Time (magazin)

Ez a szócikk az amerikai hetilapról szól. Hasonló címmel lásd még: Time (egyértelműsítő lap).

Time
Time magazin első címlapja rajta Joseph G. Cannon (1923. március 3.)
Adatok
Típus	hetilap
Tematika	hír
Ország	Amerikai Egyesült Államok
Alapítva	1923
Tulajdonos	Marc Benioff
Kiadó	Time Inc.
Főszerkesztő	Edward Felsenthal
Szerkesztő	Nancy Gibbs
Nyelv	angol
Szakterület	hír
Székhely	New York
OCLC	1311479 1767509 4578775
ISSN	0040-781X 2169-1665
A Time weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Time témájú médiaállományokat.

A Time (ejtsd: tájm) egy New Yorkban kiadott amerikai heti hírmagazin és internetes híroldal. 1923-ban alapították, eredetileg Henry Luce vezette. Egy a Közel-Keletet, Afrikát és 2003 óta Dél-Amerikát is lefedő európai kiadást (Time Europe korábban Time Atlantic) Londonban szerkesztenek. Az ázsiai kiadást (Time Asia) Hongkongban, az Ausztráliát, Új-Zélandot és a Csendes-óceán szigetvilágát lefedő csendes-óceáni kiadást Sydney-ben jelentetik meg.

A Time a legnagyobb forgalmú heti hírmagazin. 2012-ben az eladott példányszám hárommillió fölött volt, ez a szám 2017-re kétmillióra csökkent.^[1] A nyomtatott kiadást 26 millióan olvassák, ebből 20 millió amerikai.

Richard Stengel volt a felelős szerkesztő 2006-tól 2013-ig. Őt Nancy Gibbs váltotta 2013-tól 2017-ig. Jelenleg Edward Felsenthal tölti be a pozíciót.

A magazint 1923-ban hozta létre Britton Hadden és Henry Luce, ezzel megalapítva az első heti hírmagazint az Egyesült Államokban.^[2] A kettő előzőleg a Yale Daily News-nál dolgozott együtt elnökként, illetve felelős szerkesztőként. A tervezett újságot először Facts-nek nevezték el. A tömörséget akarták hangsúlyozni, hogy a magazint egy elfoglalt ember is el tudja olvasni egy órán belül. A nevet végül Times-ra változtatták. Hadden a Time magazint fontosnak, de ugyanakkor szórakoztatónak tartotta, ami megmagyarázza az újság gyakori beszámolóit hírességekről, (politikusokat is beleértve) a szórakoztatóiparról és popkultúráról, vagyis olyan témákról amiket túl könnyednek tartottak a komoly hírekhez.

Céljuk az volt, hogy a híreket embereken keresztül mutassák be, emiatt a magazin fedőlapja több évtizedig egy személyt ábrázolt. Újonnan a Time „Az év embere” kiadványokat jelentet meg, amiknek a népszerűsége folytonosan nőtt az évek folyamán. A cím nevezetes birtokosa volt pl. Barack Obama és Steve Jobs. A Time első számát 1923 március harmadikán adták ki Joseph G. Cannon-nal, az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusának nyugdíjazott képviselőházi elnökének a képével a címlapon.

Hadden 1929-es halála után Luce vette át a vezető szerepet a Time-nál, és a 20. századi média jelentős alakja lett. A Time magazin fejlesztésében jelentős szerepet játszott Roy Edward Larsen is.

Ebben az időben 100,000 dollárt teremtettek elő módos volt Yale diákoktól, mint például Henry P. Davison-tól a J.P. Morgan & Co. egy partnerétől, vagy a J.P. Morgan & Co egy bankárától Dwight Morrow-tól.

