Miszlóka
| Miszlóka (Myslava) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Kassai | ||
| Járás | Kassai II. | ||
| Rang | Kassa városrésze | ||
| Első írásos említés | 1382 | ||
| Polgármester | Iveta Šimková | ||
| Irányítószám | 040 16 | ||
| Körzethívószám | 055 | ||
| Forgalmi rendszám | KE | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2545 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 287,59 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 252 m | ||
| Terület | 7,01 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 42′ 15″, k. h. 21° 12′ 55″48.704167°N 21.215278°EKoordináták: é. sz. 48° 42′ 15″, k. h. 21° 12′ 55″48.704167°N 21.215278°E | |||
| Miszlóka weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Miszlóka témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Miszlóka (szlovákul Myslava, németül Deutschendorf) Kassa város része Szlovákiában. Közigazgatásilag a Kassai kerület Kassai II. járásához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]
Kassa óvárosától nyugatra, a Miszlóka-patak völgyében fekszik. Területe 5,9 km².
Története
[szerkesztés]1382-ben „Myzla” néven említik először, a település azonban sokkal régebbi. A név pataknévként már 1297-ben is szerepel. Valószínűleg a IV. Béla által a tatárjárás után betelepített németek alapították. 1395-ben a faluban két malom is működött. 1703-ban említik sörfőzdéjét, mely a harmadik legnagyobb volt Kassa vidékén. Téglagyára már 1707-ben üzemelt és egészen 1861-ig működött. Vaskohó is üzemelt itt, 1851-ben pedig már nagyolvasztója is volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MISZLÓKA. Miszlava. Tót falu Abaúj Várm. földes Ura Kassa Városa, lakosai katolikusok, fekszik Kassához nem meszsze, 3/4 része szántó földgyeinek, és réttyeinek soványas, legelője sem elég, de Kassához közel vagyon, holott keresetre jó módgyok van.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Miszloka, Mislava, Deutschendorf, tót-német falu, Abauj vmegyében, Kassához egy órányira: 961 kath. lak., kik pálinka főzésből, vászon-fehéritésből, s a kassaiak fejérruhájaiknak mosásából táplálják magokat, s hajdan mind németek valának, de már nagyobbára eltótosodtak. F. u. Kassa városa. Kath. paroch. templom.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „A Miszlóka-patak kies völgyébe érünk most, körútunk utolsó helységéhez. Ez Miszlóka község, 130 házzal és 1185 tót lakossal. Postája és távirója Kassa, a honnan félórányira van. Lakosságát II. Gejza király idejében telepitették ide Flandriából. Azután lassankint eltótosodtak. A betelepitettek közt volt egy Scholcz nevü báró is, a kinek utódai maig is élnek. A lakosok ág. ev. vallásuak voltak, az ellenreformácziókor azonban Kassa városa, mely már a XV. században földesura volt, kormányrendeletre felszólitotta őket az áttérésre. Egy részük engedett, de a másik rész inkább ott hagyta Miszlókát és Nyiregyházára vándorolt, a hol a ma is virágzó evangelikus tót telepet alapitotta. A lakosok foglalkozása a földmivelésen kívül bányászat, favágás és fuvarozás; az asszonyok és leányok Kassára járnak, részint mint napszámosok, részint mint dohánygyári munkások. Kath. templomát Kassa városa 1728-ban építtette.”[4]
1920 előtt Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott, majd az új Csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 1230-an, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.
Lakosainak száma 2003-ban 1616 fő volt.
2011-ben 1997 lakosából 1861 fő szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]
- Szent Bertalannak szentelt római katolikus templomát 1788-ban építették klasszicista stílusban.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. április 2.)
További információk
[szerkesztés]
|
Ez a szlovákiai településrészről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
A Kassai II. járás települései | ||
|---|---|---|
Luník IX · Miszlóka (Myslava) · Peres (Pereš) · Pólyi (Poľov) · Saca (Šaca) · KVP lakótelep (Sídlisko KVP) · Szentlőrincke (Lorinčík) · Kassa-Nyugat (Košice-Západ) |  | |
