[go: up one dir, main page]
More Web Proxy on the site http://driver.im/Ugrás a tartalomhoz

Propilén-oxid

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Propilén-oxid

Szerkezeti képlet

A propilén-oxid pálcikamodellje
Más nevek propilén-oxid
epoxipropán
propilén-epoxid
1,2-propilén-oxid
metil-oxirán
1,2-epoxipropán
Propén-oxid
Metil-etilén-oxid
Kémiai azonosítók
CAS-szám 75-56-9
PubChem 6378
ChemSpider 6138
EINECS-szám 200-879-2
KEGG C15508
ChEBI 38685
SMILES
CC1CO1
InChIKey GOOHAUXETOMSMM-UHFFFAOYSA-N
UNII Y4Y7NYD4BK
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C3H6O
Moláris tömeg 58,08 g/mol
Megjelenés színtelen folyadék
Szag benzene-like[1]
Sűrűség 0,859 g/cm3[2]
Olvadáspont −111,9 °C
Forráspont 35 °C
Oldhatóság (vízben) 41% (20 °C)[1]
Mágneses szuszceptibilitás −4,25·10−5=cm3/mol[3]
Törésmutató (nD) 1,3660[2]
Gőznyomás 445 Hgmm (20 °C)[1]
Termokémia
Std. képződési
entalpia
ΔfHo298
−123,0 kJ·mol−1[4]
Standard moláris
entrópia
So298
196,5 J·(K·mol)−1
Hőkapacitás, C 120,4 J·(K·mol)−1
Veszélyek
Főbb veszélyek rendkívül gyúlékony[5][6]
NFPA 704
4
3
2
 
Robbanási határ 2,3–36%[1]
PEL TWA 100 ppm (240 mg/m3)[1]
LD50 660 mg/kg (tengeri malac, szájon át)
380 mg/kg (patkány, szájon át)
440 mg/kg (egér, szájon át)
1140 mg/kg (patkány, szájon át)
690 mg/kg (tengeri malac, szájon át)[7]
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A propilén-oxid az epoxidok közé tartozó szerves vegyület, képlete CH3CHCH2O. Színtelen, illékony, éterre emlékeztető szagú folyadék. Az iparban nagy mennyiségben állítják elő, fő felhasználása a poliuretán műanyagok gyártásához használt poliéter-poliolok előállítása. Királis vegyület, de általában a racemátot használják.

Előállítása

[szerkesztés]

A vegyiparban propilénből állítják elő.[8] Két általános utat követnek, az egyik a hidroklórozás, a másik az oxidálás.[9] 2005-ben a világ termelésének mintegy felét a klórhidrines technológiával, a másik felét az oxidációs eljárással állították elő, de utóbbi fontossága növekszik.[10]

Hidroklórozás

[szerkesztés]

A hagyományos eljárás szerint a propént az alábbi egyszerűsített séma szerint propilén-klórhidrinné alakítják:

Az 1-klór-2-propanol és 2-klór-1-propanol keverékét ezután klórmentesítik, például:

A HCl elnyeletésére gyakran kalcium-hidroxidot alkalmaznak.

A propilén oxidációja

[szerkesztés]

A másik eljárás a propilén szerves peroxiddal történő oxidációja. A reakció sztöchiometriája:

CH3CH=CH2 + RO2H → CH3CHCH2O + ROH

A gyakorlatban négy hidroperoxidot használnak:[10]

  • t-Butil-hidroperoxid, ezt az izobután oxigénezésével nyerik. A reakció végén t-butanol keletkezik, melyből dehidratálással izobutén nyerhető, melyet a benzinadalékként használt MTBE-vé lehet alakítani.
  • Etilbenzol-hidroperoxid, ezt az etilbenzol oxigénezésével állítják elő. A reakcióban 1-feniletanollá alakul, melyből dehidratálással fontos monomer, sztirol nyerhető.
  • Kumol-hidroperoxid, ezt a kumol (izopropilbenzol) oxigénezésével nyerik. A reakció során kumil-alkohol keletkezik belőle, melyet dehidratálással és hidrogénezéssel visszaalakítható kumollá. Ezt a technológiát a Sumitomo Chemical vezette be.[11]
  • Hidrogén-peroxid, ezt a HPPO-eljárásban (hidrogén-peroxid–propilén-oxid) használják, a reakcióban katalizátorként titánnal adalékolt szilikalitot alkalmaznak:
    C3H6 + H2O2 → C3H6O + H2O

