Novák Előd

Ez a szócikk (vagy szakasz) leginkább egy rajongói oldalra hasonlít. Segíts te is átírni a cikket, például a fölösleges vagy irreleváns listák, magasztalások, idézetek redukálásával, szükség szerint törlésével, illetve a szöveg átfogalmazásával úgy, hogy a cikk semleges nézőpontú legyen.

Novák Előd
Novák Előd (2019)
Született	1980. április 25. (44 éves) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Dúró Dóra
Gyermekei	négy gyerek
Foglalkozása	politikus
Tisztsége	magyar országgyűlési képviselő (2010. május 14 – 2016. augusztus 31.)
Iskolái	Budapesti Arany János Gimnázium Pázmány Péter Katolikus Egyetem[1]
Politikai pályafutása
Párt	MIÉP (1998–2003) Jobbik (2003–2018) Mi Hazánk (2018–)
Választókerület	Mi Hazánk Budapest XI. kerület kompenzációs listája
Facebook Parlament.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Novák Előd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Novák Előd Attila (Budapest, 1980. április 25. –) politikus, országgyűlési képviselő, a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke és frakcióvezető-helyettese, önkéntes tartalékos honvéd főtörzsőrmester, magyar médiavállalkozó,^[2]

1999-ben a MIÉP Ifjúsági Tagozat elnöke, 2009–2016 között a Jobbik Magyarországért Mozgalom alelnöke, 2010–2016 között országgyűlési képviselője, 2018. augusztus óta a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke. 2019-től 2022. évi lemondásáig a Mi Hazánk újbudai önkormányzati képviselője Budapest XI. kerületében.^[3]

Nagyapja görögkatolikus pap. Édesanyja gyermekorvos, édesapja építőmérnök. Öt fiúgyermek közül középsőként született. Két bátyja közgazdász, két öccse orvos – egyik öccse Novák Hunor gyermekorvos.^[4]

1998-ban érettségizett a budapesti Arany János Gimnáziumban. Már kamasz korában foglalkoztatta a politika. A gimnáziumban Trianon-megemlékezést tartott, a NATO-csatlakozásról szóló népszavazás kapcsán pedig diák vitafórumot szervezett.

2019-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és médiatudomány szakán szerzett diplomát, így végzettsége szerint kommunikátor lett.^[5]

1998-ban csatlakozott a MIÉP XI. kerületi szervezetéhez.

Az 1998-as országgyűlési választáson a párt egyik kampányfelelőse volt. Ezután a MIÉP Ifjúsági Tagozat országos elnökévé választották.

2000-ben megalapította az Ifjú Magyarok Egyesületét, melynek elnöke lett. 2001-ben az Egyesület megjelentette az Aktualizált revíziós dalok című multimédiás CD-t, mely politikai vihart kavart és aranylemez lett.^[6]

Létrehozta a Magyar Ifjúsági Nemzetébresztő Kört (MINK), mely a későbbi Jobboldali Ifjúsági Közösséghez (Jobbik) hasonlóan a különböző, jobboldali pártok kampányát segítette. A MINK-et Szabó Gáborral, a Jobbik korábbi pártigazgatójával vezette, ő pedig többek közt az Ébredő Nemzedék című újságjukat szerkesztette.

A 2002-es országgyűlési választáson a MIÉP-es Csath Magdolna kampányfőnökeként tevékenykedett.

A MIÉP 2003-as pártelnök-választása előtt Csurka István helyett mást javasolt elnöknek. Emiatt Novák Elődöt megvádolták, hogy az MSZP ügynökeként tevékenykedik, és kizárták a pártból. A küldöttgyűlés Novák szerint jogszerűtlen volt, emiatt néhány társával bírósághoz fordult, mely 2005-ben jogerősen megsemmisítette Csurka István újraválasztását.

2003-ban a Jobbik elsőként megalakult, budapesti XI. kerületi szervezetének alapítója volt. A kezdetektől párhuzamosan a párt helyi aktivistájaként és országos szervezőjeként dolgozott. A Jobbik első látványosabb akciója a karácsonyi keresztállítás volt, melyet ő indítványozott és szervezett meg. Később a párt főszervezője, majd szóvivője is lett. 2005-ben a Parlamentben egy "Ne legyetek hazaárulók!" feliratú transzparenssel tüntetett Románia uniós csatlakozásának feltétel nélküli megszavazása ellen.^[7]

A 2006-os tüntetések során egy nézeteltérés miatt lemondott pártbeli tisztségeiről. Noha Vona Gábor felkérte alelnöknek, a 2006. novemberi tisztújításon nem indult el. Csak a turulvédő akciócsoport vezetését folytatta, de az idő előrehaladtával ismét egyre több háttérmunkával bízta meg a vezetőség. Kampányszervezőként és a párt Kreatív Stábjában dolgozott. 2006-ban a Hun Média Kft. ügyvezetője, majd a párt havilapjának tekinthető Magyar Mérce főszerkesztője lett.

