Nadragulya

Nadragulya
Nadragulya terméssel
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots) Csoport: Asteridae Csoport: Euasterids I Rend: Burgonyavirágúak (Solanales) Család: Burgonyafélék (Solanaceae) Alcsalád: Solanoideae Nemzetség- csoport: Hyoscyameae Nemzetség: Atropa Faj: A. belladonna
Tudományos név
Atropa belladonna L.
Szinonimák
Szinonimák Atropa borealis Kreyer ex Pascher Atropa cordata Pascher Atropa digitaloides Pascher Atropa belladonna var. intermedia Pater in Pharm. Zentralh. vol. 63, 77. 1922 Atropa komarovii Blin. & Shal., Blin. & Shal. in Izv. Turkm. Fil. AN SSSR vol. 3-4, 183. 1945 Atropa lethalis Salisb., Salisb. , Prodr., 132. 1796. nom. illeg. Atropa lutescens Blin. & Shal., in Izv. Turkm. Fil. AN SSSR vol. 3-4, 260. 1944. nom. illeg. non Jacq. ex C.B. Clarke (1885) Atropa mediterranea Kreyer ex Pascher Belladonna baccifera Lam., Fl. franç. vol. 2, 255. 1779 Belladonna trichotoma Scop., Fl. Carn. ed. vol. 2, 1, 160. 1772 Boberella belladonna (L.) E.H.L.Krause
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Nadragulya témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Nadragulya témájú médiaállományokat és Nadragulya témájú kategóriát.

A nadragulya vagy maszlagos nadragulya (Atropa belladonna) hazánkban leginkább a bükkös vágásterületeken jelenik meg, cserje nagyságú, de lágyszárú évelő. A mérsékelt öv egyik legmérgezőbb növénye. Nemzetségének a típusfaja.

Népies nevei: álomhozófű, farkasbogyó, farkascseresznye, mérges cseresznye, bolondítófű, szép asszony füve, veszett fű, ördögfű.

A tropán-vázas alkaloidokat (atropint, L-hioszciamint és belladonint) legnagyobb mennyiségben a bogyó tartalmazza és ezért súlyosan mérgező. A levél virágzás idején, napos, nyári időben, a gyökér 2-3 éves korában, ősszel vagy tavasszal tartalmazza a legtöbb hatóanyagot.

Az összalkaloidok háromnegyedét az L-hioszciamin teszi ki, amely a szárítás során Atropinná alakul, emellett kisebb mennyiségben belladonnin és nyomokban szkopolamin, apoatropin, kuszkohigrin, metilpirrolidin, tropin is előfordul benne.

Atropintartalma miatt a növény kivonata pupillatágító hatású, ezért a középkorban – főleg az olasz nők – előszeretettel alkalmazták „szépítőszerként” a növény forrázatát szemcseppként alkalmazva.^[1] A Magyar néprajzi lexikon szerint a „szépasszony”: a magyar népi hitvilág hol jó-, hol rosszindulatú, természetfeletti lénye, aki a boszorkány, illetve a tündér bizonyos vonásaival egyaránt rendelkezik. Eufemisztikus (szépítő) nevet visel. Magyarán a szépasszony füvének/boszorkányfűnek lehetne fordítani (a szépasszony mint boszorkány nemcsak Magyarországon, hanem európai kultúrkörben is elterjedt kifejezés volt). A szemészetben ma is alkalmaznak atropintartalmú szemcseppeket pupillatágításra bizonyos vizsgálatokhoz.

Bővebben: Atropin

Nevét gyakran „nadrágujjas emberkének” ferdítik, és emiatt összekeverik rokonával, az ugyancsak a burgonyafélék közé tartozó mandragórával, aminek gyökere emberke alakú.

A nadragulya Európában, Ázsia nyugati részén és Afrika északnyugati részein őshonos. Indiában, Pakisztánban, az Amerikai Egyesült Államokban és Brazíliában termesztik. Magyarországon többek közt a Gödöllői-dombság területén él.^[2]

A nadragulya 50–100 cm magas, gazdagon elágazó szárú, évelő növény. Tojás alakú, ép szélű, nyélre futó levelei körülbelül 15 cm hosszúak. A virágok egyesével fejlődnek a levélhónaljakban, harang alakú, 2–3,5 cm-es pártájuk kívül barnás ibolyaszínű, belül sárgászöld. Termése fényes fekete bogyó.

A maszlagos nadragulya nyirkos lomb- és elegyes erdők lakója. A virágzási ideje június-augusztus között van. Bogyói erősen mérgezők, gyermekeknél 3-4 db elfogyasztása halálos lehet.

• 
  A növény
• 
  Bradgate Park, Charnwood Forest, Leicestershire
• 
  Virága
• 
  Karlsruher Institut für Technologie, Karlsruhe
• 
  A virág keresztmetszete
• 
  Mérgező termése
• 
  Nationale Plantentuin van België, Meise
• 
  Magvai
• 
  Szára
• 
  Levele
• 
  Rajzok a növényről
• 

• Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6  
• Atropa bella-donna L. Plants of the World Online
• theplantlist.org
• USDA, ARS, National Genetic Resources Program. Atropa belladonna in the Germplasm Resources Information Network (GRIN), US Department of Agriculture Agricultural Research Service. Accessed on 09-Oct-2010

• Nadragulya: Tények és mítoszok

Ez a növényekről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!