Elméletileg a folyamat során melléktermékként csak víz keletkezik, a gyakorlatban a propilén-oxid felnyílt gyűrűs származékai is megjelennek.[12]

Reakciói

[szerkesztés]

Más oxidokhoz hasonlóan a propilén-oxid is a gyűrű felnyílásával járó reakciókban vesz részt. Vízzel propilén-glikol keletkezik. Alkoholokkal az etoxilezéssel analóg hidroxipropilezés játszódik le. Grignard-reagens addíciójával szekunder alkoholokat képez.

Néhány további reakciója:[13]

Felhasználása

[szerkesztés]

Az előállított propilén-oxid 60-70%-át poliéter-poliollá alakítják az úgynevezett alkoxilezési folyamatban.[14] Ezek a poliolok a poliuretán műanyagok építőkövei.[15] A teljes mennyiség mintegy 20%-át propilén-glikollá hidrolizálják, ezt a folyamatot sav- vagy báziskatalízissel gyorstják. További fontos termékei a polipropilén-glikol, propilén-glikol-éterek és a propilén-karbonát.

Toxicitása

[szerkesztés]

Lehetséges emberi rákkeltő, az IARC 2B karcinogén listáján szereplő vegyület.[16]

Természetes előfordulása

[szerkesztés]

2016-ban számoltak be arról, hogy a Tejútrendszerben található, hárommillió naptömegű Sagittarius B2 gázfelhőben propilén-oxidot találtak. Ez az első királis molekula, melynek jelenlétét kimutatták a világűrben.[17]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c d e f g NIOSH Pocket Guide to Chemical Hazards #0538. National Institute for Occupational Safety and Health (NIOSH)
  2. a b c d Haynes 2011, p. 3.384
  3. Haynes 2011, p. 3.577
  4. Haynes 2011, p. 5.24
  5. "NFPA DIAMOND". www.otrain.com.
  6. GOV, NOAA Office of Response and Restoration, US. "PROPYLENE OXIDE | CAMEO Chemicals | NOAA". cameochemicals.noaa.gov.
  7. a b c Propylene oxide. Immediately Dangerous to Life and Health Concentrations (IDLH). National Institute for Occupational Safety and Health (NIOSH)
  8. (2006) „The Production of Propene Oxide: Catalytic Processes and Recent Developments”. Industrial & Engineering Chemistry Research 45 (10), 3447–3459. o. DOI:10.1021/ie0513090. 
  9. Ullmann Vegyipari Enciklopédia
  10. a b (2006) „The Production of Propene Oxide: Catalytic Processes and Recent Developments”. Industrial & Engineering Chemistry Research 45 (10), 3447. o. DOI:10.1021/ie0513090. 
  11. Summary of Sumitomo process from Nexant Reports. [2006. január 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. szeptember 18.)
  12. (2013) „Chemical and Technical Aspects of Propene Oxide Production via Hydrogen Peroxide (HPPO Process)”. Industrial & Engineering Chemistry Research 52 (3), 1168–1178. o. DOI:10.1021/ie3023862. 
  13. Dictionary of Organic Compounds. Oxford University Press, 249. o. (1953. december 8.) 
  14. Ullmann Vegyipari Enciklopédia
  15. Usage of proplyene oxide. Dow Chemical. [2007. szeptember 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. szeptember 10.)
  16. (2014. május 13.) „E-cigarettes: a scientific review”. Circulation 129 (19), 1972–1986. o. DOI:10.1161/circulationaha.114.007667. PMID 24821826. PMC 4018182. 
  17. Scientists just detected this life-forming molecule in interstellar space for the first time. Science Alert, 2016. június 15.

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Propylene oxide című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]