[go: up one dir, main page]
More Web Proxy on the site http://driver.im/Ugrás a tartalomhoz

Szkole

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szkole
A város légi felvételen 2019-ben
A város légi felvételen 2019-ben
Szkole címere
Szkole címere
Szkole zászlaja
Szkole zászlaja
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületLvivi terület
JárásSztriji járás (2020. július 18. – )
Rangváros Ukrajnában
Irányítószám82602
Körzethívószám3251
Népesség
Teljes népesség6054 fő (2022. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság436 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 02′ 16″, k. h. 23° 30′ 50″49.037778°N 23.513889°EKoordináták: é. sz. 49° 02′ 16″, k. h. 23° 30′ 50″49.037778°N 23.513889°E
Szkole weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szkole témájú médiaállományokat.

Szkole (cirill betűkkel: Сколе, lengyelül: Skole) város Ukrajna Lvivi területén, a Sztriji járásban. Szkole község székhelye, amelyhez további 15 falu tartozik. A területi központtól, Lvivtől 106 km-re, az Ukrán-Kárpátokban, az Opir folyó völgyében, a Galícia és a Magyar Királyság közötti egykori fontos kereskedelmi útvonal mentén fekszik. Bojkóföld egyik jelentős települése. 2020-ig a megszűnt Szkolei járás székhelye volt. A városon keresztül halad a CsapKijev közötti M 06-os autóút és a Csap–Bátyú–Munkács–Lviv-vasútvonal, továbbá a város mellett, az Opir völgyében halad a Barátság kőolajvezeték is. A település becsült lakossága 2022-ben 6054 fő volt.

Népesség

[szerkesztés]

A település népessége az 1900-as évek elejétől napjainkig 6 és 8 ezer fő körül alakult. Az utolsó, 2001-es ukrajnai népszámlálás idején Szkole lakossága 6742 fő volt. A 2022-es becsült népességszám 6054 fő.

A 2001-es nemzetiség szerinti megoszlás szerint a lakosság túlnyomó többségét, 97,3%-kát az ukránok alkották. Hasonló az anyanyelv szerinti megoszlás is, a lakosság 97,95%-kának ukrán volt az anyanyelve.

Története

[szerkesztés]

A település első írásos említése 1397-ből való, de régészeti leletek bizonyítják, hogy területe már a Kijevi Rusz idején is lakott volt.

A XIV. századtól 1772-ig a település és a környező területek Lengyel–Litván Nemzetközösség részét képezték. A várost 1569-ban és 1594-ben a tatárok, 1610-ben Rákóczi seregei dúlták fel.

Szkole 1772-ben, Lengyelország első felosztásakor a Habsburg Birodalom fennhatósága alá került, az akkor létrejött Galícia és Lodoméria királysága részeként. Az osztrák katonaság 1772. június 10-én vonult be a városba. 1784-ben árvíz pusztított a városban. A követő években Isabela Lubomirska grófnő német telepeseket hívott Szkole vidékére, akik főként kézművességgel foglalkoztak. Nem csak Szkolében, hanem annak tágabb környezetében is több német telep jött létre. Ilyenek voltak Karlsdorf a mai Klimec faluban, valamint Annaberg (Nahirne), Felizienthal (Dolinyivka). A település környékén a német telepesek bányát nyitottak és vaskohót építettek. A helyben készített vasból mezőgazdasági eszközöket gyártottak. A kohóban kezdetben Zsidacsivben bányászott vasércet használtak, később a Szkole térségében bányászott vasércre tértek át. A vaskohó közelében csehországi telepesek üveghutákat nyitottak. 1809-ben az üveghutákban már több mint 140 ember dolgozott.

1847-ben Skkole Alfred Potocki grófhoz tartozott. Szkoléban ekkor 238 ház állt és a városnak mintegy 2000 lakosa volt. 1859-ben Alfred Potocki a szkolei földjeit a Tuholka környéki birtokaival együtt Eugeniusz Kiński grófnak adta el 275 000 złotyért.

1862 körül gróf Eugeniusz Kiński Szkole közelében megépítette az első gőzfűrészüzemet, majd 1864-ben a város északi részén létrehozta Galícia legnagyobb gyufagyárát, amely több mint 50 munkást foglalkoztatott.

1885 megnyílt a Sztrij–Szkole vasútvonal, amelyet 1887-ben meghosszabbítottak Munkácsig (ez napjainkban a Csap–Bátyú–Munkács–Lviv-vasútvonal része). Az első személyvonat 1885. április 4-én érkezett a szkolei vasútállomásra Sztrijből. Miután a vasútvonal elérte Szkolét, a város és környékének turizmusa gyors fejlődésnek indult.

