Poldini Ede

Poldini Ede
Életrajzi adatok
Született	1869. június 13. Pest
Elhunyt	1957. június 28. (88 évesen) Vevey
Iskolái	Bécsi Zene- és Előadóművészeti Egyetem
Pályafutás
Műfajok	opera
Hangszer	zongora
Tevékenység	zeneszerző, zeneművész
A Wikimédia Commons tartalmaz Poldini Ede témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Poldini Ede (Pest, 1869. június 13. – Vevey, 1957. június 28.) zeneszerző és zongoraművész. Bár bachi termékenységű szerző volt, ma neve csak mint a magyar nemzeti vígopera, a Farsangi lakodalom komponistájaként él. Kerner István karmester sógora.

Apai nagyapja Itáliából Pestre települt nyomdász volt, kinek fia, id. Ede folytatta a szakmát, mellette lelkes amatőr színjátszó volt, szép énekhanggal. Anyja Engeszer Emilia, Engeszer József pesti egyházkarnagy és zeneszerző lánya, kétgyermekes özvegy. Összesen hét gyermekük lett. A házi muzsikálás, polgári családhoz illően, mindennapos volt a Poldini családban.

A későbbi zeneszerző Poldini 1885-ben előjátszott Lisztnek mint reménybeli zongoravirtuóz, de nem lett a tanítványa. A budapesti Nemzeti Zenedében Tomka István, majd Bécsben Brahms ajánlásával Eusebius Mandyczewski tanítványa volt.

Tanulmányai befejeztével zongoristaként turnézott. Zeneszerzőként első feltűnést keltő műve az 1892-ben bemutatott Ébresztő című férfikar Bajza József versére. Két évvel később volt első színpadi próbálkozása, az Északi fény című egyfelvonásos balett. A szövegkönyv (Victor Léon) már a maga korában is olyan nevetséges volt (Grönlandon [!] táncoló eszkimók, jegesmedvék stb.), hogy a harmadik előadás után lekerült a műsorról. Több sikere volt az ezután bemutatott meseoperáival.

1908-tól Svájcban élt. Zeneszerzőként legnagyobb sikerét színpadi műveivel aratta.

Máig legismertebb műve a Farsangi lakodalom című vígopera (1924).

• énekes mesejátékok: Csipkerózsika, Hamupipőke, Vasorrú bába
• operák: Csavargó és királyleány, Selyemháló, Himfy
• balett: Északi fény
• A táncoló baba. Hegedű-zongora virtuóz duett

• Albert István: Születésének 125. évfordulóján – Poldini Edére emlékezünk in Operaélet 3. évf. (1994) 4. szám. pp. 4–5.
• Balassa Imre–Gál György Sándor: Operák könyve. Átd. bőv. új kiad. Budapest, 1971. Zeneműkiadó pp. 736–737.
• Boros Attila: A Farsangi lakodalom Debrecenben in Operaélet 10. évf. (2001) 1. szám pp. 6-7.
• Cenner Mihály: Emlékezés Poldini Edére in Operaélet 6. évf. (1997) 3. szám pp. 6–7.
• Pónyai Gyöngyi: A klasszikus balettművészet magyarországi történetéből. Budapest, 2009. Planétás K. – Magyar Táncművészeti Főiskola. pp. 70–71 ISBN 978 9639414150
• A százéves Operaház válogatott iratai. Szerk. Dés Mihály Km. Valkó Arisztid, Staud Géza. Magyar Színházi Intézet, 1984 ISBN 963-7601-85-6

• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994. [1]
• Fidelio
• Farsangi lakodalom
• [2] Kottái az IMSLP-en