[go: up one dir, main page]
More Web Proxy on the site http://driver.im/Ugrás a tartalomhoz

Torre del Infantado

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Torre del Infantado
TelepülésSpanyolország Potes
Építési adatok
Építés éve14. század
Felhasznált anyagok
Hasznosítása
Felhasználási területmegerősített torony
Elhelyezkedése
Torre del Infantado (Spanyolország)
Torre del Infantado
Torre del Infantado
Pozíció Spanyolország térképén
é. sz. 43° 09′ 15″, ny. h. 4° 37′ 25″43.154167°N 4.623611°WKoordináták: é. sz. 43° 09′ 15″, ny. h. 4° 37′ 25″43.154167°N 4.623611°W
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Torre del Infantado témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Torre del Infantado nevű erődtorony a spanyolországi Potes település egyik 14. századi műemléke.

Története

[szerkesztés]

A torony helyén valószínűleg korábban egy másik építmény állt, méghozzá a La Lama család tulajdonában.[1] A ma is látható Torre del Infantado a 14. században épült, és XI. Alfonz kasztíliai király törvénytelen gyermekéé, Tellóé volt: innen származik a neve is, mivel az infantado spanyol szó eredeti jelentése „terület, amely fölött a király gyermeke rendelkezik”. Az uradalom birtoklásáért folytatott sorozatos harcok során 1444-ben leégett, de hamarosan újjáépítették. A harcok után a 16. században a Santillana családhoz került. Egy ideig itt lakott Liébana tartomány corregidorja, majd börtönné alakították, és több száz évig annak is használták. 1595 körül a belső faszerkezeteket újjá kellett építeni, mivel a korábbit a rabok részben elhordták, hogy tüzénél melegedhessenek. 1823-ban, amikor harcok dúltak VII. Ferdinánd spanyol király hívei és a konstitucionalisták között, utóbbiak csapatai ebbe a toronyba húzódtak be, de a királypártiak ostromának csak egy napig bírtak ellenállni. 1868-ban az épület Mariano Téllez-Girón y Beaufort Spontin tulajdonában állt, de ő ebben az évben eladta: ezek után cipész- és pékműhely, valamint orujolepárló is működött benne. 1922-ben hirdetés jelent meg a La Voz de Liébana című újságban, miszerint akkori tulajdonosa, Eduardo Sánchez eladásra kínálja az általa „börtöntoronynak” nevezett épületet.[2][1]

1937-ben a polgárháború idején az épület megrongálódott, felújítása 10 évvel később kezdődött meg. Ennek során belsejében beton- és kőszerkezetet alakítottak ki, némelyik korábbi ablakot elfalazták, máshol újakat nyitottak, és a torony környezetét is átépítették. 1949. március 5-én a település önkormányzata költözött ide, valamint bíróság is működött benne. Végül, felújítás után különféle kiállításokat rendeztek be benne:[2][1] a közönség a 2011. március 19-én lezajlott avatás óta látogathatja.[3]

Leírás

[szerkesztés]

Az épület az észak-spanyolországi Kantábria autonóm közösség nyugati részén, Potes községben található, ott, ahol a Quiviesa nevű patak a Devába torkollik.

A négy szintes, négyzet alaprajzú erődtorony fő építőanyagul faragott kövek szolgálnak. Sarkain kis, kör keresztmetszetű bástyák állnak, tetejükön fogazott pártázattal. A bástyákat összekötő, a falak tetején húzódó, azok síkjából előreugró részt konzolok sora tartja. A déli oldalon található főbejárathoz lépcső vezet fel, a kapu fölött egy fémrácsos korláttal rendelkező erkély látható. Az épület mind a négy oldalán kis méretű, homlokköves ablakok láthatók.[2]

A kantábriai erődöktől eltérő módon belsejében egy belső udvar található: ennek megléte egy 16. századi átalakításhoz köthető, amelynek során az itáliai várakhoz hasonló stílusban építették át a tornyot. Mára belsejét teljesen átalakították, lift is működik benne, és különböző helyiségeit üvegezett folyosókon lehet megközelíteni. A falak közt kiállításokat rendeztek be, többek között egy olyat, amely Liébanai Beatushoz köthető emlékeket mutat be.[2][1]

Képek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  1. a b c d Potes y su Torre del Infantado (spanyol nyelven). Valle de Liébana. (Hozzáférés: 2021. március 29.)
  2. a b c d Torre del Infantado (spanyol nyelven). Turismo de Cantabria. (Hozzáférés: 2021. március 29.)
  3. Torre del Infantado, Potes (spanyol nyelven). Rutas con historia. (Hozzáférés: 2021. március 29.)