Titokvédelem

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Személyi jog A polgári jog sorozat része
Jogképesség
holtnak nyilvánítás · eutanázia természetes személy
Cselekvőképesség
cselekvőképesség teljes korlátozása cselekvőképesség részleges korlátozása gondnokság alá helyezés
Jogi személy és fajtái
állam · állami vállalat · tröszt · költségvetési szerv · közhasznú társaság · szövetkezet · leányvállalat · köztestület · gazdasági társaság · korlátolt felelősségű társaság · részvénytársaság · közös vállalat · társadalmi szervezet · alapítvány · egyesület · egyház ·
Személyhez fűződő jogok
lelkiismereti szabadság · személyes szabadság · a testi épség és az egészség védelme · a becsület védelme · az emberi méltóság védelme · névjog · titokvédelem · képmás és hangfelvétel oltalma · a jó hírnév védelme · magánlakáshoz való jog · a személyes adatok védelme · kegyeleti jog
Szellemi alkotások
szerzői jog · iparjogvédelem
Sablon:Személyi jog m v sz

A titok olyan ismeret, adat, információ, amely egy adott időpontban vagy időszakban csak korlátozott körben ismert vagy korlátozott.

Minden titok a nyilvánosságra hozatallal szűnik meg, azaz azáltal, hogy a korlátozott körön kívül is megismerhetővé válik.

A jogszabályok meghatározzák a titok fogalmát, mivel jogos állami vagy magánérdek fűződhet bizonyos információk titokban tartásához. A jogszabály meghatározza, mely szerv, milyen feltételekkel, esetleg meddig nyilváníthat egy adott információt titokká.

A személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti, ha valaki más levéltitkát megsérti, ami magántitok vagy üzleti titok birtokába jut és azt jogosulatlanul nyilvánosságra hozza vagy azzal egyéb módon visszaél. Levéltitoknak minősül az a közlést tartalmazó zárt küldemény, melyet a feladó szándéka szerint csak a címzett ismerhet meg. Üzleti titoknak minősül a jogi személy vagy magánszemély gazdasági tevékenységéhez kötődő minden olyan adat, megoldás amelynek titokban maradásához a jogosultnak méltányolható érdeke fűződik és amelynek titokban tartásához a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette.

Az egyes országok büntetőjogi törvényei meghatározzák az államtitok, a szolgálati titok és a magántitok fogalmát és egyben a titoksértést büntetni rendelik.

A szabadalmi jog meghatározza, hogy mely új műszaki megoldásokra, találmányokra lehet szabadalmat engedélyezni. Sajátos szabályok vonatkoznak a már nyilvánosságra jutott megoldásokra. A know-how olyan ipari titok, amely forgalomképes, vagyis adható-vehető, a használata engedélyezhető stb. Nem lehet know-how tárgya olyan tudás, ami nyilvánosságra jutott szabadalmi leírásból megismerhető.

A személyes adatokhoz való jogot jogszabályok rendezik. Ez az ún. adatvédelem. Adatvédelmi kérdésekben bármely magánszemély ombudsmanhoz fordulhat.