Henry Luce és Briton Hadden 1922-ben fogadták fel Larsen-t, habár Larsen a Harvardon végzett, míg Luce és Hadden a Yale-n. Miután Hadden meghalt 1929-ben Larsen 500 részvényt vásárolt a Time Inc.-ből. A legnagyobb részvényes azonban Henry Luce volt, aki autokratikusan vezette a médiakonglomerátumot . A Luce által birtokolt The Time Inc. részvények halálakor 109 millió dollárt értek és évente több mint 2.4 millió dollár osztalékot hoztak neki. A Larsen család Time részvényei körülbelül 80 millió dollárt értek az 1960-as években. Roy Larsen a Time Inc. igazgatója és a ügyvezető bizottság elnöke is volt. Később a bizottság helyettes elnöke volt 1979-ig.

Miután a Time magazin 1923-ban elkezdte kiadni heti példányait, Roy Larsen megnövelte az újság forgalmát a rádió és filmszínházak segítségével. Gyakran népszerűsítette a Time magazin és az Egyesült Államok politikai és üzleti érdekeit is. A March of Time című rövidfilm-sorozat szerint Larsen már 1924-ben bevezette a magazint a gyermekcipőben járó rádiós üzletbe, egy 15 perces Pop Question című kvízshow 1925-ig tartó sugárzásával.

Larsen elintézte egy 30 perces The March of Time című rádióműsor sugárzását a CBS-en keresztül ami 1931 március hatodikán indult. A műsor minden héten bemutatta hét híreinek a dramatizálását, ezzel a Time magazin híre olyan emberekhez is lejutott akik eddig nem is tudtak róla. Ez a magazin forgalmának növekedéséhez vezetett a harmincas években. 1931 és 1937 között a The March of Time rádióműsor a CBS rádióján volt sugározva, utána 1937-től 1945-ig az NBC rádióján.

1989-ben amikor a Time Inc. és a Warner Communications egyesült, a Time a Time Warner része lett a Warner Bros-szal együtt.

A magazin jelenlegi tulajdonosa Marc Benioff a Salesforce.com elnöke és társ ügyvezető igazgatója.^[3]

2009 második felében a magazin eladásai 34.9%-kal csökkentek.^[4] 2010 első felében az eladások száma legalább harmadával csökkent. 2010 második felében az eladások tovább csökkentek 12%-kal, ami valamivel több mint 79000 eladott példányt jelent egy héten.

2012-ben 3.3 milliós forgalma volt, ami az Egyesült Államok 11. legnagyobb forgalmú újságjává teszi, és a második legnagyobb forgalmú heti magazinná a People mögött. 2017 októberében a Time kettő millióra csökkentette a példányszámot.

A magazin jól ismert a jellegzetes piros szegélyéről, amit először 1927-ben mutattak be.^[5] Ezt a szegélyt csak ötször változtatták meg 1927 óta: a szeptember 11-ei támadások után nem sokkal megjelent kiadáson fekete szegély volt a gyászt jelképezve. Azonban ez egy speciális extra kiadás volt amit gyorsan adtak ki a hír után; a következő szabályos menetrend szerint kiadott példányokon piros szegély volt. Ezenkívül a 2008 április 28-ai, a Föld Napján megjelent és a környezeti problémáknak szentelt számon zöld szegély volt. A szegélyt legközelebb 2011 szeptember 19-én változtatták meg, amikor ezüst színű volt a szeptember 11-ei támadások tizedik évfordulójának alkalmából. Ezüst szegélyt használtak 2012 december 31-én is, Barack Obama "Az év emberének" való megválasztásának alkalmából. A legutóbbi változás a 2016-os november 28 / december 5-ös Minden idők legbefolyásosabb fotói című kiadáson volt, amin úgyszintén ezüst szegély volt.

Richard Nixon volt amerikai elnök volt a Time előlapján egyik leggyakrabban szereplő ember, ugyanis 55 alkalommal jelent meg az 1952 augusztus 25-ei kiadástól az 1994 május másodikai kiadásig.^[6]

Bővebben: Az év embereinek listája

A Time magazin leghíresebb sajátossága az évente megjelenő „Az év embere” címlapsztori, amelyben a magazin elismeri azt a személyt vagy személyek csoportját, akiknek a legnagyobb hatásuk volt az elmúlt 12 hónap főcímeire. A címet az az ember kapja meg aki a legtöbbet változtatott az év menetén; ez azonban nem feltétlenül egy kitüntetés vagy megtiszteltetés. A múltban olyan emberek is megkapták a címet mint Adolf Hitler vagy Joszif Sztálin.

A magazin minden évben összeállít egy éves listát az adott év 100 legbefolyásosabb emberéről. Ezeknek a kiadásoknak a címlapján általában a listán szereplő emberek képe van, és a magazinon belül 100 cikk foglalkozik minden a listán megtalálható emberrel. Bizonyos esetekben több mint 100 személy van a listán, mint például amikor két ember oszt meg egy helyet.

Történelme során öt alkalommal a magazin egy speciális kiadást jelentetett meg, aminek a címlapján egy X volt egy arc vagy egy nemzeti jelkép fölé rajzolva. Az első ilyen kiadás 1945 május hetedikén jelent meg amikor egy piros X volt Adolf Hitler arca fölött. A második X-es kiadás több mint három hónappal később jelent meg 1945 augusztus 20-án, aminek a címlapján egy fekete X volt látható Japán zászlaja felett, ezzel ábrázolva Japán kapitulációját, ami a második világháború végét jelentette.

58 évvel később 2003 április 21-én, két héttel az iraki invázió után, a Time kiadott még egy X-es kiadást, amin egy piros X volt Szaddám Huszein arcán. 2006 június 13-án a magazin megint megjelentetett egy speciális kiadást, Abu Musab al-Zarqawi Irakban egy amerikai légitámadás miatt bekövetkezett halála után. A legutóbbi piros X-es speciális kiadás 2011 május másodikán jelent meg Oszáma bin Láden halála után.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Time (magazine) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• Baughman, James L. (2011), Henry R. Luce and the Business of Journalism, vol. 9, <https://web.archive.org/web/20150402200758/http://coursesa.matrix.msu.edu/~business/bhcweb/publications/BEHonline/2011/baughman.pdf>. Hozzáférés ideje: October 8, 2018
• Baughman, James L. (April 28, 2004), Henry R. Luce and the Rise of the American News Media, American Masters, <https://www.pbs.org/wnet/americanmasters/episodes/henry-luce/henry-r-luce-and-the-rise-of-the-american-news-media/650/>. Hozzáférés ideje: October 8, 2018
• Brinkley, Alan (2010), The Publisher: Henry Luce and His American Century, Alfred A. Knopf, ISBN 978-0307592910
• Maslin, Janet (April 20, 2010), "A Magazine Master Builder", The New York Times: C1, <https://www.nytimes.com/2010/04/20/books/20book.html>. Hozzáférés ideje: April 20, 2010
• Brinkley, Alan (April 19, 2010), "What Would Henry Luce Make of the Digital Age?", TIME (Atheneum), <http://www.time.com/time/magazine/article/0,9171,1978794,00.html#ixzz0n9k5AEGK> Archiválva 2013. augusztus 17-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Elson, Robert T. (1968), Time Inc: The Intimate History of a Publishing Enterprise, 1923–1941, Atheneum, ISBN 978-0689105555
• Elson, Robert T. (1973), Norton-Taylor, Duncan, ed., The World of Time Inc.: The Intimate History, 1941–1960, vol. 2, ISBN 978-0689105555
• Herzstein, Robert E. (2006), Henry R. Luce, Time, and the American Crusade in Asia, Cambridge University Press, ISBN 978-0521835770, <https://books.google.com/books/about/Henry_R_Luce_Time_and_the_American_Crusa.html?id=fb30H5d_jZkC>
• Herzstein, Robert E. (1994), Henry R. Luce: A Political Portrait of the Man Who Created the American Century, C. Scribner's Sons, ISBN 978-0684193601
• Wilner, Isaiah (2006), The Man Time Forgot: A Tale of Genius, Betrayal, and the Creation of Time Magazine, New York: HarperCollins, ISBN 978-0061747267

• Hivatalos oldal

Ez a sajtóval kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!