[go: up one dir, main page]
More Web Proxy on the site http://driver.im/Ugrás a tartalomhoz

Tamáspatak

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tamáspatak (Tămășasa)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeHunyad
KözségMartinesd
Rangfalu
KözségközpontMartinesd
Irányítószám337321
SIRUTA-kód90324
Népesség
Népesség120 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság-
Népsűrűség0,2 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület602 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 47′ 54″, k. h. 23° 09′ 16″45.798356°N 23.154470°EKoordináták: é. sz. 45° 47′ 54″, k. h. 23° 09′ 16″45.798356°N 23.154470°E
SablonWikidataSegítség
A falu környéke 1769 és 1773 között

Tamáspatak (románul: Tămășasa) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Szászvárostól tíz kilométerre délnyugatra, Dévától 27 kilométerre délkeletre fekszik. Egy 2001-ben aszfaltozott bekötőúton közelíthető meg.

Népessége

[szerkesztés]

A népességszám változása

[szerkesztés]

Népessége a 19. század közepétől 2011-ig negyedére fogyott. A csökkenés szinte állandó volt, csak az 1910-es években torpant meg valamelyest. A mára egyutcás falu egykori másik utcája, az Arimeștilor, az 1950-es években néptelenedett el teljesen.

Etnikai és vallási megoszlás

[szerkesztés]
  • 1785-ben 375 lakosa közül az ortodoxok ugyanazon évben tartott összeírásának tanúsága szerint valószínűleg valamennyi ortodox román volt.[1]
  • 1900-ban 368 ortodox román lakta.
  • 2002-ben 124 román nemzetiségű lakosa közül 117 vallotta magát ortodox vallásúnak.

Története

[szerkesztés]

Először 1326-ban említették Thamaspataka alakban. Korábban a Hidegvízi család birtokolta, de Károly Róbert a dévai váruradalomhoz csatolta. 1380-ban a Zsámboki, 1486-ban a Tamáspataki családé volt, később ismét a dévai várhoz tartozott. 1720—21-ben 24 jobbágy, 6 zsellér és 7 egyéb jogállású családfő, 1750-ben 39 jobbágy- és 9 zsellércsalád lakta. Lakosságát 1733-ban és 1760–62-ben görögkatolikusként írták össze. Hunyad vármegye lozsádi, majd szászvárosi járásának része volt. 1900 és 1914 között véres összecsapásokra került sor tamáspatakiak és berényiek között egy legelő birtoklásáért, amelyet a tamáspatakiak emlékezete szerint elöljáróik egy része titokban adott el Berény községnek.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Miskolczy Ambrus – Varga E. Árpád: Jozefinizmus Tündérországban. Budapest, 2013, melléklet

Források

[szerkesztés]
  • Gheorghe Borza – Cornelia Borza – Maria Popescu Borza: Tămășasa în documente, amintiri, datini, obiceiuri și tradiții. 2007