máramarosi közigazgatási kirendeltséghez tartozott. A második világháború után került Kárpátalja egészével együtt a Szovjetunióhoz, Ukrajnába.

Rahó környéke ma Ukrajna egyik komoly gazdasági problémákkal küszködő térsége, sok vállalkozás jelentett csődöt az utóbbi időkben. Az ipart a fafeldolgozás képviseli. Rahó környéke továbbá az ukrán Kárpátok turisztikai központja is.

A Rahói járás területe 1892 km², népessége 2001-ben 90 945 fő volt. Ebből a városi népesség, tehát a Rahón vagy a három városi jellegű település valamelyikében élők száma 35 827 főt, a 28 faluban élő vidéki népesség pedig 55 118 főt tesz ki, a városi népesség aránya tehát 39%.

A járás lakóinak többség ukrán (83,8%), azon belül nagyrészt hucul nemzetiségű. A huculok a ruszin nép egyik ágát képviselik, akik hitelesen megőrizték Kárpátalján hagyományos életformájukat, népszokásaikat.

Rahó, Tiszabogdány, Kőrösmező és Gyertyánliget településeken jelentős számú, szórványban élő magyar él (3,2% = 2925 fő).

A román nemzetiségűek a lakosság 11,6%-kát teszik ki, főként a román határ mentén fekvő falvakban (Felsőapsa és Tiszafejéregyház) élnek.

A Rahói járás területén található 32 település 21 helyi tanácshoz tartozik, melyek közül egy járási jelentőségű városi tanács, három városi jellegű települési tanács, a többi községi tanács. A városi jellegű települések közül Kőrösmező tanácsához egy társközség is tartozik, míg a községi tanácsok közül 9 önálló, 8 pedig több községet összefogó közös tanács. A tanácsok főbb adatait az alábbi táblázat foglalja össze.

A Rahói járás területén 32 település található, közülük egy járási jelentőségű város, három városi jellegű település, a többi község. A települések főbb adatait az alábbi táblázat foglalja össze.

A mai Rahói járás területén a magyar uralom alatt (1918-ig és 1939–44 között) a mai 21 tanács és 32 település helyett csak 14 község volt, a többi 1945 után, szovjet uralom alatt szakadt ki ezekből. Ennek összefoglaló adatait az alábbi táblázat mutatja be.

• A Rahói járás adatai az ukrán Legfelsőbb Tanács portálján^{[halott link]}
• Magyarország helységnévtára 1944.. Budapest: M. Kir. Közp. Statisztikai Hivatal (1944) 
• A Magyar Szent Korona országainak helységnévtára 1913.. Budapest: M. Kir. Közp. Statisztikai Hivatal (1914) 

• A Felső-Tisza vidékének térképe