Szibériai pézsmaszarvas

Szibériai pézsmaszarvas
	Pihenő példány a berlini állatkertben
	Természetvédelmi státusz
	Sebezhető;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Csoport:	Scrotifera;
Csoport:	Ferungulata;
Csoport:	Patások (Ungulata);
Rend:	Párosujjú patások (Artiodactyla);
Csoport:	Ruminantiamorpha;
Alrend:	Kérődzők (Ruminantia);
Alrendág:	Pecora;
Öregcsalád:	Cervoidea;
Család:	Pézsmaszarvasfélék (Moschidae);
Alcsalád:	Moschinae;
Nem:	Moschus; Linnaeus, 1758
Faj:	M. moschiferus;
Tudományos név
	Moschus moschiferus; Linnaeus, 1758
Szinonimák
Szinonimák
	a Moschus moschiferus moschiferus alfaj szinonimái: Moschus moschiferus altaicus Eschscholtz, 1830; Moschus moschiferus fasciatus Gray, 1872; Moschus moschiferus maculatus Gray, 1872; Moschus moschiferus moschus (Boddaert, 1785); Moschus moschiferus sibiricus Pallas, 1779;
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Szibériai pézsmaszarvas témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Szibériai pézsmaszarvas témájú médiaállományokat és Szibériai pézsmaszarvas témájú kategóriát.

A szibériai pézsmaszarvas (Moschus moschiferus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a pézsmaszarvasfélék (Moschidae) családjába tartozó faj.

Nemének a típusfaja.

Előfordulása

A szibériai pézsmaszarvas elterjedési területe Közép-Szibériától Kamcsatka határáig, délen Kínáig terjed. Az egyedszám fenntartását úgy biztosítják, hogy farmokon tenyésztik.

Alfajai

Moschus moschiferus arcticus Flerov, 1929
Moschus moschiferus moschiferus Linnaeus, 1758
Moschus moschiferus parvipes Hollister, 1911
Moschus moschiferus sachalinensis Flerov, 1929
Moschus moschiferus turowi Zalkin, 1945

Megjelenése

Az állat hossza 80-100 centiméter, marmagassága 50-80 centiméter és testtömege 10-18 kilogramm. Durva szőrzete szürkés- vagy aranybarna, olykor pettyes, a háti részen keresztirányú csíkokkal. A bak hosszú, sarlószerű felső szemfogai kissé túlnyúlnak szája alsó vonalán. A vetélytársaival vívott küzdelem során használja őket. A suta szemfogai kisebbek és alig látszanak. Hátsó lába körülbelül 5 centiméterrel hosszabb mellső lábánál, így képes szökellve előrehaladni. Hátának kerekded hátsó része magasabb. Patái hosszúak és keskenyek. Ha lejtőn fut, állcsülkei leérnek a talajra, így a meredek hegyoldalon is biztosan meg tud kapaszkodni.

Életmódja

Éjjel és szürkületkor aktív, a párzási időszakot kivéve többnyire magányos. Tápláléka fűfélék, levelek, hajtások, moha, zuzmó és fakéreg. Az állat 10-12 évig élhet.

Szaporodása

Az ivarérettséget 18 hónapos korban éri el. A párzási időszak a tél elején november és január között van. A vemhesség 185-195 napig tart, ennek végén 1-2, néha 3 utód jön a világra. A gida születésekor 600-700 grammos, és élete első négy hetét a sűrű növényzetben tölti.

Rokon fajok

A családja többi faja közeli rokona a szibériai pézsmaszarvasnak.

Tudnivalók

A pézsmaszarvas arról az erős szagú váladékról kapta a nevét, amely a bak köldöke mögött elhelyezkedő bőrzacskóban termelődik. Japánban évente 5000 kilogrammnyi pézsmát használnak fel. Ez a mennyiség mintegy 176 000 pézsmaszarvas váladékának felel meg. A váladékot parfümök és gyógyszerek előállítására használják.

Források

Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6

További információk

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap