Pusztaszer

Pusztaszer
A Hét vezér emlékmű (1900) a határban emelkedő Árpád-halmon
Pusztaszer címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Vármegye	Csongrád-Csanád
Járás	Kisteleki
Jogállás	község
Polgármester	Ocskó-Almási Anita (Fidesz.KDNP)[1]
Irányítószám	6769
Körzethívószám	62
Népesség
Teljes népesség	1299 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	28,31 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	48,93 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 33′, k. h. 19° 59′46.55, 19.98333333333346.550000°N 19.983333°EKoordináták: é. sz. 46° 33′, k. h. 19° 59′46.55, 19.98333333333346.550000°N 19.983333°E
Pusztaszer Pozíció Csongrád-Csanád vármegye térképén
Pusztaszer weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pusztaszer témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pusztaszer község Csongrád-Csanád vármegye Kisteleki járásában.

A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet szélén, Ópusztaszertől északnyugatra fekszik. Közigazgatási területe durva közelítéssel trapéz alakú, attól nem sokban tér el; további szomszédai északkelet felől Tömörkény, délnyugat felől Kistelek, északnyugat felől pedig Pálmonostora. A térség fontosabb települései közül Kistelek központja 9,5, Balástya 15,5, Sándorfalva pedig 29 kilométer távolságra található.

Közigazgatási területén, annak nyugati szélén keresztülhúzódik az 5-ös főút, így Budapest-Kecskemét, illetve Szeged felől is könnyen megközelíthető. Központján a Gátértól Tömörkényen át idáig húzódó 4518-as út halad végig.

A honfoglalás fontos csomópontja. Anonymus legendája szerint a honalapító magyar nemzet első törvényhozási közgyűlésének színhelye. Árpád vezér és társai itt megálltak 34 napra, és törvényeket hoztak. Ám a tatár-török dúlás folyamán a település és környéke többször elnéptelenedett. Az 1700-as években kezdődött meg ismét a betelepülés Kecskemétről. A terület rendezetlen tulajdonviszonyait követően az északi részét (Felső-Pusztaszert) Kecskemét 1828-ban megvásárolta. Ettől kezdve a területen folyó gazdálkodást és közéletet a Kecskemét által kinevezett pusztabíró (Dékány família) felügyelte. 1881-ig közigazgatásilag Kecskeméthez tartozott, majd a nagy távolság miatt 1881 és 1934 között Kisteleken intézték a hivatalos ügyeket. A település 1934. január 1-jén vált közigazgatásilag önállóvá. A lakosság nagyrészt tanyákon élt, a 60-as években kezdődött meg a tanyasi lakosság faluközpontba települése. Mára már csak mintegy 130 lakott tanya található a település külterületén.

• 1990–1994: Kertész László (FKgP-SZDSZ-ASZ)^[3]
• 1994–1998: Kertész László (SZDSZ)^[4]
• 1998–2002: Kertész László (FKgP)^[5]
• 2002–2006: Kertész László (független)^[6]
• 2006–2010: Máté Gábor (független)^[7]
• 2010–2014: Máté Gábor (független)^[8]
• 2014–2019: Máté Gábor (független)^[9]
• 2019–2024: Máté Gábor (független)^[10]
• 2024– : Ocskó-Almási Anita (Fidesz.KDNP)^[1]

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 68,9%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,4% németnek mondta magát (31,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40,6%, református 1,9%, felekezeten kívüli 17,1% (40,3% nem nyilatkozott).^[12]

2022-ben a lakosság 88,4%-a vallotta magát magyarnak, 0,6% németnek, 0,5% cigánynak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% görögnek, örménynek, ruszinnak, ukránnak és szerbnek, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,7% volt római katolikus, 2% református, 0,6% görög katolikus, 0,1% izraelita, 1,3% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 15,2% felekezeten kívüli (40,8% nem válaszolt).^[13]

• Hét vezér emlékoszlopa az Árpád halmon - a honfoglalás ezer esztendős évfordulójára, a szeri gyűlés helyén a honfoglaló vezérek portréival díszített emlékoszlopot 1900-ban állította a Magyar Országos Diákszövetség.
• A legenda szerint a Pusztaszer környékén található hét halmon (kurgánok) állt a hét vezér sátra: Árpád halom, Szárnyék halom, Sáregyházi halom, Vesszős halom, Kártyás halom, Kettős halom, Császárné halma.
• Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet
• Büdös-szék

• Máté Bence természetfotós
• Tóth Pál grafikus^[14]
• Tóth Albertné Piroska csipkeverő^[15]
• Szarvas József „Josh” popzenész^[forrás?]

• Baghyné Makra Ilona: Pusztaszer község közigazgatása 1881-1938. Bába Kiadó, Szeged, 2004., 146, [2] p. ISBN 963-9511-77-3
• Baghyné Makra Ilona: Pusztaszeriek - Bagiak, Dávidok, Makrák. Bába Kiadó, Szeged 2004. 108 p. ISBN 963-9511-66-8
• Nagy Józsefné Pintér Eszter: Pusztaszer története Kiadó: Pusztaszer Község Önkormányzata 1996. ISBN 963 03 4134 4
• Nagy Józsefné Pintér Eszter:120 éves a szervezett oktatás Pusztaszeren 2004 Kiadó: Pusztaszer Község Önkormányzata

• Az önkormányzat honlapja
• Pusztaszer az utazom.com honlapján