Közben többször indult ellene rendőrségi eljárás. 2007-ben például három különböző ügyében állapította meg bíróság jogerősen, hogy törvénytelenül állították elő. 2007. október 26-án egyik fő résztvevője volt a Kuruc.info által szervezett úgynevezett „hídblokádnak”, amikor is az 1990-es taxisblokád évfordulóján autókkal lezárták az Erzsébet hidat.^[8]

2008-ban feleségével, Dúró Dórával megalapította a Csengey Dénes Könyvtárat.^[9]

A 2009-es ferencvárosi időközi országgyűlési választás kampányában több választási visszaélést is leleplezett.^[10] Ezután a Jobbik őt delegálta az Országos Választási Bizottságba, ahol az európai parlamenti választás kampányában további választási visszaéléseket leplezett le.^[11]

2009-ben a Jobbik alelnökévé választották.^[12] Az Országos Elnökségben a nagygyűlések, központi rendezvények, a Kreatív Stáb és a közterületi kampányok felelőse lett.

A 2009-es európai parlamenti választást követően a jobbikos európai parlamenti képviselők budapesti sajtóasszisztenseként dolgozott.

2016 májusában Vona Gábor pártelnöki vétója miatt nem indulhatott újra a Jobbik tisztújító kongresszusán az alelnöki posztért, annak ellenére hogy a párt alapszervezeteinek 46,7%-a támogatta őt. Alelnökjelölti szándéknyilatkozatában bírálta a párt vezetését és Vona Gábort.^[13]

Júniusban a párt parlamenti frakciója kizárta őt a frakcióból, mert Mirkóczki Ádám pártszóvivő szerint „a kongresszus előtti hetekben Novák Előd olyan szándéknyilatkozatot írt, amely alapjaiban rengette meg a bizalmat vele szemben mind a frakción, mind a párton belül”.

Pár nappal később a párt elnöksége egyhangúlag arról döntött, hogy visszahívja az Országgyűlésből. Vona Gábor szerint „a bizalmi légkör úgy sérült, hogy nem helyreállítható, a közös munka nem folytatható”. Novák Előd a Szent Koronára tett képviselői esküjéhez híven elfogadta az elnökségi döntést és lemondott országgyűlési mandátumáról. Vona Gábor azt is bejelentette, hogy Novák Előd ellen nem indul etikai vizsgálat, így kizárása a pártból nincs napirenden.^{[14][15][16][17][18]}

2018. júniusában Novák Előd bejelentette, hogy kilép a Jobbikból,^[19] ahogy felesége, Dúró Dóra is.^[20]

A Jobbik 2018. májusi tisztújító kongresszusát követően, a Jobbikon belüli Mi Magunk platform létrehozásának elutasítása után egyik alapítója a Mi Hazánk Mozgalomnak. Novák Előd a kezdetektől a párt kommunikációjának és központi rendezvényeinek szervezéséért felelős vezetője.

A Mi Hazánk Mozgalom pártként történő bejegyzését követően a Mi Hazánk Mozgalom elnökségének tagja, a médiakapcsolatokért felelős alelnöke, a Honvédelmi Kabinet elnöke.^[21]

2018. szeptember 10-én megalakították a Mi Hazánk Mozgalom első helyi szervezetét, az újbudai szervezetet, amelynek tagjai Novák Elődöt választották elnöknek.^[22]

2019. február 27-én a Mi Hazánk EP-kampányfőnökeként mutatta be a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti választási listáját.^[23]

2020. augusztus 22-én a Mi Hazánk tisztújító kongresszusa ismét országos alelnökké választotta.^[24][25]

A 2022-es magyarországi országgyűlési választási kampányban a Mi Hazánk kampányfőnökeként irányította a kampánystábot és kommunikációs gépezetét.^[26]

2022. április 27-én megalakult a Mi Hazánk országgyűlési képviselőcsoportja, amelyben frakcióvezető-helyettessé választották.^[27]

2019. október 13-án a Mi Hazánk újbudai képviselőjeként megszerezte a párt egyetlen fővárosi mandátumát.

2020. augusztus 16-án leszedte a szivárványos zászlót a főpolgármesteri hivatal épületéről egy 15 méteres tűzoltólétrán felmászva.^[28]

A 2020-ban megszavazott, de az újbudai önkormányzat által elszabotált Trianon emlékparkra egy évi tiszteletdíját ajánlotta fel Novák Előd, aki lemondása előtti utolsó testületi ülésen ismét kérdezte a polgármestert: mikor vet véget a mulasztásos jogsértésének?^[29]

2022. május 1. napjával az országgyűlési képviselői mandátumának átvételét követően önkormányzati képviselői mandátumáról összeférhetetlenség miatt lemondott.^[30]

A 2010-es országgyűlési választáson Budapest 17. választókerületben (XI. kerület) indult egyéni jelöltként, és 7,78%-os eredménnyel a 4. helyen végzett. A Jobbik budapesti listájának 4. helyén szerepelt. Végül az országos lista 7. helyéről szerzett mandátumot.^[31] Az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottságának tagja lett. 2010-14 között az egyik legaktívabb képviselő volt: 557-szer szólalt fel, 66 önálló és 309 nem önálló indítványt nyújtott be. Többek között kezdeményezésére vonták meg a kommunista kitüntetések után folyósított nyugdíjpótlékokat, tiltották meg a politikusi álláshalmozást 2014-től, illetve állami támogatásban részesítették a várpalotai Trianon Múzeumot és a kiskunmajsai 56-os Múzeumot.

A 2014-es országgyűlési választáson Budapest 2. választókerületben (XI. kerület) indult egyéni jelöltként, és 8,02%-os eredménnyel a 4. helyen végzett. Végül a Jobbik országos listájának 11. helyéről szerzett országgyűlési mandátumot.^[32] 2014. május 6. és 2015. február 16. között az Országgyűlés Népjóléti bizottságának alelnöke, 2014. november 5.-től a Népesedéspolitikai albizottság elnöke. 2014-16 között az egyik legaktívabb képviselő volt: 235-ször szólalt fel, 117 önálló és 142 nem önálló indítványt nyújtott be.

A 2022-es magyarországi országgyűlési választáson a Mi Hazánk Mozgalom országos listájának 4. helyéről ismét országgyűlési képviselői mandátumot szerzett.^[33]

Az Országgyűlés 2022. május 2-i alakulkó ülésén Toroczkai László frakcióvezető bejelentette a Mi Hazánk Mozgalom országgyűlési képviselőcsoportjának megalakulását, amelyben Novák Előd frakcióvezető-helyettes lett. A 2022-től kezdődött parlamenti ciklus első önálló törvényjavaslatát még az alakuló ülés napján benyújtotta,^[34]

2002-ben az Ifjú Magyarok Egyesületének elnökeként kezdte, majd 2003-tól a Jobbik szervezőjeként, 2018-tól pedig a Mi Hazánk Mozgalom keretében szervezte és folytatta az adventi keresztállítási missziót a karácsonyváró adventi időszakban szerte az országban, hogy a bevásárlási lázban a kereszténység legfőbb jelképével felhívják a figyelmet az ünnep valódi értelmére.^[35][36][37]

Még országgyűlési képviselőként 2015-ben jelentkezett önkéntes tartalékos katonai szolgálatra, az alapkiképzést is képviselőként végezte el.^[38][39] Behívóparancsának kézhez vétele után^[40] 2015. novemberben önkéntes műveleti tartalékos honvéd esküt tett.^[41] Kiképzéséről^[42] számos Facebook-bejegyzésben publikálta,^[43] amelyet „Katonadolog” című Facebook-albumában dokumentált.^[44] Őrmester rendfokozatban kapott protokolláris behívóparancsot, amikor a Honvédség talán legnagyobb emléktúra-sorozatán, a XVII. Doni Hősök Emléktúrán vett részt.^[45] Többször szolgált a déli határkerítésnél, jelenleg önkéntes műveleti tartalékos honvéd főtörzsőrmester rendfokozata van.

2017. augusztus 30-án „temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgy megrongálásával elkövetett rongálás” bűntette miatt vádat emeltek ellene, mert 2015. október 25-én a budapesti Szabadság téren el akarta távolítani a Szovjet hősi emlékművön lévő sarló-kalapácsot. Egy kalapáccsal és egy vésővel kezdte megbontani a jelképet, de a rendőrök elvették tőle az eszközeit. Ilyen rongálásért a törvény szerint akár három év börtön is kiszabható.^[46]

2008-ban kötött házasságot Dúró Dórával a szentimrevárosi Magyarok Nagyasszonya-sziklatemplomban. 2010–2016 között ők voltak az egyetlen házaspár az Országgyűlésben (a rendszerváltást követően mindig voltak képviselő-házaspárok, egyszerre akár öt házaspár is). Gyermekeik: Hunóra Kincső (2011), Bottyán János (2013),^[47][48] Nimród Nándor (2014),^[49] Zente Levente (2019).^[50]

• Életrajza az Országgyűlés honlapján, 2012. december 6.

• Képviselői oldala a Jobbik honlapján
• Országgyűlési oldala
• A gyilkosok emlékműve - Dokumentumfilm a YouTube-on, benne Novák Előd nyilatkozatai