A 19. század végén a város fejlődésére jelentős hatást gyakorolt a Grödel testvérek ipari vállalkozása. A Magyarországon is jelentős gazdasági háttérrel rendelkező zsidó származású Albert Grödel[2] osztrák báró (1868–1942) és két testvére, Hermann és Bernard 1886-ban alapította meg a Grödel és testvérei (Grödel und Brüder) vállalkozást Szkoléban, amely a helyi erdőkre alapozott fakitermeléssel és fafeldolgozással, kőbányászattal foglalkozott, gépműhelye és egy kis helyi vízerőműve is volt.[3] Wilhelm Adam Schmidt vállalkozóval együtt jelentős erdőterületeket vásároltak a környéken, a Grödel család birtokainak összes területek 36 ezer hektár volt.

Albert Grödel az 1800-as évek végén vásárolták meg az egykori önálló, napjainkban Szkole egyik településrészét képező Demnyán található kastélyt, amelyet az 1800-as évek közepén épített Eugeniusz Kiński báró neobarokk stílusban. Ezt követően ez a kastély lett a Grödel család központja.[4] (A kastély tetőszerkezetét 2024-ben teljesen felújították egy németországi szervezet támogatásával.[5])

A második világháború alatt a Grödel-kastélyban magyar hadikórház (M.kir. 503. hadikórház)[6] is működött és a városban magyar katonatemető is található.[7]

Látnivalók

[szerkesztés]

Grödel-kastély – A kétszintes kastélyt és a körülötte elterülő parkot Eugeniusz Kiński építette az 1800-as évek közepén Demnya településen (napjainkban Szkole településrésze) a Potockiaktól megvásárolt területen. A kastélyt az 1800-as évek végén Albert Grödel iparos és vállalkozó vásárolta meg, majd neobarokk stílusban átépítették. Galícia 1939-es szovjet megszállását követően a kastélyban az NKVD egyik helyi részlegét helyezték el. A német megszállást után, 1944-ben az NKVD visszatért a kastélyba és 1948-is használták. A második világháború alatt magyar hadikórház is működött benne. A kastélyt 1956-tól bentlakásos iskolaként használják, ahol 260 gyereket lehet elhelyezni. Az emeleten a hálótermek, a földszinten az oktatásra szolgáló helyiségek találhatók. A bentlakásos iskolában főként olyan környékbeli településekről származó gyerekek tanulnak, ahol nem található iskola.[8] A Szkolei Városi Tanács tulajdonában álló kastélyt 2020-ban a Szkolei-Beszkidek Nemzeti Parknak adták bérbe 49 évre.[9] A kastély tetőszerkezetét 2024-ben a Frankfurti Zoológiai Társaság anyagi támogatásával teljesen felújították.[5] A kastély közvetlenül a településen áthaladó Csap–Lviv főút mentén található.

Szent Paraszkeva-templom és a harangtornya (cerkva Szvjatoji Paraszkevi ta dzvinnicja) – 1760-ban épített bojkó fatemplom. 1967-ben restaurálták. A szovjet időszakban 1991-ig helytörténeti múzeum volt, 1991-től ismét vallási célokat szolgál.[10]

Fényképek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Ukrán Statisztikai Hivatal: Чисельність наявного населення України на 1 січня 2022 року
  2. Angol nyelvű forrásokban a családnév Groedel alakban fordul elő.
  3. The Photographic Studios of Eastern Europe THE BARONESS AND BARONS GROEDEL. www.museumoffamilyhistory.com. (Hozzáférés: 2024. október 30.)
  4. Сколе. Палац Гредлів. castles.com.ua. (Hozzáférés: 2024. október 30.)
  5. a b WITH 55 THOUSAND TRADITIONAL TILES IN PLACE, THE GREDEL’S PALACE ROOF RESTORATION IS COMPLETE. (Hozzáférés: 2024. október 31.)
  6. III. FONDFŐCSOPORT EGÉSZSÉGÜGYI SZERVEK. (Hozzáférés: 2024. november 1.)
  7. Híd a kultúrák és a nemzetek között (magyar nyelven). Kárpátalja, 2017. május 10. (Hozzáférés: 2024. november 1.)
  8. Палац Гредлів - Національний природний парк "Сколівські Бескиди": офіційний сайт. Національний природний парк "Сколівські Бескиди": офіційний сайт -, 2013. március 10. (Hozzáférés: 2024. október 31.)
  9. Палац баронів Гределів (ukrán nyelven). Національний природний парк "Сколівські Бескиди". (Hozzáférés: 2024. október 31.)
  10. Ukrajina – Putyivnik (ukrán nyelven). Kijev, Baltimore: Szmoloszkip, 245. o. (1993). ISBN 0-914834-92-4 

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]