Páfosz
| Páfosz | |
| Név görögül | Πάφος |
| Név törökül | Baf |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ciprus |
| Kerület | Paphos |
| Rang | város, kerületközpont |
| Polgármester | Savvas Vergas |
| Irányítószám | 8100 |
| Körzethívószám | 26 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 35 961 fő (2019) |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 34° 46′ 34″, k. h. 32° 25′ 35″34.776129°N 32.426510°EKoordináták: é. sz. 34° 46′ 34″, k. h. 32° 25′ 35″34.776129°N 32.426510°E | |
| Páfosz weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Páfosz témájú médiaállományokat. | |
Páfosz (újgörögül Πάφος, ógörögül Paphosz, törökül Baf) Ciprus egyik városa, a Páfosz közigazgatási kerület központja. A város a világörökség részévé nyilvánított értékekkel rendelkezik.
Fekvése
[szerkesztés]
A város a sziget délnyugati partvonalán fekszik. Nyugatról és délről a Földközi-tenger, északról és keletről pedig a Tróodosz-hegység határolja.
Az ország nagyobb, idegenforgalmilag is jelentős városai közül Páfosz a legnyugatabbi elhelyezkedésű település. A város két – mára összenőtt – részre választható szét: a keleti, magasabban fekvő (Palea-) Páfoszra, és a nyugati, tengerparti Nea-Páfoszra, amit Kato-Páfoszként is neveznek.
Története
[szerkesztés]
Az ókori Paphoszt Aphrodité városaként emlegetik, mivel a mitológia szerint a város közelében található Aphrodité-szikla mellett született (emelkedett ki a tengerből) az istennő.
A város alapítása bizonytalan, a hagyomány szerint Knirasz király alapította, majd a 4. században Paphosz utolsó királya, Nikoklész alapította meg Nea-Paphoszt. Az ókorban Ciprus szigetét Paphoszról kormányozták. A sziget volt a római helytartó székhelye, akit maga Szent Pál térített keresztény hitre 45 körül.
A sziget többi városához hasonlóan Paphosz is folyamatos támadásoknak volt kitéve. A 7. században el is pusztult a szaracénok támadásai és járványok miatt, majd többször újra benépesült.
A 19. századig a település elmaradott kikötőfalunak számított, majd a 20. század elejétől növekedésnek és fejlődésnek indult. Ezt utoljára az 1974-es polgárháború és török agresszió szakította meg, amikor a város súlyos károkat szenvedett.
Népesség
[szerkesztés]| Lakosok száma | 31 738 | 32 892 | 35 961 |
| 2001 | 2011 | 2019 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Középkori erőd - bizánci eredetű erődítmény, amelyet a velenceiek 1570-ben leromboltak, majd az ottománok részben újjáépítettek
- Kato-páfoszi Régészeti Park - ásatási terület római kori villák maradványaival és mozaikokkal, világörökségi védelem alatt álló terület
- Római hullámtörő
- Szent Pál oszlopa
- Katakombák
- Királysírok a 4. századból
Éghajlat
[szerkesztés]| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 16,9 | 16,7 | 18,0 | 21,2 | 24,1 | 27,7 | 29,7 | 30,3 | 28,7 | 26,7 | 22,3 | 18,6 | 23,4 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 7,5 | 7,0 | 8,0 | 10,7 | 14,0 | 17,5 | 20,0 | 20,6 | 18,4 | 16,2 | 12,2 | 9,3 | 13,5 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 68 | 56 | 40 | 16 | 7 | 1 | 0 | 0 | 5 | 22 | 74 | 87 | 376 |
| Forrás: moa.gov.cy | |||||||||||||
Források
[szerkesztés]- Robert Bulmer: Ciprus (Cartographia, 1997)
- Suzanne Patterson: Ciprus (Welcome, 1996)
További információk
[szerkesztés]- Paphos.lap.hu – Linkgyűjtemény
| Előző: Donostia-San Sebastián, Wrocław |
Következő: Leeuwarden-Friesland, Valletta |
|
Ez a Ciprusi Köztársaságról vagy Észak-Ciprusról szóló vagy Ciprussal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |