Seckau

	Seckau
	; Seckau címere
	; Seckau címere
	Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Stájerország
Járás	Murtali járás
Irányítószám	8732
Körzethívószám	03514
Forgalmi rendszám	MT
	Népesség
Teljes népesség	1281 fő (2018. jan. 1.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	843 m
Terület	46,24 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 47° 16′ 30″, k. h. 14° 47′ 06″47.275000°N 14.785000°EKoordináták: é. sz. 47° 16′ 30″, k. h. 14° 47′ 06″47.275000°N 14.785000°E
	Seckau weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Seckau témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Seckau osztrák mezőváros Stájerország Mura-völgyi járásában. Bencés apátságáról híres és hogy régen itt volt a Graz-Seckaui egyházmegye központja. 2017 végén 1281 lakosa volt.

Fekvése

Seckau Felső-Stájerországban fekszik, az Alacsony-Tauern hegységrendszer legkeletibb hegyei, a Seckaui-Tauern (vagy Seckaui-Alpok) között, a Mura völgyének egy mellékvölgyében. Az önkormányzathoz három katasztrális községben (Dürnberg, Neuhofen, Seckau) öt település tartozik: Dürnberg (186 lakos), Hart (148), Neuhofen (180), Seckau (603) és Sonnwenddorf (186).

A környező önkormányzatok: északkeletre Sankt Marein-Feistritz, délkeletre Kobenz, délre Spielberg, nyugatra Gaal.

Története

Seckau neve először 1142-ben fordul elő a fellelhető írott forrásban, I. Konrád salzburgi érsek egyik oklevelében. Neve a felégetett erdőt jelentő szláv zegova szóból ered.

Az ágostonrendi kolostort 1140-ben alapította Adalram von Waldeck (akkor még St. Mareinben, de két év múlva a szerzetesek Seckauba költöztek). Néhány évvel később apácazárdával is kiegészítették. Az 1218-ban alapított Seckaui püspökség az apátságba helyezte a székhelyét. Egy 1259-es tűzvészben a kolostor nagy része elpusztult. Az apácazárdát 1491-ben, az ágostonos apátságot pedig 1782-ben bezárták, II. József császár egyházellenes rendeletei miatt.

1660-ban I. Lipót császár meglátogatta a kolostort, és a mellette lévő településnek mezővárosi jogokat adományozott. 1714-ben pestisjárvány sújtotta a térséget, ezért Seckau polgársága fogadalmat tett, hogy minden évben Szűz Mária látogatásának ünnepén (július 2.) felzarándokolnak a Hochalm csúcsára. A szokás ma is él, a július 2. utáni első vasárnapon tartják. A pestis megszűntének örömére 1719-ben emlékoszlopot állítottak.

Miután a kolostort a császár 1782-ben bezáratta (ekkor került az egyházmegye központja Grazba), az épületkomplexum 1883-ban a bencés rend kezébe került, amely Németországból menekült Bismarck Kulturkampfja elől. A bencések iskolát nyitottak az épületben (ma gimnázium). 1886-ban a bazilika északi tornya összedőlt; ezután a másikat is lebontották, majd 1891–1893-ban mindkettőt újjáépítették.

1940-ben a náci kormányzat elkobozta a szerzetesrendtől az épületet, de a második világháború után, 1945-ben visszaszolgáltatták.

Lakossága

2015-ben az 1260 körüli helybeli 97,4%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,8% a régi (2004 előtti), 1% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 95,7%-a római katolikusnak, 1,2% evangélikusnak, 1,2% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát.

Látnivalók

a seckaui apátság Ausztria egyik legjelentősebb kolostorépülete. Az épületegyüttes reneszánsz, a bazilika (1782-ig katedrális) román stílusú.
II. Károly főherceg mauzóleuma a bazilikában
Havas Szűz Mária-zarándoktemplom a Hochalm csúcsán (1822 m magasan)
Kálváriatemplom az 1194 méteres Tremmelbergen
az 1719-es pestisoszlop
az 1830-ban épült biedermeier stílusú Oberwirt-fogadó
a műemlék városháza (volt leányiskola)

Híres seckauiak

Leopold von Pebal (1826–1887) vegyész

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Seckau című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.